Nagy István 1990 autószerelő verseny Bánki Donát
„Jellemeznem kellene Bánkit, a tudóst, a zseniális gépkonstruktőrt, a kitűnő tanárt, a kiváló szakírót, a mintaszerű kollegát és last no last: a nemes lelkű embert, az őszinteségnek és igazságosságnak ezt a melegszívű apostolát, akit követendő példaként állíthatunk arra a piedesztálra, amelyen csak az ország legjobbjainak van helye.” - írta róla Schimanek Emil kortárs professzortárs. Az előbbi idézet talán a legmarkánsabban mutat rá, hogy iskolánk miért is vette fel 1991-ben a magyar gépészmérnökök egyik legnagyobb egyéniségének nevét.
Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát) 1859. június 6-án született Bakonybánk községben, Bánki Ignác bakonybánki, később lovászpatonai körorvos negyedik gyermekeként. Szülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született, és később, mikor már hatan voltak testvérek, átköltöztek Lovászpatonára. Édesapja rengeteg elfoglaltsága mellett talált időt arra, hogy gyermekeit oktassa. Középiskolai tanulmányait Bánki Donát Pápán, majd a budapesti Főreáliskolában végezte, s innen került a kir. József Műegyetemre.
Bánki Donát pályafutása és találmányai
A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. A Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1880/81-ben fejezte be. Már negyedéves korában megnyerte első pályázatát a gázmotorokról szóló tanulmányával. Az iparosodó hazai környezetben kezdte - felsőfokú tanulmányai befejeztével - mérnöki tevékenységét. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban műszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktori munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktorként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként.
Lelkes, felelősségteljes munkáját jól példázza az alábbi, a Ganz-gyárban végzett tevékenységét méltató, fennmaradt jellemzés:
„Ha valamely feladatot kellett megoldania, mindig arra törekedett, hogy túlmenve az egyszerű kötelességteljesítésen, magát az ügyet előmozdítsa, innen van azután, hogy bármely ágában működött is a gépszerkesztésnek, működése mindenütt haladást jelentett”.
Yaris fogyasztás és teljesítmény
Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. Ezen időszakra esik a közvélemény előtt talán legismertebb találmánya, a Bánki-Csonka féle karburátor szabadalmaztatása. Amikor tudomására jutott, hogy Csonka János, a József Műegyetem gépműhelyének vezetője gáz- és benzinmotorok szerkesztésével és gyártásával foglalkozik, csatlakozott hozzá, és együttes erővel láttak neki a motorok fejlesztésének. Nagy elméleti tudását és képzelőerejét hatékonyan egészítette ki Csonka János gyakorlati jártassága. Együttműködésükből számos szabadalom született: mint például az „Újítások petroleum-mótorokon”.
Ez utóbbi szabadalomban fogalmazták meg a porlasztó működési elvét, ekképpen: „Gépünknél a táplálás petróleum szivattyú nélkül történik, amennyiben az egy-egy hengertöltéshez való petróleum mennyiségét a gépbe szívott levegő magával ragadja”, s a megoldást „Petróleum mótor etetőkészüléke” címmel külön is szabadalmaztatták. A porlasztó ötletét a legenda szerint közös kísérletezésükből hazafelé tartva egy virágáruslánytól vették, aki a szájában tartott vékony csőbe levegőt fújva oszlatta permetté a virágjainak szánt vizet. Csonka János így írta le: „Látva a virágárust, hogyan fogja az ő üvegfúvókáján por alakban az ő virágaira a vizet, mondtam Bánkinak, hogy ugyanezen módon kell nekünk a petróleumot vagy benzint elpárologtatni, hogy az égés tökéletes legyen. Ezen észrevétel után néhány napra összeültünk Bánki adjunktussal, és Asbóth tanár úr szertárában együttesen megszerkesztettük a porlasztót.”
Bár manapság a karburátor elvesztette jelentőségét a gépkocsi iparban - mert ma már leginkább befecskendező-rendszereket alkalmaznak a gépjárművek belsőégésű motorjaiban - technikatörténeti szempontból nem lényegtelen annak ismerete, hogy az elmúlt száz esztendő alatt több százmillió autó és repülő rendelkezett ilyen tüzelőanyag-ellátó berendezéssel. Szegényes viszonyainknak és gázmotoriparunk akkori fejletlenségének kell tulajdonítanunk, hogy Bánki konstrukciójáról a világ nem vett rövidesen tudomást, így Maybachnak - aki Bánki után, de lehet, hogy tőle függetlenül valósította meg ugyanazt a gondolatot - tulajdonítják az elsőséget. Szabadalmait tudományos kutatásaival támasztotta alá, és eredményeit tanulmányaiban tette közzé, melyek közül az egyik legjelentősebb, ebben az időszakban keletkezett dolgozata „A gázmotorok elmélete”, melyben elsőként mondja ki, hogy a benzin- és olajmotorok hatásfoka vízbefecskendezéssel növelhető, illetve hogy valamely hőmotor melegkihasználása annál jobb, minél nagyobb a gázkeverék kompressziója az elégés előtt. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ezért a dolgozatért Bánki Donátnak 1892-ben a Hollán-díjat második alkalommal is odaítélte (az elsőt még 1887-ben kapta „Bánki Donát szabadalmazott erőmérője” című publikációjáért).
1902-ben készült el új gondolatát megvalósító elsőkerék-hajtású gépkocsija, mellyel az akkor általánosan elterjedt hátsókerék-hajtás problémáit kívánta kiküszöbölni. Az általa tervezett és a Ganz-gyárban elkészült automobilnál a motort, a sebességváltót és a differenciálművet egy tömbbe építette fel, s az első kerékpár tengelyére helyezte. A század elején a gőzturbinákkal kapcsolatos munkásságát kell kiemelni. Az ekkoriban elterjedő gőzturbinák természetesen felkeltették Bánki érdeklődését is. A gőzturbinák veszteségeinek aprólékos vizsgálatával és kísérleti meghatározásával folyt bele a felmerülő elvi és gyakorlati kérdések megválaszolására irányuló munkába. Eredményeit rendszeresen publikálta hazai és külföldi szaklapokban.
Bánki Donát bámulatos sokoldalú alkotókészséggel vett részt kora technikai problémáinak az előbbrevitelében. Terjedelmes munkásságának terjedelme, tárgyilagossága a ma nemzedékének nyújt örök példát. Sokoldalúságát hűen tükrözik alkotásának főbb csomópontjai: a gabonaelevátor, a Mechwart-eke, a Bánki - Csonka-féle karburátor, a Bánki-motor, a gőzturbina - tervezés alapjai, a hidraulikus kísérletek, a Bánki - vízturbina, a Vaskapu-vízerőmű terve, az erdélyi földgázvezeték terve. Az 1908-as USA-beli tanulmányútját követően a repülés iránt érdeklődik. Ahogy a „Repülőgépek gépi kormányzása” című, a Magyar Aeroszövetség hivatalos lapja 1913 számában kiemeli: „A légi utazás biztos csak akkor lehet, ha gépi berendezéssel tudjuk kormányozni…” Ennek kifejlesztése érdekében hidraulikus szervomotorból álló stabilizátort szerkesztett és szabadalmaztatott 1909-ben.
1916-ban jelent meg „Energiaátalakulások folyadékokban” című könyve, mely a tervezők alapvető kézikönyvévé vált. A művet a Mérnökegylet Cserháti-díjjal és Egyesületi Aranyéremmel jutalmazta. A könyv 1922-ben a berlini Springer kiadónál németül is megjelent. A századfordulót követően jelentős érdeklődés irányult a vízi energia hasznosítása irányába, a kis és közepes esésű patakok és folyók energiájának hasznosítására. Bánki egyszerű és olcsó turbinát szerkesztett, melyet 1917-ben ismertetett kéziratként „Neue Wasserturbine” címmel, majd 1918-ban a Molnárok Lapjában mutatta be magyar nyelven. Bánki Donát alkotásai közül mértékében is kiemelkedő a Vaskapu-vízerőmű terve. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, s 1912. december 16-án tartotta „Folyadékok mozgása hajlított csatornákban” című székfoglalóját. 1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában digitalizálva is megtalálható.
Bánki Donát, az oktató és öröksége
Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett magas hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. A Műegyetemen 1899-től tanárként dolgozott, s a gyakorlati hidraulika - hidrogépek, gőzturbinák - előadójaként fejtette ki tudományos kutató tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel segítse. Tanári működésének egyik legnagyobb eredménye volt, hogy a gépészmérnöki képzésben kiterjesztette a laboratóriumi gyakorlati oktatást. Bánki nevét tudományos kutatásai és irodalmi művei révén a művelt külföld technikusai is megismerték.
| Dátum | Esemény |
|---|---|
| 1859. június 6. | Született Bakonybánkban |
| 1880/81 | Műegyetemi tanulmányok befejezése |
| 1892 | Hollán-díj a "Gázmotorok elmélete" című dolgozatért |
| 1893. február 11. | Csonkával együtt szabadalmaztatja a fúvókás benzinkarburátort |
| 1899 | Tanár a Műegyetemen |
| 1902 | Elsőkerék-hajtású gépkocsi elkészülése |
| 1909 | Hidraulikus szervomotorból álló stabilizátor szabadalmaztatása |
| 1911 | A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja |
| 1917 | Bánki-turbina feltalálása |
| 1922. augusztus 1. | Elhunyt Budapesten |
Bánki Donát életmódját is alárendelte munkásságának. Puritán egyszerűségben élte életét, idejének legnagyobb részét a Műegyetem és dolgozószobája között osztotta meg. Egyetlen szenvedélye volt: a szivar, és nem véletlen, hogy éppen ez, mert ez az egyetlen, melynek munka közben is lehet hódolni. Kortársai jellemezték így: „A kép, melyet Bánkiról, mint emberről festünk, nem lenne teljes, ha ki nem emelnőnk azt a nagy szívjóságot, mely egész lényéből áradt, és amely megfogott és meghatott mindenkit, aki ismerte. A nagy tudós egyben a legjobb ember is volt. Mi sem állott tőle távolabb, mint a nagyképű póz.”
Bánki Donát nevét viselő intézmények és aktuális események
Számos intézmény őrzi Bánki Donát nevét, köztük az Óbudai Egyetem Bánki Kar, valamint a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola. Ezen intézmények kiemelten fontosnak tartják a gyakorlati oktatást és a diákok tehetséggondozását. Az Óbudai Egyetem Bánki Kar veterángépjármű-restaurátor szakmérnök képzése a hagyományoknak megfelelően idén is részt vett az Autó Motor Tuning Show 2023 rendezvényen a Hungexpo D pavilonjában 2023. március 17-19 között. A pavilon szervezőjének, a Magyar Veteránjárművesek Szövetségének köszönhetően, idén 150 m2 kiállító területet foglalhatott el a képzés térítésmentesen. Így született meg az az elgondolás, hogy a hallgatók egy működő motorkerékpárt szerelnek össze a látogatók előtt a rendezvény három napja alatt. A Linda tv sorozatból ismert, egyszerű, régen olcsó Babetta 207-es mopedre esett a választás, így ezen tematika alapján került felépítésre a stand ezen része: rendőrautó, a vőlegény taxija, a sorozathoz kapcsolódó érdekességek, úgy mint plakát, DVD lemez, tranzisztoros rádió a Babetta kormányán, klumpa, a háttérben a kivetítőn pedig néhány jelenet a sorozatból. Nagyon nagy sikert aratott az elképzelés, ráadásul vasárnap 13 órakor Görbe Nóra színésznő vendégeskedett a standon egy fél órás beszélgetés erejéig.
A látogatókat is megfogta a művésznő kedvessége, közvetlen stílusa, humorban és iróniában is bővelkedő elbeszélése. Már az előkészületek során felmerült, hogy mi legyen az elkészült moped sorsa? Továbbá, hogy az árverésre kerülő moped minél többet érjen, Hervay Péter képzésvezető, mint a MAVAMSZ elnökségének a tagja, megkereste a muzeális minősítés résztvevőit, hogy vasárnap 16 órakor, egy még soha nem látott módon, kihelyezett helyszínen folytassák le a Babetta muzeális minősítését. Természetesen a Bánki standja nem csupán a Babettáról szólt, bemutatásra kerültek jelenlegi és végzett hallgatóink munkái, továbbá a képzésen oktató kollégák is ismertették szakmájukkal összefüggő tevékenységeiket. Az oktatók közül Soós Károly megbontott Porsche gépkocsin a lemezmunkák fogásait és egy felújított hátsóhidat mutatott be, Mihály László autókárpitos munkáit és eszközeit tárta az érdeklődők elé, míg Kisvárday-Papp Miklós pedig a szemcseszórást mutatott be. Hallgatóink folyamatos ügyeletet tartottak a standon Czigány Gabriella standfelelős, a Felnőttképzési Központ munkatársa vezetésével.
A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola emellett számos egyéb versenyt és programot is rendez. Példaként említhető a Charles Babbage AutoCAD verseny, mely hagyományőrző programnak számít. A Charles Babbage Országos Tanulmányi Versenyre 2009-ben is sor került a dunaújvárosi Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskolában. A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskolában évente kerül megrendezésre a Tehetségkutató Verseny, melyre negyvenegy pályamű érkezett. Az intézmény diákjai rendszeresen részt vesznek megyei versenyeken (matematika, történelem, népdaléneklés), ahol sikereket érnek el. Továbbá a Bánki iskola diákjai pályáztak a Tempus Közalapítványnál, majd a 13 ezer eurós nyereményből vasútmodellt készítettek, és beutazták Európát. A Dunaújvárosi Sárkányhajó Kupát a dunaföldvári Dunai Vagányok, a Gyermeknap Kupát a Bánki iskola csapata nyerte meg. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara körkérdése a városi vállalkozásokhoz: milyen szakmában mutatkoznak létszámigények, milyen képzést hiányolnak a térségben, vállalnak-e szerepet a fiatalok gyakorlati képzésében. Az iskola 40. évfordulóját is többnapos ünnepséggel ünnepelték.