A zárt végű pénzügyi lízing: fogalma, számvitele és lezárásának menete
A lízing egyre kedveltebb finanszírozási forma mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében, bár elég drága finanszírozási forma. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns.
A zárt végű pénzügyi lízing fogalma és jellemzői
A zárt végű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő.
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal. A számviteli törvény 2014. március 15-től hatályos módosítása alapján a számviteli törvény alkalmazásában pénzügyi lízing az új polgári törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet. Az új Ptk. és így a számviteli törvény is a pénzügyi lízing fogalmát a lízingszerződés alapulvételével határozza meg.
Az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi maghatározása az irányadó. Ennek alapján nem kell átminősíteni a 2014. március 15-e előtti szabályoknak megfelelően pénzügyi lízingként könyvekbe felvett ügyleteket.
A gépjármű lízing sajátosságai zárt végű konstrukcióban
A gépjárműlízing kedvező pénzügyi vonatkozásai miatt (például adózás, levonható ÁFA tartalom, kényelmi szempontok) egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai piacon is. Zárt végű lízingkonstrukciónál önerő befizetése szükséges, ezt követően, valamint a havi törlesztőrészlet rendezése után lehet használni a kiválasztott gépjárművet.
A lízingdíjat a lízingbe adó az autó bruttó ára alapján kalkulálja, de magukra a havi lízingdíjakra nem rakódik áfa. Ez utóbbinak levonása ezért nem is lehetséges (hiszen nem tartalmazza a lízingdíj). A futamidő végén az autó mindenképpen a lízingbevevő tulajdonába kerül. A gépjármű eszközként a lízingbevevő cég könyveiben szerepel, költségként annak amortizációja számolható el.
Számviteli elszámolás zárt végű pénzügyi lízing esetén
A lízingbe vevőnél
A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától.
Áfás ügylet esetén a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező.
A lízingbe adónál
A lízingbe adónál a lízingbe adás értékesítés, a nettó árbevétel része. Mivel a pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás, ezért azt csak pénzügyi intézmény végezheti. A lízingbe adáskor a lízing tárgyának a lízingbe adó által a lízingbe vevő részére történő átadását a készletértékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Ezért a lízingbe adó magát a lízingbe adás céljára beszerzett vagyontárgyat is a készletek közé veszi fel nyilvántartásaiba, nem pedig a befektetett eszközök közé.
A pénzügyi intézmények a rájuk vonatkozó külön kormányrendelet előírásai alapján a vásárolt készletek értékesítésekor annak kivezetett könyv szerinti értékét az „egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből” ráfordítás kategórián belül a „nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai” között kötelesek elszámolni. Esetükben a „nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai” foglalják magukba többek között a számviteli törvény értelmében vett „eladott áruk beszerzési értékét”.
Minden, amit a zárt végű lízing elszámolásáról tudni érdemes
Adózási kérdések zárt végű lízing esetén
A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik. A részletekkel együtt számlázott kamat ráfordítás.
Kis- és középvállalkozások (kkv) adókedvezményei
Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék.
A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 22/A. § (1) bekezdése alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka lehet. Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.
Kisvállalati adó (KIVA) és egyéni vállalkozók
A kisvállalati adóról szóló törvény alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját.
Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. Tárgyi eszköz, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén - amennyiben a szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik -, a vevő egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre.
A zárt végű pénzügyi lízing lezárása és az elszámolás menete
Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel. A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi.
A lízingelt eszköz visszavétele és annak elszámolása
Példaként egy 2005-ben kötött zárt végű pénzügyilízing-szerződést vizsgálva, amely építési telekre vonatkozott 2010-es lejárattal. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodás született a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárják, elszámolnak, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki.
Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni. Ezen helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz, úgy hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ezen számla alapján a lízingbe adó módosítja az értékesítés árbevételét és a lízingbe vevővel szembeni követelését [készletre veszi a lízingbe vevőtől visszavett eszközt az Szt. 50. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a számla szerinti értéken az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével]. Ezen számla alapján a lízingbe vevő csökkenti a lízingelt eszköz bekerülési értékét a lízingbe adóval szembeni kötelezettsége csökkentésével. A tétel könyvelése után a 121. számlán mutatkozó egyenleget terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kell kivezetni.
Értékeltérés és pénzügyi rendezés
A helyesbítő számla szerinti visszavételi érték eltérhet a lízing miatti követelés, illetve kötelezettség összegétől, annál magasabb és alacsonyabb összegű is lehet. Ha a harmadik személy által fizetett vételár meghaladja a lízing miatti követelés, illetve kötelezettség összegét, és ennek egy része a különmegállapodás szerint részben az eredeti lízingbe vevőt illeti meg, akkor a számla szerinti visszavételi érték magasabb lesz, mint a lízing miatti követelés, illetve kötelezettség összege. Bármilyen irányú az eltérés, azt a lízingbe adó és az eredeti lízingbe vevő között pénzügyileg rendezni kell.
A visszavett eszköz további értékesítése és az ÁFA kezelése
Az előbbiekben leírtak szerint a lízingelt építési telek visszakerül a tulajdonos lízingbe adó könyveibe. Ezt követően a lízingbe adó (most már eladóként) értékesítheti az építési ingatlant az áfa felszámításával.
Ha a szerződés a jövőre nézve megszűnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek. A behajtási költségek önállóan sem minősülhetnek, hiszen azok megtérítésekor a lízingbe adó nem nyújt a korábbi lízingbe vevő felé semmilyen szolgáltatást. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendők.