A Škoda modellek története és jellemzői
A világ harmadik legrégebbi autógyártójának története 1895-ben kezdődött, amikor két fiatalember a Slavia nevű kerékpárok gyártásába fogott. A Laurin & Klement céget Václav Laurin, aki a Cseh Kerékpáros Klub tagja volt, valamint Václav Klement könyvárus alapította kerékpárok gyártására. Első kerékpárjuk a Slavia nevet viselte, és Mladá Boleslavban gyártották. Az első két év alatt öt kerékpármodelljük jelent meg a piacon.
1898-ban biciklire segédmotort, a rákövetkező évben már rendes motorkerékpárt is gyártott a cég. 1901-ben a cég elindította járműveit nemzetközi versenyeken, először a Párizs-Berlin útvonalon. A motorkerékpár és motoros tricikli osztály tízfős induló mezőnyében Narcis Podsedníček szerelő lenyűgöző teljesítményt nyújtott Slavia B-jén. A következő évben a gyár megnyerte első versenyét, Bohemiában.
A kezdetek: Laurin & Klement
1905-ben gördült ki a mobilitás úttörőinek - Václav Laurin és Václav Klement - első autója, a Voiturette A a gyárcsarnokból. Ez volt az első autó, amely Mladá Boleslav városában készült, és sikeresen folytatta a SLAVIA kerékpárok és a LAURIN & KLEMENT motorkerékpárok által megkezdett utat. Az egy literes, kéthengeres V elrendezésű motorral az L&K VOITURETTE A teljesítménye 7 lóerő volt, amely kiemelkedő kezelési és vezetési tulajdonságokkal, valamint kiváló ár-érték aránnyal párosult. A 40 km/h végsebességre képes VOITURETTE A-t a következő években újabb betűkkel jelölt modellek követték.
1911-ben a figyelemre méltó S sorozat gyártása 14 évig tartott, így a gyár bestsellere lett akkoriban. Több, mint 2000-et gyártottak különböző változataiból. Részben az S sorozatnak köszönhetően a LAURIN & KLEMENT hamarosan az Osztrák-Magyar monarchia legnagyobb autógyártójává vált. 1913-ra az L&K Sg verzió tíz kivitelben került forgalomba, ilyen volt a Doctor vagy a Lady kupé, illetve a Progress kisteherautó verzió. Az S modell névre keresztelt autó folyadékhűtéses, 4 hengeres, 54 lóerős volt. Érdekessége, hogy ez volt a legelső folyadékhűtéses autó. A típus rendkívül sikeres volt; még Oroszországba is exportáltak belőle.
Az egyesülés és a Škoda márka születése
A Laurin&Klement néven futó céget 1925-ben vásárolta fel az Emil Škoda mérnök által alapított ipari konszern. A céget Emil Škoda alapította 1899-ben. A plzeňi gyár tömegközlekedési és elektrotechnikai eszközökre, valamint fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák-Magyar Monarchia vezető cégévé vált, és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. Sikerének köszönhetően gyorsan gyarapodott, így egyesült az L&K-val 1911-ben, és Škoda személy- és tehergépjárműveket is elkezdtek gyártani.
Az egyesülés után, 1925-ben a Laurin&Klement márkanevet váltotta a ŠKODA, és a gyárnak még ma is otthont adó várost, immár Mlada Boleslav-nak nevezték. Ebben az évben önálló autóipari részvénytársasággá lett az autógyártási ágazat a ŠKODA konszernen belül. Az egyesülés idején született L&K / ŠKODA 110 igazi kaméleon modell volt, és több változatban készült: többek között soft-top és a hard-top változatokban is. Ez a modell igazi átváltozó művész volt: a moduláris kialakítás és az eltávolítható hátsó rész miatt tulajdonképpen két autó volt egyben. Ennek eredményeként a személygépkocsit praktikus kétüléses platós teherautóvá alakíthatták. Ez azt jelentette, hogy például egy kereskedő a vasárnapi kirándulásokra használhatta az autót feleségével és gyerekeivel, miközben a hét többi napján árut szállíthatott ugyanazzal az autóval.
1929-ben az immáron Škoda név alatt futó üzem kiadta a 860-as modellt. A szám tulajdonképpen a kocsi paramétere, ugyanis az autó 8 hengeres, 60 lóerős volt. 1933-ban mutatták be az új 420-as típusú négyhengeres, 995 cm³-s, 20 LE-s Standardet. Ezt 1934-ben már Rapidnak nevezték. Ez az előző, hasonló paraméterű 422-es típus egy tonnás tömegével szemben már csak 750 kg-ot nyomott, ugyanis új központi vázszerkezetre épült.
A luxus és a sportosság: Superb és Popular
Amikor a ŠKODA 1934-ben nevet keresett új zászlóshajójának, a ma is ismerősen csengő SUPERB nevet választották. A hathengeres ŠKODA 640 SUPERB gyártása 1935-ben kezdődött. Exkluzív tulajdonságai között szerepelt egy beépített rádiókészülék és egy rózsafából készült válaszfal, amely elválasztotta a sofőrt az utasok számára kialakított fényűző utastértől, amelyben emiatt előszeretettel utaztak politikusok, diplomaták és üzletemberek.
1936 januárjában a ŠKODA POPULAR második lett az 1500 cm3 alatti kategóriában, a legendásan technikát próbáló Monte Carlo versenyen. A gyár úgy döntött, hogy addig kell ütni a vasat amíg az meleg: a győzelem után rövid idővel a versenykivitel mellett az utcai modell is elkészült kupé és roadster változatban, a Popular nevet pedig a versenyre utalva kiegészítették a Monte Carlo elnevezéssel. A fejlett műszaki megoldások mellett, mint például a merev, de könnyű alváz, a független kerékfelfüggesztés, a ŠKODA POPULAR Monte Carlo elegáns és aerodinamikus karosszériájával is gyorsan rajongókat szerzett magának.
A háború utáni időszak: államosítás és megújulás
A ŠKODA gyárat 1946-ban államosították és működését, így a személygépkocsik gyártását is az akkori nemzetgazdasági és politikai szemlélet által diktált munkamegosztás keretein belül határozták meg. Az államosítás ellenére is sikerült azonban a TUDOR (ezek képezték az 50-es években a Fővárosi Autótaxi flottájának a nagy részét), 440 SPARTAK, az OCTAVIA és a FELICIA modellek révén a gyár hírnevét és viszonylag jó minőségbeli színvonalat fenntartani. A TUDOR neve állítólag az angol „two door” (kétajtós) kifejezésből származik, de ezekből készült négyajtós is, pl. az említett taxik. A Škoda 1101-et 1946-ban mutatták be a nagyközönségnek. Először csak 2 ajtós, később 4 ajtós és furgon változatot is készítettek belőle. A Škoda leányvállalata, a Boleslav Automobile első gyártott autói 1101-es mentőautók voltak.
1955-ben jelent meg a Škoda 440-es modell, a Spartak. Szintén 1957-ben jelent meg a 2+2 üléses, nyitott Škoda 450, mely a Spartak 1089 cm³ motorját örökölte, de nagyobb sűrítéssel, nagyobb és jobb hatásfokú alumínium olajteknővel valamint két karburátorral készült, s így már 50 lóerővel csábította a nyitott autózás híveit. Ez a sportos roadster annyira népszerű lett, hogy az igények meghaladták a gyártósor kapacitását. 1959-ben minden Škoda személygépjármű új csavarrugós első futóművet illetve lengéscsillapítókat kapott, és új modellként dobták piacra őket.
A legendás Octavia és Felicia
1959-ben az új 440-es lett a Škoda Octavia (1089 cm³ 40 lóerő). Ez volt a háború utáni Popular nyolcadik, egyben utolsó módosítása. Kevesen tudják, de a tavaly 60. születésnapját ünneplő ŠKODA OCTAVIA dallamos neve több jelentést hordoz. Hiszen az OCTAVIA egy latin női név, amely azt jelenti „nyolcadik”. De nem véletlenül esett erre a névre a gyáriak választása. Ugyanis a remek hangzása mellett ez volt a nyolcadik modell a ŠKODA által fejlesztett modern, alvázas konstrukciók között, de az autógyár második világháború utáni nyolcadik modellje is egyben. Azonban nemcsak a neve miatt lett hamar bestseller a modell. Technikai fejlettségét jól mutatják az autóversenyeken elért sikerei, ideértve a Monte Carlo rally-t is. A lépcsős hátú alapváltozathoz hamarosan a még praktikusabb COMBI csatlakozott, amely gyártása egészen 1971-ig folytatódott.
Az OCTAVIA testvérmodellje, a sokkal attraktívabb külsejű, farokszárnyas FELICIA. A 450-est Felicia névre keresztelték (1089 cm³, növelt sűrítés, két karburátor, 50 lóerő). A modellhez felárért elérhető volt egy keménytető is, amely alkalmassá tette akár téli használatra is a modellt. A sebesség megszállottjai az erősebb „Super” verziót is választhatták maguknak, két karburátorral. Az 1950-es és 60-as évek fordulójának ezen ikonjaiból összesen 14 863 készült. Az 1960-as évek Feliciája a mai napig a legnépszerűbb ŠKODA modell a veteránosok körében. A FELÍCIA volt ebben az időben a „keleti blokk” egyetlen Cabriolet modellje, ami a maga idejében hatalmas sikert aratott.
A farmotoros korszak: 1000 MB és a sportkupék
1964-ben fordulóponthoz érkezett a márka, amely jó ideig meghatározta jövőjét. Teljesen új generációs ŠKODA modelleket mutattak be, hátul elhelyezett négyhengeres motorral és hátsókerék-hajtással. Az 1000 MB az akkori Csehszlovákia első nagysorozatú gépkocsijaként farmotoros kialakításával és önhordó karosszériájával műszakilag új idők kezdetét jelentette 1964-ben. Bemutatásakor a korabeli szaksajtó Európa egyik legjobb autójának tartotta az 1000 MB-t, amelyből közel 443 000 darabot gyártottak. Az olyan kifinomult műszaki megoldások mellett, mint az alumínium motorblokk, a cseh találékonyság, és a gyártás során a legkorszerűbb módszerek alkalmazása lehetővé tette a termelés jelentős növelését, így az 1000 MB hamar a mladá boleslavi cég büszkeségévé vált. Az alapváltozat a ŠKODA 1000 MB szedán volt 990 köbcentis motorral, de kapható volt egy 1100 köbcentis változat is, és bár kevés készült belőle, de létezett egy két ajtós MBX-nek nevezett kivitel is. Ez utóbbi ritkasága miatt a gyűjtők legféltettebb kincsei közé tartozik.
A hátsókerékhajtás a farmotorral kombinálva az 1960-as évek első felében nagyon népszerű volt az európai autókban, és a ŠKODA egészen az 1990-es évek elejéig folytatta különböző formatervekben ennek a hajtási módnak a gyártását. 1964-ben köszöntött be a „farmotoros” korszak az 1000 MB-vel, melyet követett az S100, S105, S120, S120R.
Kupék és rallye legendák
A következő modell, az elegáns ŠKODA 110 R kupé, 2 + 2 üléses utasterével mára igazi ritkasággá vált. Ez a modell nem Mladá Boleslavban, hanem a kelet-csehországi Kvasiny-ban készült. Az 57 000 darab 110 R modell nagy része külföldre került. Nem csak a kecses tetővonalak vonzzák a szemet, hanem a karosszéria B oszlopának és az ablakkeretek nélküli ajtók ízléses kialakítása is - az anatómiai ülésekről és a pazar műszerfalról nem is beszélve. Bár gyártása már rég véget ért, népszerűsége semmit sem csökkent: a gyűjtők körében a modell az 1970-es évek nagyon keresett képviselője.
A 110 R volt egy másik motorsport-legenda, a ŠKODA 130 RS alapja is. Az 1975-ben készült modell a versenypályákon elért teljesítménye alapján a „Keleti Porsche” becenevet kapta. A ŠKODA motorsport területén elért eredményeinek idei 120. A ŠKODA sportautók híres és máig használt RS-jelölése - az RS jelentése rally sport - először a 180/200 RS versenyprototípusokon jelent meg. Az egyik utolsó hátsó motoros ŠKODA versenyautó a 130 LR volt, amely a nagyon laza B csoportos szabályok szerint készült. Az 1984-es modellfrissítéstől a coupét már minden piacon Rapidként forgalmazták.
Škoda Favorit: a szocialista autó, amely megmentette a márkát
A modern éra: Volkswagen partnerség és innovációk
Ekkor már közeledett a rendszerváltás, és az 1989-ben bekövetkezett politikai változásokat követően, az új gazdasági és piaci körülmények hatására a ŠKODA új, tőkeerős külföldi partner után kezdett kutatni, hogy a vállalat működését hosszútávon biztosítani tudja és újra nemzetközi szereplővé válhasson. 1990 decemberében a cseh kormány a Volkswagen mellett voksolt és 1991 áprilisában az új, ŠKODA Automobilova A.S. jött létre. A Škoda Auto járműgyártó vállalat, Csehország legnagyobb személyautógyára, a Volkswagen cégcsoport tagja. Székhelye és fő gyártóbázisa Mladá Boleslavban található, emellett gyártóüzemekkel rendelkezik Kvasinyben és Vrchlabíban is.
A Favorit és az elsőkerék-hajtás
A FAVORIT alapvető változást hozott: az első OCTAVIA utáni hosszú szünet véget ért, és újra előre került a teljes hajtáslánc. Az 1983 tavaszán tervezni kezdett Favoritot 1987-ben mutatták be, szintén Brnóban, először kizárólag belföldi forgalmazásra, majd 1989-től exportra is. A karosszéria vonzó formaterve az olaszországi Bertone stúdió munkája volt. Az orrmotoros modellekből nagyon hatékony áruszállítókat építettek (Forman (Favorit kombi), Pick-up). A FAVORIT különböző változataiból az évek során több, mint egymillió darab készült.
1,3 literes OHV négyhengeres motor 105 lóerővel és 117 Nm-es maximális nyomatékkal. Ezek voltak az új autó paraméterei, amely az 1989-es szezontól kezdve felváltotta a híres hátsó motoros, hátsókerék-hajtású különlegességeket. A bőség idejét éltük, amikor a FAVORIT rendszeresen diadalmaskodott az 1,3 liter alatti kategóriában, és a stabil helyezések a világbajnokság összesített tabelláján sem jelentettek kivételt ez alól.
Az új generációs bestseller modellek
1996 ismét történelmi év volt a márkánál. Ekkor mutatták be az első ŠKODA modellt, amelyet teljes egészében a Volkswagen konszern részeként fejlesztettek ki. Ez volt az első alsóközépkategóriájú autó a márka modern történetében, és a legendás OCTAVIA név méltó tovább vivője. Az OCTAVIA, azaz "a márka szíve" szintén készül a főüzemben is. A leendő "bestseller" első modern generációja 1996. szeptember 3-án érkezett meg, s gyártása az OCTAVIA TOUR változatot is beleértve egészen 2010-ig tartott. A vásárlókat könnyedén meghódította hatalmas csomagterével, és a kiemelkedő ár-érték arányával. Az OCTAVIA volt az első autó a márkánál, amelynek karosszériájának tervezése során teljes egészében számítógépes CAD rendszert használtak. Az időtlenül elegáns formaterv a Dirk van Braeckel által vezetett belső csapat munkája volt.
1999-ben megjelent a Fabia. A következő időszak saját fejlesztésű (de ugyancsak VW platformra épülő) új modellje, a FABIA bevezetésével, a ŠKODA új piacokat hódít és mércét állít a kisautók csoportjában. Ennek ékes bizonyítéka, hogy számos nívódíjjal illetik és megkapja a személyautók világának legtekintélyesebb kitüntetéseit is. Az “Év autója” lett számos európai országban és elnyerte a német Bild am Sonntag magazin által odaítélt “Arany Kormánykerék” díjat is. Egy évvel a FABIA első bemutatkozása után, a ŠKODA úgy gondolta, hogy itt az ideje, hogy a közkedvelt modell Combi változatát is bevezesse.
Nem sokkal az új OCTAVIA megjelenése után piacra került a SUPERB. Ezzel a felső középkategóriát célozták meg. A piaci sikerek láttán ez a modell is állandó fejlesztés alatt áll. A SUPERB, a márka zászlóshajójának harmadik modern generációja, óriási népszerűségnek örvend 2015-ös bevezetése óta. Hatalmas méreteivel (különösen igaz ez a Combi változatra), kényelmével, eleganciájával, legkorszerűbb műszaki színvonalával, mára méltó versenytársa a felső prémium kategóriába tartozó autóknak is.
SUV-k és elektromos jövő
2016-ban, 40 évvel azután, hogy az Új-Zélandon elkészült az OCTAVIA SUPER alapjaira épített terepjáró, a TREKKA, bemutatkozott a ŠKODA új SUV családjának első tagja a tágas KODIAQ, amelyet Alaszka hatalmas barna medvéje után neveztek el. Hatalmas csomagtere és tágas utastere bemutatkozásakor kategóriája legtágasabb SUV modelljévé tette. De versenytársai fölé emelte a legkorszerűbb fedélzeti elektronika is, beleértve az asszisztens rendszereket is. Az eCall segélyhívó funkció alapfelszereltség volt, és a ŠKODA Connect lehetővé tette a jármű távolról történő ellenőrzését, vagy akár megtalálását is. A KODIAQ nem sokáig maradt egyedül a kínálatban, hamarosan újabb kompakt SUV-k követték: a KAROQ és a KAMIQ.
Az alakuló trendeknek, és a korszellemnek megfelelően a ŠKODA-nál is megkezdődött az elektromos autók gyártása. 2019-ben jelent meg az első tömeggyártású, teljesen elektromos ŠKODA, a Citigoᵉ iV, amelynek mozgatásáról egy csendes és takarékos, 61 kW-os villanymotor gondoskodik. A 36,8 kWh kapacitású lítium-ion akkumulátorban tárolt energia WLTP szerint 252 km-es hatótávolságot tesz lehetővé.
Jelenleg a SUPERB, a márka zászlóshajójának konnektoros hibrid változata, a SUPERB iV is kapható. Ez egy 1.4 literes turbós benzinmotor, és egy villanymotor kombinációját fedi, a rendszer teljesítménye eléri a 160 kW-ot. WLTP szerint tisztán elektromos üzemmódban akár 62 km-t is megtehet, de kombinált üzemmódban a SUPERB iV 930 km-es hatótávval bír. Az új ŠKODA OCTAVIA a benzin-, dízel- vagy földgázüzemű változat mellett még plug-in hibridként is elérhető, ez utóbbi neve OCTAVIA iV.
2019 tavaszán mutatkozott be, a ŠKODA VISION iV koncepció, egy négyajtós SUV kupé, amelyet a konszern moduláris elektromos platformjára (MEB) építettek, és egyből hangos sikert aratott. Ez a kísérleti prototípus, amelyet az akkumulátortechnológiai szakértővel, a Kreisel Electric-kel együttműködve építettek, az elektromos versenysport lehetséges jövőjét vetíti elő. A sikeres ŠKODA FABIA Rally2 evo alapjaira épülő raliautó 260 kilowatt maximális teljesítményt nyújt, maximális nyomatéka pedig 600 Nm. A meghajtásról két villanymotor, míg az áramellátásról egy 52,6 kWh-s akkumulátor gondoskodik.
A Škoda új, tisztán elektromos, hétüléses zászlóshajója a Peaq nevet kapta. A Škoda új zászlóshajója 2026 nyarán mutatkozik be a nagyközönség előtt, neve pedig hűen tükrözi pozícióját a cseh járműgyártó modellpalettájának csúcsán: ez a Peaq. A Škoda Auto mérföldkőhöz ért: legördült a gyártósorról a 100 000. tisztán elektromos Elroq. Az Elroq az első sorozatgyártású modell, amely a márka Modern Solid formanyelvét képviseli; rugalmas gyártósoron készül, ugyanazon, ahol az Enyaq és az MQB-alapú Octavia is születik.
Škoda Motorsport: Hagyomány és Siker
A ŠKODA motorsportban elért eredményei hosszú múltra tekintenek vissza. Már 1901-ben elkezdődött a cég járműveinek nemzetközi versenyeken való részvétele. 1936 januárjában a ŠKODA POPULAR második lett az 1500 cm3 alatti kategóriában, a legendásan technikát próbáló Monte Carlo versenyen. A ŠKODA sportautók híres és máig használt RS-jelölése - az RS jelentése rally sport - először a 180/200 RS versenyprototípusokon jelent meg.
Az egyik utolsó hátsó motoros ŠKODA versenyautó a 130 LR volt, amely a nagyon laza B csoportos szabályok szerint készült. Az 1,3 literes OHV négyhengeres motor 105 lóerővel és 117 Nm-es maximális nyomatékkal rendelkezett. Ezek voltak az új autó paraméterei, amely az 1989-es szezontól kezdve felváltotta a híres hátsó motoros, hátsókerék-hajtású különlegességeket. A bőség idejét éltük, amikor a FAVORIT rendszeresen diadalmaskodott az 1,3 liter alatti kategóriában, és a stabil helyezések a világbajnokság összesített tabelláján sem jelentettek kivételt ez alól.
2015-ben a FABIA S2000 sikerét az új FABIA R5 váltotta fel, amely nagyon népszerű lett a privát csapatok körében. 2019 áprilisában érkezett meg az újonnan homologizált ŠKODA FABIA Rally2 evo, amelyet 2019 júliusában hivatalosan is átvett az első ügyfél. A szerencsés férfi Toni Gardemeister, a ŠKODA Motorsport korábbi gyári pilótája volt.
A Škoda Múzeum és a koncepcióautók
A Mladá Boleslav-i Škoda Múzeum több mint 130 év történelmén kalauzolja végig a látogatókat, a legkorábbi Laurin & Klement járművektől egészen a legmodernebb szériamodellekig és formatervezési tanulmányokig. A múzeum 1995-ben, az eredeti gyárépületekben nyitotta meg kapuit, majd 2012-ben teljes körű modernizáción esett át. A múzeum 1800 négyzetméteres kiállítótere nem csupán patinás veteránjárműveket vonultat fel, hanem prototípusoknak, motorsport-különlegességeknek és motorkerékpároknak is otthont ad. A gyűjtemény legkorábbi darabja egy 1899-es Slavia kerékpár.
Újabb izgalmas helyszínnel bővült a Škoda Múzeum: megnyílt a legújabb látványraktár, így a márka rajongói mostantól még több ritkaságot csodálhatnak meg élőben. A 2025 decemberében indult első ütem, a „Sleeping Beauties” után újabb látványossággal bővül a kiállítás: a „Concepts Unmasked” névre keresztelt második terem mostantól hivatalosan is látogatható. A Škoda Auto ezen a helyszínen mutatja be legizgalmasabb tanulmányautóit, formaterveit és prototípusait az 1950-es évek végétől egészen napjainkig. Harmincegy koncepció és prototípus költözött be a frissen megnyitott kiállítótérbe. Ezek a különleges modellek mind egy célt szolgálnak: formába öntik a cseh autógyártó jövőbeli arculatát és műszaki megoldásait.
Néhány kiemelkedő koncepció és prototípus:
- Škoda 973 „Babeta” (1953): A csehszlovák hadsereg számára kifejlesztett terepjáró-prototípus összkerék-meghajtással és kiváló terepjáró képességekkel büszkélkedhetett.
- Škoda 976 (1956): Ez a prototípus a tervezett NOV (új személygépjármű) program egyik tanulmányaként készült, ebben a kivitelben orrmotorral és elsőkerék-meghajtással.
- Škoda 720 (1971): Egy modern, középkategóriás jármű prototípusa, orrmotoros elrendezéssel és hátsókerék-hajtással. Karosszériáját az Italdesign stúdió feje, a legendás Giorgetto Giugiaro tervezte.
- Škoda 736 Buggy (1975): A Josef Čech által megálmodott, strandautó-stílusú Škoda Buggy fejlesztése a Škoda 110 L módosított műszaki alapjaira épült.
- Škoda Tudor (2002): Ez a kétajtós, négyüléses sportkupé a 2002-es Genfi Autószalonon mutatkozott be. Formatervezési tanulmány alapjául az első generációs Škoda Superb szolgált.
- Škoda Roomster (2003): A 2003-as Frankfurti Autószalonon a Škoda egy olyan kompakt dizájntanulmányt mutatott be, amely rendkívül tágas és jól variálható belső terével hívta fel magára a figyelmet.
- Škoda Vision S (2016): A Jozef Kabaň által jegyzett, a 2016-os Genfi Autószalonon bemutatott crossover-tanulmány a márka legújabb dizájnnyelvét ültette át az SUV-szegmensbe. A hétszemélyes tanulmányautó a 2016-ban sorozatgyártásba került Kodiaq SUV közvetlen előfutára volt.
- Škoda Vision E (2017): A Sanghajban 2017-ben debütáló, majd Frankfurtban is bemutatott tisztán elektromos crossover-tanulmány a márka e-mobilitási stratégiájának egyik legfontosabb mérföldkövévé vált.
Üzemanyag-fogyasztás és CO2 kibocsátás (WLTP szerint)
A Škoda modellek üzemanyag-fogyasztása és CO2 kibocsátása a következőképpen alakul (WLTP szerint mérve):
| Modell | Fogyasztás (l/100km) | CO2 Kibocsátás (g/km) |
|---|---|---|
| Škoda Fabia | 4,3 - 6,8 | 97 - 154 |
| Škoda Scala | 4,5 - 6,8 | 101 - 155 |
| Škoda Octavia | 3,7 - 7,1 | 96 - 178 |
| Škoda Kamiq | 4,7 - 6,9 | 106 - 157 |
| Škoda Karoq | 4,2 - 7,9 | 111 - 207 |
Fontos megjegyzés: A megadott értékek a típusjóváhagyás során rögzített, gyári felszereltséggel kerültek megállapításra, és a hirdetés feladásának időpontjában érvényesek.