A Volkswagen dízelbotrány – A „Dieselgate” teljes története

A Volkswagen történetének talán legnagyobb botránya robbant ki 2015-ben, amikor kiderült, hogy közel fél millió olyan autót dobtak az amerikai piacra, amelynek tényleges károsanyag-kibocsátása többszöröse a megengedett értéknek. Ez a leleplezés mély válságba sodorta a wolfsburgi székhelyű autógyártót, és „Dieselgate” néven vált világszerte ismertté.

A Volkswagen mindig is élen járt a takarékos autók fejlesztésében. Gondoljunk csak a 0,9 literes átlagfogyasztású XL1 tanulmányra vagy a magnéziumkormányos Lupo 3L-re. Jelenlegi legtakarékosabb autójuk az 1,2-es dízel Polo Bluemotion volt.

A Bluemotion Technológia és az ígéretek

A Volkswagen dízelmotorjaihoz kapcsolódó Bluemotion technológia a hatékonyság és a környezetbarát működés ígéretét hordozta. A 75 lóerős motort 1,6-os TDI-ből készítették úgy, hogy egy hengert leválasztottak róla. Az autók start-stop és fékenergia-visszatáplálási rendszert kaptak. A futóművet 1,5 centiméterrel leültették, könnyű és alacsony légellenállású könnyűfém felniket és alacsony gördülési ellenállású gumikat húztak rá. A csomag része még a speciális légterelő szett, a hosszú áttételezésű ötfokozatú kézi váltó és a váltásra figyelmeztető jelzés a műszerfalon.

Gyártója szerint az ötajtós Polo Bluemotion városon kívül 3,0, városban 4,1 litert, átlagosan pedig 3,4 litert fogyaszt. Ez a takarékosság a dízelmotorok egyik legnagyobb előnye, hiszen ugyanannyi üzemanyaggal 30 százalékkal messzebbre lehet jutni, mint benzinmotoros társaikkal.

Országúti és Városi Tesztek

Egy teszt során két részre osztották a próbát. Először azt vizsgálták, mi az a fogyasztási minimum, amit ki lehet hozni az autókból, aztán pedig a budapesti forgalomba vetették bele magukat. Az első feladathoz az M0-s autóúton haladtak a megengedett 80 km/órás sebességgel, egymástól távolabb, hogy ne lehessen szélárnyékban autózni.

Csalás a Volkswagen-nél

Bő hatvan kilométer megtétele után visszatértek ahhoz a benzinkúthoz, ahol indulás előtt teletöltötték a kocsikat. A Volkswagen Polo Bluemotion fogyasztása szinte hihetetlenül alacsonyra, 2,41 literre jött ki száz kilométerre számolva, pedig pesszimista számítógépe 3,3-as átlagot jelentett.

Az újratankolást követően a legzsúfoltabb városi utakat kezdték keresni Pesten és Budán. Az újratankolást követően meglett a végeredmény: a városi próbát a Toyota nyerte 4,16-os mért fogyasztással (száz kilométerre számolva). Ezen a városi szakaszon viszont elvérzett a Volkswagen, messze elmaradt a gyár által megadott 4,0 litertől, és a fedélzeti számítógép által kiírt 4,8 litertől is a mért 5,65 literes érték.

A Csalás Leleplezése

A Volkswagen 2009-ben vezette be a szóban forgó, némileg ironikusan clean diesel névre keresztelt motortípusát, amelyet az Egyesült Államokban árult Passatokba, Jettákba, Golfokba, Bogarakba és Audi A3-asokba tettek. A dízelmotorok előnye a benzinmotorokhoz képest a takarékosság, cserébe viszont van velük egy kis probléma: a dízel elégetésekor súlyosan tüdőkárosító nitrogén-oxidokat pöfögnek a levegőbe. Az Egyesült Államokban, ahol a nitrogén-oxidok kibocsátása szigorúan szabályozott, a dízelkocsik nehezen törtek be a piacra.

A Volkswagen clean diesel motorja elméletileg éppen ennek az új generációs, egyszerre zöldnek és erősnek mondott technológia képviselője lett volna - ha nem derül ki róla, hogy pofátlanul átvertek vele mindenkit. Ezt úgy érték el, hogy egy apró trükköt építettek be a dízelmotor szoftverébe, ami érzékelte, hogy az autót éppen rendesen használják, vagy pedig tesztelik.

A program a szennyezéskibocsátást kontrolláló funkciót csak teszteléskor kapcsolja be, ilyenkor remekül működik is. A baj csak az, hogy ha hosszabb távon úgy marad, akkor pontosan azokat a hibákat hozza, amelyek miatt a régebbi típusú környezetbarátabb dízel motorok nem váltak be: a motor túlmelegszik, hamar elfárad és a kocsi kisebb távot tud megtenni ugyanannyi üzemanyaggal.

Volkswagen „Dieselgate” ügy

A Passat esetén a Bluetec-TDI motorokban a Bosch által szállított „Electronic Diesel Control 17“ vezérlő berendezés szoftvere változtatta meg a karbamidoldat (AdBlue, az USA-ban Diesel Exhaust Fluid (DEF)) fogyasztását a kipufogógáz-utókezelésnél. A VW által telepített, a kipufogógáz-ellenőrző berendezésért felelős szoftver felismeri a vizsgaszituációt. A szabványosított kísérleti szituációk egy "természetellenes vezetési stílus" (magas kerékfordulatszám a gépjármű mozgása nélkül) miatt felismerhetők. Ezen feltételek esetén a kipufogógáz-előállítás oly módon optimalizált, hogy lehetőleg kevés nitrogén-oxid (NOx) keletkezzen.

Az Anomália Felfedezése

A furcsa anomáliára a Council of Clean Transportation (ICCT) nevű független szervezet figyelt fel még 2014-ben, mikor a San Diego-Seattle útvonalon tesztelték az autókat. A tesztek során mindig az jött ki, hogy a szennyezéskibocsátásuk durván túlmegy a laboreredmények alapján várható értéken. A Passatoknál tizenöt-hússzoros, a Jettánál akár harmincötszörös nitrogén-oxid-kipöfögést mértek a tesztekhez képest.

Eleinte nem sejtették, hogy mi okozza a furcsaságot, és a hatóságok többször felszólították a Volkswagent, hogy nyomozza ki, miért működnek így az autói. Egy ponton túl a cég nem tudta már tovább húzni az időt, és bevallották a trükkös kód létezését.

Kirobbantója egy 2015. szeptember 18-án nyilvánosságra került eljárás volt, mely során a Volkswagen AG egy szabálytalan kerülőberendezést használt dízelgépjárművei motorvezérlésében, hogy megkerülje az Egyesült Államokbeli kibocsátási normákat. A lebukást az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (Environmental Protection Agency, EPA) egyik Notice of Violation-je indította el. Az EPA 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. A legnagyobb európai autógyártó vállalat elismerte a csalást.

Érintett Modellek és a Botrány Kiterjedése

Az auto-motor-und-sport magazin szerint minden 2008 és 2013 között gyártott 2.0 TDI és 1.6 TDI konszernmodellben ez a motor dolgozik, és a lap tízmilliónál is több ilyen autót nevez meg. A Volkswagen AG szerint az érintett szoftver világszerte mintegy 11 millió, VW EA189 sorozatú motorral rendelkező gépjárműben fut, az Egyesült Államokban az azt követő VW EA288 motorsorozat is érintett. A Szövetségi Közlekedési Minisztérium szerint az Európában típusengedéllyel rendelkező autók is érintettek, éppúgy, mint az EPA egy 2015 november eleji, második Notice of Violation-je alapján az Audi és a Porsche gépjárművei is.

VW Golf Bluemotionról

Főbb Érintett Volkswagen Konszern Modellek

Az alábbi táblázat azokat a modelleket mutatja be, amelyek a leggyakrabban érintettek voltak a dízelbotrányban:

A csaló szoftverrel szerelt motorok a VW salzgitteri, polkowizei és az Audi győri gyárában készültek, a motorvezérlés elektronikáját a Delphi, a Continental és a Bosch szállította.

A Botrány Következményei és Utóhatásai

A dízelbotrány súlyos következményekkel járt a Volkswagen és az egész autóipar számára. A cégnek be kellett szüntetnie a már folyamatban lévő, clean diesel motorral ellátott modellek gyártását, és vissza kellett hívnia a 482.000 érintett autóját, hogy kijavítsa a hibát a programban.

Pénzügyi és Jogi Következmények

A Portfolio azt írta, a Volkswagen azóta bejelentette, hogy az ügy összesen 11 millió autót érinthet világszerte és a becslések szerint a felmerülő költségek 6,5 milliárd euróra rúghatnak, és felülvizsgálják az idei évre vonatkozó profitvárakozásaikat. Ehhez jön hozzá a 18 milliárd dolláros, brutális bírság, az esetleges büntetőjogi következmények, a fogyasztók és a befektetők bizalmának elvesztése. Az EPA a törvénysértés miatt autónként maximum 37 500 $-os büntetéssel sújthatja a német gyártót, ez hozzávetőlegesen 10 millió Ft körüli összeg/autó. A legújabb hírek szerint a részvényesek és a környezetvédők is beperelik a céget.

A túllépett károsanyag-kibocsátás, és okozatként az idő előtti elhalálozások és egészségkárosodások által számszerűsíthető kár a 2009-2015-ös időszakban csak Európában és az USA-ban 39 milliárd dollárt ért el, nagy részét Európában. A közel 2,6 millió Németországban eladott, kerülőberendezéssel szerelt VW gépjármű 2008 és 2015 között közel 1200 idő előtti elhalálozással hozható összefüggésbe, kb. 13.000 életév veszteséggel.

Személyi Felelősség és Igazságügyi Eljárások

A braunschweigi ügyészség a VW négy korábbi vezető munkatársa közül háromra letöltendő börtönbüntetést kért. A leghosszabb büntetést a dízelmotorok fejlesztésének egykori vezetője tölti majd börtönben: négy esztendőt. Három év börtönbüntetést kértek a Volkswagen korábbi fejlesztési vezetőjére, valamint a hajtáslánc-technológia korábbi vezetőjére.

Eredetileg a Volkswagen-csoport akkori vezérigazgatójának, Martin Winterkornnak is a vádlottak padján kellett volna ülnie. Az ő tárgyalását azonban a 2021-es tárgyalás megkezdése előtt, egészségügyi okokból, elválasztották a többi vádlottétól. Winterkorn azonban úgy tűnik, már nem sokáig örülhetett pozíciójának, végül Matthias Müller vette át a helyét.

James Robert Liang német állampolgár ellen, legelső VW-munkatársként 2016 júniusában emeltek vádat, és 2017 augusztusában a botrányban játszott szerepe miatt 3 év és 4 hónap börtönre és pénzbüntetésre ítélték. Az amerikai hatóságok összesen hat, részben volt VW-munkatárs ellen nyomoztak csalásra irányuló összeesküvés és a környezetvédelmi törvények megsértése miatt.

Az ügyészségek számos országban indítottak eljárásokat. Franciaországban közel 950 000 dízelgépjármű érintett, ahol a francia igazságügy csalás gyanújával nyomozást indított. A párizsi államügyészség megbízásából a Gendarmerie nationale Office central de lutte contre les atteintes à l'environnement et à la santé publique (Oclaesp) irodájának csendőrei is vizsgálatot folytattak. 2017 szeptemberében a Le Monde arról tudósított, hogy a Groupe PSA-t (Citroën, DS, Opel, Peugeot és Vauxhall) egy akár 5 milliárd eurós bírság fenyegeti. Olaszországban a veronai államügyészség és a Guardia di Finanza kereskedelmi csalás gyanújával házkutatást tartott a Volkswagen Group Italia S.p.A. és a Lamborghini leányvállalatának székhelyén. Spanyolországban az Audiencia Nacional de España megtévesztő reklám útján elkövetett csalás, támogatási csalás és a környezet elleni bűncselekmények miatt indított nyomozási eljárást. A brüsszeli államügyészség 2015. november 4. óta nyomoz a Volkswagen konszern ellen okirathamisítás miatt.

Az Autóipar Átalakulása és a Botrány Hosszú Távú Hatásai

A dízelbotrány hatására Európában is gyökeresen megváltozott a dízel hajtás megítélése. Addig a dízelek kisebb fogyasztása és az ezzel járó kisebb CO2-kibocsátása volt a fontos, és a NOx kibocsátásra nem figyeltek annyira. Azóta az akkumulátoros-elektromos meghajtásra való, 2035-ös átállás került a középpontba, és a még addig legyártandó belsőégésű motorok kibocsátásának minél szigorúbb korlátozása.

Ennek eredményeképpen a laboratóriumi körülmények között kedvezőbb kibocsátású háromhengeres, akár egyliteresnél is kisebb űrtartalmú benzinmotorok váltak népszerűvé. A jármű üzembentartók persze tudják, hogy az 1,2-es háromhengeres motor semmivel sem fogyaszt kevesebbet, mint a korábbi négyhengeres 1,4-es, ám előbbivel sokkal több a műszaki probléma. A kis turbós benzinmotorok más gyártóknál is szokatlanul rövid idő alatt feladták a harcot, így a Fordnál, Hondánál.

Tesztelési Módszerek Fejlesztése

A botrány rávilágított az autótesztek gyenge pontjaira. Az Európai Bizottság két új laboratóriumot adott át, hogy növelje az uniós piacon forgalmazott gépjárművek károsanyag-kibocsátása vizsgálatának kapacitását. A járművek piacfelügyeletét szolgáló új létesítményekben szabályozott és szimulált, valós vezetési körülmények melletti kibocsátásvizsgálatra nyílik lehetőség. A 2015-ben kezdődött dízelbotrányra reagálva, amely feltárta, hogy a valós vezetési feltételek melletti kibocsátások egyes esetekben messze meghaladták a jogszabályi tanúsítási vizsgálat során mért értékeket, az Európai Unió 2018 májusában fogadta el a gépjárművek uniós jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló rendeletet.

Számos tanulmány során sikerült eltérést találni a német és a nemzetközi gyártók modelljeinek valós és a vizsgaállomásokon mért kibocsátási értékei között. Összességében a legfontosabb piacokon a nehéz teherforgalomban használt dízelgépjárművek harmada és a könnyű szállítási célokra használtak több mint fele túllépte a mindenkor érvényes határértékeket, ami éves szinten világviszonylatban közel 38.000 idő előtti elhalálozáshoz vezetett.

Visszahívások és Javítások Utáni Eredmények

A Volkswagen Group üdvözölte a KBA döntését, miszerint az összes gépjármű korlátozás nélkül használható maradt. A legfrissebb tesztek szerint bátran vihetik újraprogramozásra visszahívott TDI autóikat. Az Auto Zeitung méréseiből kiindulva megállapítható, hogy az új szoftverrel szerelt modellek (legalábbis a 140 lovas, kézi váltós Volkswagen Passat 2.0 TDI-k) nem csak teljesítik végre az Euro5-ös előírásokat, de a menetteljesítmények romlása nélkül a legfrissebb mérések eredményei alapján kevesebbet fogyasztanak, mégpedig nem is kevéssel, hiszen a 0,5-0,7 l/100 km-es mért csökkenés bő 10 százaléknak felel meg, ami rengeteg.

A javítások és az új szoftverek bevezetése tehát sikeresnek bizonyult a károsanyag-kibocsátás szabályozása szempontjából, sőt, egyes esetekben a fogyasztás is javult, eloszlatva az eredeti félelmeket a teljesítményromlással kapcsolatban.

tags: #bluemotion #motor #dízel #botrány

• Minőségi gumikalapácsok
• Részletes bemutató: Mercedes R 320 CDI
• Fabia hátsó ablak alkatrészek
• Fényre sötétedő visszapillantó a Superb II-ben
• Csomagtartó méretek összehasonlítása