Peugeot 206 szekunder levegő rendszer: hibák és javítás
A modern benzinmotorok környezetvédelmi szempontból rendkívül szigorú előírásoknak kell, hogy megfeleljenek. Ennek egyik kulcsfontosságú eleme a kipufogógáz-tisztító rendszer, melynek része a szekunder levegő rendszer is. A Peugeot 206 modellekben is megtalálható ez a technológia, amely a hidegindítási fázisban kulcsszerepet játszik a károsanyag-kibocsátás csökkentésében.
Miért van szükség a szekunder levegő rendszerre?
Az Euro 4-es norma teljesítési kényszere tette szükségessé a szekunder levegőrendszer kifejlesztését és alkalmazását. Az Euro 3-ashoz képest a hidegüzemi emisszió csökkentését kellett megoldani, ami nehéz feladat elé állította a tervezőket, hiszen üzemmelegen is csak a katalizátor segítségével teljesítették a motorok az elvárásokat.
A sztöchiometrikus működtetésű benzinmotorokban 3-utas katalizátorral 90 százalék feletti konverziós arány érhető el. Mivel azonban a katalizátor csak kb. 300 °C - 350 °C között éri el a működési hőmérsékletét, a kibocsátást csökkenteni kell a hidegindítási szakaszban, különböző intézkedésekkel. Gyorsítani kellett a motor melegedésén, másrészt megoldani, hogy a katalizátor előbb „életre keljen”. Utóbbinak legalább 300 Celsius-fokos hőmérséklet szükséges, hogy érdemben kifejthesse hatását (ez még nem az üzemi hőfoka). Ezért telepítették motorközeli helyre a katalizátorokat, rendszerint közvetlenül a kipufogó gyűjtőcső mögé, hiszen a kipufogórendszerben itt jóval melegebb a kiáramló gáz, mint mondjuk a kocsi hasa alatt.
A szekunder levegő rendszer lényege, hogy a katalizátor előtt, a forró kipufogógázba friss levegőt pumpálnak. Minthogy ez a levegő oxigéndús, segíti a katalizátorban az oxidációt, ezzel kettős hatást érnek el, hiszen egyrészt csökken a hidegüzemi kipufogógázban is a károsanyag-tartalom, másrészt az oxidáció hőt termel, így előbb eléri az üzemi hőfokát a katalizátor.
A szekunder levegő rendszer működése és alkatrészei
A szekunder levegőrendszer alapja egy elektromos légszivattyú, kinézetre mintha egy kis elektromos turbókoszorú vagy hajszárító lenne. Ez szállítja a pótlólagos levegőt, amit elektromos, vagy vákuumvezérelt szelep segítségével engednek be a kipufogórendszerbe.
Megoldások a Peugeot 206 kilométeróra hibáira
A rendszert a motorvezérlő egység vezérli. A működésre a motorvezérlő elektronika ad jelet, amely a hidegüzem körülményeit konstatálva indítja a pótlólagos levegőbetáplálást, annak megtörténtét pedig a lambdaszonda segítségével ellenőrzi. Amíg a rendszer működik, az elektromos szivattyút a motorvezérlő egység kapcsolja be a vezérlőrelén keresztül. A pneumatikus vezérlőszelep egyidejűleg működik. A szelep kinyílik és a szívócsőből származó vákuum működteti a kombinált szelepet. A vákuum hatására a kombinált szelep kinyílik és a szivattyú által szállított további levegő a kipufogócsőbe kerül a kipufogószelepek mögé.
Általában a motorindítást követő 15-20 másodpercig tart ez a fázis, de amint a lambda vezérlés aktív, a másodlagos levegőrendszer kikapcsol. A motorvezérlő egység kikapcsolja az elektromos szivattyút és a pneumatikus vezérlőszelepet.
Animation - How secondary air induction system works. ✔
A szekunder levegő rendszer hibáinak okai és tünetei
Természetesen ez a rendszer is elromolhat, és hibái jelentős hatással lehetnek a jármű károsanyag-kibocsátására és akár a motor működésére is. A hidegindítás és a bemelegedési fázisok során a megnövekedett kibocsátási értékeket az utánégetés hiánya okozhatja, ami a rendszer meghibásodására utal.
A hiba jelei közé tartozhat a motor teljesítményének csökkenése, a megnövekedett üzemanyag-fogyasztás, valamint a műszerfalon megjelenő motorhiba jelzés. Az egyik legszembetűnőbb jel a teljesítménycsökkenés, amikor az autó nehezebben gyorsul, vagy erőtlenné válik. Gyakran előfordulhat, hogy a jármű üzemanyag-fogyasztása is nő, mivel a motor szabálytalan működése miatt az égési folyamat nem optimális. A motorhiba visszajelző lámpa felgyulladhat a műszerfalon, jelezve a kipufogógáz-kezelő rendszer problémáját. Például, a csatlakozó lehúzását követően felvillant a ”csekkendzsin” lámpa, kiolvasva ezt a hibakódot dobta a gép.
Gyakori meghibásodások:
- Relé hiba: Hiba lehet, ha a relé nem kapcsol.
- Szelep meghibásodás: A szelep nem vált át, vagy a vákuumvezérlés csöve elöregedett, megrepedezett, vagy sérült. Jellegzetes probléma, hogy a felgyülemlett kondenzvíz teszi tönkre a vákuumvezérelt szelepet.
- Légszivattyú (pumpa) problémák: A pumpa nem indul, illetve nem szállít elég levegőt. Jellegzetes probléma, hogy a felgyülemlett kondenzvíz teszi tönkre a pumpát.
- Levegővezeték sérülése: Netán sérül a levegővezeték, vagy maga a levegőszállító cső (amely rendszerint alumínium harmonikacső) szakadt el.
- Elektromos vezetékek károsodása: Sérülhetnek a pumpához futó elektromos vezetékek is.
Diagnosztika és hibaelhárítás
A hibakeresés két oldalról indul: a hibajelek felől és klasszikus, mechanikus eljárással. A többi hibaelhárítási és diagnosztikai munkához hasonlóan kezdje szemrevételezéssel és ezenkívül akusztikai ellenőrzéssel. A szemrevételezéshez ellenőrizni kell az összes alkatrész sérülését. Ezeket az alkatrészeket helyesen kell rögzíteni az alkatrészekre és nem szabad rajtuk kopás jeleit. A biztosítékokat is ellenőrizni kell sérülésekre.
A motorvezérlés öndiagnosztikája a zárlatot, a vezetékszakadást és a reléhibát tudja azonosítani, más esetben a rendszer hibás működése miatt küld jelet, pl. nem érzékel kellő mennyiségű szállított levegőt. Ha a motorvezérlés azonosítja a hibát, akkor az alkatrész cseréje segít, ám ha csak konstatálja a rendellenes működést, meg kell keresni a hiba okát.
A katalizátor hiba diagnosztizálása általában egy OBD (On-Board Diagnostics) rendszer segítségével történik, amely érzékeli a kipufogógázok összetételének változását. A lambda szonda adatai alapján az autó számítógépe képes felismerni, ha a katalizátor nem működik megfelelően - ami részben a szekunder levegő rendszer hiányos működése miatt is bekövetkezhet.
Javítás és karbantartás
A legtöbb esetben a meghibásodott alkatrészek cseréje a megoldás. Ez igaz a pumpára és a vákuumvezérelt szelepre is. Mindkettőre a csere a megoldás, akkor is, ha a pumpa még működik, de már nem szállít elég levegőt: szétszerelve láthatók a kondenzvíz okozta korróziós károk, amiből következtethető, hogy miért is van hibajel. Ahová a nyest befér, oda a szerelő keze nem biztos, de a rendszeres ellenőrzés segíthet a problémák idejében történő felismerésében.
A katalizátor hiba javítása sok esetben csak cserével oldható meg, mivel az alkatrész belső szerkezete könnyen sérülhet, és a regenerálása nem mindig lehetséges. Az eltömődött katalizátor az egyik leggyakoribb probléma, ami a hőmérséklet emelkedése miatt akár a kerámiaszerkezet összeomlásához is vezethet. Az eltömődött katalizátor miatt az autó nehezen indulhat, rángathat, vagy akár teljesen le is állhat menet közben.
A rendszeres karbantartás, a megfelelő üzemanyag használata és az autó motorjának jó állapotban tartása hozzájárulhat a szekunder levegő rendszer és a katalizátor hosszabb élettartamához és hatékony működéséhez.