Fénysorompóval Biztosított Vasúti Átjárók Szabályai Magyarországon
A vasúti átjárók a közúti és vasúti közlekedés kritikus pontjai, ahol a figyelmetlenség súlyos balesetekhez vezethet. Magyarországon a KRESZ (Közúti Közlekedés Szabályai) szigorúan szabályozza az áthaladást, azonban a szabályok be nem tartása gyakran tragédiákhoz vezet.
Vasúti átjáró fénysorompóval
Baleseti Statisztikák és Okok
A MÁV (Magyar Államvasutak) adatai szerint az idei évben a vasúti átjárókban történt balesetek száma jelentősen emelkedett. A figyelmetlenség és a KRESZ szabályok megszegése miatt bekövetkezett balesetekben sokan megsérültek vagy életüket vesztették. A balesetek közel 60 százaléka biztosított, azaz fénysorompóval, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompóval védett vasúti átjáróban történt.
A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás - a „még átérek” gondolkodásmód -, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik, vagy egész egyszerűen észre sem veszik azt.
Emelkedik a gázolások száma is, amelyek tiltott helyen tartózkodás miatt következtek be. Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben az érzékszervek működését akadályozó tényezők okozzák, például a fülhallgatóval történő közlekedés, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefon használata.
Minden baleset traumatikus élmény a mozdonyvezetőnek, a személyzetnek, illetve azoknak az utasoknak is, akik a vonatról vagy a peronról nézik végig az eseményeket.
A Fénysorompó Működése és Jelentése
A vasúti átjárók mindenki által ismert berendezései a fényjelző készülék, a csapórúd és a sorompóhajtómű. Amennyiben vonat érkezik, először a fényjelző változik villogó fehérről villogó pirosra, majd rövidesen a csapórúd is elindul lefelé.
A lecsukódás kezdete és a jelzés váltása közötti biztonsági időre azért van szükség, hogy amennyiben egy lassú és hosszabb jármű már megkezdte az átkelést, a csapórúd veszélyeztetése nélkül elhagyhassa az átjárót.
Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik - nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény -, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul. Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít.
A sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések, a mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról, rendellenességekről. A vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, legfeljebb 15 kilométer/órás sebességgel közelítik meg.
A fokozott figyelem, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.
A villogó fehér jelzés működése esetén tehát a járművezető ráhajthat a vasúti átjáróra, de kizárólag egyéb megállási kötelezettség hiányában, és csak akkor, ha meggyőződött arról, hogy az adott forgalmi helyzetben biztonságosan áthaladhat.
A Vasúti Átjárók Biztosításának Módjai
Magyarországon körülbelül hatezer darab vasúti átjárót találunk, amelyek nagyjából fele biztosított valamilyen módon. Az andráskereszt jelentése az, hogy a közút vasúti pályát keresztez. Amennyiben a keresztezett szakasz nem egy, hanem kettő vagy többvágányú, kettős andráskeresztet használnak. Az ilyen átjárókban semmi sem mutatja meg, hogy érkezik-e éppen vonat, így a körültekintés függvénye az átjáró biztonsága.
Többnyire vidéki mellékvonalakon találkozhatunk olyan megoldással, amikor a bakter (forgalmi szolgálattevő, esetenként az erre dedikált sorompókezelő) tekeri a sorompót, amely elzárja a közút vasút-kereszteződést. A nyitás hosszadalmassága miatt azonban az ilyen sorompók mára már elavulttá váltak és jellemzően sokáig feltartják a közúti forgalmat, ráadásul a távvezérlésük sem megoldott.
A fényjelzővel és félsorompóval biztosított vasúti átjáró az, amit köznyelvben sorompóknak nevezünk. A rendszer egyszerű, kétállású, azaz vagy jön a vonat, vagy nem. Ha viszont a berendezés megrongálódik vagy elromlik, általában sötétre kapcsol, így elkerülve azt, hogy hamis jelzésképet kapjon a közúti forgalom.
Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak
Viszont ahogy minden el tud romlani, olyan karbantartás vagy meghibásodás is előfordulhat, amelynél a sorompó fényjelzője ugyanúgy fehéren villog, a vonat azonban mégis jön. Ebben az esetben természetesen szintúgy a vonat az erősebb, viszont az ilyen üzemzavar esetén a vasúti átjárót a szerelvény csupán 15 km/h-val közelítheti meg, és az átjárón való áthaladás előtt hangjelzést kell adnia.
A félsorompóval biztosított átjárónál már csak a szintbeli kereszteződés felszámolása a biztonságosabb.
Fénysorompóval biztosított vasúti átjáró
A Biztonság Növelésének Lehetőségei
Az útátjárókban történő balesetek ugyanis nemcsak a közúti járműben utazók életét veszélyeztetik, de általában jelentős fennakadással, bizonyos esetekben akár a forgalom teljes leállításával is járnak. Gyakran az is előfordul, hogy a vasúti járművek is erősen, néha javíthatatlanul megrongálódnak, amely egyáltalán nem tesz jót a MÁV amúgy is erősen koros járműállományának.
A legfontosabb a társadalom oktatása, hiszen ez a legkevésbé erőforrásigényes, ugyanakkor valószínűleg a leghatásosabb eszköze a vasúti átjárók biztonságának növelésének. A második lépés a biztonság felé a szintbeli kereszteződések megszüntetése. A harmadik lépés a megmaradó átjárók biztosításának drasztikus fejlesztése.
Fontos, hogy egységesen biztosítottak legyenek az átjárók, mind gyalogos és kerékpáros, mind autós szempontból, legalább a kiemelten forgalmas vonalak mentén, ahol jelentős az átkelők gyalogosforgalma, azaz például a Balaton és a Velencei-tó mellett.
A vasúti átjárók biztonságossá tételéhez tehát fontos, de biztos nem lesz elég plakátokon és videókban kommunikálni, hogy mennyire veszélyesek a vasúti átjárók, és milyen szabályok vonatkoznak az itt átkelőkre, hanem aktívan és sokat kell tenni az átjárók fizikai biztonságának javítása érdekében.
| Átjáró típusa | Előjelző tábla | Biztosítás | Jellemzők |
|---|---|---|---|
| Sorompó nélküli vasúti átjáró | "Sorompó nélküli vasúti átjáró" | Nincs | Kis forgalmú, gyakran nem szilárd burkolatú utaknál |
| Jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró | "Egyéb veszély, a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja" | Jelzőőr | Ritka, a forgalmat jelzőőr irányítja |
| Teljes sorompóval biztosított vasúti átjáró | "Sorompóval biztosított vasúti átjáró" | Teljes sorompó | Főúton már sehol, mellékutakon is legfeljebb településeken |
| Fénysorompóval biztosított vasúti átjáró | "Sorompó nélküli vasúti átjáró" + "Fénysorompó" | Fénysorompó | Nincs mechanikus védelem, villogó fehér fény nem azonos a zöld jelzéssel |
| Fénysorompóval és félsorompóval biztosított vasúti átjáró | "Sorompóval biztosított vasúti átjáró" + "Fénysorompó" | Fénysorompó és félsorompó | A félsorompó kikerülhető, gyalogosok hajlamosak a piros ellenére is átkelni |
Figyelmeztető tábla vasúti átjárónál
tags: #fenysorompóval #biztosított #vasúti #átjáró #szabályai