A Subaru Hengerfej Hiba Okai: Átfogó Útmutató
A legtöbb autós retteg, hogy egyszer az életben vele is megtörténik: hengerfejes lesz a kocsija. De mit is jelent ez pontosan, és miből észlelhetjük? Nos, a hengerfejesség legfőbb jele a hűtőfolyadék folyamatos fogyása.
„Fejétől bűzlik a hal” - szokták mondani. Valóban, a hengernél is a hengerfej okozhatja a legtöbb problémát. A hengerfejet zömében alumíniumból gyártják, és a motor felső részéhez, a motorblokktól egy tömítéssel elválasztva és csavarokkal összekapcsolva szerelik be.
Nélkülözhetetlen a motor megfelelő üzemeléséhez, mivel ebben találhatók a gyertyák és a szelepek, de még a vezérműtengely is. A hűtő és kenő funkciót ellátó motorolaj- és hűtővíz-vezető sok kis csatornáról pedig már ne is beszéljünk. Épp emiatt a hengerfejeket a nem gyárilag javasolt módon végzett hűtőfolyadék- és olajcsere is kicsinálhatja. A hidegüzemben való terhelés is ugyanígy tönkreteszi - erre sajnos nem sokan figyelnek.
Mivel alumíniumból készül, ezért a hengerfej extrém módon érzékeny a terhelésre. Terhelés alatt pedig a hidegüzemben adott erős gázfröccsöket, valamint azt extrém nyomást értjük, mely a tökéletlen égés következtében alakulhat ki a hengerekben.
A Hengerfej Meghibásodásának Jelei
Ahogy már bevezetőnkben is említettük, a fehéres-szürkés kipufogófüst - pláne, ha meleg újraindításnál jelentkezik - a hengerfej meghibásodására utalhat. Ilyenkor vízgőz jut a kipufogó füstbe, a hűtőfolyadék égéstérbe kerülő víztartalma miatt, amely elpárolog.
A motor üzemmeleg állapotában a hengerfej repedés kitágul a magasabb hő miatt, s így több hűtővíz megy a motorba, mint hidegüzemben. Ha ebben az állapotában leállítjuk, majd újraindítjuk a kocsit, a felesleges hűtőfolyadék gőzfelhőként, vagyis valójában nem is füstként távozik a motorból.
Hengerfejes lehet az autó akkor is, ha csak nagyon nehezen, többszöri próbálkozásra indul csak be a motor, akkor is csak 2-3 hengerrel. Ahhoz, hogy az összes henger üzemeljen, több időre van szükség, mivel a túlzott hűtővíz mennyiség gátolja az érintett henger beindulását.
Olyankor is hengerfejességre gyanakodhatsz, ha egymás után többször, túl gyakran meghibásodik a gyújtógyertya, pláne, ha mindig ugyanannál a hengernél.
Felforrt a hűtővíz, netán többször is egymás után? Ez esetben sem árt ellenőrizni a hengerfej állapotát, ugyanis, ha nem megfelelő a hűtés, és felforr a folyadék, akkor a közben felszabaduló magas hő megterheli az alkatrészt, deformálja azt. Ha nem észleljük időben a jelenséget, akár súlyosbodhat is a helyzet.
A hűtőrendszerben uralkodó magas nyomás is utalhat hengerfej problémára, főleg, ha a kiegyenlítő tartályból távozó kipufogógáz szagot is érzel közben. Ennek oka, hogy a kipufogógáz valamelyik repedésen vagy a rosszul záró tömítés mellett bekerül a hűtőrendszerbe.
Nem 100%-os megoldás ugyan, de rövidtávon segíthet, ha levesszük a hűtősapka gumitömítését, de vigyázzunk, mert ilyenkor már forrhat a hűtővíz! Ez azért segít, mert így nem tud nyomás kialakulni a hűtőrendszerben.
Az olajbetöltő nyílását is ajánlott ilyenkor megvizsgálni; amennyiben cappuccino színű olajos habot látsz körülötte, akkor az olajtérbe kerülő vízgőz az olajpárával keveredve lecsapódik a sapkán.
Nézz rá a nívópálcára is: barnás-fehéres, emulziós motorolajat látsz rajta? Ezzel is érdemes vigyázni, mivel a motorolajhoz ilyenkor hűtőfolyadék keveredik az olajtérben. A motorolaj szint emelkedése, a motorteljesítmény gyengülése is árulkodó lehet ez esetben.
Bármelyik jelenséget is tapasztalod, menj azonnal szervizbe, ahogy csak tudsz! Persze, ha már felforrt a hűtőfolyadék, akkor inkább állj meg ott, ahol vagy! Jobban teszed, nehogy súlyosbíts a hengerfej hibán, és tönkre tedd vele a kapcsolódó alkatrészeket is.
A Hengerfej Tömítés Szerepe és Hibái
Tudod-e, hogy mi a hengerfej tömítés feladata, és milyen jelek utalnak arra, ha cserélni szükséges? A hengerfejtömítés egy speciális tömítés, ami a hengerfej és a motorblokk között helyezkedik el. A hengerfejtömítés feladata, hogy lezárja ezt az illesztést, és megakadályozza, hogy az égéstermék, az olaj vagy a hűtőfolyadék keveredjen egymással. Így biztosítja, hogy a henger megfelelő nyomást és hőmérsékletet tudjon fenntartani, és hatékonyan tudjon működni.
A hengerfejtömítés azonban nagyon igénybe van véve a motor működése közben. A magas nyomás és hőmérséklet miatt idővel megsérülhet. A leggyakoribb jelenség, ami arra utal, hogy a hengerfejtömítés meghibásodott, az a motor túlmelegedése. Ha azt veszed észre, hogy az autód gyakran forrósodik fel, akkor érdemes ellenőrizni a hűtőfolyadék szintjét. Ha ez alacsonyabb a normálisnál, akkor valószínűleg szivárog valahonnan.
Egy másik jel lehet az olaj vagy a víz szivárgása a hengerfejtömítésnél. Ha olajos foltokat látsz a motor alatt, vagy ha vízcseppeket látsz a kipufogóból jönni, akkor ez arra utalhat, hogy a hengerfejtömítés nem zár jól. Egy harmadik jel lehet az indításkor fellépő motor instabilitás. Ha azt tapasztalod, hogy az autód nehezen indul be, vagy ha rángat vagy füstöl menet közben, akkor ez arra utalhat, hogy valami nincs rendben az égéssel.
Ha ezeket a jeleket észleled, akkor mindenképpen vidd el az autódat egy szervizbe. A szervizben speciális eszközökkel meg tudják állapítani, hogy pontosan mi okozza a problémát. A hengerfejtömítés cseréje nem egyszerű feladat, mert ehhez le kell szerelni a hengerfejet. Ezért érdemes szakemberre bízni a munkát.
A hengerfejtömítés cseréje után érdemes ellenőrizni, hogy nincs-e szivárgás vagy más probléma.
Összefoglalva tehát a hengerfejtömítés egy fontos alkatrész a motorban, ami a hengerfej és a motorblokk közötti illesztést zárja le. A hengerfejtömítés feladata, hogy megakadályozza az olaj, a víz és az égéstermék keveredését, és biztosítsa a henger megfelelő nyomását és hőmérsékletét.
A hengerfejtömítés meghibásodásának leggyakoribb jelei a motor túlmelegedése, az olaj vagy a víz szivárgása, valamint az indításkor fellépő motor instabilitás. A hengerfejtömítés cseréje költséges, időigényes és bonyolult folyamat, ezért érdemes szakemberre bízni.
A motor kipufogófüstje fehér, és meleg újraindításnál gőzöl akkor egy okra vezethető vissza: vízgőz van a kipufogó füstben, az égéstérbe jutó hűtőfolyadék víztartalma párolog el ilyen módon. Meleg motornál a hengerfej repedése a hőtágulás miatt jobban kitágul, így ilyenkor több hűtőfolyadék kerül a motorba, mint esetlegesen hideg motornál. Ha ilyenkor leállítjuk, majd újraindítjuk a motort, a bekerült nagyobb mennyiségű hűtőfolyadék távozik nagy gőzfelhő formájában.
Másik gyakori hiba a hűtőfolyadék forrás. A nem megfelelő hűtés miatt forr fel a hűtőfolyadék. A nagy hőterhelés deformációt, vetemedést okozhat a hengerfejen.
Hibatünet a barnás-olajos hab (vizes olaj) az olajbetöltő nyílás sapkáján, ami hosszabb távú autózás után sem tűnik el. Az olajtérbe jutó vízgőz keveredik az olajpárával, ez csapódik le az olajbetöltő nyílás sapkáján. Ugyanez a barnás massza megtalálható a nívópálcán is, ha a hűtőfolyadék keveredik a motorolajjal.
A hengerfej javítása legtöbb esetben a hengerfej tömítés cseréjét jelenti.
Opel típusoknál is igen gyakori probléma a hengerfej. Hengerfej tömítés cseréje ár: Egy átlagos autó, átlagos minőségi márkában megúszható kb. 5-10 ezer forint értékben. Vannak olyan tömítések melyeknek anyaga fém. Ezek drágábbak az átlagnál.
A hengerfej tömítés meghibásodására több egyértelmű jel is utalhat, mint például a motor túlmelegedése, a kipufogóból távozó sűrű, fehér füst, a hűtőfolyadékban megjelenő olaj, vagy a motorolajban lévő víz (amelytől az olaj tejeskávé-szerűvé válik). Ezek a tünetek komoly problémát jeleznek, amely azonnali beavatkozást igényel a súlyosabb motorkárosodás elkerülése érdekében.
Mielőtt a tömítésről beszélnénk, fontos megérteni, mi is az a hengerfej. A hengerfej a motorblokk tetején helyezkedik el, és felülről lezárja a hengereket. A hengerfej tömítés egy speciális, többrétegű tömítőelem, amely a motorblokk és a hengerfej között helyezkedik el. Alapvető feladata, hogy tökéletesen hermetikus zárást biztosítson a két fémfelület között. Ennek köszönhetően megakadályozza, hogy a nagynyomású égéstermékek, a motorolaj és a hűtőfolyadék összekeveredjenek egymással vagy kiszökjenek a motorból.
A hengerfej tömítés hibája ritkán jelentkezik előjel nélkül. A meghibásodás hátterében leggyakrabban a motor túlmelegedése áll. A rendkívüli hőhatás miatt a hengerfej eldeformálódhat (megvetemedhet), ami feszültséget okoz a tömítésben, ami végül kiég vagy átszakad.
A másik gyakori ok a szakszerűtlen beszerelés. A hengerfej tömítés cseréje precíziós munka, amely speciális szerszámokat és szaktudást igényel. A hengerfejcsavarokat meghatározott sorrendben és nyomatékkal kell meghúzni egy nyomatékkulcs segítségével. Ha a szerelő ettől eltér, a tömítésre nehezedő nyomás egyenetlen lesz, ami idő előtti meghibásodáshoz vezet.
Bár a tünetek árulkodóak lehetnek, a pontos diagnózishoz szakemberre és célszerszámra van szükség. A műhelyekben hengerkompresszió-méréssel és nyomásveszteség-méréssel állapítják meg a hiba pontos helyét. Azonban egy figyelmes autótulajdonos is észreveheti a problémára utaló jeleket.
Víz az olajban: Az olajnívó pálcán vagy az olajbetöltő sapkán látható tejeskávé-szerű, habos lerakódás azt jelzi, hogy hűtőfolyadék került a motorolaj-körbe.
A Hengerfej Javítása
A hengerfej tömítés cseréje az egyik legösszetettebb és legidőigényesebb javítási folyamat. Nem csupán egy alkatrész kicseréléséről van szó. Mivel a meghibásodást gyakran a hengerfej vetemedése okozza, a leszerelt hengerfejet szinte minden esetben gépműhelyben kell ellenőriztetni. Itt elvégzik a hengerfej síkolását, ami a felfekvő felület tökéletesen simára munkálását jelenti. Ez biztosítja, hogy az új tömítés hézagmentesen illeszkedjen.
A megfelelő alkatrész kiválasztása kulcsfontosságú. Mindig az autó pontos típusa, évjárata és motorkódja alapján kell kiválasztani a tömítést. Fontos, hogy az új hengerfej tömítés vastagsága megegyezzen a gyárival, vagy a síkolás mértékéhez igazodjon!
A csere során elengedhetetlen a makulátlan tisztaság. A motorblokk és a hengerfej felfekvő felületeit tökéletesen meg kell tisztítani minden szennyeződéstől. A hengerfejcsavarokat minden esetben újra kell cserélni, mivel ezek nyúlócsavarok, amelyek a meghúzás során megnyúlnak, és másodszor már nem biztosítanak megfelelő szorítóerőt.
A költségek jelentősen eltérhetnek az autó típusától, a motor bonyolultságától és a választott szerviztől függően. Maga a hengerfej tömítés ára általában nem a legjelentősebb tétel, különösen, ha minőségi utángyártott terméket választunk. A teljes költség nagy részét a munkadíj, a gépműhelyi költségek (síkolás, nyomáspróba) és az egyéb kötelezően cserélendő alkatrészek (hengerfejcsavar-készlet, vezérlés alkatrészei, motorolaj, fagyálló) teszik ki.
A hengerfej tömítés az autó motorjának egyik legkritikusabb alkatrésze, amelynek hibája komoly következményekkel járhat. A meghibásodás jeleinek (fehér füst, olaj és víz keveredése, túlmelegedés) észlelésekor haladéktalanul szakemberhez kell fordulni. A javítás komplex és költséges folyamat, amelyet minden esetben bízzon tapasztalt szerelőre, aki a megfelelő alkatrészekkel és technológiával végzi el a cserét!
Kompresszió Mérés
A motort, mint komplex egységet célszerű vizsgálni, hiszen mit sem ér a hibátlan motorvezérlő rendszer, megfelelő állapotú mechanikus szerkezet nélkül.
Ami miatt ez az eljárás bevonult a motordiagnosztika eszköztárába, az a motor kopottságának foka és a kompresszió végnyomásának összefüggése. Üzemmeleg szívó benzinmotornál, jó állapotú akkumulátorral a kompresszió végnyomás el kell, hogy érje a 10 bar-t. (Ez az érték erősen típusfüggő, a gyárak megadják az elfogadható minimum értékét, ami általában 10 bar körül van, turbó motoroknál esetenként 7-8 bar környékén).
A kompresszió végnyomás méréséhez több módszer áll a rendelkezésükre. A direkt módon történő mérésnél minden hengerből el kell távolítani a gyújtó-, vagy izzítógyertyát, ezek helyére kell egyenként csatlakoztatni a kompresszió mérő órát, melyekből széles ár - és minőségi - határok között választhatunk.
Az ún. relatív kompressziómérés az előzőekben taglaltakhoz képest egy indirektebb, pontatlanabb mérési módszer, azonban bizonyos hibák esetén célravezetőbb lehet ezt használni. Lényege, hogy egy digitális oszcilloszkóp az e célra fejlesztett szoftver segítségével az indítózási folyamat során rögzíti az egyes hengerekhez tartozó indítózási áram-, ill. feszültségértékeket. Amelyik hengerben relatíve kisebb a sűrítési végnyomás a többihez képest, az önindítónak az adott hengerhez tartozó sűrítési ütemben mért áramfelvétele kisebb.
A C jelű oszlopdiagramok az egyes hengerek mechanikai állapotát tükrözik, az ábra felső részén opcionálisan megjeleníthetőek az oszcilloszkópra csatlakoztatott csatornák jelei. Esetünkben A-val a felvett áramot jelöltük, B-vel az akkumulátor kapocsfeszültség alakulását.
Egyértelmű hátránya a relatív kompressziómérésnek, hogy a sűrítési nyomás abszolút értékéről nincsenek információink, illetve arról sincs közvetlen információnk, hogy melyik oszlop melyik hengerhez tartozik.
Ami miatt mégis kedveljük, az az időszakos hibák felderítése során nyújtott előnye a direkt méréshez képest. Előfordul, hogy pl. időszakosan nem megfelelően működő hidrotőke, vagy sporadikusan megszoruló szelepek okoznak problémát. Ezt az időigényes direkt méréssel nem tudjuk feltétlenül kiszűrni, a relatív kompressziómérés viszont a hiba fellépése után akár másodpercekkel lebonyolítható.
Alkalmazható még kompresszió mérésére az ún. "dinamikus" módszer. Ebben az esetben egy elektronikus nyomásszenzort csatlakoztatunk a kivett gyertya helyére, és akár menet közben figyelhetjük, hogy az adott hengerben milyen sűrítési viszonyok uralkodnak. Ez az eljárás csak egy henger megfigyelésére alkalmas, és a többi módszerrel ellentétben itt a motor (egy henger kivételével) jár, nem az önindító forgatja.
Ha nem kielégítő a kapott eredmény, egyszerű módszerekkel következtetni lehet a hiba okára, pl. dugattyúgyűrű illetve hengerfal kopás, vagy szelep, esetleg hengerfej tömítés. Gyűszűnyi olajat a kérdéses hengerbe töltve a mérést megismételjük, ha az eredmény nem változik jelentősen, valószínűleg a szelepek zárása nem megfelelő, esetleg a hengerfej tömítés sérült /ilyenkor következik a fonendoszkópos vizsgálat/. Ha az így mért eredmény jóval magasabb, mint előtte, akkor feltehetően dugattyúgyűrű ill. hengerfalkopás a gyenge eredmény oka.
Ha két, egymás melletti hengerben a többitől jelentősen alacsonyabb értékű kompresszió végnyomás mérhető, jó esély van arra, hogy a hengerfejtömítés a két henger között átégett. Ilyenkor a két henger "összedolgozik".
Vegyük figyelembe: a mélyen a hengerfejben ülő gyertyák miatt a műszerig hosszabb cső vezet. A műszer és a gyertya menete közötti megnövekedett hosszúságú csőben a levegő összenyomható, ez a mérés pontatlanságát fokozza (kisebb kompresszió végnyomás értéket fog mutatni a műszer).
Ha egy megpiszkált, csökkentett kompresszió terű (azaz: megnövelt kompresszió viszonyú), viszont erősen kopott motort vizsgálunk, előfordulhat, hogy olyan értékeket kapunk, amire a gép tulajdonosa elégedetten csettint, jóllehet a motorra már igencsak ráférne egy rendesebb javítás.
A kompresszió mérés tehát alkalmas módszer a motor hengerei mechanikus állapotának összehasonlítására, a mért érték pontossága viszont - a leírtak következtében - nem kielégítő.
Hűtőrendszer
A napjainkban használt gépjárművek motorját túlnyomó többségben folyadék hűti. A hűtőközeg optimális esetben desztillált víz és fagyálló megfelelő keverékéből jön létre. Azonban előfordulhat, hogy a hűtőrendszerbe töltött folyadék nem megfelelő mértékben tartalmaz fagyállót, aminek következményeképpen egy hirtelen nagy mértékű lehűlés miatt a hűtőközeg megfagyhat.