A "Fehér" Benzinkutak Piaci Részesedésének Változásai Magyarországon
Az üzemanyagpiac dinamikus változásokat mutat Magyarországon, ahol a különböző benzinkúttípusok piaci részesedése folyamatosan alakul. Különösen érdekes a "fehér" kutak, vagyis a nagy láncokhoz nem tartozó, független benzinkutak szerepének változása.
A "Fehér" Kutak Erősödése és Gyengülése
Tavaly a hazai töltőállomások összesített forgalmán belül minden korábbinál nagyobb, 33 százalékos részesedésre tettek szert a szaknyelven „fehérnek” nevezett „kis” hazai kutak - írja a Népszava a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) teljes hazai forgalomról közzétett, valamint a „márkás”, vagyis „színes” láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) korábbi adatai alapján. E piaci kör részesedése az elmúlt 11 év során 5 százalékpontot javult, nyilvánvalóan a „színesek” kárára.
A folyamatok már csak azért is szembeötlők, mert az üzemanyagárak tavaly november 15-e óta érvényes, 480 forintos felső korlátja minden piaci elemző szerint a kis kutak forgalmának nagyarányú visszaesését hozták. E kör éves számai tehát értelemszerűen egy novemberig tartó, még vérmesebb emelkedés, majd egy több mint egy hónapos visszaesés átlagaiból adódnak.
Amikor emelkednek az árak, mindig ugrik a fehér töltőállomások forgalma - fogalmazott az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Egri Gábor, a „kis” hazai egységeket tömörítő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. Ezek a töltőállomások ugyanis átlagosan mindig is alacsonyabb árakon dolgoztak, mint a színesek.
A nagy láncokhoz nem tartozó töltőállomásokon, július és szeptember között, az előző év hasonló időszakához képest, 6 százalékkal gyérebb keresletet mértek. Az országos benzinigény nőtt, a gázolajé esett.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
A nagy láncokon kívüli, úgynevezett „fehér” kutakon adódó, 432 millió literes, július-szeptemberi üzemanyagforgalom szembeötlő, 6 százalékos esés az előző év hasonló időszakához képest - számolható ki a NAV által szintén közzétett, országos kútadatok és a MÁSZ-közlés különbségéből. Ennél nagyobb csökkenést számukra csak a 2022-es 25 százalék mutatott, amit akkor azzal magyaráztak, hogy az autósok egy része a máskor olcsóbb, de nehezebben megközelíthető, „fehér” kutakról az egyenárasítással átpártolt az üzemanyagokat akkor egyaránt literenként 480 forintért mérő, de kényelmesebb, „színesekhez”. A kis kutakon a harmadik negyedév során értékesített, 120 millió liter benzin közel 5, a 312 millió liter gázolaj pedig mintegy 7 százalékos esés.
Miközben a "fehérek" közel ezres száma közelíti a „nagyokét”, előbbiek forgalom szerinti részesedése a harmadik negyedévben 31-ről 29 százalékra esett. Ez az adat a felmérés 2008-as kezdetére jellemző és azóta a negyedik legalacsonyabb. A „márkátlanok” piaci részesedésének 2021-ig tartó, szinte töretlen bővülését a 2022-es árstop ezek szerint hosszú távon is megtörte.
A Benzinárstop Hatása
A Népszava cikke szerint a 2022-ben bevezetett benzinárstop hosszú távon negatív hatással volt az üzemanyagpiacra. A kutatók szerint az árplafon torzította a piaci versenyt, különösen a kisebb, független benzinkutak rovására, amelyek piaci részesedése jelentősen csökkent. Az árstop ideje alatt a kormány fokozatosan szűkítette a jogosult vásárlók körét, és a kis kutak veszteségeit nem tudta teljes mértékben kompenzálni. Az elmúlt években sem tudták kiheverni a hatósági áras üzemanyagot a családi benzinkutak.
A kis kutak piaci részesedése így 2021 óta először ismét átlépte a 30 százalékot. Mint arról korábban beszámoltunk, a fehérek értékét 25 százalékra visszavető, 2022-es árstop azután következett be, hogy a kis kutak értékesítési részaránya, lassú, módszeres építkezéssel, 2021-re megközelítette a 33 százalékot. A hirtelen esést azzal magyarázták, hogy az árstop megszüntette a - hagyományosan a kis kutak vonzerejét növelő - árkülönbségeket, a törzsvevők egy része viszont így már a jellemzően kényelmesebben megközelíthető, márkás egységekhez kanyarodott fel.
Fogyasztási adatok és trendek
Az év harmadik negyedében, az előző év hasonló időszakához képest, 1,1 százalékkal, 1,7 milliárd literre esett a teljes hazai üzemanyag-forgalom - számítottuk ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrég nyilvánosságra hozott összesítéséből. A szint a 2021-es, 1,8 milliárdos csúcs óta, furamód, az elvileg forgalomugrást hozó, 2022-es árstopot is beleszámítva, folyamatosan esik. Igaz, még mindig az idei a valaha mért ötödik legmagasabb érték.
A július-szeptemberi adaton belül a kisebbik, alig több mint félmilliárd liter benzin másfél százalékos emelkedés, míg a pont 1,2 milliárd liter gázolaj 2,2 százalékos esés.
A nagy hazai márkákat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) október közepén nyilvánosságra hozott adataiból a harmadik negyedévre körükben egymilliárd literes forgalom adódik, ami fél százalékos emelkedés. Míg az eme, „színeseknek” nevezett körben mért, 420 millió liter benzinkereslet 3 százalékos ugrás, a 626 millió liter gázolaj egy százalékos visszaesés.
Január-szeptemberi összesítések hasonló, bár némiképp tompább változásokat tükröznek. Az első háromnegyedév során a teljes, hazai üzemanyagkereslet 0,7, a MÁSZ-hálózatoké 0,4, a fehéreké pedig 1,8 százalékos csökkenést mutat.
Az idei első negyedévben 0,7 százalékkal kevesebb motorbenzin és 0,7 százalékkal több gázolaj fogyott a kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon. A teljes fogyasztás 880 millió liter volt az első három hónapban; összesen 341 millió liter moterbenzint és 539 millió liter dízel üzemanyagot tankoltak a járművekbe a MÁSZ-tagvállalatok összesített adatai alapján.
A január-júniusi időszakban 2024 elejéhez képest közel 3 százalékkal több üzemanyag fogyott - számítottuk ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által nemrég frissített adatbázisból. A sokéves átlagot valamivel meghaladó adat a 2020 és 2023 közötti zaklatott hullámvasút, ezen belül pedig a 2022-es árstop alatti 14 százalékos ugrás óta az első nyugodtabb, piaci alapú emelkedés. Az első hat hónap során a hazai gépjárművekbe tankolt 3,2 milliárd liter a 2022-es 3,5 milliárd után a valaha mért második legtöbb. A 2 százalékos emelkedést mutató benzin mellett immár a 3 százalékkal bővülő, 2,2 milliárd literes gázolajpiac is magára találni látszik.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
A „nagy” („színes”) és a „kis” („fehér”) hazai kutak adatai között szembetűnő különbséget tapasztaltunk. A főbb hazai láncokat tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) már júliusban tudósított arról, hogy az első hat hónap során köreikben gazdára talált 1,9 milliárd liter fél százalékos emelkedés, ami benzinre és gázolajra egyaránt áll. Bár a valamivel több mint ezer hazai MÁSZ-kút száma csak alig haladja meg az úgymond kevésbé márkásakét, a forgalom hagyományosan körülbelül kétharmada előbbieken keresztül bonyolódik. Az összes hazai kút NAV-adatából a színesekét levonva ugyanakkor képet kaphatunk a fehérek mindennapjairól is. És itt, bár kisebb mennyiségekre vetítve, de az első hat hónap során a MÁSZ-hoz képest jóval magasabb, 5 százalékos bővülés mutatkozik. Ez az 574 millió liter gázolaj esetében 4, a 243 millió liter benzinnél pedig 6 százalékos ugrás.
A kis kutak piaci részesedése így 2021 óta először ismét átlépte a 30 százalékot.
Gépész László, a kis benzinkutakat képviselő Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) alelnöke úgy véli, a fehér benzinkutak a mai napig nem találtak vissza a 2021 előtti fejlődési pályájukra.
Kezdenek magukra találni a kis kutak. A változásokat a kisebb, jellemzően családi tulajdonú töltőállomások szívós munkájával indokolta megkeresésünkre Egri Gábor, az e kört képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. Ugyanakkor csak lassan épül vissza mindaz, amit 2022-ben „elvettek” tőlük - fogalmazott. Ráadásul a kabinet azzal, hogy a kiskereskedelmiadó-kötelezettséget a nagy láncok után rájuk is kiterjesztette, tovább rontotta a függetlenek addigi árelőnyét is - fűzte hozzá.
Bár kiskereskedelmiadó-fizetési kötelezettségüket egy tavaly év végi, félreérthető törvénymódosítás kérdésessé tette, az azóta a NAV bevonásával folytatott, máig eldöntetlen egyeztetések közepette a tételt idén is befizették - rögzítette Egri Gábor.
Marad a benzinárstop
Adóváltozások és azok hatásai
Összesített teljesítményük visszaesését a 2022-es árstop még mindig tartó, káros hullámai mellett az ez év elejével 1,5 ezrelékről nekik is 3 százalékra emelt kiskereskedelmi különadóval magyarázta lapunknak Egri Gábor, a „kis” egységeket képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. (Utóbbi esetben a kisebb forgalmú üzemanyagcégek kedvezőbb kulcsát a nagyobbakéhoz emelték.) Eme, literenként, nettó 12-14 forintos drágulást hozó lépés szinte eltüntette a fehér kutak eddigi legnagyobb vonzerejéül szolgáló árelőnyt - tette hozzá. A jellemzően családi tulajdonú, egy-egy térség ellátásában mégis kulcsszerepet játszó, kis töltőállomások máig nyögik a 2021 és 2022 vége között érvényes árstop hatásait is - tette hozzá.
Mindemellett kedvező fejleményként értékelte, hogy a kormány a jelek szerint levette a napirendről a hazai energiacégekre - így a kis kutakra is - kirótt hatékonysági „járuléknak” a 2023-as forgalomra vetített, így az FBSZ szerint visszamenőleges, nemrég közzétett emelési tervét.
Már most tudható, hogy - ellenkező rendelkezés híján - jövő januártól a benzin literenkénti jövedéki adója (vagyis ára) bruttó 8,7, a gázolajé pedig 8,1 forinttal nő - hívták fel a figyelmünket szakértők. Tavaly év végén ugyanis a kormány úgy döntött, hogy az üzemanyagok ebbéli sarcát minden év elején az előző év júliusi inflációjával emelik, ami jelen esetben 4,3 százalék. Az új, literenkénti, bruttó jövedékiadó-szint a 95-ösnél 210, a dízelnél pedig 197 forintra jön ki.
A kormánypropaganda az üzemanyagok jövedékiadó-emelését visszatérően és alaptalanul uniós kötelezvényként állítja be. Ezzel szemben a valóság, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának euróban meghatározott legalacsonyabb lehetséges szintje évtizedek óta változatlan. Igaz, ezt az értéket minden eurózónán kívüli állam saját pénznemében a megelőző év októberi euróárfolyam alapján módosítani kell. A jelenlegi forint-euró-árfolyammmal számolva ez az uniós alsó határ bruttó 180 és 166 forint. Az értékek különbségéből így már kiszámolható, hogy a kabinet - az idei, bruttó 20 és 22 forint után - jövőre további mintegy tíz forinttal 30 és 32 forintra növelheti azt a literenkénti összeget, amennyivel az uniós előírásoknál többet hajt be az autósoktól.
Prémium üzemanyagok
Az üzemanyagokon belül a prémium motorbenzinből 57 millió liter fogyott három hónap alatt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A prémium dízel fogyasztása csaknem 48 millió liter volt, ami 9,8 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest. A nem prémium gázolaj eladása meghaladta a 491 millió litert, ez 0,1 százalékos csökkenés a tavalyi első három hónappal összehasonlítva.
A prémium benzin forgalma 18,5 százalékkal, a prémium gázolajé közel 5 százalékkal erősödött az első félévben 2018 hasonló időszakához képest. A két termék bővülési ütemei közötti különbség részben szintén a felhasználói kör eltéréséből adódik: a benzin kereslete alapvetően a privát személyautó-állományhoz kapcsolódik, a személyautók között pedig sokkal nagyobb arányban van jelen a prémium minőség, mint a haszonjárművek körében, ezért a csúcsminőségre való igény érthető módon a gázolaj esetében kevésbé meghatározó, mint a jóval nagyobb arányban csúcsminőségű motor hajtotta személyautók között.
A prémium üzemanyagok, a magasabb oktán-, illetve cetánszám teljesítményt növelő hatása eleve sokkal látványosabban jelentkezik egy prémium minőségű motorban, mint egy átlagosban. A prémium üzemanyagoknak nem csak az oktánszáma, vagy cetánszáma magasabb, de több bennük a különféle adalékanyag is, amely hosszabb távon, motorbiztonsági szempontból kedvező, hiszen ez megnövelheti a motor élettartamát.
A prémium üzemanyagok keresletbővülése tovább folytatódhat, hiszen például a prémium benzin még mindig viszonylag új terméknek számít. Tavaly még egyes, a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai által működtetett kutakon is forgalmazták a 98-as benzint, a kisebb, fehér kutakon pedig talán még jelenleg is.
Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ)
Az 1991. december 13.-án létrehozott Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) alapvető célja, hogy képviselje, védje és elősegítse az ásványolajipar és kereskedelem általános érdekeit és növelje társadalmi elismertségét. Tagvállalatai körébe tartoznak a kőolaj és kőolajtermékek termelésével, feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó legjelentősebb, Magyarországon aktív vállalatok. A 2018 végén Magyarországon üzemelő 2012 darab töltőállomásból a MÁSZ által működtetett egységek száma 1018, vagyis részarányuk meghaladja az 50 százalékot.
A kiskereskedelmi forgalmat, az értékesített üzemanyag mennyiségét nézve ugyanakkor részesedésük ezt jelentősen meghaladja: A szervezet 2018-as beszámolója szerint tagvállalatainak együttes részesedése a benzintípusú motorhajtóanyagok forgalmából 75,6 százalék, a dízelnél 66,7 százalék, a teljes üzemanyag vertikumra vetítve 69,8 százalék volt, ami kis mértékű növekedést mutat 2017-hez képest. A benzinértékesítés 0,7%-kal csökkent, míg a gázolajé 0,7%-kal nőtt. Különösen a prémium dízel iránti kereslet emelkedett jelentősen, 9,8%-kal.
tags: #masz #benzin #részesedése