Pénzügyi lízing fogalmak és típusai: Átfogó útmutató
A pénzügyi lízing egy olyan üzleti megállapodás, melynek célja eszközbeszerzés finanszírozása. Lényegében egy elsődlegesen eszközfedezetes finanszírozási formáról van szó, ahol a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által kiválasztott lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében átengedje. Ez lehetővé teszi, hogy a lízingbe vevő részletekben fizesse meg az eszköz árát, miközben az már hasznot hoz számára.
A pénzügyi lízing alapjai és típusai
Pénzügyi lízing esetében tulajdonképpen egy olyan eszközbeszerzésről van szó, amely során a lízing tárgyát képező eszköz árát részletekben fizetjük meg úgy, hogy közben az adott eszköz hasznot hoz a számunkra. Szerződéskötéskor rendezni kell a lízingtárgy futamidőt követő tulajdonjogát, mely többféle pénzügyi lízingtípus kialakítását tette szükségessé. Pénzügyi lízing esetén az ügyfél tulajdonjogot szerezhet, míg operatív lízing esetén erre nincs mód. Sokan csak ez alapján a szempont alapján döntenek a két lehetőség közül, pedig ennél sokkal többről van szó.
Zártvégű pénzügyi lízing
Zártvégű pénzügyi lízing során a lízingszerződés tárgyát képező eszköz a szerződés lejártával a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Az utolsó lízingdíj, vagy a maradványérték megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül. A lízingbe vevő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. A lízingszerződés futamideje alatt a lízingbe vevő, a lízingdíj megfizetése ellenében, az adott jármű használatára jogosult. A lízingelt eszköz tulajdonjoga a futamidő végén automatikusan a lízingbe vevőre száll, amennyiben a teljes lízingtartozás megfizetésre került. A lízingszerződés tárgyát képező járművet a lízingbe vevő veszi fel a könyveibe, ő tartja nyilván és ő számolja el utána az amortizációt.
Előnyök és célcsoport
- nem kell egy összegben kifizetni a vételárat, így a cég pénze nem áll benne az autóban
- olyan, mintha részletre vásárolta volna a cég az autót, hiszen a futamidő végén a tulajdonjog a lízingbe vevőre száll
- cégvezetők számára előnyös a részletfizetés, hiszen így biztonságosan tervezhető, kiszámítható költségként jelentkezik a könyvelésben
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a finanszírozandó eszköz beszerzési árának ÁFA tartalmát a lízingbe vevőnek a finanszírozás kezdetekor kell megfizetnie. Ez az összeg a lízing cég által kiállított számla alapján később visszaigényelhető. Ennek megfelelően ez a forma azoknak a cégeknek kedvező, melyek rendszeres ÁFA elszámolásra kötelezettek, általában befizetői pozícióban vannak, illetve rendelkeznek szabad forrással a teljes nettó értékre jutó ÁFA megfizetéséhez.
Nyíltvégű pénzügyi lízing
A nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevő megszerezheti a lízingelt eszköz tulajdonjogát akkor, ha a lízingszerződésben meghatározott összes lízingdíjat, illetve a maradványértéket megfizeti. A maradványérték általában a lízingtárgy használt piaci árával egyenlő. A lízingbe vevő a futamidő végén szabadon dönthet, hogy a maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik, esetleg a szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva, vagy nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött. A lízingbeadó megvásárolja, majd határozott időtartamra díjfizetés ellenében lízingbe adja az Ügyfélnek az Ügyfél által kiválasztott személygépjárművet. Ebben az esetben is a lízingbe vevő kizárólag az eszköz használatára jogosult, amennyiben a havi lízingdíjat megfizeti. Éppúgy, ahogy a zártvégű pénzügyi lízingnél, a lízingelt eszköz a lízingbe vevő könyveiben szerepel, ő tartja nyilván és ő számolja el az amortizációt. Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a maradványértéket úgy kell meghatározni, hogy az a futamidő végén a lízingelt eszköz valós piaci értékét tükrözze.
Előnyök és hátrányok
- az ÁFA visszaigényelhető, mert a nyíltvégű pénzügyi lízing olyan, mint egy bérleti szerződés, hiszen a gépjárművet gyakorlatilag béreljük a lízingcégtől
- a lízingszerződés végén szabadon dönthetünk arról, hogy a lízing tárgyát képező gépjárművet a lízingszerződésben meghatározott maradványértéken megvásároljuk-e
- amennyiben nem élünk a vásárlás lehetőségével, akkor a maradványértéken való vásárlást átruházhatjuk egy harmadik félre, illetve teljes egészében le is mondhatunk a vásárlási szándékunkról
A nyíltvégű pénzügyi lízing esetében a szakemberek hátrányként azt fogalmazzák meg, hogy a maradványérték kiszámításának bizonytalansága miatt kevésbé könnyen kalkulálható költségekkel kell számolni.
Célcsoport
A nyíltvégű pénzügyi lízing azoknak a vállalatoknak előnyös forma, amelyek ÁFA fizetési kötelezettségüket a teljes futamidőre akarják elosztani, és a szerződés megkötésekor még nem tudják eldönteni, hogy a futamidő végén szeretnék-e megszerezni az adott gépjármű tulajdonjogát. Azon cégvezetők számára is ajánljuk a nyíltvégű pénzügyi lízinget, akik nem tudják, illetve csak negyedévente tudják visszaigényelni az ÁFÁ-t.
Operatív lízing: A tartós bérlet
Az operatív lízing esetén nincs tulajdonszerzési lehetőség, ezért ezt a típusú finanszírozási formát tartós bérletnek is szokták nevezni, ugyanis itt tulajdonképpen a lízing tárgyát képező eszköz hosszútávú bérléséről beszélünk. Az operatív lízinget elsősorban egyéni és társas vállalkozóknak ajánljuk. Magánszemélyek részére az operatív lízing nem ajánlott, hiszen a bérleti díj ÁFA tartalmát nem tudják visszaigényelni, illetve költségként sem tudják elszámolni, így számukra nem előnyös ez a konstrukció.
Az operatív lízing jellemzői
- a lízingelt eszköz tulajdonosa a lízingbe adó, a lízingbe vevő csupán az eszköz használatára jogosult a lízingdíj megfizetése mellett
- a lízingelt eszköz a lízingbe adó könyvelésében van jelen, ő viseli és számolja el az amortizációt is
- a vételár ÁFA-tartalmát a lízingbe adó igényelheti vissza
- a lízingbe vevő a lízing bérleti díját tudja költségként elszámolni
- a lízingszerződés lejártakor a lízingelt eszközt a lízingbe vevő visszaadja a lízingbe adónak, vagyis nem kerül a lízingbe vevő tulajdonába (a lízingbe vevő üzembentartóvá sem válik a lízingszerződés időtartama alatt)
- a lízingszerződésnek megfelelően a lízingbe vevő csupán havi lízingdíjat fizet, minden egyéb költség (pl. a gépjármű karbantartásával, esetleges balesetből vagy meghibásodásból eredő kármentéssel, assistance szolgáltatással és biztosítással kapcsolatos díjak) a lízingbe adót terheli
- az operatív lízingnél a bérbe vevő ezt az eszközt nem a saját könyveiben mutatja ki (ún. off balance termék), csak a bérleti díj jelenik meg költségként.
Operatív lízing előnyei és hátrányai
Az operatív lízing népszerűségét tükrözi, hogy a nagyvállalatok mellett egyre több kisvállalat is ezt a konstrukciót választja. Fő előnyei:
- a cégeknek ennél a finanszírozási formánál egy jól kiszámolható, a cég költségvetésében jól tervezhető havidíjas konstrukcióval kell számolni, a szerződés határozott futamidejű
- a cégek a havi finanszírozási díjat költségként elszámolhatják
- mivel a lízing tárgyát képező gépjármű bérleti szerződésben kerül az ügyfél használatába, ezért a bérleti díj ÁFA-tartalma visszaigényelhető az üzleti használat arányában
- mivel a jármű nem kerül a cég tulajdonába a lízingfolyamat során, így nem kell az értékvesztéssel külön foglalkozni
- mivel a lízingdíj operatív lízing esetén tartalmazza az autó fenntartásával kapcsolatos összes költséget, így a cégeknek nem kell külön költeni a szervizre, a gumicserére, a meghibásodás vagy baleset miatt autómentésre és az assistance szolgáltatás díjára, a biztosítások és az adók megfizetésére
- a cégeknek nagyobb flotta esetén nem kell egy külön osztályt erre létrehozni, mert a lízingcég minden terhet levesz a vállukról (ehelyett elegendő lehet egy flottamenedzsert megnevezni, aki a kapcsolatot tartja a lízingcéggel)
- előnyös lehet akkor is, ha egy kis- és középvállalkozás jelentős hitellel rendelkezik, és nem szeretné növelni a hitelállományát, mivel nem okoz gondot a bankokkal szemben a további eladósodás, miközben tudja használni a lízingtárgyat a vállalkozó.
Az operatív lízing szinte egyetlen hátrányaként azt említhetjük meg, hogy a gépjármű a futamidő végén biztosan nem kerül a lízingbe vevő tulajdonába.
A pénzügyi és operatív lízing közötti különbségek
Amikor cégtulajdonosként dönteni kell az operatív lízing és a pénzügyi lízing között, akkor több szempontot is figyelembe kell venni. Az alapvető különbség a két megoldás között, hogy a pénzügyi lízing végén az ügyfél tulajdonjogot szerezhet. A pénzügyi lízing esetében eszközbeszerzésről, az operatív lízing esetében tartós bérletről beszélhetünk, a különbség azonban nem ennyire egyszerű. Nézzük meg részletesebben a legfontosabb eltéréseket.
| Jellemző | Pénzügyi lízing (zártvégű/nyíltvégű) | Operatív lízing |
|---|---|---|
| Tulajdonjog megszerzése | A futamidő végén a lízingbe vevő tulajdont szerez (zártvégű: automatikusan; nyíltvégű: opció). | Nincs tulajdonszerzési lehetőség, az eszköz visszakerül a lízingbe adóhoz. |
| Könyvelés | A lízingbe vevő könyveiben eszközként és kötelezettségként szerepel. | A lízingbe vevőnél csak bérleti díjként, költségként jelenik meg ("off balance"). |
| Értékcsökkenés (amortizáció) | A lízingbe vevő számolja el. | A lízingbe adó számolja el. |
| Szolgáltatások a díjban | Többnyire nem tartalmaz kiegészítő szolgáltatásokat. | Gyakran tartalmazza az adókat, biztosítást, karbantartást, assistance szolgáltatásokat. |
| ÁFA kezelése | Zártvégű: teljes ÁFA a futamidő elején fizetendő, később visszaigényelhető. Nyíltvégű: az ÁFA a részletfizetésekkel együtt, időarányosan igényelhető vissza. | A bérleti díj ÁFA-ja az üzleti használat arányában visszaigényelhető. |
| Kinek ajánlott | Tulajdonszerzést tervező, rendszeres ÁFA elszámolásra kötelezett vállalkozásoknak. | Rövid vagy közepes távú eszközhasználatot tervező, hitelállományt nem növelni kívánó vállalkozásoknak. |
A tulajdonjog és könyvelés szempontjai
Pénzügyi lízing esetén a lízingbe adó egyfajta finanszírozási szerepet tölt be a lízingfolyamat során. A lízingbe vevő zártvégű pénzügyi lízing esetén a meghatározott időszak végén automatikusan, nyíltvégű pénzügyi lízing esetén pedig a maradványérték megfizetése után szerezhet tulajdonjogot. Ezzel szemben operatív lízing esetén a lízingszerződésben meghatározott időszak lejártával a lízingbe vevő visszaadja a lízingelt eszközt a lízingbe adó számára, így tulajdonjogot nem szerez az eszköz felett. Ilyen esetben csupán piaci áron van lehetősége megvásárolni az adott eszközt, de az már nem tartozik a lízingfolyamathoz.
Az operatív lízingnél a lízingbe vevő az eszközt nem a saját könyveiben mutatja ki, nála csupán a bérleti díj jelenik meg költségként. Ez fontos szempont lehet akkor, ha a cég már rendelkezik hitellel és nem szeretné tovább növelni a hitelállományát. Ezzel szemben pénzügyi lízing esetén a lízing díja hosszútávú kötelezettségként jelenik meg a cég könyvelésében. Pénzügyi lízingbe vett eszköz esetén a lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani.
A lízingügyletek jogi és számviteli háttere
A pénzügyi lízing fogalma és kezelése szigorú jogszabályi keretek között történik. Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a számviteli törvény módosításai jelentősen befolyásolták a lízingügyletek besorolását és elszámolását.
A pénzügyi lízing fogalma a jogszabályokban
Az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi maghatározása az irányadó. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2014. március 15-től hatályos módosítása alapján a számviteli törvény alkalmazásában pénzügyi lízing az új polgári törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet. Az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingfogalom nem azonos teljes mértékben a korábbi számviteli törvény által meghatározott pénzügyi lízing fogalommal.
Adózási tudnivalók pénzügyi lízing esetén
Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön. Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
A lízingbe adó és lízingbe vevő számvitele
A lízingbe adónál a lízingbe adás értékesítés, a nettó árbevétel része. Lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától. A számviteli törvény értelmében a lízingbe adáskor a lízing tárgyának a lízingbe adó által a lízingbe vevő részére történő átadását a készletértékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Ezért a lízingbe adó magát a lízingbe adás céljára beszerzett vagyontárgyat is a készletek közé veszi fel nyilvántartásaiba, nem pedig a befektetett eszközök közé, mivel a lízingbe adás mozzanatát áruértékesítésként könyveli, annak tárgyát értékesítési célra beszerzett árunak tekinti. Mivel a pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás, ezért azt csak pénzügyi intézmény végezheti, így a lízingbe adónak mindenképpen pénzügyi intézménynek kell lennie. Bár a pénzügy lízing pénzügyi szolgáltatás, azonban annak számviteli elszámolása egy adásvételi és egy hitelnyújtási mozzanatra tagolható, mivel úgy kezelendő, mint egy halasztott fizetéssel történő eladás („kereskedelmi hitelben” történő értékesítés), ahol a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetéséig fenntartott.
ÁFA és adózási szempontok
Az Áfa törvény szerint a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtás, a lízingdíj számlázása a részkifizetésekhez igazodik. Az Áfa felszámítása és levonása az általános szabályok szerint történik, tehát ha a lízingbe vevő az előzetes áfa elszámolására jogosult, úgy a számlában áthárított Áfa-t levonásba helyezheti. Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, a 12. hónappal időarányos részteljesítésként teljesítés és Áfa fizetés történik. Fontos kiemelni, hogy 2019.01.01-től a személygépkocsi bérleti díjában felszámított forgalmi adó 50 %-a levonható minden nyilvántartás nélkül, amennyiben a lízing futamideje 2018.12.31-e után kezdődött.
Pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén, egyéb feltételek fennállása esetén, élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, valamint feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék. Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre. Ezen felül a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezményt az adózó abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.
A lízingügylet meghiúsulása és annak kezelése
Gyakran előfordul, hogy a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a tulajdonjog nem száll át a lízingbevevőre, mert a részleteket nem fizette meg vagy a futamidő közben felmondják a lízingszerződést, illetve nem él vásárlási jogával. Ilyenkor a korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi. Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni. Ezen helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz, úgy hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára.
Ha a lízingbevevő nem él tulajdonszerzési opciójával, köteles a lízingtárgyat visszaadni a lízingbeadónak, s kivezetni könyveiből. Ekkor a Számviteli törvény 50. § (6) bekezdése alapján az alkalmazandó ár csak az eszköz piaci értéke, de maximum az eredeti eladási ára lehet. Az eszköz értékesítésekor a lízingbeadó számára a korábban meg nem fizetett tőke- és kamattartozást, valamint nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a maradványérték megtérülését az értékesítési ár biztosítja, illetve ezen túlmenően - a szerződés típusától (nyílt/zárt) és a szerződés rendelkezésietől függően - rendezni kell a különbözetet is.