A Clio Intézet és a történetírás új hulláma Magyarországon
Az utóbbi években élénk vita bontakozott ki Magyarországon a történetírás irányairól, különös tekintettel a balliberális értelmiség szerepére és az állami támogatások elosztására. A diskurzus középpontjában gyakran szerepel a Clio Intézet, egy fiatal történészek által alapított szervezet, amely a közösségi médiában és online felületeken kívánja alakítani a tudományos és közéleti vitákat.
Szakács Árpád, a Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője egy novemberi írásában a Magyar Időkben fogalmazta meg kritikáit, rámutatva arra, hogy miközben a balliberális hangadók diktatúrát emlegetnek, jelentős állami támogatásokat kapnak, és sokszor kiszorítják a konzervatív köröket.
A Clio Intézetet fiatal balliberális történészek hozták létre 2017. december 18-án, és nem sokkal ezután, december 27-én máris 69 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.-én keresztül.
Az intézet alapítói Bödők Gergely és Gellért Ádám. Bödők Gergely az újhullámos balliberális körhöz tartozik, amelynek egyik keltetőhelye Romsics Ignác műhelye, az egri Eszterházy Károly Egyetem.
Gellért Ádám pályáját Soros- és amerikai támogatások kövezték ki, és gyakori előadója a Soros-egyetem konferenciáinak. Számos ügyben próbálta tematizálni a közbeszédet a balliberális érdekek szerint, Magyarországot a háborús bűnösök menedékének tartja.
Autószerelők Érden: Vélemények
Az intézet munkatársai között van Fóris Ákos, a 444.hu történelmi rovatának szerzője, valamint Csóti Csaba, aki rendszeres résztvevője az oktatást és kultúrát érintő kormányellenes tüntetéseknek.
A Clio Intézet célja a honlapjuk szerint, hogy befolyásolni akarják a Magyarországról szóló közgondolkodást, és ebbe akarnak fiatal egyetemistákat is bevonni.
A balliberális írók, költők, rendezők, színészek, zenészek siránkozása az elnyomásról és a pénztelenségről évek óta betölti az étert. Ehhez képest még mindig szépen ellátja őket anyagi támogatással és médiafelülettel az állítólag diktatórikus kormányzat, és a sor egyre bővül.
Nem készültek és most sem készülnek nagy számban látványos, népszerű történelmi filmek, hiába számíthatnának nagy érdeklődésre.
A könyvkiadás terén csak balliberális írók, költők és egyéb szerzők könyvei sorakoznak a Libri vagy a Bookline kínálatában, ezek a szerzők közül pedig mindig akad néhány, akik hallatják a hangjukat egy-egy nagyobb nyilvánosságot kapó politikai ügyben.
A magyar kultúra külföldi bemutatásával foglalkozó Balassi Intézet sorban utaztatja külföldre a balliberális kötődésű írókat, költőket és akár egyenesen a CEU-n oktató történészeket - természetesen szintén állami pénzből, és még a zenei téren is szinte kizárólag balliberális kötődésű előadókat futtat a Petőfi Rádió, csak róluk ad hírt az MTI. És eközben maguk az agyonpénzelt érintettek nem győznek rettegni a „Fidesz diktatúrájától”.
Amíg mindenki a panaszkodásukra figyel, felmarkolják az állami támogatásokat. A balliberális hangadók minden fórumon azt terjesztik, diktatúra épült ki, amely nem tűri a másként gondolkodókat, és miközben hangosan panaszkodnak és vádaskodnak, felmarkolják az általuk kárhoztatott rendszertől kapott pénzeket, sőt sok helyen ki is szorították a konzervatív köröket.
Pálfi György, a legújabb filmjét 600 millió forintos állami támogatásból készítő filmrendező például azon panaszkodott, hogy nehezítik a pályáját, megbüntették őt, és a pénzosztó szervezet struktúrája rossz a hozzá hasonló, határfeszegető alkotók számára.
Parászka Boróka erdélyi újságíró rendszeresen kiáll az illegális migráció mellett, indulatosan gyalázza a kerítéssel védekező Magyarországot, legutóbb pedig a székelyek felakasztásáról értekező, azóta megbukott román miniszterelnököt mentegette minden erejével. A Magyar Média Mecenatúra hétmillió forinttal támogatja a Parászka életéről készülő portréfilmet.
Az államháztartási törvény végrehajtási rendelkezése szerint a támogatás odaítélésénél vizsgálni kell azt, hogy ha nem a célnak megfelelően vagy nem jogszerűen használják fel az állami forrást, akkor is meglegyenek a garanciák az állami pénz visszaszerzésére. Vajon kik, milyen garanciát láthattak a Clióban?
Kerékméret információk a Renault Clio 2 1.4-hez
Az őszinte történészi szándékukról képet adhat, hogy a Clio egyik vezetőségi tagja egy belső eszmecserén így fogalmazott: Nem kell aggódni, a Fidesz erős emberei is egymásnak ugraszthatóak.
A Clio megalapításának híre máris terjed, a HVG már körülünnepelte, és már a szakmai levelezőlistákon is fut a hír, jobboldalon helyezkedő, fontos történészek által is…
Érdekes adalék a korabeli hangulathoz, hogy 1919-ben, a román megszállás alatt a debreceni emberek a nehézségek ellenére is próbáltak boldogulni. A helyi sajtóban nyomon lehetett követni a hetipac árait, a zeneiskola hangversenyeit, az iparostanonciskolák évzáró vizsgáit, és az Apollo mozi műsorát. Még olyan furcsaságokról is értesülhetett a közönség, mint hogy Horthy Alfrédet megbírságolták, mert vendégei a vigalmi adó befizetése nélkül kártyáztak.
A Debreczeni Független Újság 1919. június 21-i számában feltűnik Sexy Emil, az osztrák-magyar bank debreceni fiókjának helyettes főnöke, aki arról igyekszik meggyőzni mindenkit, hogy nem bélyegzik felül a fehérhátú bélyegeket. Ez is azt mutatja, hogy "az élet utat tör", ahogy a Jurassic Parkban elhangzik.
A történeti kutatások során az óvatos kutatói hipotézisek nem feltétlenül találkoznak a forrásokban szereplő adatokkal, aztán kiderül, hogy ez teljesen jól van így, sőt, így van egyedül jól. A megszállt városi társadalom képe a sajtófotók ellenére sohasem fekete-fehér: nincs mindenki pácban, nem zombiként közlekednek az utcákon és nem a könnyekről szól a nap minden perce. A megszállás ugyanis nem csak ez, hanem a szokásokhoz, a mindennapi rutinhoz és a háború előtti világ adottságaihoz való kényszerű és görcsös ragaszkodás is. Egy párhuzamos és egyáltalán nem fikciós világ, amelyben a debreceniek is minden csapás ellenére próbáltak boldogulni.
Debrecen zászlaja
Az alábbi táblázat a Clio Intézet alapítóit és munkatársait mutatja be:
| Név | Szerep | Kötődés |
|---|---|---|
| Bödők Gergely | Alapító | Újhullámos balliberális kör, Romsics Ignác műhelye |
| Gellért Ádám | Alapító | Soros- és amerikai támogatások, Soros-egyetem |
| Fóris Ákos | Munkatárs | 444.hu |
| Csóti Csaba | Munkatárs | Kormányellenes tüntetések |