Benzin vagy Dízel? Hatásfok Összehasonlítás és Változó Trendek

A diesel vagy benzines a jobb kérdésre nem lehet egyöntetű választ adni, mert az a kérdés, hogy ki mire szeretné használni az autót. Ha az egyik egyértelműen jobb lenne, mint a másik, akkor mindenki csak olyat venne, és a másik gyártása előbb-utóbb meg is szűnne. Régi dilemma az autósok körében, ami ma is aktuális. A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát. Ebben a cikkünkben épp ezért a jelenleg is sokakat foglalkoztató „benzin vagy dízel?” kérdést járjuk körül, összehasonlítva a két üzemanyagtípus hatásfokát és felhasználási módjait.

Üzemanyag-hatékonyság és Műszaki Különbségek

A dízel autók kicsit barátságosabbak a pénztárcához, ezenfelül fogyasztás szempontjából nézve is jóval takarékosabbak. Egyes statisztikák szerint a dízelmotorok átlagosan 25-30%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint benzines társaik. Egy adott típus dízelverziójának fogyasztása ugyanis akár a harmadával is kevesebb lehet, mint a benzinesé. A legjobb benzinmotorok hatásfoka 35-36 százalék, a dízeleké azonban 40-45 százalék. Ráadásul a gázolaj energiatartalma magasabb, mint a benziné, igaz, drágább is az előállítása. Ezért a benzinmotor-fejlesztések ellenére máig igaz, ha valaki nagy távolságokat tesz meg, és gazdaságos autót akar, dízelt vesz.

A dízel motor lényege, hogy nincs gyújtógyertya benne. A diesel motor nem üzemanyaggal kevert levegőt szív be, mint a benzinmotor, hanem tiszta levegőt sűríti össze. A sűrítés lényegesen nagyobb mint a benzin motoroknál. A nagy nyomáson a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe egy úgynevezett adagoló szivattyú diesel üzemanyagot (gázolaj) fecskendez be. A benzinmotorok igyekeznek a sűrítési arányt úgy tartani, hogy a levegő-üzemanyag keverék ne emelkedjen az öngyulladási hőmérséklet fölé.

Ma egy alsó-középkategóriás turbódízel autó (1.6 literes, 110 lóerős 250 newtonméter forgatónyomatékkal) 4,2-4,6 litert fogyaszt országúton, egy azonos teljesítményű benzines viszont egy literrel többet. Két-három évtizede is ekkora volt a különbség aránya, de a fejlesztések révén, amíg ez a 20 százalékos különbség annak idején két litert jelentett, ma már csak egyet. Az évi 30-50 ezer kilométert vezetőknek még mindig megéri dízel-autót venni, különösen annak révén, hogy a szervizelés csaknem ugyanannyiba kerül.

Menetteljesítmény és Vezetési Élmény

A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. A nagyobb sűrítési arány (hosszabb löket és - ha van - turbófeltöltő) következtében a dízelmotorok nagyobb nyomatékot termelnek, ami azt jelenti, hogy jobban gyorsul. Ez a gyorsulás azonban rövid ideig tart, mivel a dízelautóknak sokkal kisebb a teljesítménysávja, ahol a nyomaték kisebb területen oszlik el. Ez gyors kezdeti gyorsulás benyomását kelti, mielőtt a motor elkezdené felépíteni a teljesítményt. Bár a dízelmotor rendelkezik nagyobb nyomatékkal, ezt alacsonyabb fordulatszámon produkálja, ami miatt gyorsabban kell váltani, mint a benzines változat esetében. Az autó tömegét mozgatni kell, amihez pedig nyomatékra van szükség. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbo-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le.

Toyota Auris hibrid részletes adatok

A benzinmotoroknál ezzel szemben a teljesítmény a fordulatszám függvényében épül fel. Ezért hosszabb ideig áll rendelkezésre több hasznosítható teljesítmény. A benzinmotor pörgősebb, csendesebb, szebb orgánumú és jobb illatú. Ugyanakkor a dízel műszakilag robusztusabb és tartósabb.

Fenntartási Költségek és Karbantartás

A dízelek általában olcsóbbak, ám a vételár csak egy tényező. A dízelautók általában több százezer forinttal drágábbak, mint a benzines autók. A dízelmotorok szerviz- és esetleges javítási költségei szintén magasabbak. Hosszabb távon drágább lehet a dízel szervizelése. Az injektor csere a dízelnél jóval drágább, nagyjából arányos a befecskendezési nyomáskülönbséggel. A dízeleknél megszokott ritka, de akkor magas fődarab-csere vagy -felújítási költségek persze nem lettek alacsonyabbak, egy kettős tömegű lendkerék-csere, egy magasnyomású üzemanyag-rendszer-javítás vagy egy turbófelújítás ma is komoly pénz a dízeleknél.

A benzinmotor előállítása olcsóbb, valamint azért is, mert az égési nyomás kisebb a hengerekben, ezért nem kell olyan erősre méretezni a benzinmotor alkatrészeit. Ez persze jelentkezik a vételárban. Ugyanakkor a benzines autók mellett szól a kevesebb hibalehetőség és az olcsóbb fenntartás - ez főleg a régebbi szívó benzinmotorokra igaz. A szerkezetük jóval egyszerűbb és olcsóbb alkatrészekből állnak. Bár a szívó benzines motort általában valóban olcsóbb karbantartani, a fogyasztása jelentősen magasabb. Turbo-benzinmotor esetében már körülbelül ugyanannyi drága, bonyolult alkatrész van, mint a dízel társaiban( kettős tömegű lendkerék, turbó, drága befecskendezőrendszer, sok szenzor, stb…). A szívórendszer és az EGR kokszosodása is ugyanannyi eséllyel fordulhat elő. 2018 előtti példányokban még nincs részecskeszűrő, a fiatalabbakban már ez az alkatrész is megtalálható.

Ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltal egyszerűen többet fordult át a főtengely. Ráadásul jóval „később kezd húzni”, tehát a megfelelő nyomaték magasabb fordulatszámon ébred (3500-4000 ford./perc), viszont az autóvezetők előszeretettel váltanak el jóval korábban, ahol az olajnyomás még alacsony. A motor tehát erőlködik, nem képes leadni a megfelelő nyomatékot, viszont a nagy terheléshez nem társul megfelelő olajnyomás. Munkánk során gyakran szembesülünk a problémával, miszerint nagyobb méretű autókban a szívó benzinmotor már 150-200 000 kilométernél jelentős olajfogyasztással küszködik.

Optimális Használati Esetek

Az alapképlet egyszerű: ha keveset mész és főleg városban, akkor benzines, vagy ha teheted, hibrid autót vegyél. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt. Ha városban él és/vagy többnyire kevesebb mint 10-15 km-t tesz meg egy út során, akkor jobban jár, ha benzines autót vásárol. A benzinüzemű autók nem rendelkeznek részecskeszűrővel, így a stop-start forgalom nem jelent olyan problémát, mint a dízelmotorok esetében, amelyeknek a hosszabb üzemidő kedvez. Előbb-utóbb minden belső égésű motor tönkremegy városi, rövid utas használat során. A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat.

Mercedes ML 320 értékelés

A dízelüzemű autók üzemanyag-takarékosabbak és nagyobb nyomatékot biztosítanak, ezért előnyben részesítik azokat, akik naponta többet vezetnek (jellemzően 40-50 km-nél többet). Dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton. Magas futásteljesítmény, hosszú távú használat, nagy tömegű, nagy testű autó esetén tehát mi a magyar piacon 2019-ben sem félnénk a dízeltől.

A fizika szempontjából az autó tömegét mozgatni kell, amihez nyomatékra van szükség. A légellenállás is jelentős tényező. Egy nagy felületű családi autó általában olyan áramvonalas, mint egy felborított telefonfülke, ami szintén növeli a nyomatékigényt és a fogyasztást. Ezért a dízelmotor eleve jobb hatásfoka a nagyon nehéz vagy nagyon rossz légellenállású kocsiknál érvényesül igazán: terepjáróknál, szabadidő-autóknál. Egy Mercedes G-osztály, egy Nissan X-Trail vagy akár csak egy Dacia Duster ma is jelentősen többet fogyaszt azonos használat mellett benzinmotorral, mint az azonos teljesítményű dízellel.

Környezetvédelmi Szempontok és Botrányok

A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. Az esetet eléggé megsínylette a cég részvényárfolyama és reputációja is. Ugyanis a vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan mérik az autó károsanyag-kibocsátását. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. Az ok a dízelautók károsanyag-kibocsátása.

A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét. A dízel kormol és magas a NOx-kibocsátása, vagyis városi forgalomban hiába takarékosabb, az egészséget jobban károsítja. A dízel motoroknak jellemzően nagyobb a korom-kibocsátásuk, ezáltal jobban terhelik a környezetünket. A modern benzines közvetlen befecskendezésű motornak szintén hasonló mértékű a korom-kibocsátása, ezért vezették be 2018-ban az új benzines autóknál szintén a részecskeszűrőt (GPF).

2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát. Számos európai nagyvárosban a hatóságok bejelentették, hogy ki fogják tiltani a dízelautókat a városközpontokból. Hamburg az első olyan város, amelyben bevezették ezt a szabályozást. A dízelek végleges kitiltása egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan.

C-Max benzin szivattyú relé problémák

Piac és Jövő

Az újautó-piacon jelenleg egyértelműen a benzines technológiának lejt a pálya. A kis lökettérfogatú, turbófeltöltős, közvetlen benzinbefecskendezéses, teljesen változó szelepvezérléses benzinmotorok megjelenése elsőként a kisautó-kategóriában tette feleslegessé a nehezebb, lomhább és (legalábbis papíron) már csak alig takarékosabb, viszont drágább dízeleket. Ma már senki nem mosolyogja meg a háromhengeres, egyliteres motoros Skoda Octaviát, vagy akár az ugyanilyen benzinmotorral szerelt Ford Mondeót. Néhány márka, modell kínálatából már el is tűnt a dízelmotor. Az új Porsche Cayenne és Macan már nem is rendelhető dízellel, a Skoda Fabia új generációjához sincs már dízelmotor.

A dízelmotorok fejlesztésének tere időközben beszűkült: nem nagyon látszanak olyan innovációk, amelyek új lendületet adhatnának a gázolajos technikának. Az amerikai és kínai piacok nem igénylik a dízelt, az egyre kevésbé hangsúlyos európai piacra pedig egyre kevésbé éri meg dízelt fejleszteni. A vásárlók az elmúlt években csak rossz híreket hallhattak a dízelautókról - ilyenek voltak a tervezett behajtási tilalmak és a használt autók árának drasztikus csökkenése is -, elvette a kedvüket a vásárlástól, és másféle megoldások felé kezdtek elfordulni. Ilyen például a hibrid technológia, ami árát tekintve sem sokkal magasabb a dízel-, vagy benzines meghajtáshoz képest, mégis számos olyan előnye van, amivel a vásárlók is tisztában vannak.

A használtautó-piacon a kereskedőknél eléggé bennszorultak a dízelautók, főleg a nyugat-európai piacokon. Ez a hatás érezhetően nyomja lefelé az árakat és bővíti a kínálatot a dízel javára. Pillanatnyilag a kurrens modelleknél nehéz jó állapotú és jó árú benzinmotoros példányt kifogni, dízelből viszont hihetetlenül széles a választék. Ha ma valaki néhány év intenzív használatra keres hazai futásra viszonylag fiatal használt autót, jól járhat egy keveset futott, megkímélt dízellel. Egyelőre nincs kilátásban bármiféle hazai korlátozás a dízelekkel szemben.

Generátorok: Benzin vs. Dízel

A benzin- és dízelgenerátorok összehasonlítása során is hasonló előnyök és hátrányok mutatkoznak, mint az autók esetében. A dízelgenerátorok hosszú élettartamukról, alacsony karbantartási igényükről és nagy tartósságukról ismertek. További előnyök a hatékonyság, az üzemanyag megfizethetősége és a könnyű indítás. A dízelmotorok kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint benzines társaik, így hosszabb ideig működhetnek, miközben azonos teljesítményt fejtenek ki. Egyes dízelgenerátorok csak feleannyi üzemanyagot fogyasztanak, mint a benzinesek. A dízel élettartama is hosszabb, mint a benziné. Megfelelő körülmények között a dízel üzemanyag 12-XNUMX hónapig kitart adalékok nélkül.

A gázgenerátorok a leggyakoribb típusok, és népszerűek a lakástulajdonosok körében. Az üzemanyaggal működő generátorok megfizethetőek és ésszerűen hordozhatók. A benzines generátorok legnagyobb hátránya, hogy több üzemanyagot fogyasztanak, mint a dízel generátorok. Ezenkívül, mivel a benzin intenzívebben ég, mint a dízel, a hőteljesítmény lényegesen magasabb. Végül a benzingenerátorok kibocsátása is magasabb, mint a többi generátor, ami károsítja a környezetet. A benzin eltarthatósági ideje körülbelül három hónap adalékanyagok nélkül. A régebbi dízelmotoros generátorok köztudottan zajosak. A legtöbb kis benzingenerátor 3,600 RPM-en működik. A dízel általában 1,800 ford./perc körül forog. Így nagyobb a zajuk.

Benzin és dízel generátorok összehasonlítása

tags: #benzin #vs #dízel #hatásfok #összehasonlítás

• Lengéscsillapító Árak
• A Camarelo babakocsik sportrésze
• JSZP rendszám lekérdezés
• Vészvillogó kapcsoló javítása 308-ban
• Autószerelő Kerekes Tibor tapasztalatai