Akkumulátorok Környezetvédelmi Besorolása és a Fenntarthatósági Szempontok Magyarországon
Egyre több hazai település válik az elektromos járművekhez használt akkumulátorok gyártásának kiszemelt helyszínévé. Az utóbbi időben ugrásszerű növekedésnek indult a villanyautó szektor, amit tovább fokoz, hogy az Európai Unióban 2035-től a tervek szerint befejezik a belső égésű motoros autók, azaz a benzin- és a dízelüzemű járművek értékesítését, bár napirenden van ezen előírás felülbírálata. A Greenpeace álláspontja szerint Európában 2028-ra le kellene állni a benzines, a dízeles és hibrid járművek forgalmazásával, ha a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben kitűzött klímacélok közelében akarjuk tartani a felmelegedést. Mindeközben azonban fontos, hogy az infrastruktúra fejlesztését érintő döntések valóban segítsék a fenntartható, elektromos közlekedésre való átállást. Ehhez pedig arra van szükség, hogy összességében kevesebb autó legyen az utakon.
Erre a lehetőségre csapott le a kormány, amikor a magyar miniszterelnök 2022-ben bejelentette, hogy hazánk a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója lesz. Azóta egymás után jelentik be az ehhez kapcsolódó újabb és újabb beruházásokat. A döntéshozók azonban a környezet- és természetvédelem érdekeit, valamint a helyi lakosok igényeit sok más hazai nagyberuházáshoz hasonlóan ezeknél a projekteknél is lényegében figyelmen kívül hagyják. Így a hatalmas üzemek felhúzása és működtetése sokszor oly módon valósul meg, hogy a fenntarthatósági szempontok szinte egyáltalán nem érvényesülnek.
Az ilyen mértékű projekteknél szem előtt kellene tartani, hogy Magyarországon is végesek az erőforrásaink. Emellett hatalmas demokratikus deficitje van a folyamatnak, mellyel a kormány az akkumulátorgyárak hazai telepítését segíti. A helyi lakosok igényeit, érdekeit és aggályait már a gödi Samsung-gyár terjeszkedése kapcsán sem vették eléggé figyelembe. 2020-ban ugyanis a kormány speciális gazdasági övezetet létrehozva elvette Gödtől a gyár területét, ahol nagyívű infrastrukturális fejlesztéseket rendelt el, hogy előkészítse a dél-koreai vállalat terjeszkedését. Iváncsánál az SK Innovation akkumulátorgyár területét is ilyen speciális gazdasági övezetbe sorolta, ez pedig a közeli Dunaújvárost is hátrányosan érinti.
A hazai hatósági rendszer nemhogy a szennyezéseket, baleseteket nem tudja megelőzni, vagy a kibocsátásokat ellenőrizni, de sok esetben mintha azért dolgozna, hogy eltussolja a szennyezéseket. Mintha az lenne a rendszer célja, hogy a szennyezőket védje a lakosoktól és civilektől. Pedig a jogszabályokban előírt kötelessége az lenne, hogy a környezetet és az emberi egészséget óvja a szennyezőktől. Egységes uniós szabályozás hiányában sok üzem környezethasználati engedély nélkül működött, vagy működik. Egy normális világban a környezetvédelmi hatóságok a zöld szervezetek legfontosabb szövetségesei, együtt küzdenek ugyanazért a célért. Itthon viszont a politikai irányítás alatt álló hatóságok valamiért ellenséget látnak a tiszta és egészséges környezetért harcoló zöldekben és a környezetükért aggódó helyi civilekben.
A bírósághoz benyújtott kereset után több mint egy évvel került sor az első tárgyalásra abban perben, melyet a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélye ügyében indított a Göd-ÉRT Egyesület. A pert azért indították, mivel zajszennyezően működik a gödi gyár és az üzem 2023-ban kiadott környezethasználati engedélye sem korlátozza a túlzott zajkibocsátást. A Greenpeace a Göd-ÉRT Egyesülettel írt nyílt levelére sem jött válasz, mely azt firtatta, hogy miképpen működhetett hónapokon keresztül felfüggesztett környezethasználati engedély hiányában a Samsung gödi akkumulátorgyára.
1999-es Renault Megane akkumulátor eltávolítása
A Pest Megyei Kormányhivatal kiadott egy közleményt a gödi Samsung SDI gyár környezethasználati engedélyével kapcsolatban, amelyben azt írták: „a bíróság döntése a sajtóban megjelent hamis állításokkal ellentétben nem azt jelenti, hogy a gyár teljes működését fel kell függeszteni, hanem azt, hogy azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges”. Ám azt nem tisztázták sosem, hogy hogyan kívánnak érvényt szerezni a bíróság döntésének, a hazai hatályos jog érvényesülésének. Valójában állásfoglalásukkal a Greenpeace és a szakjogász szerint több szempontból is a félreértelmezik a vonatkozó jogszabályokat.
Nem lett egyelőre eredménye annak a 2024. márciusi Greenpeace bejelentésnek és vizsgálatnak sem, amikor az akkumulátor-hulladékot is tároló Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba kifolyó vöröses anyagban rákkeltő vinil-kloridot és diklóreténeket találtunk jelentős mennyiségben. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a kormányhivatal, bár helyszíni szemlét és mintavételezést tartott, nem talált szennyezést. A vizsgálat lezáró döntése még nem áll rendelkezésre. A cégek sokszor szinte előre kalkulálnak a büntetésekkel. A gödi Samsungot már 2018 márciusában megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi és az iparbiztonsági szabályokat, majd ezt követte egy sor hasonló bírság a következő hónapokban.
Egységes Uniós szabályozás jelenleg nincs az akkumulátorgyártásra, az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelvnek 2024. nyaráig nem volt része az akkumulátorgyártás. Hazánk a folyamatos civil és lakossági tiltakozást követően elébe ment a szabályozásnak, és 2024. Az uniós jogszabály változása után az akkumulátorgyártás 15 tonna akkumulátorcella-gyártás kapacitás felett az Ipari Kibocsátásokról szóló irányelv (IED) része lesz. Az irányelvet két éven belül (2026. július 1-ig) át kell ültetni a nemzeti jogba, de az IED-hez kapcsolódó legjobb elérhető technológia (BAT) referencia dokumentumának (BREF) elfogadása akár négy évig is eltarthat. Ez a dokumentum fogja tartalmazni a konkrét alkalmazható technológiákat, elfogadható környezeti kibocsátásokat az akkumulátorgyárakra.
Miután kiderült, hogy a gödi Samsung SDI-ből 2021-ben 81 tonna NMP oldószer kerülhetett a levegőbe (amely a 2024-es érvényes kibocsátási határérték 75-szöröse), hazánk az NMP és NMC (nikkel, a mangán és a kobalt vegyületek - a katód anyaga) kibocsátás esetén szigorúbb határértékeket szabott meg. a már Magyarországon működő üzemek számára 2028. Az NMP határértékét pedig köbméterenként egy milligrammban határozták meg.
Heves vitákat váltott ki a helyiek körében Debrecenben a várostól néhány kilométerre tervezett akkumulátorgyár felépítése, ugyanis a beruházás érdekében értékes termőföldeket szüntetnek meg mintegy 220 hektáros területen. A Debrecen környékén lévő földek a hajdúsági löszháthoz tartoznak, és hazánk egyik legjobb minőségű termőföldjei. Most, amikor egész Európában az egyik legfontosabb feladattá vált a lakosság élelmezésének helyi forrásokból történő biztosítása, aggályos lépés ezeknek a területeknek a feláldozása egy olyan ipari beruházás miatt, amely máshol is megvalósítható lenne.
Akkumulátor ajánlások Mondeo Mk2-höz
Magyarország egyik legnagyobb természeti értéke rendkívül termékeny talaja. Ennek gondos megőrzése biztosíthatná az ország teljes lakosságának az élelmiszer-ellátását, sőt még exportra is jutna a megtermelt mennyiségből. A termőterületek elvesztése mellett a lakosokat az is aggasztja, hogy a gyárhoz köthető megnövekedett forgalom a térségben élők nyugalmát és biztonságát is zavarhatja. Jogos a helyiek felháborodása. Nem szabadna szemet hunyni afelett, ha egy nagyberuházás károsítja a lakosok életminőségét, valamint a természeti és környezeti értékeket veszélyezteti.
Minden jelentősebb építkezés során, így az akkumulátorgyáraknál is csak barnamezős beruházásokat - ezek elsősorban olyan, jellemzően elhagyott vagy szennyezett területen valósulnak meg, amelyet korábban valamilyen ipari, kereskedelmi vagy honvédelmi célra használtak - szabadna engedélyezni. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány ezt a szempontot az akkumulátorgyárak engedélyezése esetében sorra figyelmen kívül hagyja. A jelenleg működő és tervezett akkumulátorgyárak jelentős vízigénye az egyre szárazabb és drámaibb aszályok sújtotta Magyarországon különösen aggasztó.
Ahhoz, hogy ezt a katasztrófát elkerüljük, az ország területén lévő minden csepp víz sorsáról nagyon tudatos és előrelátó gondoskodással kellene döntést hozni, a meglévő erőforrásokat pedig a hazánkba bejutó vizek megtartására kellene fordítani. Csak a Debrecenben épülő akkumulátorgyárat nézve, az annak helyt adó ipari park vízfogyasztása, egy azt előkészítő szakértői tanulmány szerint akár 60 ezer köbméter is lehet naponta. Ez a szám önmagában nagyobb, mint a teljes város vízfogyasztása.
A környezeti hatástanulmány azt állítja, hogy ez nem probléma, ám tény, hogy a várost és környékét évek óta egyre nagyobb aszályok sújtják, így a vízkivétel fokozása felszíni szárazodást okozhat, amit vizsgálni kellene a hatásvizsgálatban. Debrecennek nincsen jelentős folyója, így onnan nem tudják megoldani az ellátást. A gyár által felhasznált víz jelentős része pedig párolgási veszteségként a légkörbe távozhat.A döntéshozóknak tehát azon kellene dolgoznia, hogy megőrizzük hazánk vízkészleteit, ehelyett viszont a klíma- és ökológiai válság idején nagy vízigényű beruházásokat hajtanak végre.
Mivel az akkumulátorgyártás kifejezetten energiaigényes tevékenység, fontos megvizsgálni, hogy Magyarország képes-e biztosítani az ehhez szükséges energiát. A kormányzati bejelentések alapján a gyártókapacitás a jelenlegi csaknem 10-szeresére, az éves akkumulátorgyártási kapacitás akár 250 GWh-ra is növekedhet 2030-ra. Ekkora akkumulátorgyártó-kapacitás teljes éves energiaigénye akár 15-16 TWh-t is elérhet, ami nagyságrendjében megfelel a paksi atomerőmű termelésének. Ezzel az óriási energiaigénnyel a vonatkozó, érvényben lévő energetikai stratégiai dokumentumok nem számoltak.
A CATL Debrecenbe 100 GWh éves kapacitású akkumulátorgyárat tervez építeni, az összes tervezett ütem megépülése esetén. Mivel a lítium-akkumulátorok gyártásához szükséges fajlagos (1 kWh akkumulátorkapacitásra vetített) energiaigény az irodalom alapján 50-65 kWh-t is elérhet, az üzem majdani éves energiaigényét 5-6 TWh-ra (terawattórára) becsülhetjük. Ez a mennyiség hozzávetőleg másfél paksi blokk áramtermelésének felel meg, ami Magyarország jelenlegi áramfelhasználásának mintegy 10-13%-a.
Bár egyenlőre megtorpanni látszanak a hazai akkumulátor ipari nagyberuházások, de a 250 GWh-s bejelentést figyelembe véve, ekkora akkumulátorgyártó kapacitás teljes energiaigénye akár 15-16 TWh-t is elérhet. Összehasonlításul, ekkora energiamennyiség a jelenlegi hazai bruttó villamosenergia-termelés (kb. 35 TWh) mintegy 40%-ának felel meg. A fentiek alapján összességében olyan kép alakul ki, hogy az akkumulátorgyárak építésére vonatkozó terveket sem energiapolitikai szempontból, sem a villamosenergia-rendszer igényei oldaláról nem előzte meg körültekintő tervezés.
Az akkumulátorgyárak esetében nem csak a tervezés és építés során kell figyelembe venni a környezet- és természetvédelmi kockázatokat. Az akkumulátorok gyártásához számos veszélyes és mérgező vegyi anyagot használnak, ami a környezetbe, természetbe kikerülve károsíthatja az élővilágot, valamint az emberi egészséget, és ez a veszély a gyár működése során végig fennáll. Ilyen vegyület például az NMP, ami potenciálisan magzatkárosító, és mint szaporodási képességeket károsító anyag, EU-s korlátozás alatt áll, azaz csak szigorú megkötésekkel lehet felhasználni.
Az Átlátszó még 2022-ben indított pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért, melynek eredményeként megkapták a kért dokumentumokat. Az eredmény kimutatta, hogy a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok hibája, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Szintén az akkumulátorgyártás során felhasznált kockázatos anyagok közé tartoznak a lítiumvegyületek, melyek károsak az emberi egészségre és a környezetre is.
A gyakran használt lítium-hexafluorofoszfát mérgező, bőrrel, szemmel érintkezve égési sérülést okoz, a vegyületnek való hosszút távú kitettség pedig károsíthatja a szerveinket. A lítium-ion akkumulátorok elektrolitjához használt szerves oldószerek közül is több káros lehet az emberi egészségre, például az etilén-karbonát, a dimetil-karbonát, a propilén-karbonát, az 1,2-dimetoxietán, a butirolakton, és a tetrahidrofurán. Ezután felmerül a kérdés, hogy mi a garancia arra, hogy a Debrecenben létesítendő üzem minden iparbiztonsági szabályt be fog tartani.
Kiemelten fontos, hogy az üzemek a szabályok, előírások szigorú betartásával elkerüljék az előírtnál jelentősebb szennyezés kibocsátást. Az pedig már az ellenőrző hatóságok feladata, hogy betartassák a gyárral az előírásokat. Ha valamilyen okból határértéken felüli szennyezés jut ki a környezetbe, azt a hatóságoknak a gyár együttműködésével, valamint a nyilvánosság teljeskörű tájékoztatásával, a helyi lakosok és civilek bevonásával a lehető legrövidebb időn belül ki kell vizsgálnia.
Az akkumulátor több a környezetre és az emberi egészségre ártalmas anyagot (lom, higany, kadmium, cink és nikkel) tartalmaz. Az akkumulátor begyűjtésére, áramtalanítására és újrahasznosítására külön előírások születtek. Az ólom sejtméreg, toxikus elem, ér- és idegrendszeri károsodást okoz. Ha az akkumulátorban lévő ólom bekerül a szervezetbe, akkor a lassú kiválasztódása miatt felhalmozódhat a májban, a fogakban és a csontokban is. Sajnos embrionális korban fejlődési rendellenességet okozhat, és hat év alatti gyermekeknél egyértelműen súlyos szellemi és fejlődésbeli károsodás lehet a következmény.
Az értékes fémek hatékony kinyerése a fogyó nyersanyagkészletek miatt egyre fontosabb. Kalifornia állam 2026 első napjától újrahasznosítási díjat vetett ki minden olyan elektronikai eszközre, amely „nem eltávolítható” akkumulátorral kerül forgalomba. Az intézkedés a 2022-ben elfogadott SB 1215-ös törvény (Akkumulátor-újrahasznosítási és Tűzkockázat-csökkentési Törvény) végrehajtásának legújabb szakasza. Az okostelefonok, táblagépek, laptopok és számos egyéb hordozható eszköz vásárlói Kaliforniában mostantól egy rögzített díjjal találkozhatnak a számláikon.
A rendelet - hozzájárulva az EU klímasemlegességi törekvésekhez - ezen lépésekkel kívánja csökkenteni az elemek és akkumulátorok környezetre gyakorolt negatív hatásait, legyen szó az előállítás során alkalmazott nyersanyagok minőségéről, vagy a hulladékkezelésről. Egyre több iparágon kérik számon a karbonkibocsátás-csökkentés felelősségét. Ha időben felismerik az üzleti lehetőségeket, akár előnyükre is tudják fordítani a jogszabályi kötelezettségeket. Kérdéses, hogy például ez a módszertan kiépül-e, el fog-e terjedni az elem-, és akkumulátorgyártók körében.
Nézzük meg, hogy pontosan milyen elvárások várnak az elem-, és akkumulátor gyártókra és forgalmazókra. Az új elem és akkumulátor rendelet (EU 2023/1542) megalkotása az európai zöld megállapodás része, mely szerint az unióban forgalmazott és értékesített termékek beszerzését és gyártását fenntartható módon kell megvalósítani. A rendelet preambuluma szerint az elemek és akkumulátorok kulcsfontosságú támogató eszközök a fenntartható fejlődés, a zöld mobilitás, a tiszta energia és a klímasemlegesség terén.
Az elektromos gépjárművek megnőtt gyártási igénye miatt is érzékelhető az elemek és akkumulátorok stratégiai szerepének jelentősége a zöld mobilitásban. Ez is indokolja a jelenlegi szabályozások átformálását. 2024. február 18-tól ugyanis hatályba lép az új elem és akkumulátor rendelet, amely életciklus-szemlélet alapú termék karbonlábnyom-számítás és -nyilatkozat készítésre, valamint a számítás eredményeinek láthatóvá tételére kötelezi az érintetteket.
Az irányelvet felváltó, 2024. február 18-tól minden tagállamban alkalmazandó rendelet deklarált célja egységes követelmények alkalmazása valamennyi gazdasági szereplőre, amely, valamennyi elem-, illetve akkumulátorkategóriára vonatkozik, függetlenül attól, hogy azokat az unióban állították-e elő, vagy importálták. Ennek fényében, az új szabályozási keret az elem-, és akkumulátormodell termékek teljes életciklusát írja elő, a gyártóüzemeknek karbonlábnyom-nyilatkozatottal kell rendelkezniük valamennyi elem-, és akkumulátor termékre.
Az egyes terméktípusokra (többek között: LMT- és SLI-elemek, akkumulátorok) fokozatos bevezetési időket határoz meg a jogszabály, az alábbi főbb követelmények tekintetében:
- Életciklus szemlélet: A rendelet kötelezi a gyártóüzemeket a terméktípusok életciklus szemlélet szerinti karbonlábnyom-számítás és -nyilatkozat készítésre. A meghatározott elemeket és/vagy akkumulátorokat jól látható, olvasható és letörölhetetlen címkével kell ellátni, amely feltünteti a termék karbonlábnyomát és karbonlábnyom-teljesítményosztályát. Műszaki dokumentációt kell készíteni és megfelelőségértékelési eljárást kell végezni, EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteni és el kell látni CE-jelöléssel.
- Eltávolíthatóság és cserélhetőség: A hordozható elemek, illetve akkumulátorok forgalomba hozóinak biztosítania kell, hogy az említett elemek, illetve akkumulátorok a végfelhasználó által a termék élettartama alatt bármikor könnyen eltávolíthatóak és kicserélhetőek legyenek.
- Due diligence (kellő gondosság) / Irányítási Rendszer: A forgalomba hozónak vagy üzembe helyezőnek elemekre, illetve akkumulátorokra irányuló kellő gondosságra vonatkozó politikákat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, valamint elvárás a belső irányítási rendszer kialakítása (politika, ellenőrzési és átláthatósági rendszer, panaszkezelés). Az ellenőrzési és átláthatósági rendszer kialakítása és működtetése kiterjed az ellátási láncra is, különös tekintettel a társadalmi és környezeti kockázati kategóriákkal kapcsolatos káros hatások kockázatára. A saját ellátási lánccal kapcsolatos kellő gondosság megvalósulását harmadik fél általi ellenőrzéssel kell biztosítani.
- Kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility - EPR): A gyártóknak kiterjesztett gyártói felelősséget kell viselniük. A gyártó által fizetendő pénzügyi hozzájárulásnak fedeznie kell a gyártó által az érintett tagállamban forgalmazott termékekre vonatkozó elkülönített gyűjtési, szállítási, kezelési költségeket is.
- Gyűjtési célkitűzések: A hordozható elemek, illetve akkumulátorok gyártóinak vagy a gyártói felelősségi szervezeteknek el kell érniük a gyűjtési célkitűzések alsó határértékeit:
- 2023. december 31-ig 45 %;
- 2027. december 31-ig 63 %;
- 2030. december 31-ig 73 %.
- 2023. december 31-ig 51 %;
- 2030. december 31-ig 61 %.
- Elem-, és akkumulátor-útlevél: Minden forgalomba hozott vagy üzembe helyezett LMT-elemnek, illetve -akkumulátornak, 2 kWh-nál nagyobb kapacitású ipari elemnek, illetve akkumulátornak és elektromosjármű-elemnek, illetve -akkumulátornak elektronikus dokumentációval, - ún. elem- vagy akkumulátor-útlevéllel, kell rendelkeznie 2027.
Tegyük fel, hogy veszel egy új elektromos autót vagy okostelefont - és biztos lehetsz benne, hogy az akkumulátora a gyártástól a hulladékkezelésig fenntartható módon készült. Az Európai Unió 2023/1542 számú új akkumulátor rendelete, röviden EUBR (European Union Battery Regulation), pontosan ezt tűzte ki célul. 2023 augusztusában lépett hatályba az új szabályozás, amely felváltotta a 2006/66/EK akkumulátor irányelvet, és egységes, közvetlenül alkalmazandó szabályokat vezet be az EU-ban.
Az EUBR - az Európai Zöld Megállapodás része - három fő célt fogalmaz meg: erősíteni az EU belső piacának működését, előmozdítani a körforgásos gazdaságot, és csökkenteni az akkumulátorok teljes életciklusának környezeti és társadalmi hatásait. Más szóval, az akkumulátorok tervezésétől a gyártáson át az újrahasznosításig minden szakaszban fenntarthatóbbá kell válniuk. Ha a cég akkumulátort hoz forgalomba az EU-ban, vagy bármely módon részt vesz annak életciklusában, tisztában kell lennie az EUBR-rel. Az EUBR betartását az egyes tagállamok hatóságai fogják ellenőrizni.
A rendelet kimondja, hogy a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Maga a rendelet konkrét büntetési tételeket nem határoz meg, ezt a nemzeti jogra bízza, de lehetnek jogkövetkezmények (pénzbírságok, piaci korlátozások, termék-visszahívás, tevékenység korlátozása), vagy üzleti kockázatok is (reputáció vesztés). Érdemes elkerülni a szankciókat proaktív megfeleléssel.
EU Batteries and Waste Batteries Regulation: A Video Tutorial
Az Európai Unió új akkumulátor rendelete (EUBR) egy mérföldkő a fenntarthatóbb és körforgásos akkumulátoripar felé vezető úton. Bár a bevezetése kihívást jelenthet a vállalatok számára, ugyanakkor lehetőséget is kínál arra, hogy a cégek élen járjanak a felelős üzleti gyakorlatokban. A haladékok adnak némi időt a felkészülésre, de nem érdemes halogatni - aki előbb alkalmazkodik, az versenyelőnyre tehet szert, és 2025 végére ill. 2026 közepére már zökkenőmentesen működhet az új keretek között.
Az EUBR nem csak jogi kötelezettség, hanem egy ütőképes eszköz arra, hogy a vállalatok bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntarthatóság iránt, és erősítsék kapcsolataikat a tudatos partnerekkel és fogyasztókkal. A jövő akkumulátor-piaca a felelős és átlátható cégeké lesz - érdemes ebbe az irányba tenni minden lehetséges lépést már most.
A lítium akkumulátorok az UN 3090/3091 (lítium-fém akkumulátorok) és az UN 3480/3481 (lítium-ion akkumulátorok) a 9. osztályú veszélyes áruként vannak besorolva. Ez azt jelenti, hogy a lítium akkumulátorokra a szállítás során a veszélyes árukra vonatkozó előírások vonatkoznak, és a szállítási csomagolással szemben különleges követelményeket kell támasztani. Általánosságban elmondható, hogy a lítium-ion akkumulátorok közúti, vasúti, tengeri vagy légi szállítása esetén az UN engedéllyel rendelkező szállítási csomagolást kell használni.
A lítium akkumulátorok állapotától függően a szállítóládáknak megfelelő típusengedéllyel is rendelkeznie kell, és az ADR szerinti bizonyos csomagolási előírásoknak is meg kell felelnie. Legyen szó prototípusról, kis sorozgyártmányról, sértetlen, sérült, hibás, kritikusan hibás vagy újrahasznosításra szánt lítium akkumulátorokról: a DENIOS termékcsalád minden igényre megfelelő és jóváhagyott szállítási megoldást kínál. Kiváló minőségű szállítódobozaink lítium-ion akkumulátorokhoz műanyagból, alumíniumból, acélból vagy rozsdamentes acélból készülnek, és különböző méretekben, kérésre speciális méretben is elérhetők. A lítium akkumulátorok biztonságos és jogszabályi előírásoknak megfelelő szállítását a megfelelő töltőanyaggal együtt biztosítjuk.
Töltőanyagként típustól függően különböző tűzgátló anyagokat használnak. Például a PyroBubbles®, amely az MPA Dresden a DIN EN 3-7 szerint pozitívan bevizsgált oltóanyag szilárd és folyékony éghető anyagokhoz. Az expandált üveggranulátumot a lítium-ion szállítódobozba töltik, vagy praktikus PE töltőpárnák formájában helyezik be. Más modellek texturált üvegszálakból készült tűzálló, nedvszívó anyagból készült párnázattal dolgoznak, amellyel a lítium-ion akkumulátorok biztonságosan be vannak zárva.
Az újonnan kifejlesztett XL lítium-ion akkumulátor szállítóboxunkkal a biztonság és a kezelhetőség új szintre emelkedik - a termék hatékonyan kezeli és megoldja a felhasználók által a hibás lítium akkumulátorok csomagolása során tapasztalt számos kihívást.
tags: #akkumulátor #környezetvédelmi #besorolás