A Pénzügyi Lízing Befektetési Szolgáltatás Fogalma
A pénzügyi lízing egy olyan eszközfedezetes finanszírozási forma, mely során a lízingbeadó a finanszírozott lízingtárgy (jármű, gép, berendezés vagy ingatlan) tulajdonosa a finanszírozás teljes futamideje alatt. A lízing egy olyan elsődlegesen eszközfedezetes finanszírozási forma, mely során - a finanszírozás teljes futamideje alatt - a Lízingbe Adó a finanszírozott lízingtárgy (jármű, gép, berendezés vagy ingatlan) tulajdonosa.
A nyílt végű pénzügyi lízing fogalmát, ennek számviteli elszámolását és adózási kérdését taglalja az anyag.
Mi a nyíltvégű pénzügyi lízing?
A Nyílt Végű Pénzügyi Lízing Jellemzői
A nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó megvásárolja, majd határozott időtartamra díjfizetés ellenében lízingbe adja az ügyfélnek az ügyfél által kiválasztott személygépjárművet. A lízingdíjak kalkulációja a lízingtárgy futamidő végi, reális piaci értéket tükröző maradványérték figyelembevételével készül, amely nem lehet nulla.
A futamidő végén a lízingbevevőnek lehetősége van:
- megvásárolni a járművet
- átadni a vásárlás jogát
- visszaadni a járművet a lízingbeadónak
A nyílt végű pénzügyi lízing ismérv révén teszi lehetővé új vagy használt személygépjárművek gazdaságos beszerzését, mind ezt biztonságosan.
A nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtás, a számlázásra a részletfizetés szabályait kell alkalmazni, a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. Így a szerződésben meghatározott futamidő alatt az előírt részfizetési határidőkben a lízingbe adó számlákat bocsát ki, mely számla már Áfa összeget is tartalmaz.
Az Áfa törvény szerint a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtás, a lízingdíj számlázása a részkifizetésekhez igazodik.
A lízingbe adónál a lízingbe adás értékesítés, a nettó árbevétel része.
Kinek Ajánlott?
A nyílt végű pénzügyi lízinget kizárólag egyéni vállalkozók és társas vállalkozások vehetik igénybe, míg a magánszemélyek a zártvégű konstrukciót választhatják.
A nyíltvégű pénzügyi lízing sajátossága, hogy a futamidő végén az autó nem kerül a vállalkozás tulajdonába, hanem akkor eldöntheti, hogy megvásárolja maradványértéken azt, vagy lemond róla, és nem szerez tulajdonjogot.
Ráadásul a nyílt végű és az operatív lízing szolgáltatásnak minősül, ezért a céges személyautó lízing- és bérleti díj áfájának minimum 50 százaléka visszaigényelhető (lízing áfa átalány elszámolás). Ezzel szemben útnyilvántartás vezetése mellett a céges utak arányában akár a lízingdíj áfájának 90-100 százaléka is leírható. A vállalkozások választhatnak a kétféle elszámolás közül.
Számviteli és Adózási Szempontok
A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget.
A lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától. Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre.
A kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék.
A részletekkel együtt számlázott kamat ráfordítás.
Adózási tudnivalók pénzügyi lízing esetén
ÁFA Kezelése
Az Áfa felszámítása és levonása az általános szabályok szerint történik, tehát ha a lízingbe vevő az előzetes áfa elszámolására jogosult, úgy a számlában áthárított Áfa-t levonásba helyezheti.
2019.01.01-től a személygépkocsi bérleti díjában felszámított forgalmi adó 50 %-a levonható minden nyilvántartás nélkül. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a lízing futamideje 2018.12.31-e után kezdődött.
Jogszabályi Háttér
- 2013. évi V. törvény 6:64.
- 2013. évi CCXXXVII. törvény
- 2000. évi C. törvény
- 2007. évi CXXVII. törvény
- 1996. évi LXXXI. törvény
- 2004. évi XXXIV. törvény
Gyakori Kérdések és Válaszok
Gyakran előfordul, hogy a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a tulajdonjog nem száll át a lízingbevevőre, mert a részleteket nem fizette meg vagy a futamidő közben felmondják a lízingszerződést, illetve nem él vásárlási jogával. A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi.
Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni. Ezen helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz, úgy hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára.
Ha a szerződés a jövőre nézve megszűnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek, hiszen az így megszűnt szerződés okán ezen költségek járulékossá minősítése nem értelmezhető. A felsorolt költségek önállóan sem minősülhetnek, hiszen azok megtérítésekor a lízingbe adó nem nyújt a korábbi lízingbe vevő felé semmilyen (pl. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendők.
tags: #penzugyi #lizing #befektetesi #szolgaltatas #fogalma