Tűzjelző Bekötése és Karbantartása: Minden, Amit Tudnia Kell

A tűz hirtelen jön és gyorsan terjed, ezzel hatalmas károkat okozva. A kár mérséklésének legjobb módja a tűzjelző rendszer telepítése.

A lakástüzek leggyakoribb okozói a konyhai eszközök. A tűz csendben terjed, és mire észre vennénk a vele járó hatalmas füstöt, legtöbbször már túl késő. A rendszer a környezetet folyamatosan figyeli érzékelőivel és jelzéseket ad le a központnak. A füst érzékelőkön kívül létezik még gáz-, hőmérséklet- és lángérzékelő is. A tűzjelző rendszerek figyelmeztetnek minket valamilyen hanghatással és értesítik az illetékes tűzoltó központot is egyben.

Tűzjelző Rendszerek Típusai

A tűzjelző rendszerek telepítése és kiépítése alapvető fontosságú a lakások, családi házak, vállalkozások, ipari létesítmények és közintézmények biztonságának megőrzésében. A tűzjelzők segítenek időben észlelni a tüzet, hogy még a kialakulásának korai szakaszában értesíteni tudjuk az ott tartózkodókat, így megakadályozva a tragikus kimeneteleket.

Füstérzékelők (Analóg vagy Digitális)

Optikai füstérzékelők: Folyamatosan mérik a levegőben lévő füstöt, és az érzékelt füstmennyiségtől függően adnak riasztást.
Ionizációs füstérzékelők: Az ionizált levegőben változásokat érzékelnek, és ezek alapján aktiválják a riasztást. Jól reagálnak a gyorsan terjedő tűzre, de kevésbé érzékenyek a lassan fejlődő tüzekre.

Hőérzékelők

Fix hőérzékelők: Egy adott hőmérséklet elérésére reagálnak, és akkor aktiválják a riasztást, ha a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a beállított értéket.
Hőmérséklet-emelkedést érzékelő rendszerek: A hőmérséklet gyors emelkedésére reagálnak, tehát gyorsan terjedő tüzeket észlelnek.

Füst- és Hőérzékelők Kombinált Rendszerei

Olyan rendszerek, amelyek mind a füstöt, mind a hőmérséklet-emelkedést érzékelik, így a tűz észlelésének pontossága növekszik. Ezek a rendszerek ideálisak az olyan helyeken, ahol a füst és a hőmérséklet változásai gyorsan előfordulhatnak.

Környezeti Érzékelők

Az ilyen rendszerek a levegő összetételét is mérik, és képesek jelezni a szén-dioxid (CO₂) vagy egyéb mérgező gázok jelenlétét, amelyek a tűz során keletkezhetnek.

Fontos tudnivalók a FI-relékről

Tűzjelző Rendszerek Telepítési Folyamata

A tűzjelző rendszerek telepítésekor figyelni kell a megfelelő kábelezésre és a jelzőkészülékek elhelyezésére.

1. Megtervezzük a Rendszert

A tűzjelző rendszer tervezésének első lépése az épület vagy helyiség biztonsági igényeinek felmérése. Ez magában foglalja:

A helyiség típusának és funkciójának figyelembevétele (lakóhelyiségek, irodák, ipari létesítmények stb.).
A tűzveszélyes területek azonosítása (pl. konyhák, vegyi anyagokkal dolgozó területek).
A rendszer típusának kiválasztása: Füstérzékelők, hőérzékelők vagy kombinált érzékelők.
Az érzékelők elhelyezése: A megfelelő érzékelők helyének meghatározása az épület elrendezésének és a potenciális tűzforrásoknak megfelelően.

2. Kábelezés és Telepítés

Az alábbi tényezőkre kell ügyelni:

Központi vezérlőegység: A központi vezérlőpanel elhelyezése biztosítja, hogy az összes érzékelő információját összegyűjtsük és központilag rögzítsük.
Érzékelők elhelyezése: Az érzékelőket a potenciális veszélyforrások közelében kell elhelyezni, de nem szabad közvetlenül a tűzforrástól, hogy elkerüljük a felesleges riasztásokat.
Riasztóhangok és jelzések: A riasztó hangerejének és helyének úgy kell lennie, hogy minden helyiségben hallható legyen, és gyorsan értesítse az ott tartózkodókat.

3. Tesztelés és Beállítás

Miután az összes érzékelőt és eszközt telepítettük, következik a rendszer tesztelése. A tesztelés célja, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy minden érzékelő és a központ megfelelően működik. A következő lépéseket kell végezni:

Funkcionális tesztelés: Ellenőrizni kell, hogy az érzékelők megfelelően észlelik a füstöt, hőt és más jelzőket.
Hang és vizuális riasztás tesztelése: A szirénáknak és fényjelzéseknek működőképesnek kell lenniük.
Rendszer integráció: Ha a tűzjelző rendszert más biztonsági rendszerekkel (pl. riasztóval, kamerával) kell integrálni, ezt a tesztelést is el kell végezni.

4. Üzembe Helyezés és Karbantartás

A rendszer üzembe helyezéséhez szükséges a felhasználók tájékoztatása a működésről, a kezelési utasítások átadása, valamint az évi karbantartás ütemezése.

Seat Inca javítás

Távfelügyelet és Átjelzés

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint minden meghatározott nagyságú területen kötelező a tűz- és távfelügyeleti szolgáltatás alkalmazása. A ProSec Kft. távfelügyelete az 54/2014 (XI.30.) BM rendelet előírásai szerint a tűzjelző központból érkező jelzéseket automatikusan megszűri, a tűzjelzéseket közvetlenül, elektronikusan, IP-alapon továbbítja a katasztrófavédelem PAJZS műveletirányítási rendszerébe.

A riasztó központokkal ellentétben a tűzjelző központok nem tartalmaznak beépített kommunikátor egységet. Alapvetően úgy tervezték, hogy folyamatos kezelő személyzet van mellette és az ő feladata a riasztás valódiságáról meggyőződni, valamint a hatóságot értesíteni. A technológia rohamos fejlődése és a tűz terjedési sebességének felgyorsulása azonban felülírta mindezt, így ma már a hatóság írja elő a távfelügyeleti igényt és az átjelzés módját az engedélyezési eljárás során és az üzembe helyezésnél ellenőrzi is mindezt.

Tűzjelző központot saját elhatározásból is lehet felszerelni, de ugyanazok a feltételek vonatkoznak a működtetésére és a távfelügyeletre, mintha a hatósági előírásoknak megfelelően történt volna a bekötés. A távfelügyeleti modem felszerelése sokszor csak az utolsó pillanatban, közvetlenül az üzembe helyezéskor történik meg, annak ellenére, hogy a tűzjelző terveken is szerepel a távfelügyeleti átjelzés megvalósítása.

A Tűzjelző Központok Üzemeltetése és Karbantartása

A tűzjelző központok üzemeltetésével kapcsolatban számos kötelezettsége van az üzemeltetőnek a távfelügyelet mellett, ilyen például a rendszeres karbantartás. A tűzjelző rendszerek karbantartási ciklusa 6 hónap. Az auditálást csak szakember végezheti és szigorúan dokumentálni kell a karbantartási naplóban.

Az ellenőrzés során az üzemeltető felelőssége a karbantartás kezdetének és végének bejelentése a katasztrófavédelem felé, az indokolatlan kivonulás megelőzése érdekében. Valamennyi érzékelőt, kézi jelzésadót, hang és fényjelzőt, beavatkozóegységet 1 év alatt feltétlenül át kell vizsgálni.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

Az átjelző modem alapvetően a tűzjelző rendszer elválaszthatatlan részét képezi, mégis külön karbantartási szerződést kell kötni rá, mert jellemzően a távfelügyeleti céghez tartozik. Az üzemeltető felelőssége, hogy olyan céggel kössön karbantartási szerződést, akinek megvan a jogosultsága az adott típusra és a szerelő érvényes igazolvánnyal rendelkezik a tevékenység elvégzéséhez.

A szabályok szerint fél évente elég ellenőriztetni a rendszert, indokolatlan riasztások esetén azonban a katasztrófavédelem rendkívüli karbantartást rendelhet el a hibás működés kiküszöbölésének érdekében.

Téves Tűzátjelzések Lemondása

A katasztrófavédelem egységes hívószámot vezet be a hozzá érkező téves tűzátjelzések lemondására. A központi hívószámot akkor kell tárcsázni, ha a katasztrófavédelem által felügyelt helyre bekötött beépített tűzjelző, vagy tűzoltó rendszer valamiért működésbe lép, azonban nincs valós tűzeset.

A téves tűzátjelzés lemondására szolgáló központi hívószámok:

elsődleges hívószám: (1) 910 5105
tartalék hívószám: (1) 890 0105

Tűzjelző Rendszerek Két Főcsoportja

Hagyományos Tűzjelző Rendszerek

Ennek a típusú tűzjelző rendszernek az alkalmazása visszaszorulóban van, de kisebb szerkezetű épületekben máig előszeretettel használják kedvező ára miatt. Az érzékelők egymással párhuzamosan kötöttek, így több helyiség esetén nehéz megállapítani a tűz pontos helyét. Ugyanakkor léteznek címezhető, hagyományos tűzjelző rendszerek, ahol az áramkörön belül címezve vannak az érzékelők, így a tűz pontos helye könnyen megállapítható.

Címezhető Tűzjelző Rendszerek

Intelligens tűzjelző rendszerként is lehet róla hallani, az analóg kifejezés pedig a folyamatos mérésre utal. A riasztás helye minden esetben beazonosítható, a rendszer képes adatfeldolgozásra, és a hibaüzenetei differenciáltak. A jelzések egy mikroprocesszor segítségével kerülnek feldolgozásra, ami egy algoritmus szerint értékeli a paramétereket.

A környezeti hatásokat figyelembe véve a riasztási határértékek automatikusan változnak. A lézeres technológiának köszönhetően képes az olyan kezdetleges füstöt is észlelni, amit még az ember nem biztos, hogy érzékel.

Tűzjelző Érzékelők Típusai

Hőérzékelő: Az adott terület hőmérséklet változását figyeli. A mérés módja szerint két típust különböztetünk meg. Az egyik figyeli a hőmérsékletet és egy előre meghatározott érték elérése után riaszt, míg a másik a hőmérséklet változásának sebességét vizsgálja.
Kézi jelzésadó: Ezzel szinte mindenki találkozott már, nagyobb intézményeken belül (pl.: iskolák, áruházak) jellemző alkalmazásuk. Használata pedig igen egyszerű. Be kell törni az üveglapot, majd megnyomni a mögötte lévő gombot.
Lángérzékelő: A lángfázissal induló tüzek gyors észlelésére szolgálnak, hatékonyan és megbízhatóan működik akár kültérben is. A más típusú érzékelők számára zavaró környezeti hatások legtöbbje a lángérzékelő hatásfokát nem rontja. Égés következtében az energia csupán 60-70%-a távozik hő formájában, a többi elektromágneses sugárzásként jelenik meg. Ezt használja ki a lángérzékelő.

Tűzjelző Zónák Kialakítása

Tűzjelző és tűzoltó rendszer kialakítása során, több tűzjelző érzékelő használatakot tűzjelző zónák is kialakulnak. A zóna kialakításnak az a feladata, hogy a tűz pontos helyét azonnal be tudjuk határolni, így az oltási feladatok sokkal hatékonyabban működnek.

Három alaptípusba sorolhatóak, de ezeket a csoportokat már nem választja el éles határ. A technológiai fejlődés egyre inkább lehetővé teszi a tűzjelző rendszer elemeinek egyedi, feladatra szabott kiválasztását, így a specializáció miatt vegyes rendszerek is kialakultak.

A hatósági engedélyhez kötött tűzjelzőknél a hagyományos rendszerek alkalmazása visszaszorulóban van. Kisebb épületben vagy nagyobb, de egyterű, könnyen átlátható szerkezetű épület esetén máig is létjogosultsága van a hagyományos tűzjelző berendezésnek, elsősorban kedvező ára miatt. A központból induló hurkokra felfűzött érzékelők nem csupán észlelik a tűzre utaló jeleket, hanem a gyárilag beállított határérték elérésekor jeleznek a központi egység felé. A tűzjelző központ “gondolkodás nélkül” riaszt a kapott jelzésnek megfelelően.
A jelző hurkokra felfűzött hő- és füstérzékelők egyénileg címezve szerepelnek az áramkörben, vagyis nem csak a tűzzóna száma azonosítható, hanem azon belül is a hő- vagy füstérzékelő pontos helye, illetve riasztásnál a tűz keletkezésének helye. Az érzékelők címzése történhet elektronikusan és mechanikusan is. A mechanikus címzésre elterjedt megoldás, amikor az érzékelők címzőhurkon elfoglalt címét két dekád forgókapcsolóval lehet beállítani a 01-99 tartományban. A érzékelők LED-jeit a tűzközpont vezérli: minden lekérdezéskor felvillannak, riasztás esetén folyamatosan világítanak. Ha Ön egy helyiségbe lépve villogó piros fényt lát az érzékelőn, akkor nyugodt lehet, a tűzjelző berendezés él és üzemben van.
Intelligens tűzjelző rendszernek is nevezzük, bár ennek a megnevezésnek a tartalma szinte évről évre változik, mindig az adott időszak legfejlettebb technológiáját tekintjük intelligensnek. Az érzékelők már analóg, folyamatos jeleket mérnek, nem csupán igen-nem állapotot ismernek fel. A jelzések feldolgozása részben az intelligens tűzérzékelőben (a mikroprocesszorban) részben pedig az intelligens központban történik, amely több érzékelő jelét egymással összevetve értékeli. Az érzékelő és a központ közötti interaktív kommunikáció újabb fejlesztéseket tett lehetővé, például a riasztási határértékek automatikusan változnak a környezeti hatásokat figyelembe véve.

Fontos Tudnivalók a Füstérzékelőkről

A füstérzékelő fényjelzést ad ki.
A füstérzékelők egy aljzatot tartalmaznak, ami a mennyezetre van rögzítve.
A hőérzékelő egység az aljzatban található és aktivált állapotban van.
A legtöbb füstérzékelő elemmel működik, de vannak olyan érzékelők is, amelyek a ház áramköréhez vannak csatlakoztatva.
A füstérzékelő rendszeres időközönként fényjelzést bocsát ki, ha a levegő tiszta, ez nem verődik vissza.
Ha füstrészecskék vannak a levegőben, akkor azok visszaverik a fénysugarakat.
Minden füstérzékelő rendelkezik egy tesztgombbal, amivel ellenőrizhető a működése. Amennyiben megszólal egy jelzőhang, úgy az megfelelően működik.

Hiba- és Tűzjelzések Megkülönböztetése

A tűzjelző berendezések üzemeltetéséhez a legtöbb esetben hiba- és tűzjelzési átjelzési kötelezettség is járul. Fontos, hogy ezeket a jelzéseket megkülönböztessük: tűzjelzés vagy hibajelzés.

Az állandó helyszíni felügyeletet a jogszabály szigorúan értelmezi: ha a tűzközpont ellenőrzésén kívül bármilyen más feladata van a személyzetnek, amelynek során el kell hagyni a kezelőegység helyszínét, akkor egy műszakban 2 főnek szükséges szolgálatot teljesíteni.

Amennyiben a rendszer üzemeltetéséhez biztosított ez a fajta állandó helyszíni felügyelet, általában nem szükséges külső távfelügyeletre küldeni a jelzéseket. Az állandó helyszíni felügyelettel rendelkező, de átjelzés nélküli rendszerek jelzéseire a személyzet intézkedik: a tűzjelzésről értesíti a katasztrófavédelem területi kirendeltségét, a hibajelzésről pedig a tűzkarbantartásra szerződött szakvállalatot.

Ha az állandó helyszíni felügyelet nem megoldható, akkor minden jelzés külső távfelügyeletre érkezik. A tűzjelzést kötelezően emberi közreműködés nélkül, automatikusan, biztonságos elektronikus kapcsolaton kell továbbítani a katasztrófavédelemhez. Ezt a felügyelt kapcsolatot a külső távfelügyeleti vagy tűzkarbantartó vállalkozás építi ki.

A beérkező jelzésre a katasztrófavédelmi kirendeltség megindítja a tűzoltósági kivonulást, amelynek költségeit később érvényesíti az üzemeltető felé. A hibajelzést a távfelügyelet diszpécserei fogadják, és az üzemeltetővel kötött szerződés alapján intézkednek.

Jogszabályi Háttér és Előírások

A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A beérkező tűz-, hiba-, téves riasztások kezelésére (pl. A beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 491/2017. (XII. 29.) Korm. A 259/2011. (XII. 7.) Korm. Szintén kötelező a tűzvédelmi bírság a jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása esetén.

A 2024. február 1-től érvényes Beépített tűzjelző berendezések tervezése, telepítése TVMI az alábbi linken tölthető le: Beépített tűzjelző berendezések tervezése, telepítése