Pénzügyi Lízing Fogalma, Számviteli Elszámolása és Adózási Kérdései
A pénzügyi lízing egy olyan elsődlegesen eszközfedezetes finanszírozási forma, mely során a lízingbe adó a finanszírozás teljes futamideje alatt a finanszírozott lízingtárgy (jármű, gép, berendezés vagy ingatlan) tulajdonosa. A nyílt végű pénzügyi lízing fogalmát, ennek számviteli elszámolását és adózási kérdését taglalja az anyag.
A lízing egy olyan elsődlegesen eszközfedezetes finanszírozási forma, mely során - a finanszírozás teljes futamideje alatt - a Lízingbe Adó a finanszírozott lízingtárgy (jármű, gép, berendezés vagy ingatlan) tulajdonosa.
A pénzügyi lízing szolgáltatást a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt., az operatív lízing szolgáltatást a Raiffeisen Autó Lízing Kft. nyújtja.
Autólízing okosan! Tedd olcsóbbá az autóvásárlásod!
A Pénzügyi Lízing Szereplői és Jellemzői
A lízingügylet háromszereplős.
A lízingbevevő és a lízingbeadó lízingszerződést kötnek. A pénzügyi lízingszerződés lényege, hogy a lízingbeadó a lízingtárgyat (pl. gépjárművet, ingatlant) a saját tulajdonába megveszi, és a lízingbevevő használatába adja meghatározott időre. A lízing és a kölcsön közötti legnagyobb különbség, hogy lízing esetén a lízingbeadó saját tulajdonába kerül a dolog, míg kölcsön esetén a kölcsönadó által nyújtott kölcsönösszegből a vevő saját tulajdonába veszi meg a dolgot.
A lízing és a kölcsön közötti legnagyobb különbség, hogy lízing esetén a lízingbeadó saját tulajdonába kerül a dolog, míg kölcsön esetén a kölcsönadó által nyújtott kölcsönösszegből a vevő saját tulajdonába veszi meg a dolgot. Operatív lízing esetén a lízingbevevőnek jellemzően nem célja a tulajdonjog megszerzése, sokkal inkább a meghatározott időre szóló használat áll a középpontban. E biztosíték még a zálogjognál is kedvezőbb a lízingbeadó számára, mivel a tulajdonjog megmarad nála.
A Lízingszerződés alapján a Lízingbe Vevő megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát a teljes tartozást követően, a maradványérték megfizetésével. A lízingdíjak kalkulációja a lízingtárgy futamidő végi, reális piaci értéket tükröző maradványérték figyelembevételével készül, amely nem lehet nulla. Lízingbe Adónak nyitott pozíciója (maradványérték kockázata) csökkentése érdekében (vissza)vásárlási megállapodás megkötésére van szüksége jellemzően az Eladóval (vagy bármely más független 3. féllel).
A lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni. A lízingdíjat a bérleti díjhoz hasonlóan, a szerződésben meghatározott gyakorisággal (pl. havonta, évente) kell fizetni. Szintén a lízingbevevőt terheli a lízingtárggyal kapcsolatos kárveszély. Ezen terhek, költségek és a kárveszély a lízingbevevőt onnantól terheli, amikor a lízingtárgyat a birtokába adták. Amennyiben a lízing tárgya nem dolog, hanem valamely jog, akkor a felsorolt terheket a szerződéskötéstől viseli a lízingbeadó. A lízingtárgyat a lízingbevevő jogosult használni.
A hatályos fogalmak:
- Ptk. 6:409. §
- Hpt. 89. § d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába.
A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
A Pénzügyi Lízing Elszámolása és Adózása
A Számviteli törvény 2015. évi módosítása egyértelművé teszi, hogy pénzügyi lízingről csak a Htp. A Htp. • jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen, és ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába.
A Számviteli törvény a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) szerinti pénzügyi lízing fogalmat emeli be a fogalomrendszerébe, amely eltér a korábbi, számviteli törvény által meghatározott definíciótól. Ebből fakadóan előfordulhat, hogy egy korábban pénzügyi lízingként minősített ügylet már nem felel meg a számviteli törvényben is alkalmazott új pénzügyi lízing fogalom minden kritériumának és fordítva.
Az új Ptk. hatálybalépését megelőzően a Polgári Törvénykönyvben a lízing nem szerepelt nevesített szerződéstípusként. A pénzügyi lízing definícióját korábban csak a hitelintézeti törvény tartalmazta, így a lízing adójogi megítélésénél is e rendelkezéseket tekintette irányadónak a gyakorlat. 2014. március 15-étől azonban az új Ptk-ban is szabályozásra került a pénzügyi lízingszerződés.
Az új Ptk. pénzügyi lízing definíciója viszont eltér a korábbi gyakorlat alapját képező meghatározástól és a pénzügyi lízingnek a korábbiakhoz képest tágabb fogalmát határozza meg és módosítja ezáltal a pénzügyi lízing számviteli kezelését is.
Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön. Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni.
A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
Az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi maghatározása az irányadó. Ennek alapján nem kell átminősíteni a 2014. március 15-e előtti szabályoknak megfelelően pénzügyi lízingként könyvekbe felvett ügyleteket abból az okból, hogy azok nem felelnek meg a 2014.
Ha a vállalkozó 2014. március 15-e után kötött olyan szerződést, amelyet az új Ptk. szerint pénzügyi lízingként vett figyelembe, a módosított új előírások szerint, figyelemmel a hivatkozott átmeneti rendelkezésre is, a korábbi - 2014.
Számlázási Szabályok és ÁFA
A számlázási szabályok ismertetésénél két területet kell ismertetni. Először a lízingbe adó egy számlát köteles kiállítani az átadással egy időben, a számla tartalmazza az átadott eszköz értékét, nem tartalmaz viszont Áfa-t, mert nem valósult meg a termékértékesítés. A nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtás, a számlázásra a részletfizetés szabályait kell alkalmazni, a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. Így a szerződésben meghatározott futamidő alatt az előírt részfizetési határidőkben a lízingbe adó számlákat bocsát ki, mely számla már Áfa összeget is tartalmaz.
Az Áfa törvény szerint a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtás, a lízingdíj számlázása a részkifizetésekhez igazodik. Az Áfa felszámítása és levonása az általános szabályok szerint történik, tehát ha a lízingbe vevő az előzetes áfa elszámolására jogosult, úgy a számlában áthárított Áfa-t levonásba helyezheti. Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, a 12. hónappal időarányos részteljesítésként teljesítés és Áfa fizetés történik.
2019.01.01-től a személygépkocsi bérleti díjában felszámított forgalmi adó 50 %-a levonható minden nyilvántartás nélkül. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a lízing futamideje 2018.12.31-e után kezdődött.
Lízingbe Vevőnek teljes ÁFA fizetési kötelezettsége van a futamidő elején, amely a lízingtárgy átadás-átvételekor esedékes és később visszaigényelhető/levonásba helyezhető, a mindenkori számviteli törvényeknek megfelelően. A havi lízingdíjak tőketörlesztő részét ÁFA terheli. A vételár ÁFA tartalmát a Lízingbe Adó visszaigényelheti/levonásba helyezheti a hatályos számviteli szabályoknak megfelelően.
Ajánlott a rendszeres ÁFA elszámolásra kötelezett vállalkozások számára, mert bár ezzel a típusú lízingszolgáltatással a lízingbe vevőnek az ÁFA teljes összegét a futamidő elején kell megfizetnie, a beszerzési ár ÁFA-tartalmát a lízingcég által kiállított számla alapján visszaigényelheti. A lízingbe vevő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. Az utolsó lízingdíj, vagy a maradványérték megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül.
Számviteli Elszámolás a Lízingbevevőnél
A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget.
Gyakran előfordul, hogy a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a tulajdonjog nem száll át a lízingbevevőre, mert a részleteket nem fizette meg vagy a futamidő közben felmondják a lízingszerződést, illetve nem él vásárlási jogával. A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi. Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni. Ezen helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz, úgy hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára.
A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt. a lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat az eszközök között kell kimutatni, míg a kapcsolódó kötelezettséget pedig az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni.
Amennyiben nyíltvégű lízingszerződés esetén a lízingbevevő a futamidő végén - a korábbi díjak megfizetése esetén - a tulajdonjog megszerzését választja, kérdéses a maradványérték kezelése. Egyik megoldásként a lízingbeadó kiállítja a maradványértékről szóló számlát, mely számvitelileg tőketörlesztésnek, áfaszempontból azonban termékértékesítésnek minősül. A lízingbevevő ezzel párhuzamosan nem termékbeszerzést, hanem szintén tőketörlesztést könyvel. Alternatív megoldás a maradványérték ráaktiválása a lízingbevevő könyveiben a már meglévő, amortizált lízingtárgyra.
Ha a lízingbevevő nem él tulajdonszerzési opciójával, köteles a lízingtárgyat visszaadni a lízingbeadónak, s kivezetni könyveiből. E kivezetés bizonylata elméletben lehetne a lízingbevevő által kiállított számviteli bizonylat, hiszen ekkor a használati jogot ő adja vissza a lízingbeadó számára. Ekkor a lízingbevevő értékesítést, a lízingbeadó pedig beszerzést könyvelne. E bizonylat legegyszerűbb könyvelési tétele az, ha a lízingügylet indulásakor könyvelt tételek ellentettjét rögzítik a felek a könyveikben. A lízingbeadónál így a könyvekben megjelenik a lízingtárgy, és ezzel azonos értékben csökken a lízingbevevővel szembeni követelés. A lízingbevevő könyveiben a maradványértékkel csökkentett eszközérték is kivezetendő, hiszen az eszköz ekkor már nincs a birtokában.
Ekkor a Számviteli törvény 50. § (6) bekezdése alapján az alkalmazandó ár csak az eszköz piaci értéke, de maximum az eredeti eladási ára lehet.
A Lízingbeadó Számviteli Elszámolása
A lízingbe adónál a lízingbe adás értékesítés, a nettó árbevétel része. A lízingtárgy átadásakor Áfa elszámolásra nem kerül sor.
A magyar számviteli előírások szerinti beszámolót készítő lízingbeadók számára a fentieket árnyalja a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai.
Az eszköz értékesítésekor a lízingbeadó számára a korábban meg nem fizetett tőke- és kamattartozást, valamint nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a maradványérték megtérülését az értékesítési ár biztosítja, illetve ezen túlmenően - a szerződés típusától (nyílt/zárt) és a szerződés rendelkezésietől függően - rendezni kell a különbözetet is.
Adózási Szempontok
A részletekkel együtt számlázott kamat ráfordítás. Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre.
Lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától. Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék.
A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 78. § (2) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. § (5) bekezdése szerinti - kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani.
A pénzügyi lízinggel kapcsolatos alapvető számviteli probléma a pénzügyi lízing új fogalmának bérlettől történő elhatárolásában rejlik. A pénzügyi lízing új Ptk-beli definíciójában rögzített első esetben a bérlettől az határolja el a pénzügyi lízinget, hogy a lízingtárgy lízingbe vevő által történő használatának időtartama eléri a lízingtárgy hasznos élettartamát.
A legnehezebb elhatárolási problémákat a gyakorlatban vélhetően a pénzügyi lízing első és harmadik esetkörének megfelelő ügyletekkel kapcsolatban tapasztalhatunk majd. Ezen problémák kiküszöbölésére megoldást csak a pontosan megszerkesztett lízingszerződés és a megfelelően vezetett számviteli nyilvántartás jelenthet majd. Azonban arra is fel kell készülni, hogy az adóhatóság is vélhetően e két esetkör kapcsán vizsgálja, és esetleg próbálja majd átminősíteni az egyes ügyleteket és ez alapján levonni az átminősítéshez kapcsolódó számviteli és adójogi konzekvenciákat.
Példák és Gyakorlati Esetek
Az eszköz teljes bekerülési értéke 10 millió forint. A részletek összege 9 millió forint, 1 millió forintért (vételi opció) kerülhet az eszköz a lízingbe vevő tulajdonába. Ebben az esetben az ésszerű gazdasági döntés az lehet, hogy a lízingbe vevő él opciós jogával.
Az eszköz teljes bekerülési értéke 10 millió forint. A részletek összege 6 millió forint, 4 millió forintért (vételi opció) kerülhet az eszköz a lízingbe vevő tulajdonába. Ebben az esetben az ésszerű gazdasági döntés kettős lehet, vagy él a lízingbe vevő opciós jogával, vagy sem. Nem valószínű, hogy a szerződést átminősíthetik.
A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján - a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális - zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük. Az áfatörvény szerint akkor, ha a tulajdonjog átszállása a futamidő lejártával és az ellenérték kiegyenlítésével automatikusan megtörténik, azaz a lízing zártvégű, a birtokbaadáskor fizetendő az áfa.
Táblázat: Zárt- és Nyíltvégű Lízing Összehasonlítása
| Jellemző | Zártvégű Lízing | Nyíltvégű Lízing |
|---|---|---|
| Tulajdonjog átszállása | Automatikus a futamidő végén | Opcionális, a futamidő végén dönt a lízingbevevő |
| Áfa fizetés | A birtokbaadáskor fizetendő | A futamidő alatt, részletekben fizetendő |
| Maradványérték | Nincs külön maradványérték fizetés | A futamidő végén fizetendő, ha a lízingbevevő meg akarja szerezni a tulajdonjogot |
A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.