A Vasúti Átjárók Biztonsága Magyarországon: Lehetséges Megoldások és Statisztikák

A vasúti átjárók a közlekedés kritikus pontjai, ahol a közúti és vasúti forgalom keresztezik egymást. Sajnos, Magyarországon évente több mint száz baleset történik ezeken a helyeken, melyek jelentős része a figyelmetlenségre vezethető vissza. Ezen balesetek elkerülése érdekében elengedhetetlen a szabályok betartása és a fokozott óvatosság.

Vasúti átjáró félsorompóval

A Vasúti Átjárók Biztonságának Fontossága

Molnár Lajos, Balatonakaliban élő közlekedési igazságügyi szakértő szerint minden lehetséges módon fel kell ébreszteni a társadalom figyelmét a vasúti átjárók veszélyeire. A jogszabályok hiába határoznak arról, milyen feltételekkel lehet közlekedni a kereszteződésekben, mindez annyit ér, amennyit betartanak belőle. És hát hetente halljuk: megint súlyos baleset történt valamelyik vasúti kereszteződésben.

Az elmúlt tíz évben közel ötszáz ember lelte halálát ilyen balesetekben. És ezek a tragédiák is megelőzhetőek lennének.

A Balesetek Gyakorisága és Okai

A tapasztalatok azt mutatják, a csak fénysorompóval biztosított vasúti kereszteződésekben a balesetek gyakorisága ötszöröse, hatszorosa mint a félsorompóval ellátott helyeken.

2011-ben 75 közlekedési baleset történt vasúti kereszteződésben, amelyben 25-en vesztették életüket. A balesetek közül 22 félsorompós, 36 fénysorompós, egy teljes csapórudas, 16 pedig nem biztosított átkelőnél történt. Szerencsére 2012 első félévben " a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva " a balesetek száma csaknem 30 százalékkal, a halálos áldozatok száma pedig közel felére csökkent.

Ugyan minden sorompó felszerelésével, korszerűsítésével növelik a biztonságot, de a vasúti átjárók biztosítása nem pótolhatja az emberi figyelmet, a közlekedési szabályok alapos ismeretét, és azok betartását.

A vasúti átjárók - főleg a fénysorompóval nem ellátottak - balesetveszélyes helyzetet jelentenek a közúton és a vasúton közlekedők számára.

Az interjúkból kiderült, hogy a közlekedés résztvevői többször is megfigyelték, amint mások megszegték a szabályokat a vasúti átjárókban, és saját maguk is szabálysértően viselkedtek. Ennek okaként elsősorban az időhiányt és a sietséget adták meg. A többi közlekedési résztvevőnek azt rótták fel, hogy nincsenek megfelelően tudatában a veszélyeknek.

Az osztrákoknak mintegy 50, a magyaroknak pedig 70%-ka úgy gondolja, hogy a közlekedők közül sokan nem tartják be a közlekedési szabályokat a vasúti átjárókban. Ezzel sok válaszadó úgy véli, hogy a vasúti átjárókban a közlekedési szabályok „be nem tartásának a normája” érvényes: a többség nem a szabályok betartását tartja szem előtt, hanem azok be nem tartását. Tehát ha valaki saját maga megsérti a szabályokat, akkor a többséghez tartozik.

A válaszadók a külső körülményeket vagy közlekedési feltételeket kevésbé tekintik a balesetek fő okának. Az érvényes szabályok ismerete tekintetében hiányosságok mutatkoznak a szomszédos országban. De a válaszadók sokszor saját országuk szabályait illetően is bizonytalanok. Ezt az ismerethiányt a szemléletformálás keretében kellene pótolni.

A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága szerint 2024-ben a vasúti átjárós balesetek száma 76 volt, ez 15 esettel több, mint a megelőző esztendőben. Ezek szinte mindegyike a KRESZ-szabályok megszegése vagy figyelmetlen közlekedés miatt következett be.

A vasúti átjárós balesetek közül 14 követelt emberéletet, és tizenhárom során sérültek meg súlyosan. Tizenhárom baleset könnyű sérülésekkel, harminchat pedig anyagi kárral járt. A MÁV hibájából vasúti átjáróban 2009 óta, azaz több mint másfél évtizede nem történt halálos kimenetelű baleset.

Lehetséges Megoldások a Biztonság Növelésére

Molnár Lajos szerint évi húszmilliárd forintot takaríthatna meg az állam azzal, ha minden vasúti kereszteződésbe csapórudat szerelnének. A vasúti kereszteződésekben keletkezett kár " legyen szó vasúti pályáról, közutakról, járművekről " mértéke évente mintegy húszmilliárd forintra rúg. Csapórudakkal az átkelés biztonságosság tehető, vagyis az állam évi húszmilliárdot spórolhatna.

Tíz esztendővel ezelőtt a szaktárcának írt levelére az alábbi választ kapta: "A fénysorompók kiegészítése csapórúddal " a helyi adottságoktól és a beavatkozás szükséges mértékétől függően - 6-9 millió forintba kerül. Ha valamennyi fénysorompót kiegészítenénk csapórúddal, az 12-15 milliárd forintba kerülne." Szerinte mindez azt is jelentheti, hogy akár húszmilliárd forintból a munka elvégezhető, vagyis már az első évben megtérülhetne a bekerülési költség, a következő évben pedig megspórolhatnánk húszmilliárdot!

A biztonság további növelésére első helyen további infrastruktúra-fejlesztéseket neveztek meg.

A sorompóval ellátott berendezés esetében a válaszadók inkább biztonságban érzik magukat, mint a csupán fénysorompóval felszerelt vasúti átjárókban.

A korszerű járművek jellemzően a nagyobb sebességű vonalakon közlekednek, ahol a vasúti átjárók döntően félsorompóval vagy teljes sorompóval és fénysorompóval is biztosítottak. A sorompó nélküli átjáróknál a fénysorompók telepítése jelenthet megoldást, hangjelző berendezések telepítését nem tervezik.

A vasúti átjárók biztonsági feltételeinek szigorítása érdekében a MÁV Rt. a fénysorompók félsorompóval való kiegészítését tervezi. A programban 2003-ban összesen 270 fénysorompós átjáró egészült ki félsorompóval is.

A vasúttársaság a fénysorompóval ellátott vasúti átjárókat feltűnő, jó fényhasznosítású jelzőlámpákkal látják el, és a balesetveszélyesnek ítélt helyeken optika cserét hajt végre.

Hogyan maradjunk biztonságban a vasúti átjárókon?

A KRESZ Szabályai a Vasúti Átjárókban

A vasúti közlekedéssel kapcsolatban a KRESZ-szabályok viszonylag egyértelműen fogalmaznak:

vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni,
biztosított (tehát sorompóval ellátott) vasúti átjáróban csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad,
vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni,
vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (tehát kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban),
ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik - nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény -, akkor minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt, s csak azután szabad tovább haladnunk, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat, a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul,
fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít,
a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is vonatkozik.

Az áthaladást a KRESZ 39.§ részletesen szabályozza, amit talán érdemes kiemelni belőle, hogy szintén kötelező megállni az átjáró előtt, ha a lámpa villogó fehér fényjelzést nem ad, ez ugyanis üzemzavart jelez.

Nem ritka az olyan vasúti átjáró, ahol párhuzamos út fut a sínek mellett. Itt gyakorlatilag minden vonatáthaladás után, mikor megindul a sor, előfordul, hogy a jobbra kanyarodók miatt rögtön vissza is torlódik, és szépen megállnak az emberek a sín tetején, mert se előre, se hátra.

Statisztikák és Adatok

Magyarországon 5344 vasúti átjáró van, a járművezetők átlagosan 27 kilométerenként haladnak át ezek egyikén. A vasúti átjárók közül 253 teljesen védett, 901 félcsapórúddal kiegészített fénysorompós, 1377 fénysorompós, valamint nem biztosított 2813.

A KSH adatai szerint az elmúlt években átlagosan 140-180 alkalommal történt vasúti közlekedést érintő baleset, ezek 20-30%-a közúti járművel történő ütközés, a többi gyalogost érint.

A MÁV Zrt. közlése szerint 2024-ben drámaian sok olyan halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó baleset is történt, amelynek oka tiltott vasútüzemi területen való tartózkodás vagy átkelés volt. Az elmúlt évben 66 ilyen gázolás történt, ezek során gyalogosan, kerékpárral vagy elektromos rollerrel közlekedő személyeket ütött el a vonat.

2024-ben huszonegy utas döntött úgy, hogy az életét kockáztatva leugrik a mozgó vonatról, 103 személy pedig úgy vetett véget az életének, hogy vonat elé lépett, ugrott vagy feküdt. Emellett 15 öngyilkossági kísérlet is történt.

Tavaly ötvenöt halálos áldozatot követelt a figyelmetlenség és a szabályok megszegése, míg negyvenhatan szenvedtek súlyos, nem egyszer csonkolásos sérülést.

A 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet tartalmazza a forgalomszabályozási műszaki szabályzatot, amely részletesen leírja az utak forgalmának szabályozását és a közúti jelzések elhelyezését.

A vasúti átjárók biztonságával kapcsolatos kérdésekben Pál Béla országgyűlési képviselő fordult Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterhez.

A Vasúti Átjárók Típusai

A vasúti átjárók különböző típusúak lehetnek, melyek eltérő biztonsági szintet nyújtanak:

Sorompó nélküli vasúti átjáró: Kis forgalmú, gyakran nem szilárd burkolatú utakon előforduló átjáró típus. Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró”, amelynek társaságában „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla is előfordulhat.
Jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró: Előjelző táblája a „Egyéb veszély, a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja” tábla. A biztosítást általában egy személy végzi.
Teljes sorompóval biztosított vasúti átjáró: Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla, amelyhez időnként hangjelző csengőt és kettő piros lámpát is felszerelnek. Főúton már sehol, mellékutakon is legfeljebb településeken van tekerős teljes sorompó.
Fénysorompóval biztosított vasúti átjáró: Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró” tábla „Fénysorompó” kiegészítő táblával. Ennek a vasúti átjáró típusnak jellemzője, hogy „tilos jelzés” esetén nem biztosít mechanikus védelmet.
Félsorompóval biztosított vasúti átjáró: Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla ”Fénysorompó” kiegészítő táblával. A fénysorompó piros jelzése után pár másodpercen belül ereszkedik le a félsorompó.

Összefoglaló

A vasúti átjárók biztonsága összetett kérdés, melynek megoldásához a közlekedők figyelmének növelése, a KRESZ szabályainak betartása, valamint az infrastruktúra fejlesztése egyaránt szükséges. A balesetek elkerülése érdekében minden közlekedőnek fokozott óvatossággal kell megközelítenie a vasúti átjárókat, és tisztában kell lennie a vonatkozó szabályokkal.