Mazda CX-3 Környezetvédelmi Besorolása és az Euro-Normák

Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros.

Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket. A magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk.

Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.

Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi, Euro 7-es besorolással pedig valamikor 2018 környékén találkozhattunk volna először, természetesen még jobb kibocsátási értékekkel.

Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre.

Youngtimer Mazda Xedos 6 restaurálása

És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.

Környezetvédelmi Osztályok Rendszere Magyarországon

A magyar jogszabályok szerint a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása 0-tól 16-ig terjed. Nézzük meg, melyik szám mit jelent:

  • 0: Katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek.
  • 1: Katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autókat.
  • 2: Katalizátorral és szabályozott keverékképzéssel rendelkező autók.
  • 3: Dízel Euro 1-es autók.
  • 4: Euro 2-es benzines és dízel autók.
  • 5: Gázüzemű, elektromos és hibrid kocsik (4 alkategóriával).
  • 6, 7, 8: Euro 3-mas autók (típustól függően).
  • 9, 10, 11: Euro 4-es autók.
  • 12: Euro 5-ös autók.
  • 13: OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek.
  • 14: Euro 5-ös autók károsanyag-kibocsátása.
  • 15, 16: Euro 6-os autók.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján érhető el, hogy melyik kód pontosan mit jelent.

Környezetvédelmi osztályok táblázata

Forrás: vezess.hu

Mazda 6 kormánykapcsoló típusok

Az Euro-Normák Fejlődése

Az Euro-normák az évek során egyre szigorúbbak lettek:

  • Euro 1 (1992): Legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kellett ellátni a gépjárművet.
  • Euro 2 (1996): Három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet.
  • Euro 3 (2000): Két darab lambda szonda (egy a katalizátor előtt, egy a katalizátor után).
  • Euro 4 (2005): 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határérték (a dízeleknél 0,5 g/km).
  • Euro 5 (2009) és Euro 6 (2014): További szigorítások a kibocsátási értékekben.

Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet. Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét.

2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke.

A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák.

Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során.

Tapasztalatok a Mazda hátsó ülés szerelésével kapcsolatban

Mazda és a Környezetvédelem

Hiába a Toyota a világ legnagyobb hibrid üzemű gépjármű gyártója, és hiába növekednek a Nissan elektromos típusa, a Leaf eladási adatai, az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) listáján ismét a Mazda márka végzett az élen, mint a leginkább üzemanyag takarékos típusok eladója az USA-ban.

Az eladott autók üzemanyag felhasználási jellemzői alapján kialakított listán az előző évhez képest egy gallon üzemanyaggal fél mérföldet javított a Mazda. Természetesen a kisebb fogyasztás hozományaként az EPA beszámolója alapján azt is kiérdemelte a Mazda, hogy az USA-ban a legnagyobb eladási darabszámot produkáló tizenegy márka között a legkisebb károsanyag emissziót termelik autói.

A fogyasztási versenyben a Mazda a 27,5 mérföld/gallon eredményével (8,55 liter/ 100 km), a Honda előtt végzett (27 mérföld/gallon), míg a bronzérmet a Volkswagen és a Subaru azonos eredménnyel érte el (26,2 mérföld/gallon).

tags: #mazda #cx #3 #környezetvédelmi #osztály