Shell – Az Üzemanyag, a Név és a Logó Évszázados Története
A Shell a világ egyik legismertebb energetikai és kenőanyagmárkája, amely több mint egy évszázada áll az innováció, a minőség és a megbízhatóság élvonalában. A márka neve mára szinte egybeforrt az üzemanyag és motorolajipar fejlődésével, mivel a Shell folyamatosan élen jár a technológiai fejlesztésekben, és globális jelenlétének köszönhetően világszerte biztosítja a legmagasabb szintű termékeket személyautók, haszongépjárművek és ipari felhasználók számára egyaránt.
A Név és az Embléma Eredete
A „Shell” szó először 1891-ben jelent meg annak a petróleumnak a védjegyeként, amelyet a Marcus Samuel and Company társaság szállított a Távol-Keletre. A kis londoni cég eredetileg régiségekkel és különös, keleti kagylóhéjakkal foglalkozott. Magát a szót 1897-ben emelték be a vállalat nevébe, amikor Samuel megalapította a Shell Transport and Trading Company társaságot.
A Royal Dutch Shell Megszületése
A Royal Dutch Shell története 1907-ben kezdődött a Royal Dutch Petroleum Company és a brit The Shell Transport and Trading Company egyesülésével. A lépésre a John D. Rockefeller Standard Oil cégével való globális verseny és az 1907-es válság következményeihez való alkalmazkodás szempontjából volt szükség. Amikor a Royal Dutch Petroleum Company és a Shell Transport and Trading társaság 1907-ben egyesült, az utóbbi márkaneve és szimbóluma („Shell” és a fésűkagyló) vált az új Royal Dutch Shell-csoport rövid nevévé, illetve emblémájává. A Royal Dutch Shell, vagy közismertebb nevén a Shell egy holland-angol multinacionális olajvállalat, hágai központtal és londoni hivatalos székhellyel.
Az Üzemanyagok Szállítása és Fejlesztésének Úttörője
A belsőégésű motor 1886-os bevezetése az üzemanyagok iránti igény fellendüléséhez vezetett. Hajózási tapasztalatukra építve a Samuel testvérek egy egész gőzhajó-flottát helyeztek üzembe az olajszállításhoz. Forradalmasították az olajszállítást első tankhajójuk, a Murex legelső útjával. 1892-ben a Murex volt ugyanis a legelső tankhajó, amely áthaladt a Szuezi csatornán.
Az első, 1907-ben forgalomba került Shell márkájú üzemanyag óta óriási kutatás-fejlesztési tudást halmozott fel a vállalat. 1910-ben a Párizs-Peking rali fő beszállítójaként a technikai sportokba is idejekorán belekóstolt, ami azóta is tart, például a Forma-1-ben, ahol régóta a Ferrari partnerei. 1919-ben az Atlanti-óceán feletti repülőt is a Shell Super Aviation Spirit hajtotta, 1930-ban pedig a Shell vezette be a ma is használatos iso-oktán szabványt. Az 1920-as évek végére a Shell a világ vezető olajtársasága lett, a világon forgalmazott nyersolaj 11%-át termelte ki, és a tankhajó-állomány 10%-a volt a tulajdonában.
Vásárlási tanácsok: Skoda Octavia O1 vagy O2?
Globális Terjeszkedés és Kihívások
A második világháború után óriási fejlődésnek indult az autózás. A Shell Afrikában és Dél-Amerikában terjeszkedett. A hajózás is fejlődött. A Shell 1947-ben fúrta az első kereskedelmi célra használt tengeri olajkutat a Mexikói-öbölben. 1955-re már 300 kúttal rendelkezett. Az 1970-es években a Shell jelentős fejlesztéseket hajtott végre az északi-tengeri és dél-amerikai olajmezőkön - ez bonyolult és költséges volt, de létfontosságú a Közel-Keletről érkező kevesebb olaj miatt, amelyet az 1973-as jom kippuri háború idején az OPEC-országok bojkottja és az olajárak megnégyszereződése okozott. Az 1990-es évek közepétől a környezetvédelmi kérdések előtérbe kerülésével az olajipar egyre inkább a nyilvánosság érdeklődési körébe került. Az új évezred kezdetén a Shell Kínában és Oroszországban kezdett terjeszkedni. 2005-ben felszámolta régi vállalati struktúráját, hogy egyetlen új vállalatot hozzon létre, hágai központtal és londoni hivatalos székhellyel.
A Shell Technológiai Központjai és az Üzemanyagfejlesztés
A fekete arany kitermelésében és feldolgozásban világszinten élenjáró Shell hamburgi kutató-fejlesztő bázisán néztük meg, mi hajtja a jelen és a jövő járműveit. A Shell még a 21. században is elkötelezett az üzemanyag-technológiák fejlesztése mellett, mivel a kőolaj alapú üzemanyagok még sokáig nélkülözhetetlenek maradnak. A hamburgi - és még Amszterdamban, Hágában, Houstonban, Bangalore-ban, Manchesterben, Sanghajban, Tokióban és Kuala Lumpurban - működő gyárméretű boszorkánykonyhákon folyik a jövő üzemanyagainak, tehát a tüzelő- (benzin, gázolaj, LPG, CNG, E85, kerozin, hajóolaj stb.) és a kenőanyagok (zsírok és olajok) összetételének kialakítása és finomhangolása. Ami megkülönbözteti a hamburgi bázist a többi Shell fejlesztőközponttól, hogy nagyon közel van az autógyártókhoz és a beszállítókhoz, így velük együtt zajlik a fejlesztés.
A Dynaflex Technológia
A pár hónapja hazánkban is bevezetett új Dynaflex technológia - ennek apropóján kaptuk a meghívást az olajtársaság észak-német kutatócentrumába - röpke öt év alatt készült el. A hangzatos név tulajdonképpen egy adalékkoktélt jelöl, amely a modern, nagy literteljesítményű, többnyire feltöltős és magas nyomással dolgozó benzin- és dízelmotorok elszennyeződését hivatott meggátolni, illetve csökkenteni. 2017 nyarától az összes kereskedelmi forgalomban kapható Shell gázolajban és benzinben benne van, persze a drágábbakban nagyobb arányban.
A Dynaflex titkos komponensei révén a szívószelepen és a hengerfalon keletkező lerakódásokat, a kokszosodást előzi meg. Sőt, a Shell szakemberei szerint utólagos tisztításra is képes, amelyet valós forgalomban nyúzott tesztautók hengereibe dugott endoszkóppal igyekeztek alátámasztani. A különbség jól látszott a Dynaflex előtti és utáni állapotot illetően. Állítólag két telitank lepucolja a szelepeket.
A Dynaflexhez a Shell üzemanyagfejlesztői a jól bevált protokolljukat követve jutottak el: a folyamat számítógépes modellezéssel kezdődött, aztán lombikokban, kémcsövekben öltött testet az elképzelés. Azokból egészen egyszerű fémvályúkba csepegtették a kikevert elegyet, s ha azt nem marta szét, következhetett a stabil, egyhengeres motorok tesztje. Aztán, ha ezek is bírták a strapát, a valódi körülményeket messzemenően szimuláló futópadokon teleműszerezett valódi autókkal folytatódott a vizsgálatsorozat. Itt minden automatikusan zajlik, az emberi tényező teljes kizárásával. Alkalmanként 72 órát töltenek a többnyire partnerektől - BMW, Ferrari, Ford, Jaguar, Nissan-Renault - kapott, avagy bérelt járművek, amelyek egy-egy ilyen mérés során akár 4-5000 kilométert tesznek meg egy helyben. Ezzel párhuzamosan közúti tesztek is zajlanak, hiszen mégiscsak emberek vezetik a mai autókat - egyelőre.
Octavia felszereltség összehasonlítás
A Kenőanyagok Szerepe
A Shell nemcsak a világ egyik legnagyobb kőolajipari vállalata, hanem vezető szereplő a kenőanyagok területén is. A Shell kenőanyagokat több mint 100 országban értékesítik, és számos neves autógyártó - például a Ferrari, BMW, Hyundai, Maserati, Ducati - is ajánlja vagy kizárólagosan alkalmazza termékeiket. A legismertebb motorolaj-család a Shell Helix, amelyet különböző technológiákkal fejlesztenek a járművek és motorok típusától, korától és teljesítményigényétől függően. A Shell Helix Ultra termékek teljesen szintetikus, PurePlus technológiával készülnek - ez egy forradalmian új eljárás, amely földgázból, nem pedig kőolajból állít elő kristálytiszta, szennyeződésektől mentes bázisolajat. A Shell Helix motorolajok tisztító hatásuk révén aktívan eltávolítják a lerakódásokat, miközben kiváló kopás- és oxidációvédelmet nyújtanak. A Shell nemcsak motorolajokat gyárt, hanem átfogó kenőanyag-megoldásokat is kínál váltókhoz (pl. Shell Spirax), hidraulikus rendszerekhez (Shell Tellus), ipari gépekhez, hajókhoz, repülőgépekhez és elektromos járművekhez. A Shell kenőanyagokat fejlett kutatóközpontokban fejlesztik, például a németországi Hamburgban vagy a texasi Houstonban található Shell Technology Centerben. A laboratóriumi körülmények mellett valós tesztkörnyezetekben is vizsgálják a termékeket - különösen motorsport-partnereiken keresztül, például a Ferrari Forma-1-es csapatával való több évtizedes együttműködés keretében.
A Shell Magyarországon
Magyarországon a Shell a legrégebbi külföldi szereplője az üzemanyagpiacnak. A világ több mint 70 országában jelenlévő Royal Dutch/Shell Csoportot 1925. augusztus 26-án jegyezték be Magyarországon Shell Kőolaj Rt. néven. A vállalat rövidesen megkezdte magyarországi benzinkút-hálózatának kialakítását. A Shell Kőolaj Rt. széles tevékenységi körével - amelybe beletartozott a finomítás, a szállítás és a kiskereskedelem is - a második világháborúig elismerésre méltó helyet vívott ki magának a magyar piacon. A második világháborút követő államosítás egy időre ugyan megakasztotta ezt a folyamatot, 1958-tól azonban a vállalat visszatérhetett hazai tevékenységéhez, és 1966-ban megnyitotta első töltőállomását a budapesti Mészáros utcában. 1989-re már országosan 44 kúton tankolhattak Shell üzemanyagot a magyar autósok. A vállalat magyarországi térnyerése a rendszerváltást követően indulhatott meg igazán. Az elmúlt száz év alatt a cég magyarországi képviselete képes volt alkalmazkodni a legkülönfélébb környezeti körülményekhez, és mára a magyar piac legjelentősebb nemzetközi szereplőjévé vált.
A Shell Logójának Évszázados Fejlődése
A Shell sárga és piros kagylóhéj-logója a világ egyik legismertebb szimbóluma, amely eredetileg fekete-fehér kagylóhéjként indult. Az embléma 1900-ban kapott védjegyet, a Shell tulajdonában lévő több mint 22 ezer védjegy közül ez a legrégebbi. Számos elmélet létezik arról, hogy az eredeti kagylóhéj hogyan alakult fésűkagylóvá. Az egyik magyarázat szerint egy üzletember ötlete volt, aki Shell kerozint importált Indiába. Az ő családjának három fésűkagyló volt a címerében. A sárga és a piros szín a legkorábbi időktől kezdve a Shell márka imázsának következetes eleme, bár a pontos eredete bizonytalan. Lehetséges, hogy a vállalat exporttevékenységéből ered, mivel a tengeri jelzéseknél a sárga és a piros színt egyaránt használják.
A Shell-embléma formája a grafikai tervezés terén megjelenő trendekkel összhangban fokozatosan változott az évek során. Az 1920-as években a Shell a marketing világában megtörte a formatervezési hagyományokat azzal, hogy elismert művészeket alkalmazott illusztrátorok helyett. 1930-ban a fésűkagyló embléma formálisabb, nyomtatásra alkalmasabb designt kapott, és csomagoláson, jelzéseken, járműveken is alkalmazták, használták fehér, sárga vagy piros színben is. 1948-ban a „Shell” név bekerült a logóba, de ezt a formát nem alkalmazták általánosan. Az 1950-es évek közepén megjelent egy egyszerűbb logó, amely megkönnyítette a felvitelét különböző felületekre a benzinszivattyúktól kezdve az üzletek feliratáig.
1971-ben a híres ipari tervező, Raymond Loewy megtervezte a ma is felismerhető logót. A „Shell” nevet eltávolították a szimbólum közepéről, és lejjebb helyezték el egy speciálisan kialakított betűtípussal. A jól bevált design és a következetes használat mellett a 90-es évek elején bevezették a Shell jelenlegi színeit: a melegebb sárgát és pirosat, hogy lágyabbá és vonzóbbá tegyék a márka hangulatát. 2015-ben a hanglogót és zenekari partitúrát is alkottak, a Sound of Shell hangzás éppúgy felismerhetővé teszi márkát az ügyfelek számára, mint a logó.
Az alábbi táblázat összefoglalja a Shell logójának és nevének főbb mérföldköveit:
| Év | Mérföldkő |
|---|---|
| 1891 | A „Shell” szó először védjegyként jelenik meg petróleumra |
| 1897 | Marcus Samuel megalapítja a Shell Transport and Trading Company-t |
| 1900 | Az eredeti kagylóhéj embléma védjegyeztetése (eredetileg fekete-fehér) |
| 1907 | A Royal Dutch Petroleum Company és a Shell Transport and Trading Company egyesül; a „Shell” név és a fésűkagyló szimbólum az új csoport emblémájává válik |
| 1930 | A fésűkagyló embléma formálisabb, nyomtatásra alkalmasabb designt kap |
| 1948 | A „Shell” név bekerül a logóba (nem általánosan alkalmazott forma) |
| 1950-es évek közepe | Egyszerűbb logóváltozatok bevezetése |
| 1971 | Raymond Loewy megtervezi a ma is felismerhető logót, a „Shell” nevet a szimbólum aljára helyezi |
| 1990-es évek eleje | A jelenlegi, melegebb sárga és piros színek bevezetése |
| 2015 | A Sound of Shell hanglogó és zenekari partitúra létrehozása |
A Shell Jövőképe
A fejlődés ma sem áll meg. A nagy olajtársaságok kénytelenek olyan megoldásokkal előállni, amelyekkel versenyben tudnak maradni a robbanás előtt álló elektromos autózásban. Egyelőre persze nem kell temetni a Shell fosszilis üzletágát, de a telepen jelezvén a trendet, pár villanyautó is töltődött éppen. A fenntarthatóság is kiemelt szerepet kap a Shell stratégiájában. A bioüzemanyagokkal elért CO2 semlegesség főszerepet kapott. Az elektromos autózás csakis akkor zöld, ha az áram is megújuló forrásból származik. A Shell igenis nyitott a zéró emisszióra, de lehetőség szerint profitmaximummal.