Benzin égése és oltása: Tudnivalók a biztonságos tűzkezeléshez

A gyorségés három alapvető feltétele az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet és az oxigén jelenléte. Tűz esetén fontos a gyors és szakszerű beavatkozás, de ehhez elengedhetetlen a megfelelő ismeretek birtoklása.

A tűz háromszöge: éghető anyag, gyulladási hőmérséklet, oxigén

Mivel oltható a benzin?

Az égő benzint nem lehetséges eloltani vízzel, mivel a benzin sűrűsége kisebb, mint a vízé, így a víz felszínére kerül majd, és tovább ég. Ugyanez igaz az égő olajra is.

Használjunk tűzoltókészüléket! Alkalmas e célból a tűzoltópor (porral oltó), a tűzoltóhab (habbal oltó), a tűzoltógáz és a homok.

Nagyon praktikus eszköz a bonpet. Ezt felszerelhetjük a védeni kívánt térbe. Ha tűz keletkezik, s az ampulla töltete 90 Celsius-fok fölé emelkedik, az ampulla szétrobban, és a benne található speciális oltóanyag a tűzre szóródik.

Toyota Auris hibrid részletes adatok

Kisebb tüzeknél elzárhatjuk a levegő útját egy nedves pokróccal, vagy például egy lábosban égő olaj esetén fedővel.

Tűzoltó készülékek típusai

Tűzoltásra olyan anyagok alkalmasak, amelyek meghatározott módon a tűzre juttatva, megakadályozzák a további égést.

A víz felhasználható majdnem minden szilárd anyag tüzének oltására. Vízzel csak olyan folyadékok olthatok, amelyeknek fajsúlya a víznél nagyobb.

Tűzoltásra csak olyan porok alkalmasak, melyek az égést nem táplálják, illetve az égő anyagot a levegőtől elzárják. Ezek a porféleségek az égés megszüntetésén kívül alkalmasak a szétfolyó, tüzet okozó (pl. kénsav), vagy égő folyadékok (pl. benzin) semlegesítésére.

Hátránya, hogy szilárd anyagok tüzét (parazsat), könnyű fémet nem lehet vele oltani.

Mercedes ML 320 értékelés

A halonok jó oltóhatásúak, alkalmasak tűzveszélyes folyadékok, éghető gázok és elektromos berendezések tüzeinek oltására.

A habbal oltást főleg tűzveszélyes folyadékok és parázslással égő tüzek oltására alkalmazzák.

A porral oltó készülékek működése

A tüzeket keletkezésük pillanatában még könnyű eloltani.

A 3, 6 és 12 kg-os belső palackos porral oltó készülékek oltóanyagtartálya acéllemezből készül. A széndioxid hajtóanyagpalack a készülék belsejében van elhelyezve. A működtető szerkezetet zárófedél rögzíti az oltóanyag tartályhoz. A készülék ütőszeg-gomb beütésével hozható működésbe.

A pisztollyal szerelt portömlő hollandi anyával csatlakozik a tartály belsejében levő felszállítócsőhöz.

C-Max benzin szivattyú relé problémák

A készülékek 0,7; 1,4 illetve 2,0 m2 égő tűzveszélyes folyadék felület (pl. benzin) oltására alkalmasak.

Használati útmutató:

Nyitjuk a hajtóanyagpalackot: szelep esetén a szelepkerék lassú balra forgatásával, ütőszeges kivitelnél az ütőszeg gombjára gyakorolt erőteljes ütéssel.
A szelepnyitó billentyű hátrahúzása előtt mindig győződjünk meg arról, hogy az oltóanyagsugár irányában nem tartózkodik-e valaki.

A gázzal oltó készülékek

A 74 M gázzal oltó hengeres tartályrészből és fejrészből áll. A fejrész a felszállítócsőből, a szeleprendszerből és az ellenőrző manométerből áll. A felszállítócső a tartályba nyúlik és ezen keresztüljut az oltóanyag - a hajtógáz nyomásának hatására - a szelephez.

A fejrészre szerelt ellenőrző manométer zöld mezője mutatja, hogy elegendő-e a készülékben a hajtógáz nyomása a működéshez. A fejrészen található revolvermarkolat a készülék kézben tartására, a szelepnyitó billentyű pedig a tűzoltás beindítására szolgál.

A készülék 0,4 m2 égő tűzveszélyes folyadék felület (pl. benzin) oltására alkalmas. közelítsük meg a tüzet kb. 1,5-2 méterre.

A széndioxiddal oltó készülékek

A széndioxiddal oltó olyan tűzoltó készülék, amelyből üzembe helyezéskor az oltóanyag saját nyomása által irányíthatóan áramlik ki.

A készülékek 0,1, illetve 0,3 m2 égő tűzveszélyes folyadék felület (pl. benzin) oltására alkalmas. a készüléket hord fogantyújánál tartva, közelítsük meg a tüzet kb. 1-1,5 méterre.

Oltásnál a készüléket nem szabad 30°-nál jobban megdönteni.

Szerkezeti elemeik és a velük oltható tűz méretei megegyeznek az előbb ismertetett 2 és 5 kg-os széndioxid oltókéval.

Gépjárműtűz eloltása a VIII. Motoros és Baleset megelőzési Napon

Gépjárműtüzek

Az éghető folyadékok (benzin, lakkhígító, körömlakklemosó, etanol, sebbenzin stb.) szobahőmérsékleten is könnyen párolognak, és ezek gőze gyúlékony. nyílt lángot (pl. cigarettát) soha ne használjunk a közelükben!

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy van mód a hasonló esetek elkerülésére, illetve csökkenthető a bekövetkező kár.Legfontosabb a gyorsaság: tehát amennyiben menet közben füst- vagy égett szagot érzünk, azonnal álljunk félre! Először az utasok biztonságáról kell gondoskodni, megállás után mindenki hagyja el a járművet, és csak ezután foglalkozzunk a gépkocsival, és haladéktalanul tárcsázzuk a 112-es segélyhívó számot, kérve a tűzoltók segítségét!

Kiterjedt tűz esetén pedig el kell távolodni biztonságos távolságra a kocsitól, mert nagyon nagy hőhatással, akár robbanással is járhat a tűz. Innentől kezdve minden másodperc számít, mert a legtöbb esetben rövid idő alatt teljesen kiéghet a jármű, ezért szinte az egyetlen esély a megmentésére, ha kézi tűzoltókészülékkel haladéktalanul megkezdjük az oltást.

Ilyen eszköz tartása a gépjárműben nem előírás, viszont célravezető. A kezdődő tűz megfékezésére teljesen alkalmas, és nem foglal nagy helyet.

Milyen tűzoltókészüléket érdemes beszerezni?

A gépkocsiban a legjobb megoldás a 2 kilogrammos ABC porral oltó vagy a 2 literes ABF habbal oltó tűzoltókészülék. Mindegyik készülék matricáján megtalálható az oltóteljesítmény, hogy milyen tüzek ellen lehet bevetni, illetve a használatának a lépései is ott láthatók.

A gépjárműtüzek esetében többféle anyag éghet, ezért a hatékony beavatkozás két lépcsőben történhet. Az első szakaszban a porral oltóval elfojtjuk a lángot. Ha a jármű motorterében keletkezik tűz, úgy nem árt az óvatosság, ugyanis annak felnyitásakor a friss levegő hatására a lángok hirtelen kicsaphatnak a motorháztető alól. Tehát a hűtőrácson vagy a motorháztető felpattintásával keletkező résen át kezdjük az oltást. Második lépcsőben a habbal oltóval le lehet hűteni a felforrósodott alkatrészeket.

Amennyiben rendelkezünk tűzoltókészülékkel, akár egy gépjármű teljes kiégését is meg tudjuk akadályozni.

Természetesen a járművek esetében is a tűz megelőzése az elsődleges cél, ennek legfőbb záloga a megfelelő műszaki állapot. Sok esetben a motortérben szivárgó üzemanyag, a hidraulikus eszközöket működtető olajok, valamint a lerakódott benzin- és gázolajmaradványok jelentenek tűzveszélyt.

A folyadékok szivárgásának oka lehet elhasználódás, vagy javítási, szerelési hiba, esetleg valamilyen törés, vezetékrepedés, kopás, illetve tömítetlenség.

Az elektromos meghibásodásokból eredő tüzet okozhatja például a szakszerűtlenül beépített hangrendszer, az utólag és helytelenül beszerelt világítás, az egyéb elektromos javítások, de az elhasználódásból eredő hibák is, így például a biztosítéktábla meghibásodása vagy annak felelőtlen kiiktatása.

Gyakori problémát okoz a meglazult vagy nem megfelelően megszorított kötéseknél kialakuló nagy átmeneti ellenállás, vagy éppen a zárlat, továbbá az elektromos vezetékek szigetelésén - a szerelés alkalmával létrejött - mechanikai sérülések.

A tűzesetek osztályozása

A tűzvédelem egyik legfontosabb eleme a megfelelő tűzoltó készülék kiválasztása, amely az adott tűzeset típusához leginkább illik. A tűzeseteket többféleképpen osztályozzák, és minden típusnak megvan a maga sajátossága, amely meghatározza, milyen oltóanyaggal érdemes oltani.

A tűzesetek osztályozása alapvetően az égő anyag típusától függ. Ez a besorolás segít meghatározni, hogy milyen típusú tűzoltó készüléket érdemes használni az adott tűz oltására.

A osztály: Szilárd anyagok égése, mint például fa, papír, textília.
B osztály: Folyékony anyagok égése, mint például benzin, olaj, oldószerek.
C osztály: Gázok égése, mint például propán, metán, bután. Ezek a tüzek gyorsan terjedhetnek, és gyakran nehéz őket megfékezni.
D osztály: Égő fémek, mint például magnézium, nátrium, alumínium.
F osztály: Olyan tüzek, amelyek főzőolajok vagy zsírok égéséből erednek, például konyhai tüzek.

A porral oltó tűzoltó készülék

A porral oltó tűzoltó készülék az egyik legelterjedtebb típus, amely többféle tűzosztály oltására is alkalmas. Az oltópor finom részecskéi gyorsan és hatékonyan fojtják el a tüzet, megakadályozva az oxigén utánpótlását, így a tűz elalszik.

A osztályú tüzek: Mivel a porral oltó készülék hatékonyan elzárja az oxigént az égő anyagtól, jól alkalmazható szilárd anyagok, például fa vagy papír tüzek oltására.

B osztályú tüzek: A porral oltó tűzoltó készülékek kiválóak folyékony anyagok, például benzin vagy olaj égésekor.

C osztályú tüzek: Mivel a porral oltó tűzoltó készülékek nem vezetik az áramot, biztonságosan alkalmazhatók gázok égésekor, amelyek gyakran elektromos berendezések közelében fordulnak elő.

D osztályú tüzek: Égő fémek esetén speciális oltóporra van szükség, amelyet kifejezetten ezekre a tüzekre fejlesztettek ki.

F osztályú tüzek: Konyhai tüzek esetén a porral oltó készülék használata nem javasolt, mivel az oltópor reakcióba léphet a forró olajjal vagy zsírral, ami veszélyes helyzetet teremthet.

Maradék: Az oltópor jelentős mennyiségű maradékot hagy maga után, amely tisztítást igényel.

A tűzesetek megfelelő kezelése érdekében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a tűzosztályokkal és azzal, hogy melyik típusú tűzoltó készülék a legalkalmasabb az adott tűz oltására. A porral oltó tűzoltó készülék sokoldalúsága miatt széles körben alkalmazható, különösen A, B és C osztályú tüzek esetén. Azonban fontos figyelembe venni a készülék korlátait is, és speciális esetekben más típusú oltóanyagot választani.

Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság elsődleges működési körzetében, illetőleg az önkéntes tűzoltóság működési területén lévő, tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre ,,Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet'' (a továbbiakban: TMMT) köteles készíteni.

A tűzoltóság által, illetőleg a katasztrófavédelmi szerv által a tűzoltóság részére tartandó gyakorlatok rendszerére és módszerére vonatkozó szabályokat a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

A tűzoltóság munkavédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét a megyei igazgatóság útján az OKF látja el.

A tűzoltás vezetése és szervezete

A tűzoltási szervezet a tűz oltásával kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében, a vonatkozó rendelkezések megtartásával, a tűzoltóság tagjaiból létrehozott vezetőkből és végrehajtókból áll. A tűzoltási szervezetbe - a feladatok jellegétől függően - más szervezetek és személyek is bevonhatók.

A tűzoltás szervezetét a tűzoltásvezető vezeti.

A tűzoltás vezetésének módjai:

alapirányítással, ha a beavatkozó erőket a tűzoltásvezető egyedül irányítja,
csoportirányítással, ha a tűzoltást végzőket és az azok működését segítőket csak megosztva lehet irányítani,
vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a beavatkozó erők létszáma, illetőleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb körű megosztását indokolják.