Gyalogos átkelőhelyek: szabályok, kialakítás és biztonság

A gyalogosok biztonságának erősítése a közlekedésben kiemelten fontos feladat. Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság „Zebra” terv címmel tartott baleset-megelőzési akciókat a gyalogosok biztonságának erősítéséért. Békés megyében is előfordulnak olyan közlekedési balesetek, amikor gyalogos-átkelőhelyen gyalogosokat ütnek el. Tavaly átlagosan minden hónapra jutott egy ilyen baleset, és a 12 szerencsétlenség közül három súlyos sérüléssel végződött. A gyalogos balesetek jelentős része a gyalogos-átkelőhelyeken, azaz a zebrákon történik. Fontos tisztában lenni a KRESZ szabályaival, hogy elkerüljük a baleseteket és biztonságosan közlekedhessünk. A közlekedési balesetek megelőzéséért legtöbbet maguk a közlekedők tehetnek azzal, ha betartják a szabályokat, óvatosan és figyelmesen közlekednek.

A gyalogos átkelőhely fogalmának eredete és fejlődése

Az ókorban és a középkorban az utak alapvetően a gyalogosok, a kézi erővel tolt kocsik, a fogatolt járművek, valamint - ritkábban - a lovasok közlekedését szolgálták. Az első ismert járdák Kis-Ázsiából, Anatólia középső részéből származnak, melyeket időszámításunk előtt 2000 körül építettek. Régészek az ókori Karthágó romjai között is járda nyomaira bukkantak, melyek az i.e. 6. századból származnak. Európában a római birodalom felemelkedése előtt Közép-Itáliában élő etruszkok az úgynevezett „gyalogjárót” már a forgalmasabb városi utcák mindkét oldalán alkalmazták, és ezt a megoldást az etruszkokat az i.e. 4. században leigázó rómaiak is átvették.

A római-kori járdáknak jellemzően föld, szórt kavics, illetve ritkábban kőburkolatuk volt. Ezeknek a járdáknak az érdekessége, hogy nem kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgáltak, mert oda gyakran kereskedők, kézművesek, iparosok, borbélyok stb. telepedtek le, és kínálták áruikat, szolgáltatásaikat, mely következtében a gyalogosan közlekedők az utakra szorultak. A Római Birodalom összeomlása után a gyalogosok közlekedésének addig kifejlődött infrastruktúrája a feledés homályába merült. Ezt követően a járdák csak jóval később, a 17. és 18. században jelentek meg ismét, elsőként Londonban és Párizsban.

Talán meglepő, de a mai gyalogos-átkelőhelyekhez hasonló megoldást - ismereteink szerint elsőként a történelemben - már a rómaiak is alkalmaztak. Ennek nyomai az ókori romvárosban, Pompei-ben számos helyen megtalálhatók. Egyes hosszabb útszakaszokon, valamint a belterületi utak kereszteződésében az ókori útmutatásoknak megfelelő méretű, lecsiszolt kőtömböket fektettek egymás mellé a kőburkolattal ellátott úttestre, lépéstávolságra egymástól. A gyalogosok átkelésére szolgáló kőtömbök jelentősen, akár 25-40 cm-re is kiemelkedtek az úttest burkolatából, s egy magasságban voltak az út szélén megépített járdával. Az ókori megoldás lényegében kettős célt szolgált: a szekerek forgalmának csillapítását, valamint a gyalogosok kényelmét és lábuk tisztaságának megőrzését. Az átkelőhelyeken a gyalogosok elsőbbséget nem élveztek, hiszen akkoriban ilyen jellegű közlekedési szabályok nem léteztek.

A gépkocsi XIX. század végi megjelenése, a haladási sebesség növekedése, valamint a nagy volumenű városrendezések hatalmas lökést adtak a közlekedési infrastruktúra fejlődésének. A városokban tömegesen terjedtek el az egyre szélesebb, és szintkülönbséggel megépített gyalogjárdák. A gyalogos-átkelőhely fogalmát először az 1949. szeptember 19-én kiadott, Genfben aláírt Közúti Közlekedési Egyezmény vezette be. A napjainkban hatályos előírások alapját az 1968. november 08. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény jelenti. Ez az egyezmény lépett az 1926. évi párizsi és az 1949. évi genfi egyezmények helyébe a szerződő államok közötti kapcsolatokban, és hazánkban az 1980. évi 3. törvényerejű rendelet hirdette ki. A Bécsi Egyezményben a gyalogosok védelme összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet kapott a korábbi normákhoz képest, a 20. cikkelye a gyalogosok közlekedésének főbb szabályait, míg a 21. cikk a vezető gyalogosokkal szembeni magatartását határozza meg.

Felelősség a gyalogos elé eső terepjáró balesetnél

A modern gyalogos-átkelőhelyek kialakulásához vezető út nagyszerűen nyomon követhető a svájci szabályozási gyakorlatból. Az 1920-as években a rohamosan növekvő gépjárműforgalom számára a közutakon forgalmi sávokat kezdtek kialakítani. Jelentős változást hozott az 1932 végén hatályba lépett Szövetségi Törvény a Gépjármű- és Kerékpárforgalomról (Bundesgesetz über den Motorfahrzeug- und Fahrradverkehr, röviden MFG), amely jogilag is megerősítette az utak forgalmának szétválasztását. A 35. cikk rendelkezett azokról a helyekről, amelyeket a gyalogosok számára jelöltek ki az úttesten való átkelésükhöz. Ezeket az átkelőhelyeket a kezdetekben az út burkolatába rögzített, sorban elrendezett nagy fém szögekkel jelölték ki, melyek egyfajta folyosót képeztek a gyalogosok számára.

Napjainkban a kijelölt gyalogos-átkelőhely (a köznyelvben: zebra) egyike a legismertebb közúti jelzéseknek. A gyalogos-átkelőhelyek „zebra”, illetve „zebracsík” megnevezése csaknem két évezreddel később, a XX. században terjedt el.

A KRESZ szabályai a gyalogos közlekedésre

Bár a gyalogosoknak nem kell KRESZ vizsgát tenniük, a szabályok nem ismerete nem mentesíti őket a felelősség alól. Gyalogosként is be kell tartani a gyalogosokra vonatkozó KRESZ szabályokat. Érdemes tudni, hogy hol közlekedhetünk, hol és hogyan kelhetünk át az úton, hol van elsőbbségünk és hol nincs, illetve azt is, hogy mi az, amit tilos a gyalogosok részére.

Hol közlekedhetnek a gyalogosok?

A KRESZ szerint a gyalogosoknak a járdán a helye. Ha nincsen járda, akkor közlekedhetnek az útpadkán, a leállósávon vagy a kerékpárúton is. A gyalogos csak akkor közlekedhet az úttesten, ha ezek közül egyik sincsen, vagy nem alkalmas a gyalogos, illetve kerekes székes közlekedésre.

Ha a gyalogosok az úttest szélén vagy az úttesten közlekednek, akkor fontos, hogy:

Gyalogos átkelők a történelemben

• Lakott területen lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon (jobb oldalon sem tilos).
• Lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben haladjanak.

Ez azért fontos, mert így a gyalogos a szemből érkező autó mozgásából látja azt, hogy a sofőr észrevette-e őt. A segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.

Gyalogosok átkelése az úttesten

Gyalogosként elsősorban a gyalogos-átkelőhelyet kell használnunk az úttesten való átkelésre. Ha a közelben gyalogos-átkelőhely nincs, akkor a gyalogos átkelhet:

• Lakott területen belül főútvonalon az útkereszteződéseknél.
• A menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén lévő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában).
• Vagy egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban.

Hol élvez elsőbbséget a gyalogos?

Fontos tudni gyalogosként, hogy mikor élvezünk elsőbbséget a járművekkel szemben, azonban az úttestre való lelépéskor minden esetben alaposan nézzünk szét, és győződjünk meg annak veszélytelenségéről, akkor is ha elsőbbségünk van. A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.

Nézzük tehát azokat a szituációkat, ahol a gyalogosoknak elsőbbsége van:

• Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen: A gyalogos-átkelőhelyen a gyalogos elsőbbséget élvez (még a villamossal szemben is). Ez az egyik legbiztonságosabb módja az úttesten való átkelésnek.
• Útkereszteződéseknél kanyarodó autóval szemben: Az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak elsőbbségük van azokkal a járművekkel szemben, akik arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad (még kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is).
• Kanyarodó főútvonal esetén a főútvonalat elhagyó járművel szemben: Ezen túl a kanyarodó főútvonalat elhagyó - fizikailag ugyan egyenesen továbbhaladó - járműnek is elsőbbséget kell adnia az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak.
• Várakozóhelyről elinduló járművel szemben: Ha telephelyről, garázsból, úttestnek nem minősülő területről kíván elindulni egy jármű, akkor jármű vezetőjének elsőbbséget kell adnia az úttesten közlekedő járműveknek, valamint a gyalogosoknak is.

Fontos megjegyezni, hogy a felsorolásban említett helyeken a gyalogosnak nincs elsőbbsége a megkülönböztető jelzéseit használó járművekkel szemben.

Új szabályok a közlekedésben

Mit tilos a gyalogosnak?

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket a KRESZ kifejezetten tilt a gyalogosoknak. A gyalogosoknak tilos:

• híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni.
• olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni.
• lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni.
• villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni.
• autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni.
• autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni.
• az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.

Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi. Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos. A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.

Ki számít gyalogosnak?

Gyalogosnak tekintjük a gyalogosan közlekedő személyt, a kerékpárt vagy motorkerékpárt toló személyt, a kerekesszékkel közlekedő személyt, valamint a gyermekkerékpárral, stb. közlekedő személyt. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

Összefoglaló táblázat a gyalogosokra vonatkozó KRESZ szabályokról:

Gyalogos átkelőhelyek kialakítása és műszaki előírásai

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII.21.) KM rendelet (továbbiakban: KM rendelet) I. függelékének b/ pontja alapján a kijelölt gyalogos-átkelőhely „az úton a gyalogosok áthaladására szolgáló, útburkolati jellel jelölt terület, ahol a KRESZ 21. § (7) bekezdés értelmében a gyalogosoknak elsőbbsége van a járművekkel szemben.” A kijelölt gyalogos-átkelőhellyel kapcsolatos követelmény, hogy az útburkolati jel mellett közúti jelzőtáblával is jelezni szükséges.

A KM rendelet a 23.1 pontjában azt is meghatározza, hogy: „Gyalogos-átkelőhelyet az úton csak olyan helyen szabad kijelölni, ahol a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet és az azon áthaladó gyalogosokat az úton közlekedő járművezetők - napszaktól függetlenül - legalább 50 méter távolságból felismerhetik”. Gyalogos-átkelőhelyet kizárólag szilárd burkolatú úton lehet kijelölni, de az is előírás, hogy az ide vezető járdáknak is szilárd burkolatúnak kell lenniük. A KM rendelethez ugyanis Forgalomszabályozási műszaki szabályzat (röviden: FMSZ) címmel melléklet is tartozik, mely előírja, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhely mindkét végéhez szilárd burkolatú járdának kell vezetnie (az áthaladni szándékozó gyalogosok várakozására szolgáló felületet ugyancsak szilárd burkolattal kell ellátni).

A gyalogos-átkelőhely szélessége és hossza

Az átkelőhely szélessége alatt a keresztezett útszakasszal párhuzamos méretét kell érteni, míg hossza alatt a szegélyek közötti, a járművek útjára merőleges szakaszt. A szigeteknek legalább 2,00 m szélesnek kell lenniük a gyalogosok által használt felület mentén. Eltolt gyalogos-átkelőhely esetén a minimálisan előírt szigetszélesség 3,00 m kell legyen. A közbenső szigetek hosszméretei vizsgált átkelők esetében sokszor csak részben vagy egyáltalán nem feleltek meg a hatályos előírásoknak.

Akadálymentesítés

Az akadálymentesítés alatt a kijelölt gyalogos-átkelőhely mentén a szegélyek megfelelő mértékű süllyesztését, taktilis elemek, akusztikus jelzők, valamint tapintható térképek meglétét kell érteni. Mivel ezek az átkelők már évtizedekkel ezelőtt kiépültek, akadálymentesítésük csak részben megoldott.

Baleseti statisztikák és a gyalogosok viselkedése

A személyi sérüléses közúti baleseti adatok azt mutatják, hogy a gyalogosbalesetek aránya az összes balesethez képest jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2008-ban 19 174 közúti baleset történt. Ebből 3 267 esetben történt gyalogos elütése, mely az esetek 17,0%-át jelenti, tehát nem kismértékű. Egy 2009-ben készült tanulmányból kiderül, hogy a válaszadók 65%-a szerint van elsőbbsége gyalogosként kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. A megkérdezettek csak 20-20%-a szerint van elsőbbsége kanyarodó autóssal szemben, valamint jelzőlámpás szabályozású gyalogos-átkelőhelyen gyalogosként. A 4 leggyakrabban előforduló balesettípusból 2 kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez kapcsolódik. A legtöbb, összesen 3 személysérüléses gyalogosbaleset a Hungária körút - Mogyoródi út és a Váci út - Forgács utca kereszteződésében történt. A személysérüléses balesetek a forgalomnagysággal arányosak.

A forgalmi konfliktus olyan megfigyelhető forgalmi helyzet, ahol baleset veszélye áll fenn, amennyiben a közlekedők mozgásukat változtatás nélkül folytatják. A baleset elkerülése érdekében mozgásuk sebességének vagy irányának megváltoztatására, fékezésre vagy kitérésre van szükség. Több konfliktus nem feltétlen jelent több balesetet is, mivel több konfliktus esetén fokozottabban figyelhetnek a közlekedők. Egy példa a Lechner Ödön fasor/Soroksári út - Vágóhíd utca kereszteződésénél végzett konfliktusvizsgálat eredményéből: a tilos jelzésnél várakozó, zöld nyíllal jelölt gyalogos szabályosan lépett az átkelőre, míg a kék nyíllal jelzett jármű balra kanyarodást végzett szintén szabályosan, zöld jelzésen. A járművezető nem lassított, amikor a gyalogos megkezdte az átkelést. A gyalogos előtt körülbelül 40 cm-rel sikerült az autósnak megállnia, a gyalogos lefele nézve haladt át a gyalogos-átkelőhelyen. Az esetből súlyos konfliktus lett, amely azt mutatja, hogy a szabályok betartása, az éppen aktuális forgalmi rend értelmezhetősége mindkét résztvevő számára mennyire fontos. Ebben a csomópontban azonos időben kap zöld jelzést a gyalogos és a kanyarodó jármű, így erről a jármű-gyalogos konfliktusról elmondható, hogy be van építve a szabályozásba.

A diplomamunka a jelzőlámpás szabályozású kijelölt gyalogos-átkelőhelyekkel foglalkozik, azok forgalomtechnikai kialakítását, jelzésrendszerét és közlekedési gyakorlatát vizsgálta. A különböző gyalogos csoportok különböző jellemzőkkel rendelkeznek, és viselkedésük is különböző lehet. A gyalogosok az átkelőhelyek sokszínűsége miatt átkelőhelyenként is más viselkedést mutathatnak. Sok esetben a fiatalok bátrabban - akár tilos jelzésen - kelnek át egy gyalogos-átkelőhelyen, és a mai kor egyik velejárója, hogy adott esetben a modern technikai eszközeik használata során elmulasztanak meggyőződni arról, hogy a biztonságos átkelés feltételei teljesülnek-e az átkelés előtt és közben is. Egy 2006-os ausztráliai tanulmányban kimutatták, hogy a nők - szemben a kontrollcsoport (mobiltelefont nem használók) gyalogosaival - mobiltelefonon való beszélgetés során lassabban haladtak át a gyalogátkelőhelyeken, és kevésbé figyeltek a forgalomra lelépés előtt, várakozás vagy átkelés közben. A férfiak a jelzőlámpa nélküli gyalogos-átkelőhelyeken haladnak át lassabban, miközben mobiltelefonon beszéltek.

Egy kérdőíves felmérés során a válaszadók 46%-a gyakran, 37%-a csak akkor kel át tilos jelzésen, amikor siet. A válaszadók 99%-át még soha nem büntették meg emiatt. Életkortól függetlenül a jelzést figyelmen kívül hagyva szabálytalan átkelések sorozata látható nap mint nap. A szabálytalan átkelések magukban hordozzák a konfliktushelyzeteket, melyek következtében balesetek következhetnek be, ilyenek például a ráfutásos balesetek is. A gyalogosok sokszor nincsenek tisztában az átkelés szabályaival.

Technológiai megoldások a gyalogosbiztonságért: a világítás szerepe

A Schréder már régóta sikeresen dolgozik a gyalogos-átkelőhelyek biztonságának javításán. Különleges és elérhető megoldásokat fejlesztett ki, amelyekkel biztonságosabbá tehetők a védtelen emberek és a járművek találkozási pontjai. Az itt történő balesetek gyakran tragikus kimenetelűek. A gyalogátkelők világításának a minősége közvetlenül összefügg a veszély mértékével. A Schréder fenntartható világítási megoldása kiváló körülményeket biztosít az autósok számára a forgalmi helyzet felismeréséhez, és a gyalogosok észrevételéhez, a gyalogosok számára pedig a környezet, a gyalogátkelő és a közeledő járművek felméréséhez.

A CIE ajánlásokat és iránymutatásokat kínál az útvilágítás (beleértve a gyalogátkelőket) szabályaira és szintjeire vonatkozóan, valamint számítási és mérési módszereket. Nemzetközi szinten nincs egységesen definiálva a gyalogátkelők megfelelő világítása, de a meglévő szabályozások általában erős kontrasztot ajánlanak. Minőségi világítás mellett a közúti balesetek száma átlagosan 30%-kal csökken, a legjobb körülmények között pedig akár harmadára csökkenhet. A rosszul megvilágított gyalogátkelők esetében a sofőrök nehezebben veszik észre a veszélyeket és kerülik el a baleseteket.

Az aszimmetrikus fényeloszlások magas függőleges világítási szintet kínálnak a gyalogosra nézve a sofőr szemszögéből. A fehér fény és az éles aszimmetrikus fényeloszlás kombinációja egy rendkívül hatékony megoldást nyújt a gyalogátkelők megvilágításához. A SHUFFLE okos oszlop egyedi lehetőségeket kínál a biztonság fokozásához, köszönhetően moduláris kialakításának, amely biztonsági eszközök, például kamera, riasztó vagy pánikgomb integrálását teszi lehetővé. A Schréder EXEDRA távmenedzsment rendszer pedig egy távvezérlő rendszer világítási hálózatok nyomon követéséhez, méréséhez és kezeléséhez.

tags: #gyalogos #atkelohely #szelessege #szabalyok

• Dominator műszaki leírás
• Kilométeróra hibaelhárítás Ford Fiestán
• Kreativitás minden korosztálynak: ismerje meg a részleteket
• Megane II gyakori problémái
• V40 T3 Business automata vélemények