Autógáz (LPG és CNG) üzem: Részletes útmutató és tudnivalók

Az autógáz, vagy más néven folyékony gáz, egyre népszerűbb alternatív üzemanyag Magyarországon a magas benzinárak mellett. Az interneten rengeteg információ található az LPG (autógáz) üzemű autókról, de nem mindegyik megbízható. Sokan szakértőként nyilatkoznak anélkül, hogy megfelelő tudással vagy tapasztalattal rendelkeznének. Ebben a cikkben a tényekre alapozva mutatjuk be az LPG és CNG üzem működését, az autógáz előnyeit és hátrányait, valamint a karbantartás és az átalakítás fontos szempontjait.

Mi az autógáz és milyen típusai vannak?

Az autógáz, más néven folyékony gáz, fosszilis tüzelőanyag, ami propán és bután gázból tevődik össze. Az LPG (Liquefied Petroleum Gas) tiszta, sokoldalú és biztonságos üzemanyag. A benzinnel ellentétben nem tartalmaz olyan káros összetevőket, mint a benzol. Szénhidrogének keveréke, mely normál hőmérsékleten folyékony. Ezt a halmazállapotát 8,5 bar nyomásig őrzi meg. A cseppfolyós gáz 95%-ban propánt (C3H8) és butánt (C4H10) tartalmaz. A fennmaradó 5% nehezebb szénhidrogénekből áll. A CNG (sűrített földgáz) szintén egy alternatív üzemanyag, amelynek terjedése hazánkban sajnos lemaradásban van az LPG-hez képest.

Az autógáz üzem előnyei

Az autógáz használata számos előnnyel jár, melyek közül a legfontosabbak a költséghatékonyság és a környezetvédelem.

Költséghatékonyság

Az LPG-s autózás legkézzelfoghatóbb előnye az olcsóbb üzem. Az autógáz ára jelentősen alacsonyabb, mint a benziné vagy a dízelé. Cikkünk írásakor egy liter autógáz 200-250 Ft-ba kerül, miközben a 95-ös benzin 330-370, a gázolaj 370-400 forint literenként. Fontos tudni viszont, hogy fajlagosan az LPG-s autó többet fogyaszt; míg egy átlagos, 120 lóerős benzines középkategóriás autó kb. 7-8, egy dízel kb. 6-7 litert eszik száz kilométeren, egy LPG-s kocsival 8-10 literes fogyasztással számolhatunk.

A fentiekből matematikai úton kiderül, de elmondható, hogy az átalakítás ára 12-20.000 km között mindenképpen, fogyasztástól függően megtérül. Nagyobb lökettérfogatú benzinmotorok esetén a megtérülés akár extrém gyors is lehet, a nagyobb fogyasztás mellett látványosabban olcsóbb gázüzem miatt.

Toyota Auris hibrid részletes adatok

Környezetbarát üzemeltetés

Az autógáz használata környezetbarátabb, mint a hagyományos üzemanyagok. Az autógáz üzemanyag szinte teljesen kén- és korommentes, szén-dioxid-kibocsátása az elégéskor közel 15 százalékkal kevesebb, mint a benzin esetében. Jelentősen javulnak a káros anyag kibocsátási mutatók mind benzin, mind pedig dízel üzem esetén. Nitrogén-oxidokból nagyságrendileg ötödannyit bocsát ki, mint egy dízel és fele-harmadannyit, mint egy benzines, de szilárdszemcse- és CH-szennyezése is alacsonyabb a klasszikus üzemanyagokénál. Az égéstermék kormot nem tartalmaz, és egyébként is előírás, hogy gázüzemben a károsanyag kibocsátásnak kisebbnek kell lennie, mint benzinüzemben.

Hosszabb motorélettartam és megbízhatóság

Egy jól beállított rendszer esetében a gáz kifejezetten hasznos, hiszen a tisztább égés következtében nem kormolja össze a motorolajt, ezáltal az olaj kenőképessége hosszabb ideig megmarad. A modern autógáz rendszerek rendkívül megbízhatóak és biztonságosak. Bizonyos alkatrészek kevésbé használódnak el, a kokszosodás, az EGR-szelep-beragadás ismeretlen jelenségek gázüzemben. A gázüzemű autókban keletkezett hengerfej hibák és szelep beégések gyakran a helytelen beállítások eredményei, nem pedig a gázüzem alapvető problémái.

Gyakori tévhitek és valóság

Biztonság és robbanásveszély

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a gázüzemű autók veszélyesebbek. Ez a hiedelem téves, hiszen általánosságban és baleset esetén is elmondható, hogy a benzines autó veszélyesebb, mint a gázüzemű robbanás veszély szempontjából. Normál körülmények között - szakszerűen beszerelt gáztartály esetén - semmilyen gázszag nem érezhető. A modern rendszerek biztonsági szelepekkel és rendszerekkel vannak felszerelve, amelyek baleset esetén automatikusan lezárják a gázellátást.

Felső kenés és szelepek

Sokan a benzint a szelepek felső kenésének elengedhetetlen kellékeként tartják számon. Ez az állítás azonban nem helytálló. A benzin valójában egy szárító hatású vegyszer, amelyet felületek tisztítására és zsírtalanítására is használnak. A szelepek felső kenésének gondolata a 90-es évekből származik, amikor még ólmozott üzemanyaggal működtek a motorok. Az ólom-tetraetil volt hivatott a szelepek kenésére, mivel az akkori fémek anyagminősége ezt megkövetelte. A katalizátorok bevezetése azonban kizárta az ólom használatát, így az autóipar felső kenést nem igénylő hengerfejeket kezdett gyártani. A mai korszerű motorok felső kenését a benzin sem segíti, így gázüzemben sincs erre szükség. A gázüzem kizárólag termikus terhelés tekintetében tér el a benzin üzemtől. Kenési problémáról nem beszélhetünk, legfeljebb hűteni lenne érdemes a szelepeket a nagy terhelési tartományokban.

Az autógáz rendszer főbb elemei és működése

Az LPG rendszer számos fontos alkatrészből áll, amelyek biztosítják a biztonságos és hatékony működést:

Mercedes ML 320 értékelés

1. Gáztartály: Az autógáz tárolására szolgál. Alakjuk, formájuk szerint lehetnek hengeresek vagy toroid alakúak (pótkerékforma). A tartály elhelyezése az autó típusától függően az arra kialakított gyári helyekhez igazodva lehetséges a csomagtartóba (az utolsó ülés sor mögé hosszában vagy keresztben), vagy a padlólemez alá az autón kívül. A belső pótkerék helyére elhelyezett toroid tartály nem vesz el a csomagtérből helyet, a kikerülő pótkerék mobilizálható vagy kiváltható (defektjavító). Hengeres tartályok esetén jellemzően nagyobb űrtartalmú tartály fér el.
2. Multiszelep (Kombinált szelep): A tartályba van beépítve, és számos feladatot lát el. Biztosítja, hogy a tartály csak térfogatának 80%-áig legyen tölthető, és túlnyomás esetén elengedi az üzemanyagot a szellőztető csövön keresztül, így 30 bar alatt tartja a tartály nyomását. Töltéshatárolása lezárja a töltőágat a 80% feletti töltöttség esetén. Szintjelző működtetését is biztosítja. Olvadó szelep található benne, amely tűz esetén a robbanást gátolja meg. A tartály zárása és nyitása gázmágnes szeleppel történik, amely egy búvárcsővel van összekötve, hogy a tartály aljáról a teljes folyadékmennyiség előre tudjon áramolni. A szelep alján található egy szűrő is.
3. Reduktor (Nyomáscsökkentő-elpárologtató): A nyomáscsökkentő-elpárologtató beépítése a gépjármű motorterébe történik. Feladata a folyadék halmazállapotú, nagy nyomású üzemanyag (LPG, CNG) elpárologtatása és nyomásának csökkentése, majd állandó értéken tartása minden üzemi körülmény esetén. A reduktor membrános kétkamrás típus, kiegészítve egy hűtővízzel fűtött hőcserélővel, egy belső biztonsági szeleppel, egy gázelzáró elektroszeleppel és a beépített szűrővel. A nyomáscsökkentés során a folyadék halmazállapotú gáz több kamrán keresztül haladva gáz halmazállapotúvá alakul. A nyomáscsökkentő-elpárologtató a motor hűtési rendszerébe kerül bekötésre.
4. Gázinjektorok: Feladata a nyomáscsökkentő-elpárologtatóból érkező megközelítőleg 1 bar nyomású gáz hengerekbe juttatása. Az elektromos vezérlő egység utasításai alapján a gyújtási sorrendnek megfelelően mindig csak egy, a munkaütemben lévő hengernek adagolja a megfelelő mennyiségű gázt. A szelepek nyitása zárása ugyanolyan gyors, mint a benzines befecskendező szelepeké.
5. Gázfázisú finomszűrő: A gázbefecskendezés esetén a nyomáscsökkentőből a gáz a gázfázisú finomszűrőbe jut. Általában egyszerűen cserélhető, feladata, hogy az injektorokat megvédje a gázban lévő szennyeződésektől.
6. Vezérlőegység (ECU): A szekvenciális gázrendszer ellenőrzése és vezérlése egy a benzin rendszertől különálló mikroprocesszor alapú elektronikus vezérlő egység (ECU) segítségével történik. A számítógépes egység folyamatosan ellenőrzi a szükséges paramétereket és szabályozza a gázinjektorok nyitási idejét az optimális gáz-levegőkeverési arány biztosításának érdekében, minden motorterhelés mellett. Továbbá képes felismerni a rendszer hibáit és azokat a memóriájában el is tárolja. A keletkezett hiba súlyosságától függően a vezérlő egység visszakapcsol benzin-üzemmódra, és a gázelzáró szelepeket (tartályszelep, motortéri gázelzáró szelep) azonnal lezárja. A rendszer rendelkezik úgynevezett CAR-SAFETY üzemmóddal is, amely szintén lezárja a gázszelepeket, ha a gépkocsi motorja váratlanul leállna bekapcsolt gyújtás mellett (pl. baleset). A benzines vezérlőegység injektor nyitási időjeleit alakítja át gáz injektorok nyitási idejére.
7. Üzemmód választó kapcsoló (Váltószelep): Ez a kapcsoló a műszerfalon, jól látható, könnyen kezelhető helyre kerül felszerelésre. Gázüzem illetve benzinüzem kiválasztására szolgál, a szintjelző LED sor vagy a takarék jelző is ezen található.
8. Töltőcsonk: A gáz tankolására szolgáló csatlakozó, mely elhelyezésére több lehetőség is kínálkozik: benzinbetöltő nyílás mellé elhelyezett rejtett töltőcsonk, lökhárítóba süllyesztett töltőszelep, vagy konzolra felszerelt töltőszelep (lökhárító alá, vonóhorog mellé stb.).

Autógáz rendszer beépítése és beállítása

Az autógáz rendszer beépítése összetett feladat, amely szakértelmet igényel. Nem minden gépkocsi alkalmas az átalakításra; bizonyos esetekben az autó műszaki állapota egyszerűen nem engedi meg a gázrendszer beépítését. Szakmai fórumokon egyre gyakrabban kerülnek fel azon járművek listái, melyek motorja egyáltalán nem vagy csak feltételesen alkalmasak az alternatív üzemanyag használatára. Ennek oka, hogy egyes modellek szelep fészkei és hengerfej alapanyagai gyengébb minőségűek, és érzékenyebben reagálnak a gázüzem hőterhelés többletére (a gáz miatt 100-120°C hőmérséklet emelkedés van az égéstérben).

Beállítási folyamat

A gázrendszer beállítása fontos lépés a hatékony és biztonságos működéshez. A helytelen beállítások szegény keverékes üzemmódhoz vezethetnek, ami további 200 °C különbséget jelenthet az égéstérben, komoly károkat okozva. A beállítás lépései:

• Először a benzinüzemet kell rendbe tenni. Az alapjárati fordulatot célszerű az ajánlott maximumához közel állítani (kb. 850-900 rpm).
• Átváltva gázüzemre a reduktoron lévő minőségcsavar segítségével a lambda értékét a benzinéhez hasonlóan 1,05-1,1 közé kell állítani.
• Ezután emelt fordulaton (kb. 3000-3500 rpm) a gázmennyiség szabályzó állító csavarjaival be kell állítani szintén a fenti keverék összetételt.

A modern rendszerek automatikus kalibrációval kezdődnek, ami egy öntanuló program. Az optimalizálási folyamat szükségessé tesz finom beállítási korrekciót. Lehetővé teszi a fogyasztás és motorteljesítmény optimalizálását, az alacsony, Euro 5 követelményeinek megfelelő káros anyag kibocsátást. Ezek az értékek alacsonyabbak, mint benzinnél.

Karbantartás és szerviz

Az autógáz rendszer speciális karbantartást igényel a hosszú élettartam és a biztonságos működés érdekében. Az átalakítás után speciális karbantartást nem igényel, de az alábbiakra mindenképpen figyelni kell:

• Körülbelül 15.000 km-enként szűrőt vagy szűrőket kell cseréltetni (5-15.000 Ft). A gázfázisú finomszűrő csere periódusa típustól függően változik, általában 20.000-25.000 km.
• A reduktort 10-15 ekm után ajánlott tisztítani, a membránok cseréje 10-40 ekm után esedékes (15-20.000 Ft).
• A gáznyomás-szabályzó alján található leeresztő csavart időnként ki kell csavarni, hogy a reduktorban felgyülemlő folyékony anyagot leengedjük (5-10 ezer km).
• A vákuumos reduktorok vákuumcsöve hajlamos elöregedni, ezért szükség esetén cserélni kell.

Ne feledjük, olyan alkatrészekről van szó, amik 4 év alatt nagy valószínűséggel elöregszenek akkor is, ha csupán 10.000 km-t mentünk az autóval. A nem megfelelő szelephézag gázüzemben a magasabb égéstér-hőmérséklet miatt okozhat kopási gondokat: jobban kitágulnak a szelepek, könnyebben elfogy a szelephézag, és ezeket az elhanyagolt autókat kell aztán 80-150 ezer gázos kilométer után motorfelújításra vinni. Ezért kiemelten fontos a szelephézagok rendszeres beállíttatása vagy mérése.

C-Max benzin szivattyú relé problémák

Autógáz tankolás és hálózat

Az LPG kúthálózata biztosított hazánkban is, a CNG sajnos lemaradásban van. LPG tankolási lehetőség az országban rengeteg helyen található, ezek listája megtekinthető pl. a www.holtankoljak.hu oldalon, másrészt a kutak utcai oszlopain is fel vannak tüntetve. Léteznek olyan benzinkutak, ahol a hagyományos üzemanyag (benzin, gázolaj) mellett autógázt is lehet tankolni, illetve vannak töltőállomások, ahol kimondottan csak autógázt (LPG, CNG) töltenek a járműbe.

Jogi és engedélyezési tudnivalók

Az autógázra való átszerelés tényét, vagyis, hogy az autó kettős üzemmódú, be kell jegyeztetni a forgalmiba. Az átalakítás után az egyedi engedéllyel készült autókat kötelezően el kell vinni hatósági vizsgára, függetlenül attól, hogy mikor jár le a vizsga. Az átalakításról hivatalos okirat is készül, egy tanúsítvány mely garantálja, hogy a gépkocsi nagynyomású rendszere gáztömör, szivárgásmentes. A tanúsítványon feltüntetik a beszerelt alkatrészek típusát és engedélyszámát, valamint az átalakító műhely engedélyszámait is. A gáztartály eredeti nyomáspróba papírját minden műszaki vizsgán be kell mutatni, akárcsak a gázbiztonsági szemlét és a szivárgásmentességet igazoló kártyát.

Ha a forgalmi engedélybe nem 300-0000 formátumú engedélyszámot jegyeztek be, akkor minden esetben egyedi átalakítási engedély és műszaki dokumentáció szükséges. Ennek hiányában célszerű felkeresni egy hivatalos gázautó szakszervizt, ahol tájékozódhatunk milyen papírok pótlása szükséges a további problémamentes és jogszerű gépkocsi használathoz.

Magyarországon a jelenlegi hatósági rendelkezések alapján csak mélygarázsokba és a talajszintnél mélyebben elhelyezkedő parkolóházakba tilos gázüzemű járművel behajtani. Fontos azonban megjegyezni, hogy a modern rendszerek biztonsági fejlesztései folyamatosan zajlanak, és az előítéletek ellenére a gázüzemű autók ma már rendkívül biztonságosak.

Használt gázüzemű autó vásárlása

A használtpiacon rizikós, de hosszú távon anyagilag jó döntés lehet az LPG-s autó. A használt kocsiknál az átalakítás vagy felkészítés kezdeti felára rendszerint eltűnik; az LPG-s autó nem drágább, sőt: a gyanakvó piac miatt gyakran paradox módon olcsóbban is kínálják, mint a benzines alternatívát. A hazai kínálat nagyon szűk, viszont a német, és főleg az olasz piacon nagyon sok ígéretes gázüzemű autót találni.

Mire figyeljen használt LPG-s autó vásárlásakor?

• Gyári vagy utólagos átalakítás: Lehetőleg legyen gyári az LPG-üzem. Ha utólagos az átalakítás, legyen meg a teljes dokumentáció, hogy a majdani műszaki vizsgán ne legyen probléma! A fiatal, még garanciás autók esetén az LPG-átalakítás jó eséllyel kizárja a gyári szavatosságot!
• Műszaki vizsga: A vészesen közelgő műszaki vizsga idején árult vagy épp a friss vizsgás gázautó mindig gyanús.
• Alapos próba: Gázautónál különösen fontos az alapos próba vásárlás előtt. A modern rendszerek automatikusan váltanak a hidegindítás benzinüzeméről gázra, ha felmelegszenek, ezt a folyamatot érdemes letesztelni. A műszaki probléma, a rángatás, gáz- és benzinüzem közti akadozó vagy lehetetlen átváltás megjósolhatatlan költségű javításokat vetít előre.
• Gáztartály állapota: A gáztartályokat a gyártásuk után 10 évvel nyomáspróbának kell alávetni. A gyakorlatban inkább a csere a jellemző: ha ez esedékes a közeljövőben, a tartályok pár tízezres csereköltségét használjuk fel az alkuban!
• Motor állapota: Az autó átvizsgálásakor alaposan nézzük át a motort, a szelephézagoknak és a kompressziónak stimmelnie kell. Fontos segítséget és információt adhatnak a szakszervizek listái arról, hogy saját autónk egyáltalán alkalmas-e a beavatkozásra.

tags: #benzin #gaz #uzem #valtoszelep

• Gyakori kérdések a BMW váltóolaj cseréjéről
• Átfogó Suzuki gumiabroncs tesztek
• Jogi és anyagi következmények
• Astra H kombi hátsó lámpa választás
• Vállalkozásoknak szóló lízing útmutató