Motor-előmelegítő: Az Optimális Motorvédelem és Komfort Kulcsa Ford Mondeo Esetében

Az autók motorja akkor működik megfelelően, ha elérte üzemi hőmérsékletét. Ehhez idő kell, ráadásul hidegindításkor a kenés sem megfelelő, így a motor már meglepően rövid távon károsodhat. Hiába közeledünk már a tavasz közepe felé, még mindig előfordulnak fagyos éjszakák. Ilyenkor a kora reggeli indulásoknál az autóját szerető gazda számára borzasztó érzés végighallgatni azt a küzdelmes, zajos, kopogós-csattogós szenvedést, amivel a motor életre kel.

Egy átlagos benzin- vagy dízelmotor számára az optimális üzemi hőmérséklet az, amikor a hűtővíz 80-100, a motorolaj 90-120 (vagy még több) Celsius fok. Ettől felfelé nem sokkal térhet el a rendszer hőfoka és számos segédberendezés gondoskodik arról, hogy ne is következzen be ilyen állapot. Ugyanakkor a lefelé való eltérésnek csak az időjárás (és a hűtőfolyadék fagytűrő képessége) szabhat határt. A motorolaj kenőképessége, a precízen összerakott alkatrészek hőtágulási eltérései miatt hidegen járatva a motor bizony mindig károsodik.

Azok az autósok, akik rendszeresen csak rövid távon használják a járművüket, folyamatosan hideg rendszerrel indulnak útnak. A képződő kondenzvíz ekkor nem tud eltávozni az autóból, s a kipufogógázokkal savas elegyet képez. Ha az autó nem kerül időben szervizbe, akkor akár teljesen tönkre is mehet a motor, több százezres költséget okozva. A fenti tünetek elkerülésére minden hidegindítás után legalább 15-20 kilométert meg kellene tenni az autóval, így a képződő kondenzvíz teljesen eltávozna. Mivel városban jellemzően ennél rövidebb távra használják az autót, motor-előmelegítő használata javasolt.

Ezért is van az, hogy egy német területi képviselőtől vásárolt céges autó, amiben legyen akár három-négyszázezer autópályakilométer is, vagy akár egy folyamatosan üzemmelegen használt taxi ugyanennyi városi kilométerrel könnyen lehet jobb motorikus állapotban, mint egy "megkímélt", csak rövid utakra használt kocsi, amiben ugyan talán még százezer sincs, de naponta akár többször is beindították hidegen; reggel, munkába induláskor, este, a műszak végeztével, bevásárlás előtt. A gyakori hidegindítással használt vagy hosszú üzemidőre tervezett autók motorja számára igazi életmeghosszabbító elixír lehet egy konnektorba dugható elektromos motor-előmelegítő berendezés.

Az öreg autók motorfelújítása így kitolható, az újak motorikus állapota hosszú ideig megőrizhető. A motor-előmelegítő különösen ajánlható olyan autóknak, amelyekkel hidegindítás után nem tudjuk elkerülni a nagy motorterhelést: rögtön hosszú emelkedővel vagy közeli országutas, autópályás menettel indul a munkanapjuk. A motor-előmelegítők járulékos hasna, hogy az eleve langyosabbról induló hűtővízzel az utastér fűtése is gyorsabban beindul.

Motorfelni tudnivalók BMW tulajoknak

Hogyan működik a motor-előmelegítő?

A motor-előmelegítő feladata, hogy a motort felmelegítse, így az ne hidegen induljon be. A skandináv országokban nagy divatja van a használatának, ott az utcákon is találhatók elektromos oszlopok, melyekre az autót rá lehet kötni. Segítségükkel az autók álló helyzetben is energiaellátást kapnak, mellyel a motortér felmelegíthető. A motormelegítő megoldások egyre nagyobb teret nyernek Magyarországon is, köszönhetően annak, hogy a drága autók elterjedésével fontos lett az alkatrészek megfelelő védelme.

A motor-előmelegítőnél egy fűtőszálat szerelnek a motor vízterébe, amely folyamatosan melegíti a vizet. A felmelegedett folyadék átadja a környezetének a hőt, így órák alatt az egész motor átmelegedik. Bár az ilyen előmelegítőkkel nehéz elérni a motor számára ideális 60 fok körüli hőt, képesek 20-30 fokra felmelegíteni a motorteret. Ez pedig főleg télen fontos, amikor az időjárás akár mínusz 10-20 fokra is lehűtheti az alkatrészeket.

Az előmelegítő kivezetése egy szabványos dugalj, mely bármilyen konnektorba bedugható. Ha a motorba nem szerelhető be a fűtőszál, akkor a hűtőcsőbe szerelik azt. Amennyiben ez a megoldás sem lehetséges, akkor a motorblokkot vagy az olajteknőt melegítik fel egy hozzájuk érő alkatrésszel.

Többféle is létezik belőle: a leghatékonyabb a hűtővizet keringtetve átmelegítő, a hűtőrendszerbe külön becsövezett változat, de hatásos a fagydugó helyére vagy a hűtőbe benyúló fűtőbetétet melegítő verzió is. Sok meghibásodási lehetőség ezekben nincs, hisz a legtöbb berendezésnek mozgó alkatrésze sincs; a felmelegedő folyadék a fizika törvényeinek megfelelően magától kezd felfelé áramlani a hűtőrendszerben. Így pár deci benzin vagy gázolaj értékének megfelelő elektromos energia költségével elérhetjük, hogy a hideg reggeli indítgatások se viseljék meg a motort.

Elektromos motor-előmelegítő vs. állófűtés

Érdemes tisztában lenni a különböző motormelegítési megoldásokkal:

V70 tanksapka ajtó motor javítás

Jellemző Elektromos motor-előmelegítő Üzemanyag-alapú állófűtés
Működési elv Elektromos árammal fűtőszál melegíti a hűtőfolyadékot/motorblokkot. Autó üzemanyagát égeti el, hőt termelve.
Költség Néhány tízezer forinttól elérhető. Jóval drágább, legalább egy nagyságrenddel több.
Telepítés Egyszerűbb, olcsóbb. Komplikáltabb, drágább.
Zárt térben használható? Igen. Nem, égéstermék keletkezik.
Energiaforrás Külső áramforrás (konnektor). Az autó saját üzemanyaga.

Ezeknél komplikáltabb és jóval drágább az autó üzemanyagáról működő állófűtés, amely utólag is beszerelhető az autóba, de ennek költsége legalább egy nagyságrenddel meghaladja az egyszerű elektromos szerkezet árát. És van még egy hátránya: mivel égéstermék keletkezésével jár a működése, zárt térben (fűtetlen garázsban) nem használható. A legismertebb konnektoros motorelőmelegítő-márka az akár a százezres árba is beleharapó norvég Defa, de aki nem igényli a skandináv teleken szerzett tapasztalatokat, jóval olcsóbban, beszereléssel együtt is pár tízezer forintért találhat megbízható készüléket.

A motor-előmelegítő beszerelése

A motor-előmelegítő beszereléséhez szakemberre van szükség, mivel a rendszer hálózati áramról működik. Ennek megfelelően a szerelőnek villamos szerelési ismeretekkel kell rendelkeznie, s az autón belül az elvezetésnek garantáltan vízmentesnek kell lennie. Az előmelegítő beszereléséhez meg kell bontani a motort, ez szintén szakértelmet igényel. A megfelelően kiépített rendszer biztonságos, villamos szempontból szigetelt, s időtálló kivezetéssel rendelkezik. Az autóból kivezető kábel általában zöld színű, mivel ez a szín eléggé feltűnő ahhoz, hogy ne lehessen az autóval az elektromos hálózatról való lecsatlakoztatás nélkül elindulni. A motor előmelegítő berendezések néhány tízezer forinttól már elérhetők, ehhez jön még a szerelési díj.

Elektromos motorfűtés beszerelése az Alfa 147 be

Gyári elektromos kiegészítő fűtés a Ford Mondeókban

Egyes piacokon elektromos kiegészítő fűtést szerelnek be a jó hatásfokú dízelmotorok fűtőteljesítményének növelésére. Az elektromos kiegészítő fűtést a hajtáslánc-vezérlőegység (PCM) kapcsolja, ha a motor jár (a D+ jel a generátortól aktív) és a környezeti hőmérséklet alacsonyabb mint 5°C valamint a hengerfej-hőmérséklet 71°C alatt van. A hűtőrendszert három izzítógyertya fűti, amelyeket a PCM vezérel, ha a motor működik.

MEGJEGYZÉS: A hűtőfolyadék-szivárgás megelőzése érdekében az izzítógyertyákat nem szabad külön cserélni. Az izzítógyertyák együtt helyezkednek el egy külön házban a hűtőfolyadékkörben. Az izzítógyertyák fűtőteljesítménye 750 W. A gyári izzítógyertyát lehet helyettesíteni Febi: 15956 kódszámú gyertyával. Picit rövidebb mint az eredeti, de a többi paramétere ugyanaz.

Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez

Utólagos kiegészítő fűtés készítése és tapasztalatok (DIY Mondeo)

Sok Mondeo tulajdonos dönt az utólagos, házilag készített kiegészítő fűtés mellett, hogy optimalizálja autója hidegindítási tulajdonságait és a belső tér fűtését. Az alábbiakban részletes leírást és tapasztalatokat olvashatunk az ilyen rendszerekről.

Szerkezet elkészítése és tesztelése

Egy fórumtárs tapasztalata szerint „Hirtelen felindulásból ma készítettem nem egész 2 óra alatt egy kiegészítő fűtést némi réz fittingekből és a lecserélt 2db jó -hosszú- motorba való gyári izzítókból!”. A mérések során kiderült, hogy „levegőn megmértem az áramfelvételét, igen érdekesen alakult! Hidegen 18A-t vett fel, és ahogy izzott fel folyamatosan,az áramfelvétele leesett 8A-re kb 8 sec alatt.” Az izzító vége levegőn 5 másodperc alatt 900 fokra izzik fel. A vízbe szerelve azonban más eredmények születtek: „Hidegen a vízben 25A vesz fel 1db, és kb 22A-ig megy vissza az áramfelvétele,ahogy melegszik. Na itt hamar rádöbbentem, hogy el kell hinnem, aki azt mondta, hogy 2nél többet nem lehet bekötni.” Két darab izzítógyertya bekötésével 42A áramfelvétel adódott. Fontos tudni, hogy „ha nem megy semmilyen fogyasztó, akkor a generátor 30A-el tölt. Ha bekapcsolom a kiegfűtést, aminek a vezérlése a hátsószélvédő fűtés relééről kapja a tápot, akkor a generátor 80A-el tölt.” Ez azt jelenti, hogy a generátor maximálisan terhelt.

Elektromos bekötés és vezérlés

A vezérlő jel a hátsó szélvédő fűtésről vehető le, mivel ez „automatikusan bekapcsol indítás után és ha a klíma eléri a beállított hőfokot, akkor ki is kapcsolja a gem a hátsószélvédőfűtés reléét!”. A kábelezéshez „a tűzfalon van 1 gumiátvezető a bal oldali motorháztető emelő teleszkóp alatt! Ott bedugsz egy átmérő 1-2mm-es acél vagy rézrudat, ami kb legyen 80cm hosszú. Ez lesz a behúzószál!”. Belül a biztitábla mögé/alá érkezik be. A vezérlőszálat a K1-es relé (hátsóablakfűtés) 3-as számú lábára kell forrasztani, ami „a belső biztitáblába a legfelül középen, fekete színű”.

Egy másik példa „az olajos kieg.fűtésre volt előkészítve, így teljesen új vezérlést kellett csinálni”. A generátor védelme érdekében csak 2 db gyertyát használtak a háromból. A vezérlés tartalmaz „2 db 70 A-es relét, egy 75 C fokos biztonsági hőkapcsolót, és egy 60 A-es főbiztit (3x20A)”. Az automatikus vezérlőfeszültséget szintén a hátsóablakfűtés reléjének 3-as lábáról vették le, így „+5 C alatt automatikusan bekapcsolódik a kieg.fűtés rendszer a hátsóablakfűtéssel együtt. Indítás után késleltetve 2 mp múlva kapcsol be a rendszer, kímélve az akkut és a generátort.”

A rendszerbe beépítettek egy 70 C fokos hőkapcsolót és egy védelmi relét. A beépítésből adódó hőveszteségek miatt a 70 fokos kapcsoló kb. 78-80 C vízhőmérsékletnél kapcsol ki. A védelmi relé (12 V/100 A) az akkumulátort védi az izzítógyertya-relék (12 V/70 A) esetleges beragadása esetén. „Sokan mondhatják, hogy túlbiztosított a rendszer, de még mindig jobb, mint egy akkurobbanás vagy egy elektromos tűz, miután leállítottad a járművet, és ott hagytad a parkolóban.”

Tapasztalatok a működésről

A beszerelés utáni tesztek rendkívül pozitív eredményt hoztak. Egy felhasználó beszámolója szerint: „Kint -6 fok volt és a 2 perc alatt 18 fokot csinált a fülkében a fűtés!” Más tapasztalatok alapján „-5 C-nál indítás után alapjáraton 3-4 perc mulva meleg van a kocsiban, és 4-5 km után középállásban van a vízhőmérő mutatója, és ott is marad!”. Egy másik Mondeo tulajdonos László újításait említi a kiegészítő fűtésház hőszigetelésével és a konzol felcsavarozásával kapcsolatban, ami „a veszteséghő csökkentése érdekében” történt. Az ő tapasztalata is megerősíti, hogy „Határozottan előbb melegszik be az autó. Hajnalonként 8-9 km-es szakasz végére, vízhőfok mutató, beáll középre, míg korábban nem tette, hasonló külső hőmérséklet esetén (-2).” Nem csak 5 fok alatt használja, hanem felette is, így hamarabb melegszik be a motor.

tags: #motor #elomelegito #foed #mondeo