A benzinmérgezés jelei és a teendők
A szénhidrogének (CH) alapvázukat tekintve szénből és hidrogénből álló vegyületek, számtalan variációjuk súlyos vagy kevésbé súlyos mérgezéseket okozhat, attól függően, hogy melyik jut be az emberi szervezetbe. A szénhidrogének sokszor más elemeket is tartalmaznak, és ezek közül különleges élettani hatása van a halogénezett CH-knak. A szénhidrogének nemcsak összetevőik, hanem szerkezetük alapján is különböznek egymástól.
A leggyakoribb, és ezért a legveszélyesebb eset a benzin vagy gázolaj véletlen beszívása, lenyelése. Például, amikor motorból próbálja valaki gumicsővel kiszippantani a benzint vagy gázolajat, és egy másik jármű motorjába átengedni a felszívott üzemanyagot. Ilyenkor a lenyelés is okozhat gondot, de a legfőbb problémát nem ez jelenti, hanem az, hogy ezáltal áttételesen - tehát nem belélegezve, hanem a gyomor-bélrendszeren és a véráramon keresztül - a tüdőbe is juthat szénhidrogén-vegyület.
Ez viszonylag gyakori eset, de nem mindenki fordul vele orvoshoz, pedig okozhat komolyabb károkat is a benzin lenyelése, félrenyelése. Benzin vagy gázolaj "letüdőzése" évente 20-30-szor fordul elő a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályán. Országosan évi száz esetről lehet tudni, de a látens esetek száma két-háromszáz is lehet, ilyenkor az érintettek nem is fordulnak orvoshoz. Vagyis miközben naponta előfordulhat ilyesmi Magyarországon, általában csak minden harmadik érintett hív mentőt vagy keresi fel az orvosát, esetleg a közeli kórházat.
Mérgezések szempontjából a CH-k nagyon fontos tulajdonsága a viszkozitás (folyékonyság), illékonyság, illetve a gyomorból való felszívódási készség - e három jellemző dönti el, hogy a vegyületek milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.
Toxikológiai szempontból négy csoportra osztja a legtöbb szakértő a szénhidrogéneket:
Toyota Auris hibrid részletes adatok
- Illékony szénhidrogének: Nem igazán szívódnak fel, és nem túlzottan viszkózusak, azaz nem sűrűek, elég folyékonyak. Ilyen például a propán-bután gáz vagy a sebbenzin (egyes besorolások szerint). Általában a gáz formájú vagy nagyon híg halmazállapotú anyagok sorolhatók ide. Ezek, ha bekerülnek a tüdőbe, az oxigénfelszívódást gátolják, tehát oxigénhiányt okoznak, így közvetlen módon az idegrendszerre hatnak. Bódulatot keltenek, ami akár eszméletvesztéshez, zavartsághoz, görcsökhöz vezethet. Általában ezek a szénhidrogének ártalmatlanok az emberre, mérgezési szempontból csak elméleti a jelentőségük.
- Nem illékony, viszkózus szénhidrogének: Ugyanis nem illékonyak, nem szívódnak fel a gyomorban sem, és nagyon viszkózusak (sűrűek, nehezen folynak meg). Ilyen anyagok nagyon ritkán és extrém esetekben kerülhetnek az emberi szervezetbe, gyakorlatilag csak ipari baleseteknél, illetve elvi szinten lehet foglalkozni az általuk keltett kóros hatásokkal. Ide tartozik az aszfalt, a vazelin, a kenőolaj, a gépzsír. Csak akkor okoznak bajt, ha nagy mennyiségben a tüdőbe kerülnek. Ilyenkor zsíros tüdőgyulladás (alveolaris pneumonitis) alakulhat ki. Ezek a kötőszöveteket, a rostos kötőszöveti vázat érinthetik, illetve a léghólyagocskákat (alveolusokat). Hasonlít ez a klasszikus tüdőgyulladásra, de zsíros folyadékkal telnek meg a léghólyagok. E gyulladás először kémiai tüdőgyulladás, tehát kezdetben "steril", később viszont felülfertőződhet.
- Közepesen illékony szénhidrogének: Nem vagy nem túlságosan illékony anyagok tartoznak ide, illetve közepesen illékonyak. A gyomorból sem igazán szívódnak fel, legalábbis nem nagy mennyiségben. Miután alacsony a viszkozitásuk (folyékonyabbak) ezek a legproblémásabb vegyületek közé tartoznak. Ide sorolhatók a különféle üzemanyagok, a kerozin, a gázolaj, a motorbenzin. Ezek azok a szénhidrogének, amelyeket ha - relatíve nagyobb mennyiségben - az ember lenyeli, akkor tüdőkárosodást okozhatnak. Hangsúlyozzuk: ez a lenyelt mennyiségtől és az adott vegyülettől függ. Gyomor-bélrendszeri tüneteket ezek az anyagok is csak nagy mennyiségben lenyelve tudnak okozni. Szintén nagy mennyiségben a szervezetbe bejutva központi idegrendszeri tüneteket okoznak. Ha valaki túl nagy slukkot nyel le belőlük, vagy véletlenül megissza, "letüdőzi" ezeket, akkor súlyos tüdőkárosodás is felléphet. A mennyiséget nem lehet pontosan meghatározni, hogy mikor okoznak ezek a szénhidrogének súlyos károkat. A kortyolás, a lenyelés is a tüdőt károsítja, sajátos módon, mert a tüdőben kiválasztódva kelt káros hatást a gyomorból, vérből oda kerülő anyag. A félrenyelésnél a légutakba is kerülhet benzin vagy gázolaj, ilyenkor kisebb mennyiség, két-három cent üzemanyag is elég, hogy gondot okozzon. Nemcsak benzin, gázolaj, hanem hígító is okozhat ilyen hatást.
- Nem illékony, jól felszívódó szénhidrogének: A negyedik csoportba azok a szénhidrogének tartoznak, amelyek nem illékonyak, jól felszívódnak a gyomor-bélrendszerből és kicsi a viszkozitásuk. Leginkább az aromás vagy halogénezett szénhidrogének (például: szén-tetraklorid, forgalomból kivont freonok) tartoznak ide. Ezek elsősorban gyomor-bélrendszeri tüneteket okoznak, súlyos máj- és vesekárosodást , szívritmuszavarokat, illetve idegrendszeri tüneteket eredményeznek. Tüdőkárosító hatásuk kisebb ugyanakkor, mint a 3. csoportba tartozó anyagoké.
A nehezen besorolható egyéb vegyületek közül a terpentin tüdő- és májkárosodást okoz, a kámforolaj görcsöket kelt, a csombormentaolaj (amelyet illatosításra lehet használni) szintén ismert májkárosító anyag.
A szénhidrogének közül számtalan vegyipari termék - festékek, lakkok, oldószerek, festékeltávolítók, egyes fertőtlenítő és tisztítószerek, bútorápolók - lehetnek káros hatásúak az emberre.
A benzin, a gázolaj, szájon át lenyelve, kis mennyiségben nem okoz általában problémát. A kőolaj és származékai, a benzin is, felböfögést okoznak, hányás, hasmenés is felléphet - ez általában 1-3 korty esetén következik be. Érdemben ilyenkor alig szívódik fel a bekerült anyag, vagy nem okoz szisztémás hatást.
A tüdőkárosodás nem azonnal alakul ki, hanem néhány óra, egy-két nap alatt. A szénhidrogének 3. csoportjának tagjaiból - például benzinből, gázolajból - nagyobb adag, "slukk", belégzése, lenyelése, félrenyelése nyomán alakulhat ki kémiai tüdőgyulladás (pneumonitis).Benzin és más üzemanyag belégzése, a műanyagcsőben "megszívott" üzemanyag félrenyelése után érdemes figyelni, hogy mennyire krákog valaki, érzi-e úgy, hogy félrement a kőolajszármazék. A köhécselés, a torok vagy a nyelőcső kaparása figyelmeztető jel lehet, akárcsak az égető érzés a légcsőben.
A szénhidrogének nemcsak belégzéssel vagy lenyeléssel juthatnak a szervezetünkbe, illetve okozhatnak egészségkárosodást. Bőrön át is felszívódhatnak, de a kezünkre fröccsenő benzin általában csak helyi bőrgyulladást okozhat (dermatitis). Ép bőrön általában semmilyen gondot nem okoz azonban. Ha a bőr alá kerülnek ilyen anyagok, akkor viszont ott súlyosabb zsírszövetelhalás, tályogképződést okozhatnak, akár nagyobb területek is elhalhatnak.
Ha arra gyanakszunk, hogy sok benzint nyeltünk le vagy félrenyeltünk más szénhidrogén-vegyületet, forduljunk orvoshoz, mert súlyosabb bajt előzünk meg így. A fizikális vizsgálatok mellett röntgenvizsgálat mutathatja ki a tüdőkárosodást. Nagyobb adag üzemanyag belégzése, félrenyelése nyomán kémiai tüdőgyulladás (pneumonitis) léphet fel. Felülfertőződés is bekövetkezhet, illetve tüdőtályog, legrosszabb esetben pedig tüdőrokkantság.
A tüdőkárosodás nem azonnal alakul ki, hanem néhány óra, egy-két nap alatt.
Mit ne tegyünk szénhidrogén-mérgezés esetén?
A legfontosabb, hogy benzin vagy más üzemanyag félrenyelése esetén ne használjunk tejet ellenszerként. Ezt felejtsük el, a tejben ugyanis zsír van, ami a káros anyagok felszívódását segíti elő, és így akár a benzin nagyobb valószínűséggel okozhat szisztémás mérgezést. Ilyenkor előbb kicsit bódult állapotba kerül valaki (úgy tűnik, mintha részeg lenne). Aztán pedig - ha nem fordul orvoshoz - komolyabb következmények is felléphetnek, különösen, ha valaki zsíros tejet iszik például a félrenyelt benzinre.
Ha valaki kis mennyiséget nyelt le üzemanyagokból, azaz pár korty benzin, gázolaj, kerozin kerül a gyomrába, akkor azt a személyt nem szabad hánytatni, mert így az üzemanyag könnyebben kerülhet a tüdőbe. Ilyenkor nem tejet kell inni, hanem paraffinolajat vegyünk be. Ez ugyanis zsíroldó anyag, a gyomorból kiüríti a káros szénhidrogéneket, az emésztőrendszeren át, méghozzá felszívódás nélkül. Egy-két kanál paraffinolaj lenyelése enyhíthet a tüneteken és a következményeken is. Ha csak kevés üzemanyag ment félre, akkor a tüdőre nem hat mindez. Egy-két decinél több számít jelentősebb mennyiségnek.
Ilyenkor a kezelés (jelen esetben: a dekontamináció, a méregtelenítés) legfontosabb lépése, hogy ne hánytassuk az érintettet. Orvoshoz kell fordulni vagy mentőt hívni, ugyanis az, hogy nincsenek laikus számára érzékelhető tünetek, az nem jelenti azt, hogy nem alakulhat ki valamilyen egészségi probléma.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
Ha valaki nagyobb mennyiséget nyelt le üzemanyagokból vagy egyéb szerekből, illetve keveset benzolból (ez inkább a negyedik csoportba sorolható szénhidrogén), akkor az orvosi, kórházi terápia első lépése a gyomormosás, paraffinolaj és más szerek beadása. Ilyenkor a pácienst szoros megfigyelés alá vonják, ami kórházi kezelést igényel (monitorozás). A folyamatos kontroll során a szívműködését figyelik, laborvizsgálatokat végeznek. Figyelik, hogy fellép-e tudatzavar, görcsök, s ha szükséges gépi lélegeztetést is alkalmaznak.
Mindezek a folyamatok a felszívódás megakadályozását célozzák, mert a felszívódott szénhidrogének - ne felejtsük el: szerves vegyületekről van szó - eltávolítására már nincs semmilyen módszer. Tehát például a dialízis sem segít ilyenkor, mert zsíroldékony anyagokról van szó. Speciális ellenszerük sincs. Ezért a szénhidrogének a szívet, a májat, a vesét, a gyomor-bélrendszert, az idegrendszert és a tüdőt károsíthatják. A zsíroldékonyság miatt az agyba is bejuthatnak a CH-k, illetve a csontvelőben is károsodást okozhatnak.
Ha szembe kerülnek, kötőhártya-, szaruhártya-elhalást okozhatnak, ha valakinek a szemébe freccsen szénhidrogén, akkor mindenképpen ki kell öblítenie, bő folyóvízzel, és azonnal szemészetre kell mennie. Addig jobb, ha steril lappal lefedi a szemét. E helyzettel nem szabad viccelni: a látást veszélyeztetheti egy ilyen eset. Ha bőrre kerül nagy mennyiségű szénhidrogén, akkor bő szappanos vízzel, folyóvízzel kell lemosni, hogy legalább valamennyire oldódjon a bőrre került anyag.
Általában a szénhidrogének által okozott mérgezések nem járnak súlyos következményekkel, de ehhez időben orvoshoz kell fordulni. Mérgezésgyanú esetén jobb nem "hősködni", azaz nem kell "egyedül legyőzni" a kellemetlen tüneteket, és ha azt észleljük, hogy a belélegzett vagy félrenyelt, lenyelt benzintől, gázolajtól rosszul vagyunk, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. Kerülni kell az olyan helyzeteket, amikor szénhidrogének juthatnak a szervezetünkbe.
Más ipari anyagoknál is a dolgozók felkészítése, oktatása, a munkavédelmi szabályok betartása előzheti meg a súlyosabb következményeket. A szénhidrogének jelentős része nem okoz súlyos egészségkárosodást, de éppen a leggyakoribb, a mindennapokban legtöbb helyen használt ilyen vegyületek - gázolaj, benzin, hígítók - okozhatják relatíve a legsúlyosabb problémákat. Ezért - bár megszokott anyagokról van szó - ezekkel különösen óvatosan kell bánni.
Ne feledjük, a benzin és más üzemanyagok tárolása is körültekintést igényel. Társasházi lakásban legfeljebb 10 liter benzint, míg gázolajból mindössze 30 litert tárolhatunk.
A kutakon kapható üzemanyag átlagos tárolási ideje legfeljebb 6 hónap körül alakul, ez a javasolt eltarthatósági ideje. Ezzel szemben a prémium üzemanyagok akár két évig is elállnak.
A benzin esetében rétegeződés zajlik az idő múlásával, ezt szakszerűen fázisszétválának hívják. Ez pontosan az, aminek hangzik, a benzin az alkotóelemei szerint szétválik hosszú idő után. A gázolajnál az adalékanyagok miatt főleg (ebből akár 5-7 féle is lehet egyszerre), de lassan üledék képződik a levegővel való érintkezés és a hőmérséklet-változás miatt.
A sima benzin és gázolaj esetében is a javasolt maximum tárolási idő 6 hónap körül alakul, persze ezt nem mindig érdemes megvárni a lerakódások elkerülése érdekében. Ezzel szemben érdemes kiemelni, hogy a prémium üzemanyagok akár két éven át is bírhatják különösebb probléma nélkül, tehát ha hosszabb távra tennénk le járművet, az lehet a jó választás.
Vannak külső tényezők is, amik befolyásolják az üzemanyag szavatosságát. Ilyenek lehetnek a hőmérséklet, vagy hogy mekkora légrést hagytunk az üzemanyagtankban.
A szennyezett üzemanyag, vagy például szerelési beavatkozás miatt piszkossá vált üzemanyagrendszer az ellátást akadályozza.
A víztartalom hatása, hogy a kocsi elerőtlenedik. Vizes benzint tankolva pár kilométeren belül megtörténik a változás - például az elérhető végsebesség padlógázzal kb. 80 km/óra lesz. Tankolás után jobban húz az autó, majd a nafta fogyásával arányosan romlik a helyzet.
Ha időben felfigyelünk még a legapróbbnak tűnő problémára, akkor jó eséllyel megakadályozhatjuk azt, hogy túlságosan nagy baj legyen az adott alkatrésszel.
Szerencsére sok egyértelmű jele lehet annak, ha az injektor kezd tönkre menni. Jogosan merülhet azonban fel bennünk a kérdés, miszerint egy ilyen precíz kialakítással rendelkező alkatrész mégis milyen oknál fogva hibásodhat meg? A benzin injektor hiba jelei közé felsorolhatjuk a gyorsításkor való akadozást, a motor egyenetlen járását, de intő jel lehet az is, ha nehezen indul a motor. Fontos tudni azt, hogy ezek a hibák nem minden esetben jelentik azt, hogy tönkrement a benzin injektor, ugyanis utalhatnak akár a nagynyomású szivattyú elhasználódására is. Gyakori tünet lehet ezek mellett az is, ha magasabb lesz az üzemanyag-fogyasztás, hiszen az injektor meghibásodása miatt az üzemanyag adagolással lesznek problémák. De a benzin injektor hiba jelei közé tartozik az is, ha a kipufogón keresztül szokatlan mennyiségű füst távozik.
Ha a fent felsorolt jelek közül bármelyiket is észleljük az autónkon, célszerű minél előbb felkeresni egy megbízható szakembert, aki remélhetőleg rövid időn belül fel fogja tudni tárni a problémát. Ha még időben elvisszük a gépjárművet egy szakemberhez, akkor ő be tudja vizsgálni az injektort, és szükség esetén el is tudja végezni rajta a javításokat.
Az autó megfelelő teljesítményéhez, illetve az optimális fogyasztásához egyaránt fontos, hogy az injektor hibátlanul működjön. Mivel ez az alkatrész a motor egyik legfontosabb része, terhelve van menet közben és el kell viselnie működéskor az extrém hőmérsékletet is.
Ha korábban nem tapasztalt dolgot észlelünk az autónkon, nem egyszerű dolog megállapítani azt, hogy pontosan milyen alkatrésszel lehet gond. Természetesen a gépjármű minden szokatlan viselkedése más és más alkatrész meghibásodását jelentheti. Azonban nem zárhatjuk ki az injektor meghibásodását abban az esetben sem, ha menet közben jóval több füst távozik a kipufogórendszeren keresztül, mint korábban. Ilyenkor általában a több üzemanyag okoz gondot. Ugyancsak a befecskendezővel lehet gond akkor, ha az autót erőtlennek érezzük, ilyenkor általában a túl kevés üzemanyag állhat a probléma hátterében. Az is előfordulhat, hogy a nem megfelelően működő injektor különböző hangokkal jelzi felénk azt, hogy megérett a cserére. Ilyenkor észlelhetjük a kerepelő, pattogó, vagy kattogó hangokat is.
Mivel a benzin átlagára literenként 290 forintra, a gázolajé pedig 335 forintra csökkent azt gondolhatnánk, hogy az autósok megrohamozzák a kutakat az olcsó üzemanyagért. Egyelőre nem ez történt, az önkéntes karantén, az otthoni munkavégzés és a kijárási korlátozások miatt nem csak az utak forgalma csökkent drasztikusan, de a benzinkutaké is. Vajon hónapok múlva beindul majd a most leállított autónk, vagy megromlik benne az üzemanyag? Hogyan előzhetjük meg ezt? Elég csupán teletankolni? Erről kérdeztük Dr.
A benzin esetében fázisszétválásnak nevezik azt a jelenséget, amikor az üzemanyag a hosszú tárolás során alkotóelemei szerint rétegződik a tartályban.
Dr. Zöldy Máté szerint még biztosabb módszer, ha a hosszú ideig nem használt benzines autót nem alap 95-össel, hanem a minden kúttársaság által kínált prémium benzinek egyikével tankoljuk tele. Ezek az üzemanyagfajták a jogszabály adta lehetőségek miatt sokszor nem tartalmaznak etanolt, hanem az etil-tercier-butil-éter nevű adalékanyag bekeverésével teljesítik a rájuk vonatkozó E5 előírást, vagy legfeljebb öt százaléknyi bioetanol-egyenértéket jelent. Ez értelemszerűen alacsonyabb vízmegkötő képességet eredményez, vagyis a fenti folyamat sem olyan kritikus és a prémium benzinekkel hosszabban indítható marad az autó. A prémium benzinek literenként 30-40 forinttal drágábbak a hagyományos 95-ösnél, egyéb előnyös tulajdonságaik is lehetnek, de ezek függnek a kúttársaságok receptúráitól és persze az autótípustól, amelyhez használni szeretnénk őket.
A hosszú tárolási előtti teletankolással előtt érdemes megkérdezni a kúton, hogy már a nyári előírásnak megfelelő, kisebb (45-60 kpa) gőznyomású, tehát illékony alkotóelemeket kisebb arányban tartalmazó benzint adnak-e, vagy még a télit, amelynek magasabb, akár 90 kpa a gőznyomása. Esetünkben az előbbi a szerencsésebb választás.
A magyarországi személyautó-állomány harmada dízel és az ilyen autók gazdái is jobban teszik, ha a hosszú autómentes időszak előtt teletankolnak, és esetükben szintén jobb választás, ha az alacsonyabb biokomponens-tartalmú prémium gázolajat választják, amely persze szintén drágább.
Teletankolni tehát most sem azért érdemes a hosszan tárolt autókat, mert egy átlagos, negyvenliteres tartály esetében már több ezer forintot spórolunk az utóbbi hónapok literenként 85 forintos árzuhanása előtti időszakhoz képest - sokkal inkább azért, mert a teletöltött tartály biztosabb indíthatóságot jelenthet. A fentiek alapján ezt a biztonságot fokozhatjuk tovább, ha benzinből és gázolajból is az alacsonyabb biokomponens-arányú prémium változatot választjuk.
A poszt fogalmazása előtt felkerestem kedvenc kisgépszerelőimet, hogy azokról a tavaszi általános hibákról halljak, amiket a gépekhez kevésbé értők elkövetnek. Elsőként említettek az őszről megmaradt üzemanyag esetét. Ez megöregszik, s ilyennel az amúgy is hideg motort képtelenség beindítani. A benzin csak akkor nem öregszik, ha valóban hermetikusan van lezárva. Ha nem ilyen a zárás, és a legtöbb esetben erre kell számítani. Akkor a rövidebb szénláncú komponensek szép lassan elkezdenek kipárologni belőle, rosszabbak lesznek a gyulladási és égési tulajdonságai, legyen szó benzinről vagy keverékről. Extrém esetben annyira megváltozik az összetétele, hogy a kevésbé oldható összetevők gyanta formájában kiválnak, és eltömik a porlasztót
Az ilyentől meg kell szabadulni, vagy frissítő adalékot kell vásárolni. Ezek akár egy-két évre is meghosszabbítják az üzemanyag életképességét. Egyébként erre a „tankoláskor” érdemes gondolni. Az adalékot mindenféle kiszerelésben árusítják, csak rá kell keresni az interneten.
A tankban és a porlasztóban maradt régi benzint valahogy ki kell önteni, s újjal feltölteni a tartályt. Hasonló. de alattomosabb problémát okoz a gépben álló olaj és a koszos légszűrő is. A szerelők szerint ezeket érdemes minden tavasszal kicserélni. Nem is akármilyenre, a legjobb a gyári.
Azt mondta a szervizes: megromlott a benzin... maximum 3 hónap a hazai, 95-ösök szavatossága. Egyszerűen szétbomlik és a különböző vegyszerek rongálnak, szétmarnak minden gumi- és műanyagalkatrészt. Szóval a régi benya nem jó benya, kivéve... ha lekezeled, bekevered Xado üzemanyag stabilizálóval. Ez stabilizálja, tartósítja, vízteleníti, tisztítja, ápolja....meg még sok mindent csinál vele....
A tulajdonosok nagy százaléka a téli leállítás előtt -helyesen- még utoljára, púposra tankolja robogóját. Az ilyen „téli” üzemanyag szaga 4-5 hónap állás után kicsit sem hasonlítható a benzinéhez. Ebből a „benzinből” próbaképpen a földre csepegtetett mintát nagy unszolások közepette lehet csak meggyújtani. Sokszor megtörtént, hogy nagyhírű gyártók által készített, minőségi gumírozott membránblokkot 1 nap alatt használhatatlanná tette. A szimmeringek tömítő élei idő előtt elkopnak és alakjukat elveszítik.
A második tulajdonsága a porlasztó aljában, a fúvókák furataiban található leírhatatlan állagú, zselészerű anyag. Nos, ezek után még egy csepp benzin sem fog a porlasztón keresztül az égéstérbe jutni.
Két egyforma flakonba, azonos mennyiségű és ugyanabból a töltésből származó benzin került. A különbség csupán, hogy az egyikbe egy speciális üzemanyag kondicionálót kevertünk. Több mint egy hónap elteltével már látható és szagolható volt az eltérés. Az adalék nélküli, őszi benzin szaga tagadhatatlanul felfedezhető és több is párolgott el belőle.
Elmondható, hogy amióta a sok égésjavító, felsőkenő, oktánszámnövelő, fogyasztás-csökkentő, stb. Mit is tehetünk ezek után? Hiszen hiába építjük be a minőségi membránt és a szimmeringeket. A benzin a téli leállás alatt meg fogja tenni „jótékony” hatását.
Legyen szó benzinről vagy gázolajról, a hosszú tárolás előtt érdemes az alábbiakra figyelni:
- Tankoljunk tele!
- Használjunk prémium üzemanyagot!
- Adalékanyagokkal stabilizáljuk az üzemanyagot!
- Tároljuk hűvös, száraz helyen!
Ezekkel az egyszerű lépésekkel elkerülhetjük a kellemetlen meglepetéseket, és biztosíthatjuk, hogy autónk vagy motorunk a hosszú állás után is problémamentesen beinduljon.
Üzemanyag árak alakulása (Forrás: autoszektor.hu)
A benzin tárolásával kapcsolatos tudnivalókat az alábbi táblázat foglalja össze:
| Jellemző | Sima benzin/gázolaj | Prémium benzin/gázolaj |
|---|---|---|
| Maximális tárolási idő | 6 hónap | 2 év |
| Rétegződés/Üledékképződés | Igen | Nem jellemző |
| Etanol tartalom | Akár 10% | Alacsonyabb vagy nincs |
| Javasolt tárolási mód | Hűvös, száraz helyen, légmentesen záródó edényben | Hűvös, száraz helyen, légmentesen záródó edényben |