Honda FR-V Környezetvédelmi Besorolás és Tudnivalók az Alacsony Károsanyag-kibocsátású Zónákról

Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros.

Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket. A magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk.

Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi, Euro 7-es besorolással pedig valamikor 2018 környékén találkozhatunk majd először, természetesen még jobb kibocsátási értékekkel.

A 0-s kategóriába tartoznak a katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek, az 1-es kategória alatt a katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autókat értjük. Ha már van katalizátor a kocsinkban, és szabályozott keverékképzésű, akkor azt a 2-es számmal fogják jelezni a hatóságok, míg a dízel Euro 1-es autók a 3-mas, az Euro 2-es benzines és dízel autók a 4-es kategóriába kerülnek. Az 5-ös osztályzat a gázüzemű, illetve az elektromos meghajtású, valamint a hibrid kocsikra vonatkozik, ezen belül 4 alkategóriát különböztetnek meg az illetékes szervek és joghatóságok. Az Euro 3-mas kedvenceink típustól függően 6-os, 7-es, 8-as osztályzást kaphatnak, az Euro 4-esek 9-es, 10-es vagy 11-es számmal jelölhetők. A 12-es szám arra utal, hogy autónk már viszonylag új (Euro 5-ös), tehát annyira nem kell félteni saját és bolygónk egészségét, ha egy ilyen gépjárműre esne a választásunk. Ez így van a 13-mas kategória esetében is, melybe az OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek tartoznak. Az Euro 5-ösök károsanyag-kibocsátását a 14-es osztályzattal jelzik a forgalmi engedélyben, míg a jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók a 15-ös és a 16-os kategóriába tartozhatnak.

Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.

Civic kipufogó leömlő választék

Az Euro 1 szabvány az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet. Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet. Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról.

Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet.

2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke.

A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák.

Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során. Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.

Civic EK tuning lehetőségek

Szennyezési zónák Európában

Alacsony Károsanyag-kibocsátású Zónák Európában

Európa-szerte több száz alacsony károsanyag-kibocsátású zónát találhatunk. Minden országban más és más szabályok vannak hatályban:

Ausztria - Négy osztrák városban, köztük Bécsben is korlátozzák bizonyos teherautók használatát.
Belgium - A „Zones de Basse Émissions” néven is emlegetett alacsony károsanyag-kibocsátású zónákkal Brüsszelben és Antwerpenben is találkozhatunk. Az ilyen zónákban korlátozzák a 2011 előtt regisztrált dízeles járművek használatát.
Dánia - Alacsony károsanyag-kibocsátású zónákkal Koppenhágában, Frederiksbergben, Aalborgban, Odensében és Aarhusban találkozhatunk. A dízeles teherautók, a buszok és a kisteherautók csak megfelelő kipufogószűrővel léphetnek be a zónákba.
Franciaország - Franciaországban az alacsony károsanyag-kibocsátású zónákba csak Crit'Air környezetvédelmi matricával léphet be.
Németország - Az elsők között hozott létre alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat, és minden egyes „Umweltzone-ban” korlátozások vonatkoznak a dízel- és gázüzemű járművekre. A zónákban való közlekedés matricához kötött. Megfelelő matrica nélkül akár pénzbírságot is kiszabhatnak Önre.
Olaszország - A „Zona a traffico limitato” szabályozza ugyan, hogy hol közlekedhet, de nem feltétlenül csak a károsanyag-kibocsátás miatt. Ezek a szabályok főleg a városi és a nevezetességek körüli forgalmat próbálják kordában tartani.
Hollandia - Itt „milieuzones” zónák kerültek kijelölésre, amelyek a 2001 előtt gyártott dízeles járművek használatát korlátozzák. Alacsony károsanyag-kibocsátású zónák Amszterdamban, Rotterdamban, Arnhemben, Maastrichtban és Utrechtben is vannak.
Portugália - Lisszabon belvárosába csak 2000 után regisztrált autóval hajthat be. A belvárost övező kerületekben pedig csak 1997 után gyártott autóval közlekedhet.
Spanyolország - A „zona de baja emission” Barcelonában található. Itt a 2006 előtt gyártott dízeles, valamint a 2000 előtt gyártott gázüzemű járművek majdnem az egész városból ki vannak tiltva.
Svédország - Itt jelenleg nyolc városban találhatunk alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat, amelyek a teherautó- és a buszforgalmat hivatottak korlátozni. Szabályok írják elő, hogy Stockholm bizonyos részein milyen autók közlekedhetnek.
Egyesült Királyság - Ugyan Nagy-Londonhoz külön alacsony károsanyag-kibocsátású zóna tartozik, a belvárosban ezenfelül található egy ultraalacsony károsanyag-kibocsátású zóna is.

A Gépjárművek Besorolásának Szabályozása Magyarországon

A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat illetve feltételeit a Belügyminisztérium szabja meg. Ezek a meglévő szabályozások információkat ad arra vonatkozóan, hogy milyen okmányokra van szükség a közlekedés folyamán, illetve ezeknek milyen formai előírásai vannak. A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- illetve vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elmeit biztonságos működésének védelmét biztosítsa. Ezek meglétének közbiztonsági feladatnak minősül.

A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása.

Példák a besorolásokra:

Katalizátoros, szabályozott keverékképzésű Otto-motoros (kivéve a 4. osztályba sorolt ENSZ-EGB 83.02/B.
Az ENSZ-EGB 83.02/B. Katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A.
Az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), illetőleg a 49.03 előírás I.
Az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), vagy 49.03 előírás I. Katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B.
A 692/2008/EK és a 566/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.
A 692/2008/EK és a 566/2011/EU és a 459/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.