A Benzinmotorok Sűrítési Viszonyának Csúcshőmérséklete
A motorok teljesítmény- és nyomatékértékei után a sűrítési viszony a leggyakrabban szóba kerülő műszaki adat.
A hengerben alternáló mozgást végző dugattyúnak két véghelyzetét holtpontnak nevezzük, az alsó és felső holtpont között bejárt utat pedig löketnek.
Ez az érték, valamint a henger átmérője határozza meg a henger lökettérfogatát, egyszersmind a motor karakterisztikáját is.
Négyütemű motor működése
Ha a dugattyú a felső holtponton áll, felette, a hengerfejben marad egy kis tér, melynek lökettérfogathoz viszonyított mérete igen fontos, tudniillik, a két térfogat arányát nevezzük sűrítési viszonynak.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
Ez egy elméleti érték, aminek a jelentőségét akkor értjük meg, ha belegondolunk abba, hogy a sűrítés valójában a szelepek, csatornák zárása után kezdődik, nem az alsó holtpontban.
Rosszul számolt sűrítési viszonynál kopogásos égés alakulhat ki, ami egyebek mellett a dugattyút is tönkre teheti.
Ha megnézünk például egy japán és egy európai motorkatalógust, azt vehetjük észre, hogy előbbiben kisebb értéket adnak meg a sűrítési viszonynál, mert távol-keleti barátaink nem az alsó holtponttól számolnak, hanem a kipufogócsatorna (2T), illetve a szívószelep (4T) zárásától.
Azt hihetnénk, hogy ez így jobb, de az igazság „féltávon” keresendő, mert - jól működő szívó- és kipufogórendszer esetén - a sűrítés kezdetén már van bizonyos nyomás a hengerben a gázlengések miatt.
Különösképpen igaz ez a feltöltős motorokra, hiszen ezeknél a levegő-üzemanyag keverék a sűrítés kezdetkor már elősűrített állapotban van - ha ezeknél akkora lenne a sűrítési viszony, mint egy atmoszférikus motornál, biztosra vehetnénk a detonációt és persze a hajtómű károsodását.
Adott Motor Sűrítési Viszonyának Megállapítása és a Szükséges Adatok Mérése
A 125-ösnek mondott motorok csak a legritkább esetben 125 köbcentisek, hiszen a gyártók szeretnek kerek furat és löket értékekkel dolgozni, ezek azonban ritkán adnak ki kerek térfogatértékeket.
Ha pontosan utánaszámolunk, általában kiderül, hogy van 2-3 köbcenti differencia, sőt néha több is.
Fontos továbbá, hogy a felújítások során, a hengerfúrások alkalmával változik a furat átmérője, ezáltal a hengertérfogat is.
A pontos értéket csak a valós méretek ismeretében tudjuk megállapítani.
Ha megvannak az adatok a következő képlet alapján számolhatjuk ki, hogy hány köbcentis is valójában a henger: a furat átmérőjének négyzetét megszorozzuk 3,14-gyel, ezt osztjuk 4-gyel, majd a megszorozzuk a löket értékével.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
(V=d2*π/4*llökethossz).
Ha minden adatot centiméterben viszünk be, a végeredményt köbcentiméterben kapjuk.
A dolog azonban csak ezután válik cifrává, az égéstér térfogatát ugyanis nem tudjuk (egyszerűen) kiszámolni, ehhez egy különleges megoldáshoz, a köböléshez kell folyamodnunk.
Vegyünk egy injekciós fecskendőt, töltsük fel benzinnel, nézzük meg, hogy a feltöltés után pontosan melyik rovátkánál áll az üzemanyag szintje, majd kezdjük el a gyertyanyíláson át befecskendezni a folyadékot a hengertérbe, úgy hogy a dugattyú a felső holtponton áll!
Ha a gyertyamenet aljáig megtelt a henger, hagyjuk abba a befecskendezést és nézzük meg, mennyi benzin fogyott a fecskendőből - amennyi hiányzik, annyi az égéstér térfogata.
A henger falának vastagon bezsírozása
A henger falát vastagon bezsírozzuk, majd a dugattyút pontosan a felső foltpontba állítjuk.
Ekkor a felesleges zsírt letöröljük.
A pontos beállítás érdekében használhatunk mérőórát, a továbbiakban pedig ügyeljünk arra, hogy a mérés folyamán a dugattyú ne mozduljon el.
Az eljárás komoly előkészületeket igényel.
Biztosítanunk kell például, hogy a mérés során ne szökhessen meg a dugattyúgyűrűk mellett folyadék (a hibátlan állapotú gyűrűk sem zárnak tökéletesen), ezért a réseket ideiglenesen ki kell töltenünk valamilyen anyaggal, pl. kenőzsírral.
Emellett figyeljünk rá, hogy a gyertyanyílás a művelet alatt az égéstér legmagasabban fekvő pontja legyen, s arra is, hogy a folyadék beöntése közben ne maradjon benn levegőbuborék!
Ha gyakran csinálunk ilyen méréseket, egy a mért motorhoz illő gyertya kibelezésével, átalakításával célszerű ún. köbölőgyertyát készíteni.
Az átalakított gyertya
Az átalakított gyertya. A porcelán eltávolítása után két egymással szemben álló injekciós tűt rögzítünk be, kétkomponensű ragasztóval.
Mindig a megfelelő méretű gyertyát használjuk, fontos a menethossz.
Ha megvannak az értékek, a következőképpen számolhatjuk ki a motor elméleti sűrítési viszonyát.
A teljes térfogatot, tehát a hengerét és az égéstérét összeadjuk, és elosztjuk az égéstérével.
Például ha egy 125-ös motoron 10 cmᵌ égésteret mérünk, akkor a sűrítési viszony 13,5:1-nek adódik, ami egy mértékegység nélküli viszonyszám.
Alacsony vagy Magas Sűrítési Viszony a Jó? Meddig Lehet Növelni és Mi a Növelés Veszélye?
Egy minimális érték mindenképpen kell a motor működéséhez - 8,0:1 alatt nemigen találunk még az öreg vasak között sem.
A mai, benzines járművek nagy többsége valahol 10,0:1 és 12,0:1 közötti értéken működik, keményebb négyütemű sportmotoroknál sem találtam 13,0:1 fölötti számokat.
Kétüteműeknél viszont 14,0:1-15,0:1 is előfordul, sőt a kétütemű gokartoknál olyan sűrítésekről (pl. 20,0:1!) mesélnek, amelyek már-már dízelmotornál is elmennének.
A magasabb érték magasabb teljesítményt eredményez, méghozzá úgy, hogy a fogyasztásra is kedvező hatással van, de egyúttal nagyobb igénybevételt is jelent a forgattyús mechanizmusra nézve.
A felső határt mégsem a sűrítési viszony nagysága jelenti, hanem az alkalmazott benzin, pontosabban annak oktánszáma.
Négyüteműnél sem ismeretlen jelenség a kopogásos égés
Négyüteműnél sem ismeretlen jelenség, bár jóval kisebb eséllyel fordul elő. Közel az alumínium olvadáspontjához a kopogásos égés egyszerűen kilöki a dugattyú közepét.
Az oktánszámot fordíthatnánk úgy is, hogy kompressziótűrő-képesség.
Ha ezt a határt feszegetjük, a benzin-levegő keverék a sűrítési ütem vége felé, a nagy nyomás és hőmérséklet hatására magától meggyulladhat.
A normál égési sebesség 10-15-szöröse(!), ami kalapácsütésként hat a dugattyú tetejére és az egész forgattyús mechanizmusra.
Ezt nevezzük kopogásos égésnek, a jelenséget figyelő érzékelőt pedig kopogásszenzornak.
Utóbbi a hengerfej égéstér közeli részére szerelve, mint valami mikrofon figyeli a motor hangját: kiszűri ezeket a kalapácsütéseket, majd jelzi a motorvezérlő elektronikának a bajt.
Tapasztalt vezetők, versenyzők füllel is észreveszik…
Hogyan Befolyásolható a Sűrítési Viszony?
Ha növelni vagy csökkenteni szeretnénk a sűrítési viszonyt, több lehetőségünk is adódik.
Az alkalmazott tömítések vastagsága például jelentősen befolyásolja az értéket, ezért a megvalósítás kétütemű motoroknál felettébb egyszerű, többnyire ezt is alkalmazzák.
Főként a hengerfejtömítés és a hengertalptömítés méretváltozása van hatással a sűrítési viszonyra, igaz, utóbbi cseréje a henger emelésével-süllyesztésével a vezérlést is módosítja.
Ez akár még jól is jöhet, de csak átgondolt konstrukcióknál, „véletlenül” csak igen ritkán hoz pozitív változást.
tags: #suritesi #csucshomerseklet #benzin #motor