Dezodorok és izzadásgátlók: Környezeti hatások és tudatos választás

A dezodorok és izzadásgátlók az életünk részei, mivel megakadályozzák a kellemetlen szagok kialakulását. Sokan nem tudják, hogy a friss verejték teljesen szagtalan. A testszagot a bőrön élő baktériumok okozzák, amelyek a verejtéket bontják. A dezodorok segítségével meggátolható a baktériumok szagképző munkája, ezáltal a kellemetlen szagok kialakulása.

Azonban a termékek hatalmas választéka és a számos jelölés - különösen a környezetbarát címkék terén - sokszor zavaró lehet. Cikkünk célja, hogy segítsen eligazodni a dezodorok világában, bemutassa azok környezeti hatásait és a tudatos vásárláshoz szükséges információkat.

Miért izzadunk? A test természetes folyamata

Mindenki izzad, hiszen ez az emberi test természetes méregtelenítési folyamata. Az izzadás a test hőmérsékletét szabályozza, védi azt a túlmelegedéstől - mint a test saját légkondicionáló rendszere. Fontos megérteni, hogy ez egy teljesen funkcionális folyamat. A cél a test lehűtése, ezt pedig úgy éri el a szervezetünk, hogy az izzadtság elpárolog a bőrfelszínről, amely hőenergiát szív magába a testből, így éri el a vágyott mértékű testhőmérséklet optimalizálását.

A hőség, a stressz, a megerőltetés, a félelem vagy a láz is elindíthatja ezt a folyamatot, izzadságcseppeket idézve elő a bőrön. Bőrünk a környezet mikrobiológiai hatásaival szemben az egész testfelszínt borító savköpeny kialakításával védekezik. A hónaljak bőre speciális tulajdonságokkal rendelkezik: a verejtékmirigyek nagy száma és fokozott működése miatt a bőr pH értéke itt 6,5, tehát magasabb, mint a test többi részén lévő 5,5-ös érték, így a hónaljakban a védő savköpeny működése csökkentett. Ezek a körülmények kiválóak azon baktériumok számára, amelyek a terület zártsága miatt nehezen elpárolgó kellemetlen szagú anyagokat termelnek a faggyú és a verejték lebontása közben.

Dezodor vagy izzadásgátló? Nem mindegy!

A dezodoroknak két fő típusa van. Az első típusba azok tartoznak, amelyek a testszagot kívánják visszaszorítani. Ezt a kellemetlen testszagot okozó vegyületeket előállító baktériumok szaporodásának akadályozásával vagy a kellemetlen szag erősebb illattal való elfedésével érik el. A dezodorokat a testszag kialakulásának megelőzésére, illetve annak elfedésére használják. Háromféle dezodorálási módot különböztetünk meg:

FR-V: Környezetvédelmi tudnivalók

  1. A testszag kialakulásának megelőzése az azt kiváltó baktériumok tevékenységének szabályozása által.
  2. Az illékony, kellemetlen vegyületek megkötése.
  3. A szag elfedése parfümolajokkal.

A legfontosabb módszer a baktériumok tevékenységének szabályozása. Jelenleg baktériumölőként többek között például oktenidin-hidrokloridot vagy 12-15 szénatomos alkil-benzoátot használnak. A legelterjedtebb szagelnyelő a cink-ricinoleát.

A dezodorok másik csoportját az izzadásgátlók alkotják. Az izzadásgátlók a pórusok összehúzásával, elzárásával csökkentik a verejtékezést. Az izzadásgátlókba alumínium sókat kevernek, amik eltömítik a bőr pórusait, így a verejtékmirigyek képtelenek lesznek kivezetni a termelődő nedvességet. Így azokon a területeken, ahol az izzadásgátlót használjuk, nem tudja aktiválni testünk a hűtési funkcióját. Ehhez még hozzátartozik, hogy ezáltal a baktériumok sem lesznek képesek a nedves közegben “aktiválódni” a bőrön, így pedig a kellemetlen szagok is jóval később vagy egyáltalán nem képződnek. Egyes izzadásgátlók 24-48 órás hatást is tudnak biztosítani.

Káros összetevők a hagyományos dezodorokban és izzadásgátlókban

Az izzadásgátlók csak a hagyományos kozmetikumokban találhatóak meg, mivel szintetikus alumíniumsókat tartalmaznak, amelyek leszűkítik vagy akár be is zárhatják a pórusokat azért, hogy néhány óráig vagy tovább megakadályozzák a természetes izzadási folyamatot. Azonban felmerül a kérdés, vajon hosszú távon jó-e ez számunkra?

A kozmetikai összetevő listák (INCI - International Nomenclature of Cosmetic Ingredients) úgy készülnek el, hogy legelső helyre mindig az az alkotóelem kerül, amiből a termékben arányaiban a legtöbb található meg. Jól látható például egy népszerű alumínium sókat tartalmazó izzadásgátló INCI listáján, hogy a víz mellett második helyen, jelentős mennyiségben került alumínium só a termékbe.

A gond az, hogy sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta még biztosan senki, hogy ez az alapanyag összefüggésben állna az Alzheimer vagy a mellrák kialakulásával. Egyes kutatások szerint az alumínium miután eltömíti a pórusokat, lerakódik és felhalmozódik a mell szöveteiben, és növeli a mellrák kialakulásának esélyét azáltal, hogy képes kötődni a szervezet ösztrogénreceptoraihoz. Mivel az ösztrogén szerepet játszik az emlődaganat képződésében, minden olyan vegyület, ami ösztrogén hatású, és be tud jutni az emlőbe, potenciálisan rákkeltő hatású. Az alumíniumvegyületek különösen a hónalj borotválása utáni dezodorhasználat során képesek átjutni a bőrön. Egy vizsgálat szerint a tesztelt termékek közül 11-ben megtalálható volt alumínium.

Mazda CX-3 környezetvédelme

A dezodorok többsége a pórusok eltömítése nélkül, illatanyagokkal ellensúlyozzák az izzadással járó kellemetlenségeket. Ez azért jó, mert a dezodorok nem tartalmaznak alumínium sókat, tehát teret engednek a test természetes méregtelenítő- és hűtő funkcióinak. Viszont az illatanyagokat nem kötelező pontosan megnevezni, ezért rendszerint mindenféle kémiai vegyületet használnak, amitől kellemes illata lesz, az INCI-ben pedig perfume, vagy aroma néven tüntetik fel ezt az összetevőt. Sajnos, az, hogy egy dezodor nem tartalmaz alumínium sót, nem jelenti azt, hogy cserébe csupa természetes összetevő alkotja.

Gyakori problémás összetevők a dezodorokban

Nemcsak a kozmetikumokon keresztül, de a környezetünkből is rengeteg vegyi anyag jut be a szervezetünkbe. A WWF 2004-ben végzett vizsgálatai az európai környezetvédelmi miniszterek vérében átlagosan 37 vegyi anyag jelenlétét mutatták ki. Fontos, hogy a kevés összetevő között is lehetnek olyanok, amelyek a kutatások szerint problémásnak minősülhetnek. A legfontosabb káros anyagok, amelyekkel találkozhatunk a dezodorokban:

Összetevő Leírás és lehetséges kockázatok
Alumíniumsók Izzadásgátlók. Összehúzzák a pórusokat, gátolják az izzadást. Bőrirritáló hatásuk lehet. Egyes kutatások mellrák és Alzheimer-kór kialakulásával hozzák összefüggésbe.
Triklozán Szintetikus tartósítószer, baktérium- és gombaölő. Allergiát okozhat, megtámadhatja a bőr természetes savköpenyét, károsíthatja a májfunkciót. Előállítása során mérgező anyagok keletkezhetnek.
Formaldehid Tartósító- és fertőtlenítőszer. Erős allergén, már kis mennyiségben is irritálja a nyálkahártyát. Tartós belélegzés esetén rákkeltő, károsíthatja az örökítő sejteket.
PEG/PEG-származékok/PPG Emulgeálószerek. A bőrt áteresztővé teszik, ezzel lehetővé válik, hogy különböző káros anyagok a testbe jussanak.
Policiklikus pézsmavegyületek (mósusz) Szintetikus illatanyagok. Felhalmozódnak testünkben és a környezetben. Allergiát válthatnak ki, irritálva a kötőhártyát és a légutakat. Állatkísérletek során részben rákkeltőnek bizonyultak, károsíthatják a májat.
Illatanyagok („Parfum”, „Fragrance”) A kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. A gyártók gyakran nem tüntetik fel pontosan az összetevőket. Természetes illatanyagok használata esetén kevesebb allergiás panaszról számolnak be.
Ftalátok Károsíthatják a májat, a vesét, szaporodási és fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Hormonokhoz hasonló hatást gyakorolnak a szervezetre, anyatejben és magzatban is megtalálhatók.
Parabének Elterjedt tartósítószer-család. Egy sokat vitatott kutatás a mellrák daganatokkal hozta összefüggésbe, míg mások hormonháztartást megzavaró anyagként tartják számon. Veszélyességük azonban eddig nem nyert egyértelmű bizonyítást.

A sminkelésről szóló csúnya igazság

Természetes és bio dezodorok: A tudatos választás

Éppen a természetes folyamatot a legjobb, ha természetes eszközökkel tartjuk kordában. A bio dezodorok a túlzott verejtékezés és a kellemetlen szagok kialakulása ellen hathatnak, anélkül, hogy a pórusok eltömítésével gátolnák a test természetes méregtelenítő folyamatait.

Ha dezodort választunk, és nem szeretnénk vegyi anyagokkal terhelni a bőrünket és a mirigyállományt, akkor jó, ha utána nézünk a pontos összetevőknek. Az ideális természetes izzadásgátló vagy dezodor:

  • Vegyi és károsanyagmentes
  • Ehető minőségű összetevőkből áll
  • 100% bio alapanyagokból előállított
  • Alumíniummentes
  • Alkoholmentes (mivel az alkohol száríthatja és irritálhatja az érzékeny hónalj bőrt)
  • Állatkísérlet mentes

Igen, létezik ilyen! Van arra mód, hogy természetes módon gátoljuk meg a kellemetlen szagok kialakulását. A bio dezodorokban gyakran találhatók olyan összetevők, mint például a hidegen sajtolt kókuszolaj és más organikus növényi összetevők. A kókuszolaj a nagy mennyiségű laurinsavnak és kaprilsavnak köszönhetően gomba- és baktériumölő, antioxidáns, valamint nyugtató hatású. Ezek révén, valamint a többi minősített bio összetevő segítségével ezek a dezodorok szabályozzák a kellemetlen szagokat és az izzadást.

Akkumulátorok újrahasznosítása Magyarországon

Gyakori természetes dezodor összetevők

  • Timsó: A kálium-alumínium néven ismert természetes só megakadályozza a túlzott verejtékezést.
  • Nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna): Alapvető tulajdonságainak köszönhetően rendkívül hatékonyan semlegesíti a savakat, megakadályozza a szagok kialakulását és tartós hatást biztosít. Többnyire szilárd dezodorokhoz vagy dezodorkrémekhez használják. Érzékeny bőr esetén viszketést és bőrpírt okozhat.
  • Illóolajok: Meggátolják a szagot okozó baktériumok szaporodását, ezáltal ellensúlyozva a kellemetlen szagokat. A levendula, a pálmarózsa, a teafa, a zsálya vagy a ciprus különösen hatékonyak, azonban a borsmenta és a citrusolajok is nagyon népszerűek, mivel friss illatot biztosítanak.
  • Növényi víz (hidrolátok): Ideálisak dezodorokhoz, gyakran alkalmazzák összehúzó hatásuk miatt, mint például a varázsmogyoró.
  • Diatómaföld: Szilíciumban, magnéziumban, kalciumban és más ásványi anyagokban különösen gazdag, valamint ideális érzékeny bőrtípusúak számára.

Példák bio krémdezodor összetevőkre: hidegen sajtolt kókuszolaj, sheavaj, jojobaolaj, természetes növényi sűrítő, szódabikarbóna, kukoricakeményítő, geránium illóolaj, indiai citromfű illóolaj, zsálya illóolaj, természetes E-vitamin. Más termékekben előfordulhat sárgabarackmag-olaj, sárga méhviasz, levendula illóolaj, teafa illóolaj is.

Dezodorok és a környezeti lábnyom

A dezodor kiválasztásánál nem csak a hatóanyagok, hanem a csomagolás és a gyártási folyamat környezeti hatásai is fontosak. A kozmetikai cikkek között a dezodor az egyik legfontosabb termék, fogyasztásuk folyamatosan nő. A dezodorok különböző formában kaphatóak: roll-on, spray, stick és krém.

Csomagolás és fenntarthatóság

Az aeroszolos dezodorok valamilyen hajtógázzal működnek. Fontos tudni, hogy ezekben a termékekben mindössze 10% a hatóanyag, a maradék 90%-ot a hajtóanyag teszi ki. Ezek a palackok sokáig freon (CFC) hajtógázzal működtek, amelyről időközben kiderült, hogy nagymértékben felelős az ózonréteg elvékonyodásáért. A helyette bevezetett dinitrogén-oxidról, lágy freonokról (HCFC), és propán-butánról is kiderült, hogy hasonló vele a probléma.

Ózonvédelmi szempontból előnyösebbek a pumpás és golyós dezodorok vagy a stiftek. Ezek flakonja azonban sokszor műanyagból készül. Nem minden műanyag egyformán rossz, hiszen egyes típusok újrahasznosíthatóak, míg mások nem, vagy még rosszabb esetben égetésükkor mérgező anyagok szabadulnak fel. A legrosszabb választás kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, hiszen egyrészt a flakon esetleges elégetésekor rákkeltő dioxin keletkezik, másrészt a PVC csomagolásból súlyos egészségügyi problémákat okozó ftalátok oldódhatnak ki a termékbe.

A legjobb választás nyilvánvalóan a megelőzés, azaz érdemes elgondolkozni azon, szükségünk van-e dezodorra. Mivel a válasz feltehetően igen, a második legjobb választás az újratölthető flakonok használata lenne, de erre nem nagyon van példa. A tudatos vásárló igyekszik helyben készült terméket vásárolni is, ezzel csökkentve a szállítási távolságból adódó környezeti terhelést.

Állatkísérletek

Sajnos, a termékek címkéjén nem minden gyártó tünteti fel egyértelműen, hogy a termék erőszakmentes, azaz állatokon nem tesztelték. Az állatvédő szervezetek listái, illetve a gyártók weboldalai segíthetnek abban, hogy feltérképezzük, mely cégek végeznek, és melyek nem végeznek állatkísérleteket.

Környezetbarát jelölések és tudatos vásárlás

Nyugodj meg, nem csak te érzed magad zavarodottan, amikor már a 15. emblémát/jelzést látod a kiszemelt környezetbarát termékeden. A környezetbarát termék egy olyan termék, mely előállítása, használata és a használat utáni szakasz során sem károsítja a Földet. Sokszor laikusként nagyon nehéz megállapítani egy termékről, hogy az környezetbarát vagy sem.

Mindamellett hivatalosan sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem létezik natúr-, illetve biokozmetikumokra vonatkozó szabvány, így a „natúr”, „bio”, „természetes” címkékkel ellátott termékek nem feltétlenül azok, amiknek látszanak, illetve látszani szeretnének. Nálunk leginkább a német BDIH minősítéssel rendelkező natúrkozmetikumokban lehet megbízni.

Fontos környezetbarát és etikus kozmetikai jelölések

  • Hazai Környezetbarát jelölés: 1994 óta használatban lévő magyar környezetbarát jelölés, amely termékek széles körére vonatkozik.
  • Magyar Bio Termék jelzés: A magyar bio termékeket tanúsító jelzés.
  • Fair Trade (Méltányos Kereskedelem): A jel tanúsítja, hogy a termék méltányos áron, tisztességes munkakörülmények között lett előállítva. Biogazdálkodást és társadalmi szempontból a Fair Trade elveknek való megfelelést tanúsítja.
  • FSC (Forest Stewardship Council): 1993-ban létrehozott jelzés a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozóan, gyakran feltüntetik a papír alapú csomagolásokon.
  • Demeter: A német eredetű szervezet jelzése tanúsítja, hogy a megjelölt termék kíméletesen lett feldolgozva és előállítva.
  • EU Organic Logo (Európai Uniós Bio Logo): Az Európai Unió legmagasabb minősítése a bio termékekre, melyet egy független laboratórium ad ki.
  • „Cruelty-Free” / „Not Tested on Animals”: Az állatokon nem tesztelt kozmetikumokat jelölő címke, vagy azt, hogy állati eredetű összetevőt nem tartalmaz a termék.
  • Rainforest Alliance: 1986-ban alapított szervezet védjegye, amely az esőerdők és trópusi erdők megőrzésére törekszik.

Tudatos termékválasztás és használat

Minden vásárlás előtt érdemes egy pillantást vetni a kiszemelt termék címkéjére. Az összetétel feltüntetését nemzetközi előírás szabályozza, ez az INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients). A kozmetikumok összetételét csökkenő sorrendben kell feltüntetni a címkéjükön. A termékeket be kell jelenteni, de a bejelentésnek csupán az alapvető információkat kell tartalmaznia. Ugyanakkor a gyártónak meg kell jelölnie, hogy hol található a részletes termékdokumentáció. Ez a termékdokumentáció az, amely kitér a felhasznált anyagok minden lényeges tulajdonságára, esetleges biztonsági kockázataira - már amennyiben a gyártó követi az előírásokat, és valóban rendelkezik a dossziéval.

Általános elvárás a dezodorokkal szemben, hogy ne károsítsák a bőrt, és ne tartalmazzanak felszívódó anyagokat. A verejtékmirigyek a pubertáskorban kezdik meg működésüket, tehát ennél fiatalabb korban értelmetlen a dezodorok alkalmazása. Sőt, óvatosabb kozmetikusok kifejezetten ellenzik, hogy gyerekek dezodort használjanak. Egyébként is csak akkor érdemes bármit magunkra fújni, ha valóban izzadunk, s ne feledkezzünk meg a tisztálkodás fontosságáról sem.

Nincs olyan dezodor, ami mindenkinek jó. Minden szerben rengeteg olyan anyag található, amelyekkel szemben allergia alakulhat ki, ezért általános vásárlási szempont lehet az, hogy azokat a kozmetikumokat keressük, amelyekben kevés összetevő van. Ugyanakkor ez a szabály sem mindig érvényes.

Tippek a dezodor használatához

  • Tisztaság: Fontos, hogy a dezodort kizárólag tiszta, egészséges és száraz bőrön használja. Bármilyen károsanyagmentes dezodor használata előtt hideg vízzel töröljük át a hónaljakat.
  • Forma: A dezodorok különböző formában kaphatóak: roll-on, spray, stick és krém. Próbálja ki és találja meg az Önnek leginkább megfelelőt.
  • Átállás: Ha „hagyományos” alumínium sós izzadásgátlóról áll át, fontos, hogy a bőrnek vissza kell igazodnia a normális kerékvágáshoz, ami kb. 4-7 napot vesz igénybe.
  • Speciális igények: A dezodor kiválasztásánál figyelembe kell venni olyan körülményeket is, mint a terhesség vagy a szoptatás. Szoptatás esetén a dezodor a lehető legkevesebb illatanyagot tartalmazza, mivel irritálhatja a baba orrát.
  • Eltarthatóság: A minőség-megőrzési idő feltüntetésére két lehetőség van: az év és hónap megadása, illetve a 30 hónapnál tovább eltartható termékeken egy nyitott tégelyt ábrázoló szimbólum elhelyezésével, amely alatt 6M, 12M stb. felirat jelzi, hogy a termék a felbontástól számítva hány hónapig használható. Fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható, ha a gyártó csak a felbontástól számítandó eltarthatóságot tünteti fel a gyártás ideje nélkül.

tags: #dezodorok #környezetvédelmi #szempontjai #és #jelölései