A Zárt Végű Pénzügyi Lízing Részletei, Számviteli Vonatkozásai és Elő/Törlesztési Információk

Manapság a vállalkozók nagy többsége nem feltétlenül szabadfelhasználású rövid lejáratú hiteleket szokott felvenni, hanem inkább valamilyen eszköz (ingatlan, jármű, gép stb.) beszerzése miatt kényszerül külső forrás igénybevételére, ezért a legtöbb kérdés is ezek kapcsán érkezik tőlük. Melyek közül kiemelkedő szerepet játszanak a lízing ügyletek kapcsán felmerülők, ugyanis lízing ügyletek esetén az ÁFA törvényünk 124.§ (4) b) pontja egy ideje már megengedi például a személygépjárművekkel kapcsolatos ÁFA levonást.

Tapasztalataink alapján nem mindig egyértelmű ügyfeleink számára, hogy mi a különbség az egyes finanszírozási formák között, mik az előnyei, illetve a hátrányai a különféle szolgáltatásoknak. A gépjárműlízing kedvező pénzügyi vonatkozásai miatt (például adózás, levonható ÁFA tartalom, kényelmi szempontok) egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai piacon is, de nem mindig egyértelmű, hogy melyik finanszírozási forma passzol leginkább az adott vállalkozáshoz. A döntést megelőzően érdemes tehát körültekintően utánajárni annak, melyik konstrukció a legideálisabb ahhoz, hogy segítségével egy vállalkozás költségei valóban csökkenthetőek legyenek.

Mi is az a pénzügyi lízing?

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről, továbbiakban: Szt.) a lízing alatt a pénzügyi lízinget érti, ami egy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre. Az Szt. nem tesz különbséget a nyílt és a zártvégű lízing között, ezért a 23. § (3) bekezdése szerint ígyis-úgyis az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is.

A zárt végű pénzügyi lízing részletesen

A zárt végű pénzügyi lízing konstrukcióban a lízingbeadó (például Toyota Pénzügyi Zrt.) megvásárolja a kiválasztott gépjárművet, majd egy határozott időtartamra, díjfizetés ellenében a lízingbevevő használatába adja azt és minden tulajdonhoz kapcsolódó jogot rá engedményez. Ennél a konstrukciónál önerő befizetése szükséges, ezt követően, valamint a havi törlesztőrészlet rendezése után lehet használni a kiválasztott gépjárművet.

A futamidő alatt a forgalmiban és a törzskönyvben tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, a lízingbevevő üzembentartóként kerül bejegyzésre. A futamidő végén az autó mindenképpen a lízingbevevő, vagyis az Ön tulajdonába kerül. A gépjármű eszközként a lízingbevevő cég könyveiben szerepel, költségként annak amortizációja számolható el. A lízingdíjat a lízingbe adó az autó bruttó ára alapján kalkulálja, de magukra a havi lízingdíjakra nem rakódik áfa. Ez utóbbinak levonása ezért nem is lehetséges (hiszen nem tartalmazza a lízingdíj). A zárt végű pénzügyi lízing esetén az értékcsökkenés mértékét a tényleges használati idő alapján kell meghatározni, valamint a maradványérték is a várható piaci érték kell, hogy legyen.

A zártvégű lízing fogalma

Számviteli elszámolás zárt végű pénzügyi lízing esetén

Ahogyan a tagi kölcsönről, minden más kölcsönről/hitelről/lízingről is szerződést kell kötnie a feleknek. Az ilyen külső forrásokat is a kötelezettségek között, azaz a 4-es számlaosztályban kell nyilvántartani. Az Szt. 42. § (5) bekezdése egyértelműen megmondja, hogy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. T 447 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség / K 38.

A törvény 68. § (2) bekezdése szerint pedig a pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. § (5) bekezdése szerinti - kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Természetesen az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.

A lízingbe vételkori vételárat a következőképpen kell könyvelni: T 132 - K 448 (kötelezettség a lízingcéggel szemben). A lízing időtartama alatt a lízingdíjban a törlesztőrészletet: T 448 - K 384 és a kamatot: T 875 - K 384. A kamatról és az árfolyamveszteségről pedig a törvény 83. § (3) bekezdése rendelkezik: T 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / K 38.

A lízingbe vételt követően természetesen könyvelni kellett a gépjármű terv szerinti értékcsökkenési leírását is: T 571 - K 139. Az Szt. 80. § (1) bekezdése szerint értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét. Ha e szerint jártak el, akkor a 132. és a 139. számla szerinti összegek különbözete a gépjármű könyv szerinti értékét (nettó értékét) mutatja.

Helyes könyvelés esetén a 448. számla egyenlege a még nem törlesztett részletet és a maradványértéket mutatja. A kötelezettség csökkenése havi szinten: T 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek vagy 45. Rövidlejáratú kötelezettségek / K 38.

pénzügyi lízing fogalma és számvitele

Elő/törlesztés és a 448-as számla

A "teljes hátralévő lízingtőke" kifejezést a szakmai nyelv nem ismeri, azonban feltételezhető, hogy az a 448. számla szerinti összeget fedi le. Ha a szerződésben rögzített feltételektől eltérő korrekció történik, például előtörlesztés vagy az ügylet idő előtti lezárása miatt, akkor azzal a különbözettel a 448. számlát kell módosítani: T 448 - K 132, illetve T 132 - K 448. Ezt követően a 448. számla szerinti összeget a lízingcégnek meg kell fizetni, mint módosított maradványértéket. Ez az eljárás biztosítja a kötelezettség pontos lezárását a könyvelésben.

Zárt végű, nyílt végű pénzügyi lízing és operatív lízing összehasonlítása

A finanszírozási formák közötti eligazodás megkönnyítése érdekében az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a zárt végű, a nyílt végű pénzügyi lízinget és az operatív lízinget (tartós bérletet).

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó megvásárolja, majd határozott időtartamra díjfizetés ellenében lízingbe adja az Ügyfélnek az Ügyfél által kiválasztott személygépjárművet. Fő különbség a zárt végű lízinghez képest, hogy nyílt végű lízing esetén a lízingdíjat a lízingbe adó az autó nettó ára alapján kalkulálja, ugyanakkor magukat a havi lízing díjakat (és az önerőt is) ÁFA terheli. Ez utóbbi ÁFA tartalom viszont a céges használat arányában, de minimum 50%-ban levonható személygépjármű esetén is. Nyílt végű pénzügyi lízing konstrukció kizárólag cégek számára elérhető, magánszemélyek részére nem. Nagyobb értékű autók esetén kifejezetten kedvelt konstrukció még abban az esetben is, ha egyébként a lízingbe vevő cégnek lenne lehetősége a készpénzes vásárlásra is.

Adózási és egyéb előnyök

A gépjárműlízing kedvező pénzügyi vonatkozásai miatt (például adózás, levonható ÁFA tartalom, kényelmi szempontok) egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai piacon is. Tudta? A 1996. évi LXXXI. Törvény értelmében a KKV-k (Kis- és középvállalkozások) tárgyi eszköz (ami lehet gépjármű is) beszerzéséhez igénybe vett finanszírozás kamata után adókedvezményt vehetnek igénybe. Az egyéb feltételeket és kikötéseket megtalálják a 2004. évi XXXIV. törvényben.

Ha maga a lízingelt eszköz személygépjármű, akkor a cégautó adó fizetésére mindig az a fél köteles, akinek a könyveiben eszközként a jármű nyilván van tartva.

Mi a pénzügyi lízing?

A lízing finanszírozás választása

Nem tudja melyik lízing megoldás lenne a legideálisabb vállalkozásának? A döntést megelőzően érdemes tehát körültekintően utánajárni annak, melyik konstrukció a legideálisabb ahhoz, hogy segítségével egy vállalkozás költségei valóban csökkenthetőek legyenek.

Fontos tudnivalók és jogi nyilatkozatok

A Toyota Pénzügyi Zrt. forint alapú, rögzített kamatozású zártvégű pénzügyi lízing kalkulációi, amelyek teljes körű casco biztosítás megkötése és teljes futamidő alatti fenntartása esetén érvényesek. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén mértéke módosulhat. A casco biztosítás díja előre nem ismert, így a THM azt nem tartalmazza. Egyéb késedelemhez kapcsolódó díjak a következők lehetnek: SMS-küldés díja: 68,- Ft; Felszólító levél: 1.470,- Ft; Felmondó levél: 7.390,- Ft.

A jelen termékleírásban foglaltak, így különösen a vételár áfa tartalmának visszaigénylésére vagy az igénybe vehető adókedvezményre vonatkozó tájékoztató semmi esetre sem tekinthetők a Toyota Pénzügyi Zrt. által nyújtott ajánlatnak, sem tanácsadásnak, annak célja kizárólag a figyelemfelkeltés. A Toyota Pénzügyi Zrt. ezzel kapcsolatban minden felelősséget kizár. Az Euroleasing Zrt. a mindenkori bírálat alapján nyújtja a szolgáltatásait. A program a pénzügyi intézmény által szolgáltatott adatokat tartalmazza. A helyes adatok feltöltése és folyamatos aktualizálása a pénzügyi szervezet feladata és felelőssége.

Kérjük, hogy szerződéskötés előtt alaposan tanulmányozzák a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, vagy kérjék szakértőjük tanácsát. A kalkulációk tájékoztató jellegűek, a Toyota Pénzügyi Zrt. a kondíciók változtatásának és a hitelbírálat jogát fenntartja. További feltételek és részletek a Toyota Márkakereskedésekben.

tags: #zartvegu #penzugyi #lizing #elotorlesztes #információk

• Tükörkapcsoló funkciója és cseréje
• Benzines Renault téli indítása
• Lengőkar szilent csere E39 modellen
• Fékcsúszka karbantartás fontossága
• Zafira DTI kuplung alkatrészek