Suzuki Swift Feszültségszabályzó: Működése, Hibái és Bekötése

A feszültségszabályzó, röviden fesszabályzó, az autó elektromos rendszerének létfontosságú része, amely biztosítja a jármű megfelelő működését és az akkumulátor élettartamát. Motorunk, robogónk világítását és az akkumulátor folyamatos töltöttségét adottnak tekintjük, sokszor bele sem gondolunk, hány alkatrész felel mindezért. Az ezeket lehetővé tevő alkatrészekről gyakran megfeledkezünk, vagy akár nem is tudunk létezésükről.

Mire való a feszültségszabályzó az autóban?

Az akkumulátor elengedhetetlen a jármű elindításához. Amikor azonban az nincs beindítva, folyamatosan működésben tartja az autó generátora a járművet a járó motor mellett. Tehát a generátor látja el energiával a jármű legtöbb elektronikus alkatrészét, úgy, hogy közben az üresjáratban van. Ide tartoznak a fényszórók, az elektromos kormánymű, az ablaktörlő, a fűtött ülés, a rádió, a műszerfali műszerek, illetve az elektromos ablakemelő is. Mindezeket az autó generátor működés közben egyenárammal (DC) látja el. Ezek mellett a generátor felelős a jármű akkumulátorának töltéséért vezetés közben.

A feszültségszabályzó (rövidítve fesszabályzó) szabályozza a jármű generátorának az akkumulátor feltöltéséhez szükséges feszültséget. A generátort a szabályozó készteti arra, hogy folyamatosan 13,5 V és 14,5 V közötti feszültséget tudjon fenntartani. Ez ugyanis elegendő ahhoz, hogy az autó akkumulátora biztonságosan újra töltsön, úgy, hogy közben megóvja a jármű alkatrészeit, és elektromos áramköreit (a lámpákat, a vezeték rendszert, az elektromos kiegészítőket).

Lényegében három jelentős alkatrészről van szó: generátor, feszültségszabályzó, akkumulátor. Mindhárom hatással van egymásra, ha a háromból bármelyik nem működik megfelelően, az kihatással van a másik kettőre, sőt, nem ritkán tönkre is teszi egyik a másikat.

A hibás feszültségszabályzó jelei és következményei

A feszültségszabályzó meghibásodása számos problémát okozhat a járműben, mivel közvetlenül befolyásolja az akkumulátor töltését és az elektromos rendszerek stabil működését.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

• Akkumulátor alultöltés: Akkor, ha az autónk akkumulátora nem kapja meg a szükséges energiát, az akkumulátor töltési teljesítményét a jármű elektromos rendszereinek működtetése teljes mértékben felemészti. Majd, amikor az az összes töltést felhasználta, az autó aksija teljesen lemerül, és ezt követően nem fogjuk tudni a járművet elindítani.
• Akkumulátor túltöltés: Ha azonban az akkumulátor túltöltődik, vagy esetleg túl magas töltőfeszültségnek lesz kitéve, akkor az akár tönkre is mehet, hiszen a benne található elektrolitok túlmelegednek és felforrnak. Ennek következtében az autó akkumulátorának a szivárgását és megduzzadását is tapasztalhatjuk.
• Ingadozó motorteljesítmény: Az ingadozó motorteljesítmény minden esetben gyakori tünet lehet, mely egyértelműen a meghibásodott feszültségszabályozóra utalhat. Valójában azt tapasztalhatjuk ilyenkor, hogy az autó rángat, durrog, és csak megszakításokkal gyorsul. Menet közben úgy tűnhet, mintha a motor küzdene, mintha le akarna fulladni. Azt is tapasztalhatjuk, hogy az autó motorja hirtelen megtorpan egy rövid időre. Illetve az autó generátor feszültségszabályzó hiba jelei közé tartozhat az is, hogy az autó gyorsulása nem egyenletes, hanem szaggatott. Tehát a motor kiszámíthatatlan, kellemetlenné teszi a vezetést, hiszen nem nyújt egyenletes teljesítményt. Amikor a motor teljesítményproblémáiról beszélünk, akkor azoknak a legtöbb esetben a hibás generátor feszültségszabályzó áll a hátterében, hiszen ennek következtében nem tudja a generátor szabályozni a generált kimeneti feszültségszintet.
• Villogó vagy halványuló fények: Ha a feszültségszabályzóval van probléma, akkor annak a leggyakoribb jele az szokott lenni, hogy a műszerfalon villogó, pulzáló és elhalványuló fényeket tapasztalunk. Anélkül, hogy bármit állítgatnánk, a fényszórók is halvány és fényes erősség között ingadoznak. Ilyenkor gyakori, hogy a belső lámpák is elkezdenek villogni, sőt a távolsági fényszórók is nem várt módon kezdenek el működni.
• Ellenőrző lámpák felvillanása: Előfordulhat az is, hogy a feszültségszabályzó nem megfelelő működése miatt felvillan a műszerfalon a „CHECK ENGINE” lámpa, vagy akár az akkumulátor jelzőfénye is. Ez utóbbi azonban kigyulladhat akkor is, amikor az elektromos rendszer meghibásodik, ennek a hátterében is állhat a rossz feszültségszabályzó.

Feszültségszabályzó tesztelése és beszerelése

A feszültségszabályzó cseréje előtt kulcsfontosságú megbizonyosodni arról, hogy valóban ez az alkatrész a probléma forrása.

A beszerelés előtt mindenképpen győződjünk meg, hogy tényleg a korábbi feszültségszabályzóval volt a gond. Az akku feszültségét a szabályzó beszerelése után bekapcsolt világításnál is ellenőrizni kell, különböző fordulatszámon. Akkor megfelelő a töltés, ha a feszültség kb. 13,5 V és 14,5 V közötti. Ha magas töltést mérünk, legtöbbször a multiméter hitelességével van gond.

Bár lehet, hogy néhány autótulajdonos azt gondolja, hogy a feszültségszabályzó cseréje nem egy túlságosan bonyolult folyamat, ennek otthoni elvégzését senki nem szokta javasolni. A garancia megőrzése- és a szakszerű beszerelés céljából, kérjük az üzembe helyezés előtt olvassa el a teljes útmutatót! A beszerelést szakműhelyben kell elvégezni, mert az esetleges meghibásodás esetén a garancia csak így érvényesíthető. A termékért 2 év garanciát vállalunk.

A feszültségszabályzó típusai és a bekötés sajátosságai

A mai napig visszatérő probléma, hogy a feszültségszabályzó rendszer meghibásodik. Némely esetben úgy tűnik a dolog, mintha a szabályzó egység alulméretezett lenne, de nem ritka, hogy a háromfázisú generátor ég le.

Előfordulhat, hogy a gyári feszültségszabályozó 6, esetleg 8 vezetékkel csatlakozik a jármű hálózatához. Ebben az esetben az új feszültségszabályzó bekötése után a jármű oldaláról a kimaradt (kapcsolt pozitív - általában vékonyabb, barna vagy fekete színű) vezeték szabadon marad, nem kell bekötni. Háromfázisú rendszereknél nem egyszer belefutottunk már olyan típusokba, melynek a feszültségszabályzóját helyettesíteni tudtuk egy olcsóbb, de hasonló villamossági igénybevételre tervezett típusidegen alkatrésszel.

Magyar kapcsolatok a SpaceBuzz-ban

Ha már ilyenre adjuk a fejünket, akkor javasoljuk a csatlakozók kiiktatását, hisz azok 99%-os valószínűséggel egyébként sem passzolnának. A kábelek közvetlen, minőségi összeforrasztása javasolt, generátort a feszültségszabályzóval lehetőség szerint így kössük össze, ne használjunk csúszósarukat! Gyakran gyári rendszereknél is tapasztalható a generátor csatlakozóinak megolvadása, ezt jellemzően alulméretezik a gyártók. Gondoljunk csak bele, a villamos energia teljes egésze a csúszósaruk pár mm2-es érintkező felületén keresztül jut el fogyasztókhoz ami 200-500W is lehet. A forrasztással megnöveljük a vezetékek érintkezési felületét, az átmeneti ellenállást tudjuk így csökkenteni ami kedvező hatással van a töltő feszültségünkre.

Tirisztoros vs. MOSFET szabályzók

A régebbi rendszerek egyik legnagyobb baja a feszültségszabályzó túlmelegedése. Ez miatt rengeteg jármű kerül szervizbe. A technológia fejlődése újabb, hatékonyabb megoldásokat kínál.

MOSFET tranzisztor kerül beépítésre a szokványos tirisztor helyett, mely a hőképződést csökkenti, így kevésbé melegszik a szabályzó. A klasszikus tirisztoros feszültségszabályzók esetében a tirisztorokon 1,5V esik, ami jelentősen melegíti a szabályzót. Emiatt főleg nyáron hamar elérheti a tirisztor a kritikus 120°C-ot, ekkor létrejön a termikus reteszelődés (a tirisztor folyamatosan vezetővé válik, „beragad”). Ilyenkor a vezető állapotát nem tudja a vezérlés kikapcsolni és egyre több hő fog fejlődni. Ha ezután a rossz hőátadás (szellőzés hiánya) miatt a tirisztor el tud érni egy kb. 175°C-ot, akkor az visszafordíthatatlan károsodást szenved. Ezzel szemben a MOSFET szerkezete üzemszerűen 175°C-ig bírja.

A gyártás során az alkatrészek aluszubsztráton vannak, az elkészített alaplemezeket optikailag ellenőrzik. Egy AOI (Automated Optical Inspection) berendezés fényvisszaverődésből ellenőrzi a forrasztás minőségét. A hűtőbordába hővezető ragasztópasztával történik a nyáklemez rögzítése. Motorkerékpár feszültségszabályzóból kezdetben kevesebbet gyártottak és klasszikus tirisztorral, de már akkor is csak Schottky diódák kerültek beépítésre a kisebb hőfejlődés érdekében. Az akkori (kisebb) generátorviszonyok tekintetében tökéletesen megfelelt. Kb. 8 éve jött egy konkrét eset, hogy a generátornak olyan nagy volt a teljesítménye, hogyha nem volt menetszél, a tirisztorok annyira felmelegedtek, hogy beragadtak. Ezután váltottunk a MOSFET-verzióra. Ilyen már akkoriban volt gyáriban (Pl. Shindengen FHxxxx) csak nem volt elterjedt és drága volt.

Bemutató: Suzuki Swift Hibrid

tags: #swift #fesszabályozó #bekötése

• Mondeo Mk3 hátsó rugó problémák
• hogyan számoljunk 4x4-es determinánst
• Így indult és merre tart a Škoda elektromos palettája
• Sebesség és izgalom az Xbox One-on
• Lemezfelni útmutató Touareghez