Pénzügyi lízing könyvelése és adózási szabályai Magyarországon

A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. Ez a speciális finanszírozási konstrukció azonban számos kihívást tartogat, mivel Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs, melynek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű. A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal.

A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns. A pénzügyi lízing tartalmát tekintve egy egymással összefüggő hitelügyletből és adásvételi szerződésből áll. A lízingbe vevő megbízása alapján a lízingbe adó megveszi az eszközt, majd azt átadja a megrendelőnek, aki az eszközt üzembe helyezi.

A lízing típusai és jellemzői

A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján - a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális - zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük.

Operatív lízing (Tartós bérlet)

Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő, és a számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik.

Tulajdonjog: A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel.
Értékcsökkenés: Az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el.
Adókötelezettség: Az operatív lízing az Áfa tv. 58. §-a alá tartozik. A Tao. tv. által elismert értékcsökkenés a Tao. tv. 7. §-a szerint.
Díjfizetés: Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő.

Bérleti szerződés fennállásakor a költségelszámolás egyszerűbb, mint a lízingnél. A bérbe vett eszköz ilyenkor nem jelenik meg a vállalkozás mérlegében. A bérleti díjakat a vállalkozás költségként számolja el az adott időszak eredménykimutatásában.

Mi a pénzügyi lízing?

Pénzügyi lízing

A pénzügyi lízing egy olyan szerződés, amely során a lízingbe vevő hosszú távon használja az eszközt, és a futamidő végén gyakran a lízingelt eszköz tulajdonosává válik. Az eszköz megjelenik a lízingbe vevő könyveiben, és elszámolja az amortizációt, illetve a kamatköltségeket.

Zárt végű pénzügyi lízing

A zárt végű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő, és a beruházási hitelhez hasonlít. Az áfa törvény termékértékesítésként kezeli ezt a lízing fajtát, hiszen a futamidő végén biztos a tulajdonszerzés.

Tulajdonjog: A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. A lízingbe vevő a szerződés megkötésének pillanatában döntést hoz, hogy az eszköz az utolsó részlet megfizetésével a tulajdonába kerül.
Értékcsökkenés: Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától.
Áfa: Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. Az általános forgalmi adó kötelezettség a termékértékesítés miatt a birtokba adás pillanatában beáll. Ennek megfelelően a 2007. évi CXXVII. törvény 124-125. §-a szerinti levonási tilalmakat alkalmazni kell. További számlakiállítás nem kötelező.
Adóalap: Az adó alapja a teljesítésért járó ellenérték, amely két egymástól elkülönítendő részből áll: a tőkerészből és a kamathányadból.

Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjat nem kell számlázni, mivel a lízingdíj nagysága, fizetésének időpontja, a lízingdíjból a tőketörlesztő, illetve a kamatrésznek egyértelműen ki kell tűnnie a lízingszerződésből. A figyelemfelhívó levél és a bankbizonylat alapján a könyvelés a lízingbe adónál a tőketörlesztő részösszeggel a követelést csökkenti, a kamatrészt bevételként könyveli, míg a lízingbe vevőnél a tőketörlesztő részösszeggel a kötelezettséget csökkenti, a kamatrészt ráfordításként számolja el. A maradványérték számviteli elszámolása megegyezik a lízingdíj elszámolásával.

Zártvégű pénzügyi lízing

Nyílt végű pénzügyi lízing

A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő. A nyílt végű lízing az Áfa tv. 58. §-a alá tartozik. A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor.

Tulajdonjog: A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben.
Értékcsökkenés: Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el.
Áfa: A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. Az ügylet áfa mentessége, vagy áfa esetén az áfakulcs attól függ, hogy mi a lízing tárgya (pl. tehergépjármű, lakóingatlan stb.). Az adó alapja ebben az esetben a teljesítésért járó ellenértékből a tőkerész. Nyílt végű lízing esetében a tulajdonszerzés külön termékértékesítésnek minősül, a maradványértékről a lízingbeadó áfás számlát bocsát ki.
Díjfizetés: A lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő. A nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtás, a számlázásra a részletfizetés szabályait kell alkalmazni, a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén - mivel ezt az Áfa-tv. szolgáltatásnyújtásnak tekinti - a lízingdíjból a tőketörlesztő részletet az áfa felszámításával számlázni kell, a számlán külön tételben fel kell tüntetni a kamatrészt is, de arra az áfát felszámítani nem szabad (áfamentes). A lízingbe adónál a tőketörlesztő részösszeggel a követelést, az áfát a fizetendő áfát növeli, a kamatrészt bevételként könyveli, míg a lízingbe vevőnél a tőketörlesztő részösszeggel a kötelezettséget csökkenti, az áfát előzetesen felszámított áfának tekinti, a kamatrészt ráfordításként számolja el. Ha a lízingszerződés futamideje lejárt, a lízingbe adónál a pénzügyi lízing miatti tartós követelés számlának, a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízing miatti kötelezettségek számlának nem lehet egyenlege.

A nyílt lízing lényege

A személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése a gyakorlatban

A személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízing segítheti a vállalkozást, hogy pénzügyi likviditását fenntartsa, mivel a céges autó lízing a készpénzes vásárláshoz képest nem jár nagy tőkelekötéssel. A cégautók modernizálása javíthatja a vállalat imázsát és versenyképességét, és hatékonyabbá válhat az ügyfelek kiszolgálása. A lízing előnyeinek teljes kihasználása érdekében elengedhetetlen, hogy a vállalkozás a könyvelést és az adózást a jogszabályoknak megfelelően végezze.

A lízingelt autó aktiválása és értékcsökkenése

Amikor lízingelsz egy autót nyílt végű pénzügyi lízinggel, az autó bekerül a vállalkozásod könyveibe, mint eszköz. Ez alapvető különbség az operatív lízinghez képest, ahol az autó a lízingbeadó könyveiben marad. Mivel az autó a te könyveidben van, te számolhatod el az értékcsökkenést. Ez csökkenti az adózás előtti eredményt, így kevesebb társasági adót kell fizetned. A pénzügyi lízing kamata és az értékcsökkenés teljes egészében levonható a társasági adóból. Cégautóadót kell fizetni minden olyan személygépkocsi után, ami nem magánszemély tulajdonában áll, tehát a lízingelt autók után is.

ÁFA-visszaigénylés és az útnyilvántartás

Minden cégvezető álma, hogy minél több ÁFA-t visszaigényelhessen, és ez a nyílt végű pénzügyi lízing esetében kiemelten igaz. Azt tudtad, hogy alapvetően a lízingdíjak ÁFÁ-jának minimum 50%-át már most is levonhatod? Viszont, ha okosan csinálod, ennél sokkal többet is kihozhatsz belőle! Az Áfatörvény 124. § (4) alapján a lízingdíjak ÁFA-tartalma teljes mértékben levonható, ha az üzleti használatot bizonyítod! Ha nincs útnyilvántartásod, vagy nem tudod igazolni a kizárólagos üzleti használatot, akkor legfeljebb 50% ÁFA-t vonhatsz le, ami rengeteg pénzt hagy az asztalon. Ha részletes útnyilvántartást vezetsz, akkor a céges utak arányában, akár az ÁFA 90-100%-át is visszaigényelheted. A RoadRecord adatai szerint az útnyilvántartásra való áttérés céges autók esetén átlagosan 2 100 000 Ft megtakarítást jelenthet autónként a teljes futamidő alatt. Fontos, hogy az útnyilvántartásod pontos legyen!

A digitális útnyilvántartás hatalma: Ahhoz, hogy kihasználd a nyílt végű lízing minden előnyét, elengedhetetlen a pontos és NAV-álló útnyilvántartás. A manuális, papíralapú megoldások nemcsak időrablóak, de tele vannak hibalehetőségekkel is. Egy korszerű, digitális útnyilvántartó programmal, mint amilyen a RoadRecord, nem csak időt spórolsz, hanem pénzt is. A program automatizálja a folyamatokat, így nem kell többé órákat töltened az adatok rögzítésével, és a hibák esélye is minimálisra csökken.

Maradványérték és a lízing lezárása

A nyílt végű lízing maradványérték az az összeg, amiért a futamidő lejártakor megvásárolhatod az autót. Ennek megfelelő elszámolása kulcsfontosságú. Vásárlás esetén, ha úgy döntesz, hogy megveszed az autót a maradványértéken, az bekerül a vállalkozásod eszközei közé, és értékcsökkenést kell elszámolnod rá. Visszaadás esetén, ha visszaadod az autót, akkor ez az összeg nem jelenik meg a könyvelésedben. Nincs sem ÁFA, sem értékcsökkenés ezzel kapcsolatban.

Adózási tudnivalók pénzügyi lízing esetén

Előfordulhat, hogy valamilyen okból még a futamidő vége előtt le szeretnéd zárni a lízingszerződést. A nyílt végű pénzügyi lízing lezárása futamidő vége előtt is lehetséges, de ennek vannak pénzügyi és számviteli vonzatai. A lízingcég ilyenkor általában felszámít valamilyen előtörlesztési díjat, vagy a fennálló tartozás egy részét azonnal meg kell fizetni. Erről érdemes előre tájékozódni a lízingszerződésben. A könyvelés szempontjából a fennálló lízingkötelezettség megszűnik, és az előtörlesztési díj költségként elszámolható.

Jogszabályi háttér és számviteli előírások

A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni. A Számviteli törvény 2015. évi módosítása egyértelművé teszi, hogy pénzügyi lízingről csak a Hpt. és az új Ptk. szerinti fogalmak alapján beszélhetünk. Az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi meghatározása az irányadó. Ennek alapján nem kell átminősíteni a 2014. március 15-e előtti szabályoknak megfelelően pénzügyi lízingként könyvekbe felvett ügyleteket abból az okból, hogy azok nem felelnek meg a 2014. március 15. utáni kritériumoknak.

A pénzügyi lízing számvitelének bonyolultságát az adja mind a lízingbe adónál, mind a lízingbevevőnél, hogy ki kell fejezni, be kell mutatni azt az összetett viszonyt, ami a pénzügyi lízingszerződés szerint létrejön a felek között. A lízingbevevők jelentős részénél fel sem merült az áttérés kérdése az IFRS-ekre, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó.

A lízingbe adóra vonatkozó számviteli előírások

A lízingbe adó a lízingbevevő megbízása alapján szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, majd adja át azt határozott idejű használatra. Tehát a lízingszerződést megelőzi egy adásvételi szerződés a lízingtárgyra vonatkozóan a lízingbe adó és a szállító (gyártó, kereskedő) között.

Követelések kimutatása: A lízingbe adás céljából beszerzett és a lízingbevevőnek határozott időre átadott eszköz értékét tartósan adott kölcsönként (tartós követelésként) kell kimutatni (általános forgalmi adó nélkül).
Árbevétel elszámolása: A pénzügyi lízing keretében átadott termék számlázott ellenértékét, eladási árát értékesítés nettó árbevételeként (az átadáskor) kell elszámolni (az érték az általános forgalmi adót nem tartalmazhatja).
Kamat: A lízingdíj kamatrészét a Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell elszámolni (mint a pénzügyi műveletek bevételét).
Szerződés meghiúsulása: A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi. Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni.

A lízingbe vevőre vonatkozó számviteli előírások

Eszközként kimutatás: A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz.
Kötelezettség: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget.
Értékcsökkenés: A lízingelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, az eszköz üzembe helyezésekor meghatározza a hasznos élettartamot (jellemzően a futamidővel azonosan), az esetleges maradványértéket, és ezek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, majd elszámolja azt a költségek között.
Kamat: A lízingdíj kamatrészét pénzügyi ráfordításként kell elszámolni.

Adózási kérdések

A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Zárt végű lízing: A termékértékesítésnek minősülő lízingszerződések esetén a teljes lízingdíjban szereplő áfa levonható az általános szabályok szerint, függetlenül attól, hogy a lízingbevevő a számlát kiegyenlítette-e, tehát az adólevonási joga megnyílik a lízingelt eszköz tulajdonba, ha az később esedékes, a birtokba adáskor.
Nyílt végű lízing: Szolgáltatásnyújtásként kezeli az Áfa törvény az olyan pénzügyi lízinget, ahol a szerződés szerint a lízing tárgyának tulajdonszerzése nyitott a futamidő végéig. Ilyen esetekben az adókötelezettség a bérletre vonatkozó szabályok szerint keletkezik, tehát a fizetési kötelezettség az egyes részkifizetések esedékességekor áll fenn.
Személygépkocsi ÁFA-levonása: 2019. január 1-jétől a személygépkocsi bérleti díjában felszámított forgalmi adó 50%-a levonható minden nyilvántartás nélkül. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a lízing futamideje 2018. december 31-e után kezdődött. Az 50%-os ÁFA-levonás alkalmazásához nem kötelező útnyilvántartás (vélelmezett vegyes használat). 50%-nál nagyobb levonás csak kizárólag üzleti használat igazolásával tartható; ehhez tipikusan útnyilvántartás szükséges.
Hitelminősítési díjak: A hitelminősítési díjak nem tekinthetők az Áfa törvény 22. § (3) bekezdés b) pontja alapján a lízing járulékos költségeinek. A hitelminősítési díjak felszámítása, mint önálló szolgáltatás, a 74.84.11 SZJ szám alá tartozik, és 25%-os adómértékkel adózik.

Társasági adó és kisvállalati adó (KIVA)

Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, és a pénzügyi lízing kamata és az értékcsökkenés teljes egészében levonható a társasági adóból. A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját. Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék.

Egyéni vállalkozók és az SZJA

Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre.

Lízingügylet meghiúsulása

Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik. A szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel. Ha a szerződés a jövőre nézve megszűnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendők.

tags: #pénzügyi #lízing #könyvelése #szabályai