A Fénysorompóval Biztosított Vasúti Átjárók Szabályai Magyarországon
Magyarországot körülbelül 7500 kilométernyi vasútvonal hálózza be, amelyen átlagosan másfél-két kilométerenként található egy vasúti átjáró. Hogy ezeken is biztonságosan keresztezze egymást a vasúti és közúti forgalom, sorompók, fénysorompók szabályozzák az átjutást.
A KRESZ legfontosabb alapvetése a vasúti átjárón való áthaladás kapcsán az, hogy a területet megközelíteni minden esetben kizárólag fokozott óvatossággal szabad. Az átjáróban a megállás tilos, forgalmi okból sem vonatkozik rá engedmény, csakis akkor szabad elindulni, ha a vágányok másik oldalán még van a gépjármű számára elegendő hely. A megközelítés és az áthaladás alatt az átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzések az irányadók.
De hogyan, és miért pont úgy működnek ezek a berendezések, és mit jelent a fehér fény? Hogy megtudjuk, hogyan és miért éppen úgy működik a fénysorompó és a csatolt részei, szakemberhez fordultunk.
A Fénysorompó Rendszer Alkotóelemei
Magát a háromszög alakú, vörös és fehér fénnyel villogó fénysorompót talán senkinek nem kell bemutatni, ilyennel valószínűleg minden autós találkozott már, viszont ennél lényegesen több alkotóelemből áll össze a rendszer. A fényjelző mellett szükség van olyan berendezésre is, amely érzékeli az elhaladó vasúti járművet, és akár kommunikálni is képes vele.
Van kábel nélküli változata - ez nagyjából digitális kilométerkőként funkcionál -, míg a kábeles változat a vasúti jelzőn lévő jelzésképet is megismétli, amit egy berendezés a mozdony műszerfalán is megjelenít. Egy-egy áthaladáskor 400-1000 bitnyi adatforgalom történik a balíz és a mozdony rendszere között, és jellemzően párban, egymás után telepítik ezeket az eszközöket, így az elhaladó jármű haladási iránya is meghatározható a segítségükkel.
A rendszer nemcsak tájékoztat, hanem a mozdonyon lévő egyéb kiegészítőkkel képes a vonatot is vezérelni, úgy is hívják vasutasul, hogy „vonatbefolyásoló berendezés”. Ha üzemszerűen működik az átjáró biztosítóberendezése, akkor a behatási ponton áthaladó vonat érzékelése után, a sorompó záródik.
Először a fényjelző vált vörösre, és jó tudni, hogy már ez is tiltja az átjárón áthaladást, hiába van még fent a sorompó rúdja. A behatási pontot úgy határozzák meg, hogy a pályán megengedett legnagyobb sebességet, a sebességtől függő féktávot, és a kereszteződésen áthaladó leghosszabb közúti jármű, a lehető legkisebb sebességgel végzett áthajtásának idejét is figyelembe veszik. Vasúti átjáróban 5 km/óra a minimumsebesség.
Optimális esetben a zárás után leghamarabb 30 másodperccel már megérkezik a kereszteződésbe a vonat, bár itt is lehetnek eltérések. Magától nem igazán szokott tönkremenni egy vasúti biztosítóberendezés, a meghibásodások leginkább kábelszakadásra vezethetők vissza. Ezek lehetnek elszántásból is, de jellemzőbb, hogy egyszerűen ellopják a rézvezetékeket.
Egy vasúti átjáró biztosításához több kilométernyi kábel szükséges, hogy a sínszálak közé fektetett jelfeladó berendezés kommunikálhasson a biztosítóberendezéssel. Ha valamilyen okból megszakad a kapcsolat a behatási pont és a sorompó között, akkor a biztosítóberendezés azonnal vörösre - tilosra - vált.
Mivel az eszköz nem tudja, jön-e vonat, vagy már áthaladt-e, ez a legbiztonságosabb reakció a hibára. Mivel azonban az átjáró nem lehet az idők végezetéig zárva - a javításra általában néhány órás időkerete van a vasút üzemeltetőjének -, 6 perc után a zárást megszünteti a berendezés.
Fontos, hogy az autósok tudjanak róla, hogy valami nincs rendben, ezért ilyenkor a csapórúd - a világ nem vasútszakértő része ezt sorompónak hívja - lassan, 90 másodperc alatt nyílik csak fel, így remélhetőleg a sorban első autó nem reflexből vágtat majd át az átjárón, a mögötte jövők pedig észlelik, hogy nincs fényjelzés, tehát nem működik a berendezés.
Ilyen helyzetben csak akkor lehet áthaladni az átjárón, ha az autós megbizonyosodott róla, hogy nem jön vonat. Az üzemen kívüli fénysorompó, letakarva és a csapórudat is leszerelték róla.
Persze arról a mozdonyvezető is tud, hogy nem működő átjáróhoz közelít - erről tájékoztathatja a már korábban említett balíz, de rádión, vagy az előző állomáson írásban is megkaphatja az információt -, így legfeljebb 15 km/órás sebességgel közelítheti meg az átjárót és figyelmeztető hangjelzést is kell adnia annak közelében. És igen, neki van elsőbbsége!
Mit Jelent a Villogó Fehér Fény?
Ha valakit megkérdezel róla, hogy pontosan mit is jelent a villogó fehér fény, valószínűleg nem fog jó választ adni. A legtöbb autós azt gondolja, hogy ilyenkor neki van “zöld” vagy szabad jelzése, és átmehet a kereszteződésen, biztosan nem jön vonat.
A KRESZ vonatkozó paragrafusa kétszer említi a fénysorompó fehér jelzését. Egyrészt kimondja, hogy a vasúti átjáró kezdetét jelző táblánál (andráskereszt) vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni egyebek mellett akkor is, ha nem ad villogó fehér jelzést a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó.
Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak
Másrészt rögzíti, hogy biztosított vasúti átjáróra csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad. A villogó fehér jelzés működése esetén tehát a járművezető ráhajthat a vasúti átjáróra, de kizárólag egyéb megállási kötelezettség hiányában, és csak akkor, ha meggyőződött arról, hogy az adott forgalmi helyzetben biztonságosan áthaladhat.
A KRESZ egyes rendelkezéseinek folyamatban lévő felülvizsgálata során a tárca foglalkozik a vasúti átjárók biztonságával kapcsolatos előírásokkal is - állt a válaszban.
De térjünk vissza a KRESZ vonatkozó részéhez - ezt nem másolom most ide, akit érdekel, itt megtalálja, a 39. §-t kell keresni. Itt leírják azokat az eseteket, amikor mindenképpen meg kell állni vasúti átjáróban. Többek között ilyen, ha nem tud legalább 5 km/órás sebességgel, megállás nélkül áthaladni az átjárón, ha “Állj!
Furcsa helyzet, hogy elméletben nagyobb biztonságban vagy akkor, ha a fénysorompó semmilyen jelzést nem ad, mint akkor, ha fehéren villog. Ha nem működik a berendezés, akkor arról a mozdonyvezetőt is értesítik, és ebben az esetben legfeljebb 15 km/órás sebességgel közelítheti meg az átjárót, és hangjelzést is kell adnia előtte, neked meg mindenképpen meg kell állnod, míg a fehér jelzésnél akár 160-nal is jöhet vonat.
Teljes sorompóval biztosított vasúti átjáró
Baleseti Statisztikák és Automatizálás
2020-ban 62 útátjárós baleset történt, amely a tavalyi évben 24 esettel emelkedett. A 2021-ben történt 86 vasúti átjárós balesetből 16 követelt emberéletet, 15 végződött súlyos- és 14 könnyű sérüléssel, a többi esetben anyagi kárt regisztrált a vasúttársaság. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó kárral kénytelen számolni.
A vasúti átjárok megközelítésének, illetve használatának szabályainak szigorítása mellett a rendszerek automatizálása is segíthet biztonságosabbá tenni a közlekedést. Az automatizálásban is komoly tapasztalata van az Alstomnak, már a 80-as években szállítottak ilyen vasúti rendszereket, és a budapesti, vezető nélkül üzemelő 4-es metró kocsijait is ez a cég szállította.
A vasúti automatizálásban rengeteg lehetőség van még, a biztonság növelése mellett a CO2-kibocsátás csökkentése is elérhető ilyen rendszerek használatával. A menetrendszerűség fenntartása és az esetleg bekövetkező rendkívüli helyzetek hatékony feloldása sokkal könnyebb, ha a vonatok aktuális helyzetét és jövőbeni terveit egy diszpécserközpontból követik.
Ilyenek már ma is működnek, ez laikus számára abban mutatkozik meg, hogy szaporodnak az olyan vasútállomások, ahol már nincs egyetlen vasúti dolgozó sem, mert ezeken a forgalmat teljes mértékben távvezérléssel irányítják.
Mégis az a legfontosabb, hogy mindig nézz szét a vasúti átjáróban, és soha, de soha nem menj át a fénysorompó tilos jelzésén, bármennyire is unod már a várakozást. 2022-ben eddig 82 vasúti átjárós baleset történt, amelyekben már 31-en meghaltak, többen, mint tavaly egész évben.
Fénysorompóval biztosított vasúti átjáróra figyelmeztető jelzőtáblák
- A fénysorompóval biztosított vasúti átjáróra két jelzőtábla hívja fel a figyelmet előzetesen: a „Sorompó nélküli vasúti átjáró” és a „Fénysorompó”.
- Ha az átjárót fény- és félsorompó is biztosítja, szintén két tábla figyelhető meg, a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” és a „Fénysorompó”.
A villogó fehér fény jelentése
Fehér villogó fénysorompójelzésnél a KRESZ-ben foglalt módon, elővigyázatossággal átkelhet a közlekedő, ám a piros jelzés megkezdését követően már tilos áttérni, akkor is, ha a félsorompó még nem ereszkedett le - ez pár másodpercen belül történik meg üzemképes állapotban.
Ha a sorompó karjai a magasba emelkedtek, még nem szabad az út, elindulni csak azután lehet, ha fehér fényjelzést ad a kijelző. Előfordulhat ugyanis, hogy egy másik vonat elhaladása is az adott időben történik, ezért a sorompó visszacsukódik, folyamatos tiltó fényjelzés mellett.
További információk a vasúti átjárók biztosításáról
- A sorompóval biztosított vasúti átjáróra az azonos nevet viselő tábla figyelmezteti az átkelőt megközelítő közlekedőket.
- A jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró manapság meglehetősen ritka, ilyenkor a vonat áthaladását egy ember segíti, jelzőtárgyával irányítva a forgalmat, miközben a másik sávban egy mindkét irányból behajtani tilos tábla is letilthatja a forgalmat.
- A másik felállás, ami ritkán, de előfordul kis forgalmú utakon, a sorompó és más biztosítás nélküli vasúti átjáró. Ilyenkor a „Sorompó nélküli vasúti átjáró” tábla után „Állj, elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla, vagy köznapi nevén stoptábla is jelezheti a megállási kötelezettséget.
A KRESZ-szabályokat minden közlekedőnek be kell tartania.
tags: #fenysorompóval #biztosított #vasúti #átjáró #szabályai