A Gázos Lengéscsillapító Működése: Minden, Amit Tudni Érdemes
A lengéscsillapító az autó azon része, mely szinte mindennel kapcsolatban van, függ tőle a kényelmünk, de a biztonságunk is. Egy jó teleszkóp sokszor életeket is menthet. Az autógyártás kezdetén, amikor még csak ott jártunk, hogy feltalálták az OTTO motort, még a közlekedésben javarészt csak lovas kocsikat használtak. Ekkoriban a járműveknek tökéletesen megfelelt az a rugalmasság, ami volt. Persze a motorok egyre szélesebb alkalmazásával és a fejlődés során arra rájöttek, hogy az a technológia, amit addig használtak sajnos nem elegendő, mivel ha a jármű nagyon meg volt pakolva, akkor még jó is volt, de ha üresen ment, akkor nagyon pattogott az úton.
Ha megnézzük, az autók futóművének a felépítését láthatjuk, hogy elég sok összetevőből áll. A karosszéria és a futómű kapcsolata még érdekes itt találjuk a rugókat. Ezeknek a rugóknak is van egy lengésük, értelem szerűen az útminőségtől és a karosszéria illetve a szállított teher súlyától függő mértékben.
A lengéscsillapító három fő részből tevődik össze, egy dugattyúból, egy hengerből és a szelepekből. Persze ettől még nem lenne működő képes, még kell egy fontos elem, amely nem más, mint a lengéscsillapító olaj. Azért mert azt mondjuk, hogy a lengéscsillapító gázos, az nem azt jelenti, hogy abban csak gáz van. Minden lengéscsillapító olajos kivitelben készül, csak van benne egy gáztöltet, és hogy miért azt a későbbiekben még megvizsgáljuk.
Az autó csillapításához laprugót, spirálrugót, vagy akár légrugót is használnak. A lengéscsillapító nélkül nagy sebességnél nem tudnánk irányítani az autót.
A lengéscsillapító feladata tehát a gépjármű futóművének függőleges mozgásainak, rugózásának csillapítása, így stabilan úton tartja az autót. Ezzel biztosítja a menetstabilitást hirtelen irányváltozás esetén, rövid féktávját a legszükségesebb helyzetekben és nem utolsó sorban csökkenti a gépjármű rázkódását, csökkenti a futómű alkatrészek, gumiabroncsok idő előtti elhasználódását.
A lengéscsillapító ellenőrzése fontos, mert a lengéscsillapítók befolyásolják az autó stabilitását, kormányozhatóságát és úttartását. Ha a lengéscsillapítók elhasználódnak, sérülnek, akkor az ronthatja a jármű biztonságát és kényelmét. A lengéscsillapítók ellenőrzésével időben észlelhetjük és elháríthatjuk a hibákat, és ezzel megelőzhetjük a súlyosabb károkat és baleseteket.
A lengéscsillapítók felveszik a felfüggesztés mozgási energiáját, és átalakítják azt hőenergiává. A lengéscsillapítók idővel elkopnak, elhasználódnak vagy megsérülnek, ezért fontos ellenőrizni és cserélni őket rendszeresen.
Lengéscsillapító felépítése, részei, működése, hibái
Működési elv
Az első lengéscsillapító, amit már sorozatban gyártottak egy egycsöves olajos lengéscsillapító volt. Ez úgy működött, hogy a henger alsó részében volt az olaj, amit felülről lefele haladva egy dugattyú préselt össze. Ahogy az olajat nyomta össze, az olaj a dugattyún lévő kicsi furatokon átpréselődve a dugattyú másik oldalára került a folyadék. Amikor a dugattyú elindult felfelé, ugyan ez a folyamat játszódott le csak visszafelé.
Ennek a gátlónak mindössze csak egyetlen problémája volt, hogy mikor egy teherautóban alkalmazták, ahol vagy tele rakodva vagy üresen járt a jármű, egyik állapotában sem volt tökéletes a csillapítás. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a henger falában csináltak egy megkerülő járatot, ami akkor volt segítség, amikor üres volt a raktér, ugyanis akkor nem kell akkora csillapítás, mint tele pakolva. Ilyenkor, amikor a csillapító működött, a megkerülő furaton is ment az olaj, és így üresen is jó volt a csillapítás.
Az idő előre haladásával a mérnökök megfigyelték, hogy ha az autó lengéscsillapítója nagyon sokat kell, dolgozzon, tehát a dugattyú sűrűn sokat jár fel és le, akkor a csillapítás hatásfoka csökken. Egy vizsgálat során meg is állapították, hogy a sok alternáló mozgás következtében, valószínűleg a hőtermelés és az átáramlási sebesség következtében az olaj behabosodik, melynek következmény hogy a csillapítási erő lecsökken. Ennek kiküszöbölésére készültek a gázos csillapítók.
Zafira benzin-gáz átalakítás: útmutató
A lengéscsillapító problémáját nem biztos, hogy mindenki azonnal észreveszi. Általában a lengéscsillapító olaj vagy gáznyomásos lehet, azonban a gáznyomásos az elterjedtebb, mivel az olaj habosodhat, vagy buborék képződhet benne.
Amikor a lengéscsillapító szár lefelé mozdul, a 8-as dugattyú szelepein olaj áramlik át, míg a fenékszelep zárva marad. Ilyenkor a szárat könnyen be lehet nyomni. Az olaj cirkulálásához a fenékszelepnek ki kell nyílnia, ami a szár kifelé mozdulásával történik meg. Ha ilyenkor akarnánk kihúzni a szárat, hát nem lenne könnyű dolgunk.
A gázos lengéscsillapító hasonló működési elvvel bír, mint az olajos. A különbség mindössze annyi, hogy mivel az olaj képes felhígulni vagy megritkulni, az alacsony nyomású gáz ezt akadályozza meg, mivel folyamatos nyomást gyakorol rá.
A lengéscsillapító csőben a dugattyú alatti és feletti folyadék mennyisége a dugattyúrúd térfogatával eltér egymástól. Ennek kiegyenlítését egy rugalmas gázpárna bízzák, melyet a lengéscsillapító belsejében alakítanak ki. Ez a változat a működés közben képződő hőt gyorsabban és közvetlenebbül át tudja adni a környezetnek, de a gáz és a folyadék tér szétválasztásához a két közeget egymástól szétválasztó dugattyút kell beszerelni. Ennél a változatnál a gáz tér a két cső közé kerül, jól elkülönül a folyadéktól. Ez hatékonyan csökkenti a habképződés veszélyét.
Kétcsöves gáztöltésű lengéscsillapító működése
Gázautó vizsgáztatása Magyarországon
Olajos vagy gázos?
A lengéscsillapítókkal kapcsolatban örök kérdés: mi a különbség a gázos és az olajos fajta között? Ha egyszerűen akarnák letudni a kérdést, akkor azt kellene mondani, hogy lényegében semmi. Valamiért a köztudatban az terjedt el, hogy az olajos lengéscsillapítónál sokkal jobb a gázos megoldás. A kereskedelembe mindkét fajtára van példa, és egyikre sem lehet igazán kijelenteni, hogy jobb, mint a másik. A konkrét válasz a lengéscsillapító fajtákban keresendő, tudniillik, míg olajos lengéscsillapítóból csak egyféle van, addig gázos kivitelben kettőt is találunk: kisnyomásos kétcsöves gázost és a nagynyomásos egycsöves gázost. Az autók 90-95 %-ában olajos és a kétcsöves gázos lengéscsillapítót fogunk találni, vagyis a kettő között igazából nincs nagy különbség. Az eltérés a maradék 5-10 %-ban, vagyis az egycsöves gázos fajtákban találunk, na, ezek már valóban mutatnak eltérést a másik kettőhöz képest.
Lássuk hát a fentebb említett gyártóknál milyen technológiával találkozhatunk. Mivel minden gyártónak megvan a saját megnevezése, így lényegében csak a gátlók tudására összpontosítsunk. Soroljuk ezeket is két csoportba.
- Mono tube vagy más néven egycsöves lengéscsillapító: Ez a lengéscsillapítók technológiájának legelső sorozatban gyártott darabja. Ez mindenben ki elégíti még a mai napig használt járművek nagy százalékát.
- RHA technológia: Ezeket általában teherautóknál vagy SUV-oknál használják. Legtöbb esetben ezen autók csillapítóját úgy találták ki, hogy a rugó a gátlón helyezkedik el egy adott magasságban. Na, ez a technológia arra szolgál, hogy ennek a gyűrűnek a magasságát változtathassuk.
- Automata Lengéscsillapító /Dampmatic/: Ezt a lengéscsillapító rendszert az aktív felfüggesztéseknél szokták alkalmazni. Ezeknél a futóműveknél a lengéscsillapító is reagál az úton menet közben hirtelen történő változásokra. Például ha a futóművünk bal elejével bele megyünk egy kátyúba, akkor ellágyítja a jobb hátulját, hogy kiegyensúlyozza a futóművet. És hogy mindezt hogyan csinálja? Van minden egyes csillapítónak a szárában egy jeladó, mely jelet küld az ECU-nak, amelybe a beérkező adatok után a beavatkozási jelet megadva vezérli a gátlót.
Hogy össze tudjuk hasonlítani a lengéscsillapítókat, és meg tudjuk állapítani, mivel tud többet az egyik vagy a másik. Az olajos lengéscsillapító részei: a keménykrómmal ellátott szár vagy tengely, a tömítő gyűrű vagy szimmering, alatta egy csúszó csapággyal, a tágulás -és olajtér, a lengéscsillapító rugótányéros háza, több gyűrű, a házra hegesztett felfogató elem, és a fenék vagy lábszelep. Amikor a lengéscsillapító szár lefelé mozdul, a 8-as dugattyú szelepein olaj áramlik át, míg a fenékszelep zárva marad. Ilyenkor a szárat könnyen be lehet nyomni. Az olaj cirkulálásához a fenékszelepnek ki kell nyílnia, ami a szár kifelé mozdulásával történik meg. Ha ilyenkor akarnánk kihúzni a szárat, hát nem lenne könnyű dolgunk.
A lengéscsillapító karakterisztikáját lényegében a spirálrugó keménysége, valamint a lengéscsillapító húzó és nyomóerejének összehangolása adja. Persze nem arról van szó, hogy az olajos lengéscsillapító fel fog puhulni, míg a gázos nem. Az olaj előbb-utóbb mindenképp elöregszik, felvizesedik, akármelyik típusról is van szó. Ilyenkor cserére vagy felújításra szorul. Mivel az olaj mindegyik lengéscsillapítóban jelen van, hogy mikor fog elöregedni, nem a gáz meglétén múlik. Mivel lényegében az gázos lengéscsillapító az olajos verzió „felújított” vagy továbbfejlesztett változata, olajos fajtából egyáltalán nem nehéz gázosat csinálni. Az új autókba leginkább már gázos lengéscsillapítót szerelnek be, olajos lengéscsillapítót manapság már az öregebb évjáratú kocsikba lehet kapni.
Napjainkban sajnos több ízben is a hibás lengéscsillapító veszélyezteti a biztonságos közlekedést. A lengéscsillapítók fokozatosan kopnak, és a sofőr nem veszi észre az autóján vezetés közben, az egyre lassabb kormányzási viselkedést vagy nehézkesebb megállást fékezéskor. Az igazi veszély pont ebben rejlik, mert a hibás lengéscsillapítókra már csak szélsőséges vészhelyzetben derül fény, például egy hirtelen kikerülő manőver vagy vészfékezés esetén, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
A lengéscsillapító cseréje általában párban történik, és az ára függ az autó típusától, a lengéscsillapító fajtájától és gyártmányától. Cseréje árán sokat tudsz spórolni webshopunkon keresztül, hiszen kedvezményes, akciós áron vásárolhatod meg nálunk a cseréhez szükséges alkatrészeket.
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb különbségeket a különböző típusú lengéscsillapítók között:
| Típus | Jellemzők | Előnyök | Hátrányok |
|---|---|---|---|
| Olajos | Hagyományos, olajjal töltött | Olcsóbb, kényelmesebb | Kevésbé tartós, hajlamos a felpuhulásra |
| Kétcsöves gázos | Olajjal és alacsony nyomású gázzal töltött | Tartósabb, mint az olajos | Kissé keményebb |
| Egycsöves nagynyomású gázos | Olajjal és magas nyomású gázzal töltött | Nagyon tartós, kiváló teljesítmény | Drágább, keményebb |
A lengéscsillapító hibái
Több jel is utalhat rá, ha a csillapítók nem megfelelőek, azaz hibásak:
- Az autó kanyarból kifele jövet meginog vagy hirtelen gyorsulásnál az autó eleje rázkódik.
- Fékezéskor az autó félrehúz, a féktávolság megnő.
- Egy hirtelen megállás után úgy tűnhet, mintha a kocsi hosszan bólogatna.
- Ha azt vesszük észre, hogy az abroncsok egyenetlenül kopnak, akkor látogassunk el a műhelybe.
- Ha azt tapasztaljuk, hogy nagyobb sebességnél a kocsi pattog, akkor kezdhetünk gyanakodni.
Ha már így működik a lengéscsillapító szinte elkerülhetetlen, hogy valamelyik szilent, rúdfej, vagy stabilizátor ne sérüljön.
- Gyári hiba: Ezzel sajnos sem a szerelő sem Te, de még az alkatrészt eladó cég sem tud mit csinálni. Sajnos ritkán előfordul. Ilyenkor nincsen más dolgunk, mint a beszerelést végző céget megkérni, hogy a rázópadon végzett tesztet, azaz a vizsgálati papírt adja oda, valamint állítson ki egy szakvéleményt és akkor a garancia sima ügy.
- Beszerelési hiba: Nos, ez egy kényes pont. Mint azt már többször hangsúlyoztuk, saját magunk otthon ne kezdjünk neki lengéscsillapító cserének. A szakszerű cseréhez rengeteg szerszám kell, amelyekkel nem biztos, hogy rendelkezünk otthon, de ha mégis, akkor is kicsi a valószínűsége, hogy a sarokban le lenne téve egy csillapító mérő pad. Már pedig egy csillapító cseréje után még akkor is, ha az új egy mérést célszerű megtenni, hogy kizárjuk a csillapító gyári hibáját. Ha mégis mi magunk akarjuk beszerelni az új csillapítót, akkor rengeteg dologra oda kell figyelni.
- Kopásból eredő hiba: Hát ezt nagyon nem kell taglalni. Ezek általában a sűrűn előforduló hibák. Persze vannak olyan hibák melyek használatból eredő hibák, például egy padkára hirtelen nagy sebességgel felhajtva vagy egy hatalmas kátyúba beleszaladva, már olyan hibát okozhat mely deformációval, vagy akár töréssel is járhat.
tags: #gazos #lengescsillapito #motor #működése