Kettős tömegű lendkerék csere Passat B7 típusú gépjárműben

Lassan megszokják az autósok a kettős tömegű lendkerék létét, mást nem is tehetnek, hiszen alig van autó, amelyből kimarad ez az alkatrész. De miért is van egyáltalán kettős tömegű lendkerék az autóban?

A kettős tömegű lendkerék elsődleges feladata a motor egyenletes, rázkódásmentes járásának elősegítése. Tehát, ha ez az alkatrész a végét járja, a motor rázni kezd, ami különösen indításkor, alapjáraton és elinduláskor feltűnő.

A kis hengerűrtartalmú benzinmotorok és a hagyományos működésű automatikus sebességváltók mellé nem szerelik be (mindemellett az elektromos autók és benzines hibridek sem kapják meg). A szétszerelés csúcsa a váltó kiemelése: ezzel válik hozzáférhetővé a lendkerék.

De nézzük, mi a teendő ilyenkor? Mi is az a kettős tömegű lendkerék?

Mielőtt bele vágnánk ennek a nagyon megosztó alkatrésznek a taglalásába, ismerjük meg az alapfunkcióját a lendkeréknek. A lendkerék a motor és a sebességváltó között helyezkedik el. Ez van fixen rögzítve a motor főtengelyéhez.

Jelek, amelyek kettős tömegű lendkerék problémára utalnak

A lendkerék szó nyilván mindenkinek ismerős a gyerekkori játékainkban, itt is van egy ugyan ilyen szerepe. A lendkerék, ha visszaemlékszünk, a kisautóban volt benne és azt segítette, hogy minél tovább guruljon, ha jól felpörgettük. Az elv valamilyen szinten itt is ugyan az. Amikor a motor működésének bizonyos pontján nincsen munkavégzés, akkor, mint egy erőtároló visszaadja a motornak a fordulatot, és segíti a tovább fordulásban.

Két fajtája létezik az egytömegű és a kéttömegű. Az egytömegűnél nincsen nagy matek, egy teljesen kiegyensúlyozott nagyméretű vas darab, melyre felhelyezik a kuplungot, valamint az indításhoz szükséges fogas koszorút, de a kettős tömegű lendkerék, az már kicsit bonyolultabb ettől. Az ok, amiért megszületett a kettős tömegű lendkerék az az, hogy a dízel motorok erőteljes fejlődésnek indultak és az autóvezetők részéről jelentkezett egy komfort igény, hogy induláskor ne rángasson az autó.

Hagyományos, fix lendkerék esetén a rendelkezésre álló nyomatékok, 50-70 LE esetén, gond nélkül végig mentek a hajtásláncon meghajtva a kereket. A korszerűsödő motorok egyre nyomatékosabbak lettek, így jóval kisebb fordulaton is le tudják ezt adni, valamint a motorok működési elvéből adódó ciklikus rezgések eredménye.Egy négyhengeres motor esetében fél fordulatonként van egy munka ütem, ami nyomatékpulzálást hoz létre a főtengelyen és ezt kell az erőátviteli rendszernek feldolgoznia. Egy háromhengeres dízel esetében még rosszabb a helyzet.

Egy szükséges elem lett a kettős tömegű lendkerék, hogy ezt a nagy nyomaték különbséget feldolgozza, és kezes bárányként használhassuk a nyomatékos autónkat. Ritkán beszélünk a motor indításakor fellépő nagy rezonanciáról, ami a lendkeréknek egy másik nagy feladata ezt elcsillapítani. Az indító motoroknak is jelentősen fejlődniük kellett, hogy beindítsák az új dízeljeinket. A régiekhez elég volt 35-45 Nm, az újakhoz 75-85 Nm kell. Ez részben segít is az indulási tehetetlenség legyőzésében és a keletkező rezonanciákban, de ezen felül már csak ez az új lendkerék segített.

Üzemanyag-szivattyú relé hiba az 1996-os VW Passatban

A kettős tömegű lendkerék futásteljesítményét pontosan nem tudjuk megmondani, de a tapasztalatok alapján 100-300 ezer kilométer között van. Ezt a megoldást a LUK találta ki és sokáig más gyártó nem is alkalmazta ezt, majd később megjelent a Sachs is saját programjával, majd a Valeo.

A lendkerék felépítése egyszerű, a két lendkerék rész között egy - egy előfeszített rugó van. Az elsődleges lendkerék a főtengelyre van rögzítve, míg a másodlagos lendkerékre megy rá a kuplung szerkezet, abba a kuplung tárcsa, és a szerkezetet mozgató kinyomó csapágy. Akár 90 fokos elfordulás is lehet a 2 lendkerék között, amit a kuplunggyártók állítanak be a gyárral kooperálva.

Így már össze tudjuk foglalni a kettős tömegű lendkerék előnyeit, amit nyújt számunkra:

csillapítja a motor rezgését
csökkenti a zajt
védi a kuplung szett alkatrészeit
védi a váltó alkatrészeit
komfortosabb indulás
lehetővé teszi az alacsony fordulatszámon való vezetést, amivel üzemanyagot spórolunk

Megjelent, ha lehet így mondani a második generációja a lendkerekeknek. Ennek lényege, hogy az agyhoz közel bekerült egy pár bolygókerék a kettős tömegű lendkerékbe. Ez az újítás még stabilabbá teszi a működését minden fordulatszám és sebesség tartományban.

Mi tud tönkremenni a kéttömegű lendkerékben? Ford 1.8TDCI

Mikor kezdjek gyanakodni, hogy nem jó a kettős tömegű lendkerekem?

Vannak félreérthetetlen jelek és vannak, amikből sejteni lehet, hogy csere lesz, mert arról még nem beszéltünk, hogy a lendkereket javítani nem lehet. Tehát ha:

Kuplung csere lépésről lépésre

nehézkesebbé válik a váltás
lassan elkezd zajosodni a váltás
alapjárati zajok
alapjárati remegés
hideg induláskori zaj és „nyögések”
leállításkor remegés és csörömpölő zaj
az autó beindítása közbeni fulladás, valami lefogja a motort, akkor baj van vagy lesz.

A kipurcanni akaró lendkereket úgy képzeljük, el mintha egy kép le akarna esni a falról, mintha le akarna csúszni a szegről.

Komolyan kell venni, mert a rezonancia szétrázhat, tönkretehet más motorelemeket is, terheli a váltó csapágyazását, tengelyeit. Másrészt az autó mozgásképtelenségét is okozhatja a teljesen kifejlődött hiba. Természetesen lassan kialakuló hiba, tehát valamelyest ehhez is hozzá tud szokni eleinte a tulajdonos, tehát nem feltétlenül tűnik fel a napi használatban.

Erre is van válasza a rossz kettős tömegű lendkeréknek: ahogy megy tönkre, idővel már hangot is ad, fémes hangon csilingel, csattog.

Mivel ez egy rezgéscsillapító alkatrész, logikusan a túlzott, illetve nem tervezett rezonancia teszi (idő előtt) tönkre. Ha idő előtti hiba jelentkezik, akkor azt jellemzően három fajtára lehet bontani: gyártási hibából, egyéb rendellenesen dolgozó alkatrészből vagy a vezetési stílusból eredőre. Leggyakoribb halálokként az egyéb hibás alkatrészekből eredő rezgések említhetők.

A legnagyobb terhelés egyébként nem menet közben, hanem indítózáskor éri, főként akkor, ha az önindító esetleg nem is a gyárilag előírt, a motor életre keltérésre képes fordulatszámon forgatja a főtengelyt és vele a lendkereket. Ilyenkor ugyanis kenés nélkül forognak annak fogaskerekei.

Igen, akár egy rossz önindító is tönkre tudja tenni a drága kettős tömegű lendkereket, ha kitartóan indítózunk. De akár egy olyan apró hiba, mint az elkoszolódott vagy elkopott porlasztócsúcs, illetve PD befecskendező-elem, ami miatt a motor - akár alig észrevehetően - egyenetlenül jár.

A hibás használat nem csak közvetlenül, de közvetetten, egyéb alkatrész hibáján keresztül is ki tudja végezni a kettős tömegű lendkereket. Amivel közvetlenül az életére törhetünk, az például a berántás, vagy a tartósan alacsony, alapjárati fordulat közeli használat. A például a légkondicionálás érdekében tartósan alapjáraton ketyegtetett motorhoz csatolt kettős tömegű lendkerék is idő előtt fog meghibásodni, de igazán az alacsony fordulaton terheléssel, pláne az ott indított padlógázas gyorsítással törhetünk az alkatrész életére.

Fontos tudni, hogy sem a kettős tömegű lendkeréknek, sem a befecskendező-rendszernek nem jó a kifejezetten magas fordulati használat sem, ideálisnak a dízelmotornál 2000-3000 1/perc közötti, tempóban pedig jellemzően a 120-130 km/órás tartomány tekinthető.

Így nem csak azok küzdenek idő előtt vele, akik autójukat zömében városban használják, hanem azok is, akik autópályán az itthon szabályos 130 km/óra feletti tempóval mennek meglehetősen sokat. Igaz azonban az is, hogy egy autópályán, szinte váltás nélkül használt autóban a kuplung és a kettős tömegű lendkerék akár ezer kilométeren sem kopik annyit, mint a városi dugóban 10 kilométert araszoló.

Mit tehetünk a kettős tömegű lendkerék védelmében?

Próbáljuk mérsékelni az indítások számát, a taxi üzemmódot.
Kerüljük a túl nagy és a túl alacsony sebességet, pontosabban inkább úgy fogalmaznék az alacsony és magas fordulatszámot. 1000-1200 körüli fordulatszámon használva a korszerű dízelmotorunkat bejönnek azok a fránya vibrációk, amikről már beszéltünk.
Ügyeljünk a befecskendező rendszer állapotára. Ha a befecskendezés pontosságát befolyásoló jeladó, érzékelő vagy akár porlasztócsúcs tönkre megy, az plusz rezonanciát okozhat, amit a lendkerék a saját élete árán kezel le. Tartsuk karban az autónkat!

A kettős tömegű lendkerék cseréje

A kettős tömegű lendkerék cseréje elég nagy munka, lényegében egész napos szerelést igényel. Ki kell venni a sebességváltót, ehhez pedig le kell kötni a féltengelyeket, tehát bontani a futóművet. Modelltől függően a motort is el kell mozdítani a helyéről - emelni, süllyeszteni.

A Kettős tömegű lendkerék cseréjéhez, már igen komoly felszereléssel és tudással kel rendelkezni. Rengeteg olyan autó van a mai nap is a közlekedésben, amelyiknek a főtengely fordulatszámot /pontosabban a jelet/ a lendkerék hátuljáról vesz le.

A szerelést itt is a megszokott alap mozdulattal az akku eltávolításával kezdjük. Mivel a lendkerék a kuplunggal egy helyen van, kvázi mint a kuplungozási műveletnél mindent le kell bontani. Általában le kell bontani az első futóművet, rúdfej, talpas ki, majd ki a komplett gólyaláb. Minden elektromos vezetéket ami a váltó körül van eltávolítjuk. A motort felülről motortartó állvánnyal felfüggesztjük. Érdemes megvizsgálni mielőtt ezt megtegyük, mert sok esetben a kormánymű is ezen helyezkedik el.

Kiszedjük a váltó összes felfogató csavarját, elkötjük a tartó bakokat, és a váltó tartó segítségével leeresztjük a váltót. Itt jegyezném meg, hogy egy lelkiismeretes szerelő azt mondja hogy cseréljük ki a szettet is. Nyilván ilyenkor az autó tulajdonosnak az jut az eszébe, hogy "biztos csak le akar húzni, hogy többet keressen", de ez pont hogy nem így van. Egy autószerelőnek az a jó ha minél több munkája van. Ha te nem kéred a kuplung cseréjét, ő visszateszi a régi alkatrészt, neki nem akadály. Szerencsésebb esetben csak a kuplungot kell cserélni.

Visszatérve a szereléshez. Leszereljük a kettős tömegűt és a lendkerék két oldalát megvizsgáljuk. Megnézzük hogy milyen a régi lendkerék kuplung viszony. Egy jó tanács. Nem szeretjük az autót vinni szervizbe, mert sokba kerül, meg sokat áll. Gondoljunk bele, hogy az a két tömegű amit a szerelő most kiszerelt, ment mondjuk 210 ezer km-t meg mondjuk 8 évet. Ha a használt kuplungot teszem vissza menni fog ugyan ennyit? Biztos hogy nem. Ha bele gondolunk, a kéttömegű cseréje nagyjából olyan 80.000 ft-150.000 ft + áfa költségbe kerül. A javítás miatt a kuplung le kerül, neki mindegy mit tesz vissza.

Rövid válaszom, igen. Bővebben esetleg elkerülhetjük a kuplung szett cseréjét, de ne felejtsük el, hogy együtt dolgoznak, együtt kopnak ezek az alkatrészek. A cipőnkből sem csak az egyiket cseréljük! Bár ez egy kicsit képzavar, de szerintem érthető.

A képen egy nagyon használt lendkerék látható, a mellette látható rugó darabok a lendkerék külső ívében helyezkednek el gyárilag. A kéttömegű lendkerék hiba már nagyon sokszor előfordul, mely úgy néz ki, hogy a konstruktőrök szerint sem megfelelő. Nyilván a vezetési stílus és a kuplung használata sokat befolyásol, de azt beláthatjuk, hogy a régi egy tömegű lendkerék egyszerű és egyben nagyszerű volt. Ezeket a lendkerekeket nagyjából 150-200 ezer km-t általában cserélni kell.

A csere nem olcsó, modelltől függően 100-300 ezer forintra, de jellemzően inkább az utóbbihoz közeli alkatrészárra lehet számítani, amit nyilván szeretne mindenki megúszni.

Így persze erős szórás van a kettős tömegű lendkerekek 180-200 ezer kilométeres várható élettartamában is, ami viszont fontos, hogy csere esetén a motorhoz tartozó összes rendszer, kiemelten az önindító és a befecskendezés ellenőrizendő, nehogy idő előtt ismételten szükség legyen a mai (már nem csak dízel, hanem egyre több esetben benzines) autók egyik legdrágább alkatrészének cseréjére.

Ajánlott továbbá vele a teljes kuplungszettet (szerkezetet, tárcsát, kinyomócsapágyat) is cserélni, még akkor is, ha a teljes szervizelés az autó értékének jelentős hányadát teszi ki. És természetesen az is mérhetetlenül fontos, hogy az alkatrészeket az előírásoknak megfelelően, a szükséges szerszámokkal szereljék fel.

Ha tehát eljön a kettős tömegű lendkerék cseréje, spórolni rajta sem szabad. A felújíthatatlan alkatrészt megfelelő szakértelemmel rendelkező szerelő, megfelelő módon kell, hogy kicserélje. Aki pedig a kettős tömegűt hagyományos lendkerékre váltaná, annak csak annyit mondunk, hogy az egy rezgéscsillapító egység, a váltót hivatott megóvni a motor rezgéseitől.

Hosszú távon nem biztos, hogy megéri eltérni a gyárinak megfelelő alkatrésztől. Autóválasztás előtti tanácsként pedig e cikkből is kiolvasható: modern dízelt leginkább annak érdemes választania, aki sokszor és sokat megy hosszú távon, úgy kilométerben kitolhatja a drága javításokat, s addig azok árát talán kitermelheti a szerényebb fogyasztással megspórolt üzemanyaggal.

Alkatrész keresés

A Volkswagen Passat B7 (2010-2015) különböző dízel motorral szerelt típusai nagyon keresettek webshopunkon. Látogatóink visszajelzései alapján összegyűjtöttük a leginkább keresett modellek kuplungszettjeit és a kettőstömegű lendkerekeket - valamint DSG váltókba lendkereket.

Dízelek közül a legtöbbet keresett típus a 2.0 literes TDI (103KW /140Le), 2.0 literes TDI (125KW/ 170Le) valamint a 1.9-es 77 KW / 105 LE TDI-k.

Kuplung rendelés előtt kérjük, egyeztessen szerelőjével vagy kérje segítségünket. DSG váltó esetén lendkerék elérhető csak!

Lássuk hát, hogy mi az, ami megöli a kettős tömegű lendkereket. Mivel ez egy rezgéscsillapító alkatrész, logikusan a túlzott, illetve nem tervezett rezonancia teszi (idő előtt) tönkre.

Ha idő előtti hiba jelentkezik, akkor azt jellemzően három fajtára lehet bontani: gyártási hibából, egyéb rendellenesen dolgozó alkatrészből vagy a vezetési stílusból eredőre. Leggyakoribb halálokként az egyéb hibás alkatrészekből eredő rezgések említhetők.

A legnagyobb terhelés egyébként nem menet közben, hanem indítózáskor éri, főként akkor, ha az önindító esetleg nem is a gyárilag előírt, a motor életre keltésére képes fordulatszámon forgatja a főtengelyt és vele a lendkereket. Ilyenkor ugyanis kenés nélkül forognak annak fogaskerekei.

Bár a vezetési stílusból eredő problémákat külön soroltuk, a hibás használat nem csak közvetlenül, de közvetetten, egyéb alkatrész hibáján keresztül is ki tudja végezni a kettős tömegű lendkereket. Amivel közvetlenül az életére törhetünk, az például a berántás, vagy a tartósan alacsony, alapjárati fordulat közeli használat.

A például a légkondicionálás érdekében tartósan alapjáraton ketyegtetett motorhoz csatolt kettős tömegű lendkerék is idő előtt fog meghibásodni, de igazán az alacsony fordulaton terheléssel, pláne az ott indított padlógázas gyorsítással törhetünk az alkatrész életére.

Beszerelés előtt a kuplungtárcsához hasonlóan precízen ellenőrzendő. Leejtés esetén könnyedén törhetnek benne a rugók, ami komoly bajt fog okozni már az első indításkor.

Igaz azonban az is, hogy egy autópályán, szinte váltás nélkül használt autóban a kuplung és a kettős tömegű lendkerék akár ezer kilométeren sem kopik annyit, mint a városi dugóban 10 kilométert araszoló.

tags: #passat #b7 #kettőstömegű #lendkerék #csere