A Pörgős Élményautó: Suzuki Swift Sport 1.6 16V
Manapság szinte nem is lehet szívómotorral szerelt sportautót vásárolni, mivel az egyre szigorodó környezetvédelmi normák minden gyártót a turbós erőforrások felé terelnek, és sajnos a lóerők számháborúja sem kedvez a feltöltő nélküli motoroknak. Éppen ezért számít üde színfoltnak a mini hot-hatch mezőnyben a Suzuki Swift Sport, amely pörgős, 1.6 literes benzinmotorral, sportosra hangolt futóművel, precíz manuális váltóval és közvetlen kormányzással csábítja a vezetési élményre vágyó sofőröket.
Dinamikus Külcsín és Praktikus Megoldások
A Suzuki Swift Sport egyedi megjelenésével azonnal kiemelkedik a tömegből. A mélyre húzott első lökhárító „karmos” ködlámpabetétekkel, a széles küszöbtoldat, továbbá a hátsó diffúzor két kipufogóvéggel és a látványos tetőszárny integrált féklámpával, mind olyan részletek, amelyek első pillantásra egyértelművé teszik, hogy ez bizony a sportváltozat. A tervezők dicséretére szóljon, hogy a teszthét során rengetegen megnézték az utcán, és még szóbeli elismerést is kapott, ami főként a dögös kiegészítőknek köszönhető. A harsányabb színárnyalat sokat dobna a megjelenésén, mert a tesztautó feláras gyöngyházmetálja túlságosan visszafogott ahhoz képest, hogy mennyire virgonc az autó.
Ez eddig is köztudott volt, tesztünk apropóját viszont az adja, hogy egy ideje már ötajtós kivitelben is kapható az esztergomi csúcsmodell, vagyis még egy érv szól mellette, ami főként kezdő apukáknak jöhet jól, hiszen mostantól sportos családi autóként is lehet rá hivatkozni, ha meg kell győzni az asszonyt, hogy miért nem elég a sima Swift. Persze az oldalanként plusz egy ajtó miatt nem lett nagyobb a térkínálat és a csomagtartó sem, de legalább nem kell bujkálni, ha gyerekülést akarunk betenni a hátsó sorba, vagy esetleg négyen utaznánk az autóban. Ha nagyon szigorúak akarunk lenni, akkor felróhatjuk, hogy egy hot hatch három ajtóval vagányabb, mint az ötajtós kivitel, de a Swift Sport esetében nem olyan egetverően nagy a különbség.
A hétköznapi használhatóság jegyében a hasmagasság csak egy centiméterrel alacsonyabb az alapmodellnél, és a rugózás is éppen csak annyival keményebb, hogy kanyarokban minimális legyen az oldaldőlés, de a Hungária körúton ne essen ki a fogtömésünk. Mindenképp megemlítendő még, hogy optikailag és a stabilitás szempontjából is előnyös a 17 colos felniszett, amin a 195/45-ös Continental gumiabroncsok remekül teljesítenek. Külsőleg egyedi ködlámpafészke, méhrácsos légbeömlője, a LED-es nappali fény hiánya, xenonlámpák, kötények, hátsó diffúzor, hátsó tetőszárny és méretes kétoldali kipufogók jelzik, hogy nem hétköznapi a kicsike, hossza az optikai tuningnak köszönhetően négy centivel nőtt.
Motor és Vezetési Élmény: A Szívómotoros Varázs
És ha már a teljesítmény szóba kerül, jöjjön az, ami a Swift Sport esszenciáját adja. Az 1.6 literes feltöltő nélküli benzinmotor adataival lóerőhuszár körökben nehezen lehet érvényesülni, hiszen a 6900-as percenkénti főtengelyfordulatnál jelentkező 136 lóerő, és a 4400-nál beköszönő 160 Nm egyike sem egy eget rengető érték. Mindezt viszont úgy lehet előcsalni belőle, hogy aki ezt nem élvezi, az vagy nem szeret vezetni, vagy annyira hozzászokott már a pincéből is maximális nyomatékon húzó turbódízel cégautókhoz, hogy sosem fogja megérteni, mitől annyira eufórikus élmény, amikor a fordulatszámmérő mutatója belekarcol a 7000-be. A készséges 1,6-os épp csak egy hajszállal maradt el attól, hogy megkapja a tökéletes sportmotor minősítést.
Baleno acélfelni specifikációk
A Swift Sport kormánya mögött ez bizony gyakran előfordul, ha az ember belefeledkezik a vezetésbe, például valamelyik szerpentinen a Pilisben, ahol igazán elemében van az autó. A motor pörgős karakteréből és az alacsony tömegből egy másik jó dolog is fakad: nem kell 150-nel repesztenünk, hogy élvezzük a sebességet, hiszen már ennek felénél is mosolyra biggyed a szánk. A 136 lóerős (6900 fordulat/percnél), 160 newtonméteres (4400 fordulat/percnél) 1,6 literes, 16 szelepes szívómotor kipörgetve adja meg a vezetés igazi csípős ízét, 4000-es percenkénti fordulat fölött már szépen ordít a motor és a kipufogók is gyönyörűen vokáloznak (a motor 7200-nál szabályoz le). Élveztem minden percet a kocsiban még akkor is, ha ereje néha elvette az eszemet. A 136 lóerő persze elsőre semmiségnek tűnik, de ehhez csupán egytonnás tömeg társul, feszes futómű és egy jól felépített kiosztású váltó, ami összesítve adja meg a kocsi élményautó jellegét.
Suzuki Swift Sport 0-100 and 100-200 Acceleration MK1 1.6, Simota CAI
A kormányzás pontos, de adhatna több visszajelzést. A hatsebességes manuális váltó egy leheletnyit hosszú úton jár, viszont a kapcsolási érzet rendben van, és az áttételezése is remekül passzol a motor karakteréhez. A váltó pontosan, könnyen jár, a meglehetősen nyomaték és a könnyű kasztni miatt lehet kevés váltással autózni, városban is. A városi forgalom ritmusában már 70 kilométer/óránál elviszi az 1.6-os blokk az alig több mint egytonnás kasztnit hatodik fokozatban, ha viszont kipróbálnánk, hogy milyen érzés a 8,7 másodperces nulla-százas sprint, elég csak jól kihúzatni az első két sebességet. A gyári adatnál néhány tizeddel jobb 0-100-as sprint érték sokat elmond a kisautó vehemenciájáról. Száz fölött hangos a kocsi, de ez férfiasan hangos, borostás és szétdohányzott torkú izomtörpe.
Élveztem minden percet a kocsiban még akkor is, ha ereje néha elvette az eszemet. Nehéz megállni, hogy lámpánál ne mutassunk be a többi autósnak. Persze nem az ujjunkat emeljük, hanem egy erős gázfröccs nyomán a nyomunkat és a hűlt helyünket, esetleg féklámpáink izzását mutatjuk be a távolban. A kocsi sportos jellege akkor is ilyen helyzetekbe sodor, amikor a párharc győztese, vagyis a mi győzelmünk nem eldöntött. Jómagam annyira rákaptam az ízére, hogy ha a sajátom lenne, még egy sportkipufogó-rendszert is tennék alá, hiszen ha már huligánkodik az ember, akkor tegye azt tisztességesen. Ugyan a gyári rendszernek is van hangja, de egy rendes hot hatch-nek legyen is öblös dörmögése.
Belső Tér és Felszereltség
Belül szintén találunk megkapó részleteket. A kemény műanyagok nem tartoznak közéjük, de ezekről elvonják a figyelmet a szép alumínium pedálok, a vörös-fekete sportülés, és a kormány, valamint a váltókar vörös cérnával készült bőrözése. A beltér komorságát piros cérnával varrott sportkormány, bőr váltószoknya, alumínium pedálok, szűk sportülések és egyedi műszerfali órák dobják fel. Bár a Swift műszerfala is jól mutat, nívós anyagaival és szép esti fényeivel az Opel belseje tűnt a legkevésbé kisautósnak egy összehasonlító teszt során.
A jó oldaltámasztást adó székek megjelenésük és tartásuk példás, sajnos még legalacsonyabb állásban is kicsit magasan vannak, és mellben, sőt fenékben is sokaknak szűknek bizonyulhatnak. Ezen felül viszont tényleg semmi radikális változás: némi krómkeret itt, néhány ismerős, Suzukisan egyszerűen kezelhető műszer ott. Indításkor (szériában kulcs nélkül) még semmi morcosságot nem hallani a kipufogók felől, de ez menet közben változik.
Ismerje meg a Suzuki Hayabusát
Szerencsére másból nem szenvedünk hiányt: xenon fényszóró, kulcs nélküli nyitás, hét légzsák, ESP, elektromos tükrök, ülésfűtés és a rendes oldaltartást biztosító sportülések mind a csomag részét képezik. A Swift Sport mindent ad, amit egy csúcs felszereltségű Swift: hét légzsákot, ESP-t, Bluetooth-t, multifunkciós kormányt, tempomatot, ülésfűtést, automatikus klímát. Egyedül az elektronikus gázpedál, 2-esben 2000 alól indulva nem nagy élmény a gyorsulás.
Szintén apró spórolás, hogy a négy elektromos ablak közül csak a sofőré teljesen automata, aminél nagyobb hiányosság, főként a többi európai piacon, hogy a csúcsfelszereltség ellenére nem lehet navigációt rendelni az autóba. Mégis, aki hozzászokik a sportos karakterhez képest kissé magas üléspozícióhoz, és „japánosan minőségi” utastérhez, ahol bizony találkozni kemény műanyagokkal, az hamar megszokja.
Futómű és Menettulajdonságok
Menettulajdonságai szinte sportosak, jó gumikkal meglepően magas kanyarsebességek érhetőek el - jó úton. A normál változatokhoz képest átdolgozták az elöl MacPherson-, hátul csatolt lengőkaros felfüggesztéseket, keményítettek a rugókon, kissé leültették, és szélesítették a nyomtávját. Az 15 hüvelykes téli gumijai acélfelnikre feszültek, alapfelszereltség amúgy a 17 hüvelykes alufelni, peres gumikkal. A kormányzás pontos, és elegendő információt szolgáltat az útról. Utóbbi a futóműről is elmondható, igaz a hangolás kissé átesett a ló másik oldalára.
Ugyanis a MONROE lengéscsillapítókkal ellátott rendszer már a 185/60-as 15 collos kerekeken (télis gumi) is kimondottan feszes volt - ez a gyári 195/45-ös 17-es papucsokkal kombinálva már sokak számára zavaró lehet. Egészen addig, amíg nem a kanyarvadászat a cél. Bár éppen a téli gumik miatt nem lehetett tökéletesen kiautózni a felfüggesztésben rejlő potenciált, azért így is ígéretesen teljesített a Swift Sport. Módfelett élvezetes terelgetni; ha kell, és ha akarjuk, szépen odateszi a fenekét terhelésváltásra (például gázelvételre), mindezt persze könnyen kontrollálható módon (a menetstabilizáló természetesen kikapcsolható). A négy tárcsafékkel ráadásul tökéletesen adagolható a fékerő, határon autózva pedig könnyen táncba vihető az autó feneke. Plusz pont, hogy bekapcsolt menetstabilizálóval is teret enged a játéknak, épp annyira, hogy egy kevésbé tapasztalt sofőr is megismerje a viselkedését, de ne hozzon rá frászt.
Futóműve kemény, de nem ráz rossz úton sem. Sajnos csak lassan újítják az utakat Bp-en, de azért mára eljutottunk odáig, hogy sima utakon lehet közlekedni, ahol szar az út ott lassan megyek, a beltéri műanyagokat a /75-ös virslire tervezték, rossz úton, nem is azt mondanám, hogy ez vagy az zörög, korrekten az egész, de nem vészes, nem szétesős érzés, vigyázni kell rá.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
Fogyasztás és Gazdaságosság
A Suzuki Swift Sport élvezeti értékét pontosan az adja, hogy úgy lehet vele huligánkodni, hogy közben bírja is a technika, mert ezt tényleg erre tervezték. És a motor pörgős karakteréből és az alacsony tömegből pedig egy másik jó dolog is fakad: nem kell 150-nel repesztenünk, hogy élvezzük a sebességet, hiszen már ennek felénél is mosolyra biggyed a szánk. Ez pedig a mai túlságosan steril (értsd: pihentető, csendes, puha) autók világában olyan kincs, amit egy benzinvérű sofőr mindennél többre értékel. A Swift mellett szól az is, hogy fogyasztás terén is felhasználóbarát, ugyanis a teszthét alatt egyáltalán nem óvatoskodva, főként városi használat során, minimális autópályával és jó adag szerpentines kanyargással 6,7 litert fogyasztott száz kilométerre levetítve. A normatesztünkön 7,1 literes átlag az utána következő viszonylag sok városi használat során sem ment 8 liter fölé, amely egy árnyalatnyival a gyári adatok alatt van. Persze még ez a jónak tűnő érték is lehet sok, ugyanis a drágábbik (legalább 98-as) üzemanyagból illik adni a sportos Swiftnek.
A gyártó által megadott fogyasztási adatok sokszor ideális körülmények között kerülnek tesztelésre, ezért a valóságban általában magasabb értékekkel találkozhatunk. A Fogyasztást Befolyásoló Tényezők: Vezetési stílus, Útvonal, Műszaki állapot, Terhelés. Fontos a rendszeres karbantartás, a vezetési stílus tudatos alakítása, és a külső tényezők figyelembe vétele. A Swift Sedan 1.6 tulajdonosok vegyes tapasztalatokról számolnak be a fogyasztással kapcsolatban. A városi fogyasztás magasabb, mint a városon kívüli. A téli időszakban a fogyasztás megnő. A rendszeres karbantartás és a megfelelő guminyomás sokat számít a fogyasztás szempontjából. A Suzuki Swift Sedan 1.6 fogyasztása nem mondható kiemelkedően alacsonynak, de megfelelő odafigyeléssel és vezetési stílussal a legtöbb tulajdonos számára elfogadható szinten tartható.
Ár és Versenytársak
Mindezt 5,1 millió forintos áron, ami első hallásra elég borsosnak tűnhet, de ha jobban belegondolunk a csúcsmodellről van szó, minden extrával felszerelve, melynek nem nagyon van ellenfele, hiszen a mini hot-hatch mezőny többi tagja már mind turbóval termeli a lóerőket, ennél több pénzért. Öszinteségért jó pont a Suzukinak, árazásért viszont rossz. Ugyanis sokakat el fog ijeszteni a 4,32 millió forintos listaár, anélkül, hogy megnéznék, mi mindent kapnak az összegért. A sportos vezetők igényeit maximálisan kiszolgálja a Swift, sőt a kevésbé sportosakból is kihozza gonosz énjüket, viszont sajnos nem szabad elfeledkezni a modell nálunk az indokoltnál talán még alacsonyabb presztízséről, amely miatt sokan felháborodhatnak a magas alapár láttán. A hajtásláncot ennek ellenére sem érheti kritika, szinte minden úgy működik, ahogy annak egy sportos autóban kell. Mindezt öt ajtóval 5,21 millió forintért.
A kisautó kategória egyik legjobbja ez a kocsi a vezetés élményét tekintve. Ha hozzátesszük, hogy milyen áron, akkor valóban nincs ellenfele. Magyarországon egy új Suzuki bevezetése mindig nagy esemény. Az új Swift a széria térdlégzsákkal, légkondicionálóval és ESP-vel más pályán focizik, mint eddig, viszont ára sem ugyanaz, mint agyonakciózott elődjéé. A tuning Suzuki belül szép, de én egyértelműbb gyorsulást vártam tőle a szárny és a szoknya miatt.
Összehasonlításképp, a Suzuki Swift 1.2 GLX AC gazdag felszereltsége a 3,7 milliós ár ellenére megmenti a Swift ár/érték arányát. Az 1,2-es motor nem valami erős, de jól pörög, finoman jár és mért fogyasztása a legalacsonyabb lett, százon 5,7 literrel. Kulturáltan működik a Swift, jó felszereltségéhez és a többiekhez képest ára sem kiugró. A szűk kasztni és a Mazdáétól messze elmaradó vezetési élmény nem engedett többet a harmadik helynél egy összehasonlító tesztben.
Régebbi Generációk és Konkurensek
A Suzuki Swift, különösen a szedán kivitel, sokak számára a megbízhatóság és a praktikum szinonimája. Lassan három évtizede annak, hogy a „régi Swift" első esztergomi példányai megjelentek a szalonokban, és hamarosan megváltoztatták a KGST-típusok uralta utcaképet. A takarékos és agyonüthetetlen technikájú kisautó állományát az elmúlt években elkezdte ugyan megtizedelni fő ellensége, a korrózió, és a presztízse is szerény, de még mindig sok példány szolgálja az olcsó napi mobilitást. Már az egyliteres, háromhengeres motor is elfogadhatóan vitte, az ideális megoldást pedig a 68 lóerős 1,3-as jelentette. Utóbbit 2001-ben váltotta le a 16 szelepes, Euro3-as tisztaságú kivitel, amely 85 lóerejével fürgévé tette a Swiftet. A négyajtós Sedan presztízsben mindig is a ferdehátúak felett állt, a csúcsot pedig az olyan változatok jelentették, mint az utolsó évjáratú GLX, amely olyan alap- illetve feláras felszereléseket kapott, mint a két légzsák, a távirányítós központi zár, a négy elektromos ablakemelő, az elektromos tükörállítás és a klíma. Érdekes, hogy ekkoriban még választania kellett a vevőnek: szervokormányt, vagy légkondicionálót szeretne, mert a kettőt együtt nem kaphatta meg. A Sedan legnagyobb értéke az alapból is 365 literes csomagtartó, sok vevő a klasszikus lépcsőshátú formához ragaszkodott. A 365 literes csomagtartó megfelelően kiszolgál egy négytagú családot, a raktérnek világítása is van, a hátsó támlák pedig szimmetrikus osztással dönthetők.
Suzuki Swift Sedan 1.3 16V GLX Műszaki adatok
| Paraméter | Érték |
|---|---|
| Hengerűrtartalom | 1298 cm³ |
| Teljesítmény | 85 LE/62 kW (6000 1/min) |
| Nyomaték | 106 Nm (3000 1/min) |
| Hosszúság x szélesség x magasság | 4090x1590x1350 mm |
| Tengelytáv | 2365 mm |
| Csomagtartó | 365 l |
| Gumiméret | 155/70 R13 |
| Gyorsulás 0-100 km/h | 11,0 s |
| Végsebesség | 165 km/h |
| Vegyes fogyasztás | 5,6 l/100 km |
A korábbi tesztautóknál tompábban viselkedett a fehér háromajtós, ami a magas oldalfalú téli gumikon múlhatott. A Hyundai i20 és a Swift töréstesztje messze kiemelkedik a mezőnyből, mert a két friss autó már a jelenlegi, szigorúbb értékelési sémában ért nagyon jó pontszámmal öt csillagot. Az Opel Corsa vidám színeivel a belső szépségversenyt nyerte. Mivel Sárit kivéve mindannyiunkat XL méretben szállított le a gólya, nagyra értékeltük az i20 és a Corsa, de főleg a Fabia relatív tágasságát. A Fabia modern turbómotorja, tágassága, eltalált futóműve és jó ár/érték aránya elég az első helyhez. Nagyon kiegyensúlyozott autó a Fabia, sok benne a hely, belső tere hervasztó, de praktikus. Kényelme és ár/érték aránya is jó, eltalált futóművével és erős motorjával vezetni is kellemes. Messze a Mazdát a legjobb vezetni az öt közül. A Mazdában él mind a 84 lóerő, az 1,3-as benzines jól harap és felszabadultan pörög, ami egyre ritkább. Váltója a legjobb az öt közül, motorjában van elég tűz, de fogyasztása és kényelme sem rossz.