A Mercedes-Benz W116 története Magyarországon

A Mercedes-Benz W116 az S-osztály első generációja, melyet 1972-től 1980-ig gyártottak. Ez a modell a luxus és a biztonság terén is új mércét állított, és hamar a tehetős üzletemberek, politikusok és hírességek kedvencévé vált. Cikkünk bemutatja a W116-os széria történetét, fejlesztéseit, jellegzetességeit, valamint azt, hogyan jelent meg ez a modell a magyar autóparkban.

Mercedes-Benz W116
Mercedes-Benz W116

A W116 előzményei és fejlesztése

A W116 tervezése során a cél a Mercedes-modellek önálló középosztályának létrehozása volt, ezért az autó külső megjelenését a korábban bemutatott 600-ashoz (W100) és W108/109-eshez igazították. A legjelentősebb előrelépések a biztonságtechnikai újítások voltak, melyek nagy része a magyar származású mérnök, Barényi Béla nevéhez fűződik. Kiemelkedő jelentőségű volt az ütközésbiztonság növelése, amit az utastér merevítésével és a gyűrődő zónák kialakításával értek el. Bár ezt a megoldást nem az állólámpásnál alkalmazták először, a korábbi modellekhez képest jelentősen tökéletesítették, és a siker érdekében 26 darab állólámpást áldoztak fel a törésteszteken.

A gyár a részletekre is ügyelt. Az utastér puhán kárpitozott felületei, a baleset esetén rögzítésétől elváló belső visszapillantó tükör, a teleszkópszerűen összecsukódó kormányoszlop, illetve a süllyesztett belső ajtókilincsek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az állólámpást még ma is biztonságos autónak tarthatjuk. Itt kell megemlíteni, hogy már a blokkolásgátló és a légzsák tesztelését is megkezdték az állólámpásokon, azonban ekkor ezek az egységek még nem érték el a szériagyártás megkezdéséhez szükséges technikai színvonalat.

Modelltörténet

Az állólámpást 1968 márciusában mutatták be a nagyközönségnek a genfi autószalonon, de egy előszéria keretében már 1967-ben legyártottak néhány ezer darabot. Kezdetben csak négyajtós karosszériával és hatféle motorral lehetett a kocsit rendelni: két dízel (200D, 220D), két négyhengeres benzines (200, 220) és két hathengeres benzines (230, 250) szerepelt a választékban.

Az állólámpás nyolcéves története során folyamatosan módosították az autót, ám három olyan átfogó változtatása volt, melyeknek megfelelően feles, valódi egyes, másfeles, és kettes szériát lehet megkülönböztetni. Az elnevezés furcsaságát megmagyarázhatja, hogy a legjelentősebb módosítás, - melyet 1973 augusztusában hajtottak végre - az autó külső megjelenésében is komoly változást eredményezett (bordás hátsó lámpa, elefántfül oldalablak eltűnése) ezért ezt a szériát kettesnek nevezték el. Az egyes széria kétszer esett át kevésbé látványos, de jelentős módosításon, ezért használják a feles, egyes, és másfeles széria megnevezést.

Mercedes C-osztály története

A W116 főbb jellemzői

  • Biztonság: Üzemanyagtank a hátsó tengely fölött, puha műszerfal, deformálódó kapcsolók, ütközéselnyelő kormánykerék, merevebb utascella, megerősített tetőstruktúra, megnövelt gyűrődőzónák.
  • Kényelem: Igényes belső tér, minőségi anyaghasználat (plüss, rózsafa borítás), kényelmes ülések.
  • Innováció: ABS (1978-tól), fényszórómosó berendezés.

Szériák és motorválaszték

A különböző négyhengeres dízel- és benzinmotoros állólámpások kívülről jelentősen nem különböztek egymástól. A hathengeresek a négyhengeresekénél ritkább rácsozatú hűtőmaszkot kaptak, amely egészen 1971 augusztusáig különböztette meg a normál modelleket a sokhengeresektől. Ezután minden állólámpást ugyanazzal a műanyag hűtőráccsal szereltek.

A hathengeres motorok közül megszüntették az M 114 gyártását (250, 250C, 250CE). Érdekes módon azonban csak a 250CE jelzés tűnt el az állólámpások csomagtartójáról, mert a 250 (limuzin) és a 250C (kupé) jelzés alatt világszerte megkezdődött az 1970 óta az USA-ba szánt autókba már környezetvédelmi normák miatt beépített, a W108/109-es modellekből ismert, 2,8 literes, duplakarburátoros motorok (280S) beszerelése. Ennek a modellnek az alkalmazott elnevezési szabályok szerint 280 (limuzin) és 280C (kupé) lett volna a logikus neve, azonban ezek a jelzések már foglaltak voltak a szintén 2,8 literes, dupla vezérműtengelyes M110-es gépek számára.

A kocsi leglátványosabb módosítását 1973 augusztusában hajtották végre. Ekkor jelent meg az állólámpáson a bordás és krómszegély nélküli hátsó lámpa, tűnt el - az új, belülről állítható külső visszapillantó tükör miatt - az elefántfül, valamint lett alacsonyabb és szélesebb a hűtőmaszk, és szintén szélesebb a csomagtartó fogantyúja, kapott újfajta, krómozott esővető idomot az A oszlop.

A kettes széria bevezetésével egy új benzines (230.4) és egy új dízel (240D) motort is bemutattak. A benzinest a korábbi négyhengeres, 2,2 literes erőforrásból (220) a hengerűrtartalom növelésével fejlesztették ki, és ezzel egyidejűleg megszüntették a kiegyensúlyozatlan járásúnak ítélt 220-as gyártását.

Tekintettel arra, hogy a csak négy helyen csapágyazott, immár ősrégi konstrukciónak számító hathengeres motorokat (230) is beépítették a kettes széria autóiba, ezért a közel ugyanolyan hengerűrtartalmú négyhengeres motorral szerelt autókat már nem lehetett 230-asnak nevezni. Megszületett a 230.4-es és 230.6-os jelölés.

Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás

A hetvenes években kitört olajválság miatt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a dízelmotorok iránt, különösen igaz volt ez a Mercedes-Benznél, ahol az eladott állólámpásoknak közel felét tették ki a dízelüzemű autók. Érthető tehát, ha a gyár nagy súlyt fektetett a dízelmotorok fejlesztésére, s ennek eredményeképpen elkészült az addigi dízelmotorok legerősebbike, a 2,4 literes, OM 616 jelű, 65 lóerőt teljesítő erőforrás (240D).

Dízelfronton azonban a legjelentősebb változást az öthengeres, OM 617 jelzésű motor 1974 júliusi bevezetése jelentette. Ez az erőforrás a négyhengeres, 2,4 literes dízel egy hengerrel felhizlalt változata volt, és 80 lóerős teljesítményével a világ akkori leggyorsabb dízelautóját hajtotta. Ez a motor nemcsak öthengeressége, hanem jelölése, a 240D 3.0 miatt is kuriózumnak számít, ugyanis a hengerűrtartalom alapján 300D lett volna a megfelelő jelzése. Az USA-ban egyébként 300D névvel forgalmazták a legerősebb dízeleket.

Amikor a Mercedes mindenki más felett állt – Mercedes-Benz W116 350 SE (1973) – Erőmérő!

A W116 a magyar autóparkban

Az állólámpást nem forgalmazták hivatalosan Magyarországon, a hazai állomány nagy része a külszolgálatosok által behozott, valamint a 90-es évek elején magánimport keretében az országba bekerült darabokból áll. Az előbbieket kincsként őrzik gazdáik, és ha esetleg szóba kerül az eladásuk, csillagászati összegeket kérnek értük. Az utóbbiak nagy része pedig a mindennapi használat és a karbantartás hiánya miatt menthetetlen állapotban várja sorsa beteljesedését. A hazai választék tehát szűk, de nem reménytelen.

A Zsiguli korszak előtt elképesztően színes volt a magyar autópark. Ajánlgattam már itt Herskó János 1970-es N.N. a halál angyala című filmjét. Amely színes és sok budapesti külső felvétel van benne. Mercedes W115, W111, 2 db.

Érdekesség, hogy a Zsiguli korszak előtt elképesztően színes volt a magyar autópark. Herskó János 1970-es N.N. a halál angyala című filmjében sok budapesti külső felvétel található, melyeken Mercedes W115 és W111 modellek is feltűnnek.

Háttérképek Mercedes E220-hoz

Használt W116 vásárlása

Első feladat annak eldöntése, hogy benzinest vagy dízelt, első, illetve második szériás autót szeretnénk-e. A benzinesekről általában elmondható, hogy nem takarékoskodnak az üzemanyaggal (ez a gyakorlatban, városi körülmények között típustól függően12-18 liter benzint jelent 100 km-enként), cserébe viszont kulturáltak és ma is megfelelő menettulajdonságokat várhatunk tőlük. A dízelek ezzel szemben kis fogyasztásukkal és hosszú élettartamukkal tűnnek ki, viszont lassúak és zajosak.

El kell döntenünk azt is, lehet-e automatikus váltóval szerelt a jármű. Sokan idegenkednek tőle, de a Mercedes-Benz mindig nagy hangsúlyt fektetett az automatikus váltók fejlesztésére, és a szerződéses kereskedői hálózat is támogatta elterjedésüket, például a taxisofőrök jelentős engedménnyel rendelhettek automatikus váltót, ha cserébe egy külön erre a célra készült népszerűsítő szöveget is elhelyeztek kocsijukon.

Ha felbukkan a várva-várt zsákmányjelölt, célszerű betájolni a kocsi gyártási idejét, mert a hazai állólámpások jó részét egyszerű alvázszámcserével, vagy egyéb szalonképtelen módszerrel hozták be az országba. Az alvázszámok ellenőrzése után kezdődhet az alapos szemrevételezés.

Mire figyeljünk vásárláskor?

  • Karosszéria: Korrózió, rozsda, barkácsolások, javítások.
  • Motortér: Doblemezek, akkumulátortálca, torpedólemez állapota.
  • Utastér: Beázás, ablakok tömítettsége, szőnyegek alatti területek.
  • Csomagtartó: Fenéklemez állapota.
  • Motor: Olajfolyások, hidegindítási problémák.
Mercedes-Benz W116 Interior
Mercedes-Benz W116 belső tér

Összegzés

A Mercedes-Benz W116 egy ikonikus modell, amely meghatározó szerepet játszott a luxusautók történetében. Bár Magyarországon nem volt hivatalosan forgalmazva, a behozott példányok révén a hazai autópark részévé vált. A W116 nem csupán egy autó, hanem egy életérzés, melyet a klasszikus elegancia és a megbízhatóság jellemez.

A technikai tudást, a biztonságot és a komfortszintet tekintve meghatározó S-osztály minden évtizedben követendő példa volt az autógyártók számára, ezzel együtt a korszakot szimbolizáló popkulturális ikonná vált.

A W140 nem véletlen kapta bálna becenevét; méreteivel a mai napig minden idők legnagyobb S osztálya. Ebbe a sorozatba rengeteg biztonsági fejlesztést álmodtak bele a tervezőmérnökök: itt találkozhattunk először többek közt az ETS, az ESP, az ASR, EBV opciókkal.

A Mercedes-Benz W140 a márka S-osztályú zászlóshajója volt, amelyet a német Mercedes-Benz GmbHt 1991 és 1998 között gyártott.

Az S-osztály korábbi generációihoz hasonlóan a W140 két karosszéria-kivitelben (szedán és kupé) volt elérhető két tengelytávhosszal (Lang, vagy Long verzió - csak szedán esetében).

A W140-et gyakran az utolsó igazi Mercedes-Benzként emlegetik, joggal. amely egy túltervezett mérnöki csoda. Ennek persze megvolt a maga költsége, állítólag több, mint egymilliárd dollárba került.

tags: #mercedes #benz #w116 #hutoracs #története