Pénzügyi Lízing Fogalma a Polgári Jogban
Bár a lízingszerződés igen elterjedt pénzügyi konstrukció, e szerződés letisztult polgári jogi szabályozása az új Ptk. hatálybalépéséig hiányzott. Hosszas előkészítő munkát követően 2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, azaz a 2013. évi V. törvény.
Az új Ptk. a magánjogi jogviszonyok alapvető törvénye, és átfogó kódexként szabályozza a természetes és jogi személyek személyi és vagyoni jogviszonyait. Az új Polgári Törvénykönyv jelentős változásokat hoz a gazdálkodók életében, amelyekre célszerű időben és megfelelően felkészülni.
A gazdálkodóknak egy rövidebb átmeneti, átállási időszakot követően az új Ptk. szerint kell működniük, illetve a 2014. március 15-e után kötött szerződésekre is az új polgári jogi szabályozást kell alkalmazni.
A Lízing Szerződés Fajtái
A lízingszerződésnek számos fajtája alakult ki a gyakorlatban, a két fő csoport az operatív lízing és a pénzügyi lízing.
- Operatív lízing: Célja elsődlegesen az eszköz használata, hasznosítása, nem pedig a tulajdonjog megszerzése, így tartalmában a bérleti szerződéshez áll közelebb. Az operatív lízingszerződésre a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
- Pénzügyi lízing: A használat, hasznosítás mellett jellemzően tulajdonjogszerzést (vagy annak lehetőségét) is magukban foglalják, azaz elsődlegesen finanszírozási funkciót töltenek be. Az új Ptk. a pénzügyi lízingszerződés részletszabályait nevesíti.
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó megvásárolja, majd határozott időtartamra díjfizetés ellenében lízingbe adja az Ügyfélnek az Ügyfél által kiválasztott személygépjárművet. félnek átadja a vásárlás jogát, vagy visszaadja a járművet a lízingbeadónak.
A Pénzügyi Lízing Fogalma az Új Ptk.-ban
Az új Ptk.-ban megjelenő pénzügyi lízing fogalma a törvény 6:409. § (1) bekezdésében található.
A fentiek mellett a pénzügyi lízinget a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (továbbiakban Hpt.) is definiálja. A törvény 6. § (1) 89. jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába.
A Ptk. és a Hpt. szerinti definíció közötti eltérés kapcsán kérdés merülhet fel, hogy mely törvény előírásai szerint szükséges minősíteni egy adott ügyletet elsődlegesen. Ez azért is fontos, mivel a Hpt.
Egyedül a számviteli elszámolás meghatározása nem okoz nehézséget, mivel az SzTv. egyértelmű iránymutatást ad, hogy a Ptk. előírása a mérvadó (korábban az SzTv. és a Hpt. voltak az irányadóak).
Számviteli Elszámolás
Az új rendelkezés az operatív és pénzügyi lízingek számviteli elszámolására is hatást gyakorol, mely a számviteli törvényben szereplő, alábbi pénzügyi lízing fogalommagyarázatából ered; „13. pénzügyi lízing: a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet”.
Adózási tudnivalók pénzügyi lízing esetén
A számviteli törvény korábban a pénzügyi lízinget a tulajdonjog megszerzése, illetve megszerezhetősége, vagy elővételi jog megléte alapján vizsgálta. Ez azonban az új Ptk.
Fentiekből is kitűnik, hogy a Ptk. 2026. A januári könyvelőváltás nem technikai kérdés! Ez az az időpont, amikor tiszta alapokra helyezhető a cég teljes, éves pénzügyi stratégiája. 2026.
Az elmúlt években megfigyelhető ingatlanpiaci áremelkedés okán egyre gyakrabban gondolkodnak el a könyvelők és adótanácsadók azon, hogy mindez miként hat a számvitelben és társasági adóban elszámolandó (elszámolható) értékcsökkenési leírásra. Konkrétan jellemzően úgy merül fel a kérdés, hogy amennyiben a számviteli értékcsökkenés nulla, attól függetlenül a társasági adó szerinti számított nyilvántartási értéket tovább kell-e (lehet-e) csökkenteni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.
Az új előírások számos kérdést vetnek fel az új törvény fogalmi meghatározásának köszönhetően. Ezek megválaszolására kidolgozott rend, illetve részletes szabályozás nem áll rendelkezésre.
Fentiekhez kapcsolódóan tisztázandó, hogy a gazdasági élettartam nem azonos a hasznos élettartammal. A törvény - sem a Ptk., sem az SzTv. - külön előírást erre vonatkozóan nem tartalmaz, a minősítést szerződésenként szükséges elvégezni. Fenti értelmezés alapján a lízing szerződés vizsgálatánál használandó élettartam kevésbé szubjektív megítélés eredménye, mivel a gazdasági élettartam eszköz fajtánként behatárolható.
A második feltétel esetében arra vonatkozóan nincs előírás, hogy mi számít jelentősen alacsonyabb értéknek. A harmadik feltétel esetében tisztázandó, hogy mi számít fizetendő lízingdíjnak, mivel a lízingek kapcsán számos járulékos költség és egyéb díjtétel terheli a lízingbe vevőt. Emellett a pénz időértéke is fontos szempont lehet, erre azonban nem tér ki az új Ptk. A nemzetközi előírások a lízing kezdetekor a minimális lízingfizetések jelenértékét viszonyítják a lízingelt eszköz valós értékéhez.
2022. november 30. Gyökeres változást hoz az ingatlan nyilvántartások rendszerében az E-INY létrehozása. A lízing bejegyzése a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (2013.