A dízel üzemanyag: Trendek, árak és a jövőbeni kilátások
Az üzemanyagpiac folyamatosan változik, és a dízel különösen nagy figyelmet kap az árak alakulása, a geopolitikai események és a környezetvédelmi szempontok miatt. Az elmúlt időszakban számos tényező befolyásolta a gázolaj árát és piaci pozícióját, Magyarországon és Európa-szerte egyaránt.
Aktuális árak és piaci mozgások Magyarországon
Csütörtökön ismét drágul a dízel: a nagykereskedelmi ár bruttó 3 forinttal emelkedik, így a dízel átlagára literenként elérheti a 600 forintot.
A 95-ös benzin ára ezúttal nem változik, marad 580 forint - írja a Holtankoljak.hu.
A gázolaj ára hónapok óta lassan, de folyamatosan kúszik felfelé. Ilyen magas dízelárra legutóbb a nyár közepén volt példa, azóta inkább kisebb ingadozások jellemezték a piacot. A mostani emelés megtöri a szeptember-októberben tapasztalt stabilitást, és újra a 600 forintos szint közelébe tolja a gázolajat. A téli időszakban a gázolaj-, fűtőolaj-kereslet egyébként is jelentősen emelkedik, ami felfelé hajtja az árakat. A benzin ára ezzel szemben hetek óta alig mozdul, jóval laposabb, stabilabb a trend ennél az üzemanyagfajtánál.
Geopolitikai hatások és európai dízel-jegyzésárak
Évek óta nem látott szintre emelkedtek a dízel-jegyzésárak Európában, volt olyan pillanat, amikor a gázolaj jegyzésára kedden 16 százalékkal volt magasabb a hétfői záróárnál. A dízel-jegyzésár azoknak a nagykereskedőknek fontos, akik import üzemanyaggal látják el az európai és a magyarországi kutak egy részét. Számukra ezek a tőzsdei jegyzésárak az irányadók, az egyszerűség kedvéért érdemes 1000 dolláros tonnánkénti árral számolni.
Megoldások a beragadt Golf fékkolbenyomókra
A rossz hír az, hogy a Mol nem a beszerzési költségei alapján árazza a nagykereskedelmi árait, hanem ugyanúgy a régiós késztermék árak mozgását veszi figyelembe (importparitás elve).
A közel-keleti háború eszkalációja nyomán meredeken emelkedik az olaj ára, miközben a forint érdemben gyengült a geopolitikai bizonytalanság idején hagyományosan menedékeszköznek tekintett amerikai dollárral szemben. Ennek a kettős hatásnak a következményei szinte azonnal megjelentek a hazai kutakon is. Az iráni háború rárúgta az ajtót a benzinárra. A holtankoljak.hu előrejelzése szerint szerdától a gázolaj átlagára 603 forintra emelkedik a hazai kutakon és ez a 9 forintos emelés nem is az első az iráni háború kitörése óta. Az első repedések már látszanak a valóság szövetén, hiszen egyre több benzinkút korlátozza a tankolható üzemanyag mennyiségét. A piaci árak és a védett jegyzések közti látványos elszakadást nézve felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi formájában meddig tud fennmaradni a rendszer, és ki fogja a végén fizetni a számlát?
A dízelmotorok tündöklése és hanyatlása Európában
Amikor januárban áttekintettük a legnagyobb európai piacok 2021-es villanyautó eladásait, a statisztikákban feltűnő volt a dízelek erős visszaesése. De mi lesz azzal a sok finomítói kapacitással, ha már nem kell az európaiaknak a gázolaj?
A 2000-es évek elején még csak minden harmadik személyautó volt dízelüzemű az Európai Unió új autó eladásaiban, 2006-ban azonban részesedésük átlépte az 50%-ot, és - egy a 2008-as gazdasági válságot követő pici megingás kivételével - 2016-ig piacvezető is maradt ez a motortípus.
Bár a dízelek visszaszorulását divatos a 2015-ös dízelbotrányhoz kötni, már 2011 óta egy folyamatos, enyhe lejtőn volt ez a meghajtási forma, a VW körüli leleplezések legfeljebb csak felgyorsították a folyamatot.
Opel Astra alapjárat problémák megoldása
Hogy egyáltalán minek köszönhették a dízelek a népszerűségük példátlan megugrását az új évezred elején, arra több elmélet is született. Ezek a motorok, alacsonyabb fogyasztásuk révén a CO2 kibocsátás terén még jobbak is, mint a benzinesek, csak ne lennének azok a fránya nitrogénoxidok és kisméretű részecskék. A hátrányok leküzdésére részecskeszűrőket és adalékanyagokat (AdBlue) találtak ki a gyártók, a fogyasztás pedig jóval alacsonyabb volt, mint a benzineseknél, így a tulajdonos spórolt az üzemeltetési költségeken. Rossz nyelvek szerint egyébként a német autógyártók aktívan tettek is a dízelek különböző állami kedvezményeinek terjesztéséért, mivel ebben komoly versenyelőnyt láttak. A távol-keleti és amerikai versenytársak erősen lemaradtak ezeknek a motoroknak a fejlesztésében, ugyanis hazai piacaikon soha nem volt népszerű ez a technológia. Ha viszont a jövedéki adó mérséklésével, és a reklámplakátokon hirdetett környezeti előnyökkel olyan termék lesz nagyon népszerű az EU piacain, amit történetesen csak a hazai gyártók tudnak gyártani, akkor a tengerentúli versenytársak egyszerűen csak így jártak.
Volkswagen emissziós botrány: Idővonal
Az üzemanyagárak változásai és a védett árak rendszere
Egészen más filmet vetítenek a benzinkutakon, mint amit a valóság ír a Közel-Keleten: közel két hete védett áron tankolják a magyarok a benzint és a dízelt, sőt, a kutak is védett áron szerzik be az üzemanyagot, miközben a világpiaci árak az egekbe szöktek. A védett árak továbbra is érvényben vannak. Hivatalosan is elveszítette jelentőségét a védett ár. A kormány megtartaná a fegyvert a benzinkutak felett. Itt van, amiért szinte lehetetlen lett a 480-as benzin. Egyre nő a különbség a védett árakhoz képest. Az ellenőrzések célja a védett ár betartása és az üzemanyag-ellátás zavartalanságának biztosítása. A védett árakban nincs változás. Olcsóbb benzin, drágább jövő - legalábbis a Levegő Munkacsoport szerint. A magyar autósok a kormányzati védelemmel az európai átlagárnál olcsóbban tankolhatnak. A teljes értékláncban védett árak lesznek. Több kivételt is tartalmaz a szabályozás. A közösségi közlekedésben részt vevő járművekre nem vonatkozik a védett ár. Az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimumszintre csökkentik.
Csökkenésnek indult a hazai üzemanyagok ára - derült ki a Holtankoljak.hu friss adatközléséből. Az üzemanyagár-figyelő blog szerint ugyanis a héten eljött az árcsökkenések ideje és szerdától a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken, ami várhatóan a kutak áraiban is megjelenik majd. A benzinért bruttó 3 forinttal kell kevesebbet fizetni, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 10 forinttal esik a töltőállomások számára. Ezt az árelőnyt adhatják a járműtulajdonosoknak, így aztán a hét közepétől az átlagárak az alábbiak szerint alakulnak majd:
- 95-ös benzin - 615 forint/liter
- gázolaj - 647 forint/liter
Fontos hangsúlyozni, hogy átlagárakról van szó, amelyektől jellemzően a tényleges kiskereskedelmi árazás 4-5 forinttal lejjebb van. Ugyanakkor autópályák mellett nagyjából 50 forinttal drágábban adják az üzemanyag literjét. Mindenesetre a mostani árcsökkenés azt jelenti, hogy az idén eddig, tehát januártól mostanáig nagykereskedelmi szinten a literenkénti benzinár 71, a dízelár pedig 73 forinttal drágult, jóllehet ebből 41 forint a kötelező januári jövedékiadó-emelésre vezethető vissza. Ezt leszámítva 30 és 32 forint plusz figyelhető meg a benzinnél, illetve a dízelnél. A nagyjából 70 forint körüli literenkénti drágulás azt jelenti, hogy egy átlagos, 50 literes tankolás 3500-4000 forinttal kerül többe most, mint tavaly decemberben.
Az olajfinomítás mechanizmusa és a dízel termelése
Az olajipar úgy működik, mint az élelmiszeripar. A gyár egyik végén bemegy a boci, a másikon pedig mindenféle végtermék jön ki, de szemét, hulladék, alig keletkezik. Ha egy mód van rá mindent felhasználnak, pénzzé tesznek. Nincs is ezzel gond, legalább hatékony, és nem hulladékot termel a folyamat.
Lada Vesta biztonsági és vezetőtámogató rendszerei
A kőolaj, mint szerves anyag, évmilliók alatt alakult ki elhullott növények és állatok maradványainak oxigénhiányos környezetben való bomlásából. A földből kinyert olajat azonban még finomítani kell, ami az egyes összetevők, azaz a különböző hosszúságú szénhidrogén komponensek egymástól való elválasztását jelenti. Ez magas desztilláló kolonnákban, oszlopokban történik a méreteik miatt kívülről is jól látható olajfinomító telepeken.
A felmelegített nyersolajat betáplálják ezekbe a hatalmas oszlopokba, ahol a kőolaj szakaszos lepárlása (frakcionált desztilláció) megy végbe. A szakaszos lepárlás során a desztilláló oszlopba alulról 350-400 °C-ra felfűtött kőolajat táplálnak be, ennek hőmérséklete pedig felfelé haladva csökken. A könnyebb és egyben alacsonyabb forráspontú, tehát illékonyabb szénhidrogén elegyek feszállnak és ott csapódnak le, míg a nehezebb komponensű elegyek, a magasabb forráspont miatt, alacsonyabb magasságokban vállnak cseppfolyóssá, és vezetődnek el a kifolyó tálcákon. A legnehezebb, leghosszabb CH láncú, legmagasabb forrásponttal rendelkezők anyagok pedig legalul csapódnak le, például petróleum, kerozin (10-13 szénatomszám).
Az olaj komponensekre való szétválasztása során az eredeti olaj összetételétől (lelőhelyétől) függően kb. 30-40% gázolaj keletkezik a lepárlás során, ami tetemes mennyiség, tekintve, hogy nagyon nagy térfogatokról beszélünk. Erre jelent megoldást a gázolaj frakció hosszú szénhidrogén láncainak széttördelése, krakkolása, amelynek során rövidebb láncú, 5-10 szénatomszámú szénhidrogének keletkeznek, mint például a benzin, illetve kisebb részben krakkgázok, telítetlen illetve gyűrűs vegyületek, aromás szénhidrogének. Ez alapvetően két módon, katalitikus, illetve termikus krakkolással történhet. A törés (krakkolás) egy folyamat, amelyet az üzemanyag viszkozitásának csökkentésére használnak.
A katalitikus krakkolást katalízis jelenlétében (katalizátor: zeolitok {Al2O3-SiO2, alumínium-szilikát}) 400-500 °C-on, 2-4 atmoszféra nyomáson végzik, és gázolajból ill. könnyebb kenőolaj komponensekből indulnak ki, hogy a szénhidrogénláncok felhasadása után a kívánt benzint kapják végtermékül. A termikus krakkolás ennél magasabb hőmérsékleten, 500-650 °C-on és magas nyomáson, kb. 70 atmoszférán történik. Ezt például az atmoszférikus desztillációs maradékoknál (nehéz komponensek) alkalmazzák, mivel ezen hosszú láncok magasabb hőmérsékleten könnyebben bomlanak, mint a rövidebbek. A termikus benzin előállítása magában foglalja mind a viszkozitás csökkentését, mind a maximális mennyiségű benzin visszanyerését, ezzel eltolva a folyamatot a kívánt benzinkomponens minél nagyobb arányú kinyerése felé.
A dízel üzemanyag fogyasztási statisztikái és a jövő
És, hogy ez mikor lesz már érezhető probléma, mikor kell lépniük az olajtársaságoknak? Az Eurostat adatbázisából nyert adatok jól mutatják a probléma mértékét. A koronavírus első évétől eltekintve az összesített fogyasztás nemhogy csökken, hanem nő. Ugyanez hazánk tekintetében is megfigyelhető. A fenti grafikon adatait az Eurostat adatbázisából halásztuk ki, ahol 29 olyan országot és területet találtunk, ahonnan nagyjából minden évben voltak adatok 2011 óta (Ahol egy-egy adat hiányzott, ott a két szomszédos év alapján becsültünk). Itt azt látjuk, hogy a belsőégésű motorokkal szerelt flottában 2011 óta 5%-kal emelkedett a dízelek aránya. Akárhogy is, az látszik, hogy míg 2019-ben, 266 millió személyautó adatai alapján, 45-55% az arány a benzinesek javára, az üzemanyag felhasználásban éppen ellenkezőleg, háromszor annyi gázolaj fogyott, mint benzin. Végül nézzünk szét a saját házunk táján is. Magyarország rendszeresen lejelenti az adatokat az Eurostat felé, így itt egészen 2000-ig vissza tudtunk menni. Itthon az ezredfordulón még csak minden tizedik autó volt dízel üzemű, arányuk azonban 2019-re a teljes flotta harmadára nőtt.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az évi 12-15 milliós európai új autó piac eltolódása a benzinesek, és zéró kibocsátású autók felé önmagában nem elég valamiféle kataklizmikus összeomláshoz a dízelolaj előállítása kapcsán. A több mint negyedmilliárd személyautó közel fele dízelüzemű, és még hosszú évek vannak hátra addig, amíg az új autó eladásokban tapasztalt csökkenő szerepük érezhető lesz a benzinkutaknál. A folyamatot tovább lassítja, hogy a globális gazdaság által generált áruforgalom hatalmas közúti teherforgalmat is generál, amit jórészt dízel kamionokkal oldanak meg.