Peugeot 406 HDI légtömegmérő: Működés, hibák és diagnosztika
A gépjármű motorjának megfelelő működéséhez elengedhetetlen a levegő és üzemanyag megfelelő aránya. Ennek mérésére szolgál a légtömegmérő, melyet nevezhetnek még légáramlásmérőnek vagy légmennyiségmérőnek is. Az autó befecskendező rendszerének fontos eleme a légtömegmérő, hiszen felügyeli, hogy mennyi oxigén jut egy adott pillanatban a motorba.
A légtömegmérő helyes működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a befecskendező rendszer megfelelően üzemeljen. A mért értékeket továbbítja a motor szabályozó- és vezérlő rendszeréhez. Dízelmotorokban a kipufogógáz visszavezetését is szabályozza. A levegőellátás fontos eleme, és segít csökkenteni a kipufogógázokat. Amikor a szenzor jól működik és megfelelő adatokat szolgáltat, ideális mennyiségű üzemanyag jut az erőforrásba, vagyis a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás is a lehető legalacsonyabb marad.
A légtömegmérő működése
Az érzékelő a levegőszűrő és a fojtószelep közé van felszerelve, és feladata a motor által beszívott levegő mérése. A benzinmotoroknál a szükséges üzemanyag kiszámításához szükséges legfontosabb érték a beszívott levegő tömege. Dízelmotoroknál a részleges terhelés tartományban mért értéket a kipufogógáz-visszavezetés szabályozására, míg a teljes terhelési tartományban mért értéket a fekete füst korlátozására használják.
Az érzékelőelem a teljes légtömegnek csak egy részét érzékeli. A csatorna alakja minimálisra csökkenti a beszívott levegő visszaáramlását, és megakadályozza a részecskék lerakódását az érzékelőelemen. A mai légtömegmérők egy fűtőellenállásból és két hőmérséklet-érzékelőből állnak.
A fűtőellenállást az elektronika 160°C-os állandó hőmérsékleten tartja. A bejövő friss levegő hűti a T1 hőmérséklet-érzékelőt, és a fűtőellenállás által felmelegszik. Az elektronika a hőmérsékleti különbségből kiszámítja a levegő tömegét, és a számított értéket a vezérlőegység számára elektromos jellé alakítja át.
Megoldások a Peugeot 206 kilométeróra hibáira
Régebbi légtömegmérőknél ez egy analóg feszültségjel, amely 0,2 V és 4,8 V közötti tartományban van. A jelfeszültség a légtömeggel együtt növekszik. A modernebb légtömegmérők egy négyszögletes alakú digitális jelet küldenek a vezérlőegységnek, melynek frekvenciája a megváltozott légtömegtől függ. A frekvencia 1 kHz és 17 kHz közötti tartományban van. Néhány légtömegmérőn a növekvő légtömeggel a frekvencia csökken. Más típusokban a növekvő légtömeggel a frekvencia nő.
A légtömegmérő meghibásodásának okai
A légtömegmérő meghibásodásának egyik oka lehet, ha nem cseréljük időben a levegőszűrőt. A szennyeződés lerakódik az érzékelő felületén, és nagyban csökkenti a mérések pontosságát és hatékonyságát. Előfordul, hogy az érzékelő meghibásodása a motor hibás működésével van összefüggésben, ami az olajfogyasztás megnövekedésével jár. A nedvesség és a szennyeződések oxidációt okozhatnak a légtömegmérő csatlakozóin, ami a mérő energiaellátásának megszűnését eredményezi.
A fröccsenő víz, például heves esőzés idején, a légszűrőn keresztül bejuthat a tiszta levegő oldalára, és károsíthatja vagy szennyezheti az érzékelőt. A beszívott levegő rendszerének szivárgása lehetővé teheti a szennyeződések bejutását a beszívott levegővel.
Lehetséges hibák és hatásuk. A meghibásodás okai lehetnek a feszültségellátás hiánya, kábelszakadások, hibás csatlakozók, vagy az érzékelő elektronika meghibásodása.
A légtömegmérő hiba jelei és hatásai
Meghibásodásakor a vezérlőegységbe juttatott értékek tévesek lehetnek, de az is előfordul, hogy a szenzor egyáltalán nem küld jelet a motornak. Ilyenkor az autó ereje lecsökken, illetve rángatás is jelentkezhet. A hibás vagy szennyezett légtömeg-érzékelő helytelen bemeneti jeleket továbbíthat a motor vezérlőegységéhez, amely aztán helytelenül működteti a többi alkatrészt. A hibás légtömeg-érzékelő hibás bemeneti jelei a motor vezérlőegységét hibásan működtethetik más alkatrészek.
A légtömegmérő hiba jelei komoly problémákat okozhatnak az autó motorjának működésében, különösen olyan modellek esetében, mint a diesel motoros Bmw vagy a népszerű 1.9 TDI motorok. A modern autók elektronikája szorosan összefonódik az olyan szenzorok működésével, mint a légtömegmérő, amely a levegő áramlását és mennyiségét méri. A légtömegmérő hiba leggyakoribb jelei közé tartozik az egyenetlen alapjárat, amelyet sok Mercedes és Bmw tulajdonos tapasztalt már.
Ezen túl a kipufogó szokatlan színe vagy szaga is figyelmeztető jel lehet, mivel a rosszul szabályozott levegő-üzemanyag keverék befolyásolja az égési folyamatot. A diesel motorok különösen érzékenyek a légtömegmérő hibáira, mivel ezek a motorok a precíz levegő-üzemanyag arány fenntartásával érik el a magas hatékonyságot. Egy hibás légtömegmérő következtében a diesel motorok jelentős mennyiségű kormot bocsáthatnak ki, ami hosszútávon a dízelrészecske-szűrő meghibását is okozhatja. A légtömegmérő hibájának egyik legnagyobb veszélye, hogy a motorvezérlés más rendszerei is rossz adatokat kapnak. Ez nemcsak a diesel motorok esetében probléma, hanem bármilyen belső égésű motorú autónál, beleértve a Bmw és Mercedes modelleket. A kipufogó rendszer szennyeződése és a katalizátor működési hatékonyságának csökkenése szintén kapcsolatba hozható a légtömegmérő hibájával.
A vezérlőegység észleli a hibát és tárolja a hibamemóriában. Gyakori hibaüzenetek: "A légtömeg-érzékelő jel nem valószínű, túl alacsony vagy túl magas". A vezérlőegység megkísérli a vészhelyzeti működési jellemzők helyettesítő értékekkel történő létrehozását. Az ehhez felhasznált értékek a diagnosztikai eszköz adatlistáján jelennek meg.
Hibakódok
- P0171 Keverékszabályozó (1.
- P0172 A keverékszabályozó (1.
- P0175 A keverékszabályozó (2.
Légtömegmérő tisztítása úgy, hogy jó is legyen
A légtömegmérő hibájának diagnosztizálása és tesztelése
A légtömegmérő hiba kiszűrésének legegyszerűbb módja a légtömegmérő kiiktatása. Ehhez csak a légtömegmérő csatlakozóját kell lehúzni. Ha a motor működése javul, az azt jelzi, hogy az alkatrész hibás. A lehúzás próbája egyszerű, és a hiba tesztelése során hamar kiderülhet, hogy a szenzor nem működik megfelelően.
Majd vizsgáljuk meg a redőzött tömlőt, és a mérő belső felszínét: nem lehet a felületeken nedvesség vagy szennyeződés. Az alkatrész nagyon érzékeny a szennyeződésekre. A légtömeg-érzékelőket a fedélzeti diagnosztika (OBD) ellenőrzi. Emellett a szakszervizek gyakran használnak speciális diagnosztikai eszközöket, amelyek a hibás szenzor pontos helyét és természetét is azonosítják. Ezek az eszközök képesek az érzékelő adatainak összehasonlítására a normál értékekkel, ami segít meghatározni, hogy csak tisztításra van-e szükség, vagy teljes cserére.
Minden a Peugeot 206 hűtőfolyadékáról
A légtömegmérő kimérése multiméterrel is ellenőrizhető. Ehhez csatlakoztassuk a mérő érzékelőit a jeladó vezeték pozitív és negatív csatlakozóihoz, adjunk rá a gyújtást, de a motort ne indítsuk el, majd mérjük meg a feszültséget. Ez nem haladhatja meg az 1,4 V-ot. Mielőtt kicserélné a légtömegmérőt, ellenőrizze a feszültségellátást (12V és/vagy 5V) és a vezérlőegységhez vezető kábelek folytonosságát és esetleges testzárlatát. Egy áramköri ábra segítséget nyújt a légtömegmérőben végzett elektromos mérésekhez.
A légtömegmérők három és hét közötti érintkezőtüskével vannak ellátva. Az 5. érzékelőtüske: Légáram jel. A jeltüske gyakran a dugasz végén található.
A jelfeszültség mérése elsősorban a légtömegmérő alapvető funkcióinak ellenőrzésére szolgál. Az analóg feszültségjeles légtömegmérők esetén a feszültségjel és a testjel tüskéhez csatlakoztasson egy voltmérőt, vagy inkább egy oszcilloszkópot. A gyújtás bekapcsolásakor a feszültségértéknek a modelltől függően 0,2V és 1,0V között kell lennie. Ha a feszültség nulla vagy 5V, akkor a légtömegmérő hibás, és ki kell cserélni. Üresjáratban a jelfeszültség 1,5V és 2V között van. Az oszcilloszkópon a képen látható a pulzáló feszültség jelenik meg, ami a szívócsonkban oszcilláló légoszlopnak köszönhető.
Egy későbbi erőteljes fojtáskor a fojtószelepen a feszültségnek 3,5V felett kell lennie. A jelfeszültség csak akkor érheti el a legmagasabb értéket - 4,2- 4,7V -, ha gyorsításkor, teljes terhelés alatt megnöveli a névleges fordulatszámot a teszt lefuttatása alatt. A fent említett feszültségértékek standard értékek.
A négyszögletes jelalakú jelet keltő légtömegmérők esetén oszcilloszkópot vagy frekvencia-mérőeszközt kell használni. Csatlakoztassa a mérőt a jeltüskéhez és a testjelhez. A gyújtás bekapcsolásakor az oszcilloszkópon megjelenik a négyszögletes alakú jel, melynek frekvenciája 1kHz és 15kHz között változik. Az 1-2 kHz-es alacsony frekvenciájú levegőtömeg-mérők esetén a gázpedál lenyomásakor a fojtószelep értékeknek növekedniük kell.
A nagyfrekvenciájú (5 és 15kHz közötti) légtömegmérők esetén a frekvenciának csökkennie kell. Korszerű légtömegmérők esetén nemcsak a levegőtömeg, hanem a beszívott levegő hőmérséklete is négyszögletes alakú jelként jelenik meg. A beszívott levegő hőmérsékletének jelzése az alacsony frekvenciájú értékeken látható. A frekvencia mindössze 15Hz. A hőmérséklet módosítja a munkaciklust.
Ezen hiba esetén a mért érték általában a tényleges légtömeg mennyiség alatt van. Gyakran az érzékelőelem beszennyeződhet olajpárával a forgattyúház szellőzése miatt, vagy a részecskékkel a rossz légszűrés miatt. Benzinmotoroknál egy feltételes alacsony légtömeg esetén a vezérlőegység csökkenti a befecskendezési mennyiséget. A motor a részleges terhelés tartományban rángat, és nem éri el teljes teljesítményt.
Dízelmotoroknál az ügyfél teljesítmény hiányára panaszkodhat, mert a vezérlőegység szintén csökkenti a befecskendezési mennyiséget egy feltételezett alacsony légtömeg miatt. A hibakeresés ebben az esetben nehezebb, mert a vezérlőegység nem tárol hibát, vagy csak az alábbi hiba van a hiba memóriában. A benzinmotorok esetében gyakran megjelenik a "keverék túlságosan szegény, lambda gél határérték elérve" hiba.
A hiba pontos felderítése érdekében végezzen el egy próbavezetést, és regisztrálja a motorfordulatszám, a légtömeg és turbómotorok esetén a szívócsőnyomás mért értékeit. Gyorsítson teljes terhelés mellett, magas sebességfokozatban, hogy elérje a motor névleges fordulatszámát. A dízelmotorok légtömeg értékének - gramm/másodpercben (g/s) kifejezve - lóerőben jelzett motorteljesítménynek kell megfelelnie. Ezek az iránymutatások csak hozzávetőleges iránymutatások.
Ha a teszter nem teszi lehetővé a gyári diagnosztikához való hozzáférést, akkor ezek az értékek az EOBD protokoll segítségével is felvehetők, és ezzel a legtöbb, 2000. előtt gyártott motorral rendelkező jármű rendelkezik. Az alacsony légtömeg-érték azonban nem jelzi egyértelműen a légtömegmérő meghibásodását. Csak akkor lehet biztos abban, hogy a hibát a légtömegmérő okozta, ha minden más levegőoldali rendszer, azaz a levegőszűrő, a kipufogógáz-visszavezetés, az örvényszelepek, a részecskeszűrő és a turbófeltöltő is jó állapotban van.
Az 1.9 TDI motorok egyik leggyakoribb hibaforrása a légtömegmérő szenzor meghibásodása, amely gyakran instabil alapjáratot és gyenge gyorsulást eredményez. Az autótulajdonosok gyakran számolnak be arról, hogy a motor ereje csökken, különösen emelkedőkön vagy nagyobb terhelés alatt. A tesztelés során érdemes összehasonlítani az 1.9 TDI motorhoz tartozó gyári értékeket a szenzor aktuális méréseivel, mivel ez segít kideríteni, hogy pontosan mi okozza a problémát.
Alacsony levegőtömeg esetén csatlakoztassa le a légtömegmérő csatlakozóját, és végezzen egy rövid vizsgálatot. Ha a motor már észrevehetően jobb teljesítményt mutat, akkor a hiba oka valószínűleg a meghibásodott légtömegmérő lesz.
A légtömegmérő tisztítása
A légtömegmérő normál működésének visszaállításához néhány esetben elengedhetetlen, hogy megfelelően letisztítsuk le róla a szennyeződéseket, kiöblítsük az alkatrészt. Ehhez ajánljuk a légtömegmérő tisztítót. Légtömegmérő tisztítására érdemes speciálisan erre a célra használt anyagot használni, de ha nincs kéznél akkor tökéletesen megteszi a WD40 spray is. A féktisztítóval már érdemesebb óvatosan bánni, ugyanis kárt is okozhat az alkatrész szenzor részében.
A szennyezett érzékelő elem tisztítása csak ritkán sikeres. Még akkor sem érhetők el egy új légtömegmérő mérési értékei, ha a tisztítás után észrevehető javulás tapasztalható. Csak a hibás légtömegmérő cseréjével garantálható a tartós siker.
Mikor szükséges a légtömegmérő csere?
Mivel az alkatrész nem javítható, ezért meghibásodásakor cserélni kell. Az ilyen hibák kijavítása nemcsak a motor teljesítőképességét állítja helyre, hanem csökkenti a környezeti terhelést is. A csere során érdemes gyári minőségű alkatrészeket választani, hogy elkerüljük a további meghibásodásokat. A lehúzás próbája mellett a diagnosztikai eszközökkel történő tesztelés is javasolt, hogy biztosak lehessünk a hiba megszűnésében.
Az alábbi táblázatban néhány példa látható a kínálatunkban szereplő légtömegmérőkre:
| Gyártó/Modell | Évjárat | Típus | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Peugeot 206 | Légtömegmérő | ||
| Volvó v50 1.6 HDI (9HZ) | 2004-től | Légmennyiségmérő | Gyári bontott |
| Peugeot 205 1.9i, 405 1.9i | 1986-tól-1998-ig | Légtömegmérő | Gyári bontott |
| Peugeot 206 1.4 HDi | 2001-től | Siemens légtömegmérő | |
| Peugeot 206 2.0 HDI | 1999-től | Légtömegmérő | Gyári bontott |
| Peugeot 307 2.0HDI RHH | 2004-től | Légtömegmérő | Gyári bontott |
| Peugeot 307 2.0 HDI | 2001-től | Légtömegmérő | Gyári bontott |
| Fiat Ducato, Citroen Jumper | 2001-től | Légtömegmérő | Gyári bontott |
| Citroen C5, Peugeot 406 2.0 HDI | 2002-től -2011-ig | Légtömegmérő | Gyári bontott |
| Peugeot 406 2.0HDI, Citroen | 1996-tól - 2004-ig | Légtömegmérő | Gyári bontott |
tags: #peugeot #406 #hdi #legtomegmero #információ