Áfa szabályok külföldi személygépkocsi értékesítése esetén
A személygépkocsikkal foglalkozó cikksorozatunk korábbi részeiben már érintettük a személygépkocsi beszerzését, az Áfa levonási lehetőségeket és tilalmakat, valamint az üzemeltetéshez, fenntartáshoz kapcsolódó termékek, szolgáltatások áfa kezelését. Ebben a cikkben a személygépkocsi értékesítésének áfa szabályait vizsgáljuk meg.
Nem meglepő, hogy a személygépkocsi értékesítése is termékértékesítésnek minősül, azaz főszabályként az értékesítésre általános forgalmi adó felszámításával kerülhetne sor.
„Átlagos” adózónk esetében, ha a beszerzéshez nem kapcsolódott adólevonási jog, az értékesítés adómentes lesz. Ez a képlet egyszerűnek tűnik, azonban itt is akadnak további kérdések: mit tegyünk, ha magánszemélytől vásároltuk a személygépkocsit? Ugyanez a helyzet akkor, ha használtcikk kereskedelem esetén különbözeti adózás keretében szerezte be a személygépkocsit a példabeli adózónk, esetleg alanyi adómentes jogállású adózótól vásárolt.
Azért ne feledjük: akkor van lehetőség adómentesség alkalmazására, ha a beszerzéshez kapcsolódóan előzetesen felszámított adó merült volna fel és az az ÁFA törvény 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lett volna levonható - figyelemmel a levonási tilalom alóli kivételekre is.
Az adóalany által megvalósított olyan személygépkocsi értékesítést, amelyre egyaránt fennállnak az ÁFA törvény 87. § b) vagy c) pontján alapuló - fent bemutatott - (általános) adómentesség, és az ÁFA törvény 89.
Külföldi Citaro buszok áttekintése
A 87. paragrafusban meghatározottak szerint mentes a termék értékesítése akkor, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódott előzetesen felszámított ÁFA a tételes tilalmi szabályok miatt nem vonható le, és a levonásra nincs feloldó szabály sem.
Az Áfa törvény 89. paragrafusa azonban már egy harmonizált jogszabályhely, melynek alapján főszabály szerint adómentes a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott személygépkocsi értékesítése igazoltan belföldről kívülre, de a Közösség területére, ha az értékesítés közösségi adóalanynak történik. Amennyiben az értékesítés adóalanyok között történik, úgy az adómentességet nem befolyásolja az értékesített autó élettartama.
Annak érdekében, hogy minden tagállambeli adóalany egyforma elbánásban részesüljön, a Héa-irányelv harmonizált rendelkezéseinek elsőbbséget kell adni a nem harmonizált rendelkezésekkel szemben. Amennyiben tehát az ÁFA törvény 87. § b) vagy c) pontjának, valamint a 89. § (1) vagy (2) bekezdésének alkalmazhatósága egyaránt fennáll, az ÁFA törvény 89.
A 89. § „elsőbbségének” van egy fontos következménye. A Közösségen belüli termékértékesítés ugyanis a „valódi” mentes értékesítések közé tartozik, amelyek jellemzője, hogy az értékesítés során ÁFA-t nem kell felszámítani, viszont a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető. Ennek alapján, amennyiben az adóalany a tárgyi eszközként használt személygépkocsiját a 89. § alapján értékesíti, úgy a 136.
Alanyi adómentes adózók esetében is adómentes lesz az értékesítés - bár létezik egy olyan előírás, mely szerint az ő tárgyi eszköz értékesítéseikre a jogszabály az általános szabályokat írja elő alkalmazni - ez azonban nem jelenti a 27%-os adókulcs automatikus alkalmazását.
Az alanyi adómentes adóalany által a tárgyi eszköznek minősülő saját célra beszerzett olyan személygépkocsi értékesítése, amelynél a korábbi beszerzés során ÁFA-t hárítottak át, adómentes, hiszen - bár az ÁFA levonása az alanyi adómentes státusz okán is tiltott lett volna - a korábbi beszerzés maga is tételes levonási tilalom alá esett.
Manapság egyre népszerűbb üzletággá fejlődött a közösség területéről történő használt személygépkocsi behozatala. Sok esetben a vállalkozások saját használatra is külföldről vásárolnak használt személygépkocsit, mivel a választék a hazai kínálatnál sokkal nagyobb, illetve bízva abban, hogy a kiválasztott jármű műszaki állapota jobb a hazai társainál.
Amennyiben egy magyar vállalkozás különbözeti adózás szabályait alkalmazó közösségi adóalanytól (például használtautó kereskedőtől) vásárol személygépkocsit, akkor közösségi termékbeszerzés címén a vállalkozásnak nem keletkezik forgalmi adó bevallásai és befizetési kötelezettsége (Áfa tv. 20.
Ennek okán magyar vállalkozásnak közösségi termékbeszerzés szabályai szerint áfafizetési kötelezettsége keletkezik. A felszámított adót a beszerző nem helyezheti levonásba. E szabály alól két kivétel van.
- Egyrészt, ha a vállalkozás a beszerzett személygépkocsit bérbeadás céljából vásárolta, akkor a beszerzés áfája levonásba helyezhető.
- Másrészt a vállalkozás abban az esetben is levonhatja a felszámított áfát, ha a személygépkocsi beszerzése továbbértékesítés céljából történt.
A vállalkozásnak nem keletkezik közösségen belüli termékbeszerzés címén forgalmi adó fizetési kötelezettsége, ha a személygépkocsit a közösség területéről nem adóalanytól (például magánszemélytől) vásárolja meg.
Lejárt külföldi okmányok: forgalomba helyezés
A fent leírtak mellett fontos azonban a beszerzőnek megvizsgálni azt is, hogy a megvásárolandó személygépkocsi az áfa fogalomrendszerében nem minősül-e új közlekedési eszköznek.
Mikor minősül újnak egy személyautó?
Az ÁFA törvény szerint új járműnek minősül az a személygépkocsi, amely 6 hónapnál korábban került forgalomba, VAGY 6.000 km-nél nem tett meg többet. Mivel a jogszabályban „vagy” kötőszó szerepel, így nem kell a két feltételnek egyszerre megvalósulnia.
Ebből következik, hogy használt autónak számít az a gépjármű, amely 6.000 km-nél többet futott ÉS, amelyet több mint 6 hónappal az első nyilvántartásba vételt követően értékesítettek a tulajdonos részére.
Új személygépkocsi behozatalkor a vállalkozásnak az ÁFA bevallásban a beszerzés után 27 százalékos áfát kell bevallania, amelyet csak akkor vonhat le az adóalany, ha adóköteles tevékenységgel kapcsolatban használja (pl. ha tovább értékesíti, bérbeadja, vagy taxizáshoz vásárolja).
Amennyiben külföldi magánszemélytől vásároljuk meg a használt járművet, akkor a beszerzéskor nem keletkezik belföldön áfa fizetési kötelezettség. Ha viszont a vállalkozás külföldi cégtől veszi meg a gépjárművet, úgy a következő felirattal találkozhat a számlán: „különbözeti adózás”. Amennyiben ez a felirat nem szerepel a számlán, úgy a jármű beszerzése után belföldön 27 százalékos áfát kell bevallani és megfizetni.
Az adófizetési kötelezettség a Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beszerzést igazoló számla kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magába foglaló hónapot követő hónap 15.
A járművet megvásárolhatjuk újonnan és használtan. Az új jármű beszerzése mindig áfa-t számít fel a kereskedő a számlájában a vásárló felé.
Új járműnek belföldi értékesítés során csak azt tekintjük, amelyik először a vevő nevére került forgalomba helyezésre, és az eladó még bemutatási célra sem használta az eszközt.
1) Ha magánszemélytől vásároljuk a járművet, úgy a magánszemély nem számít fel az értékesítése után áfa-t, tekintettel arra, hogy eseti értékesítést végez, így nem az Áfa tv.
2) Ha olyan adóalanytól vásároljuk a járművet, aki azt tárgyi eszközként használta, akkor rendre az Áfa tv. 87. § szerinti adómentes számlát fogunk kapni.
Lehetséges azonban, hogy az eladó a járművet taxisszolgáltatáshoz használta, vagy túlnyomó részt bérbe adta, illetve nyílt végű lízingbe adta. Ha a használtautó kereskedő a járművet áfa felszámításával vásárolta, vagy más tagállamból olyan módon szerezte be, hogy a beszerzés miatt adót kellett fizetnie, úgy annak értékesítése is adóköteles lesz belföldön. Amennyiben a beszerzéskor áfa teher nem jelentkezett, úgy a kereskedő árrés adózással értékesíti a járművet. Megjegyzem, a számlán ez esetben sem szerepel áthárított adó.
Különbséget kell tennünk a között, hogy az EU valamelyik tagállamából (pl. Németország), vagy harmadik országból (pl.
Amennyiben a járművet harmadik országból szerezzük be, úgy a beszerzés minden esetben áfa adókötelezettséggel jár. Az import áfa fizetési kötelezettség független attól, hogy nem adóalany magánszemély hozza be a járművet, vagy adóalany gazdálkodó az importőr.
Magánszemély esetében kizárólag azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy a jármű az Áfa tv. fogalmi rendszerében újnak minősül-e? Ha új járműnek minősül az eszköz, akkor a magánszemélynek áfa fizetési kötelezettsége keletkezik. Új járműnek minősül az a közlekedési eszköz (guruló), amelynek a hengerűrtartalma több mint 48 cm3 és a teljesítménye több mint 7,2 kw. Fontos, hogy az újnak minősülő jármű vásárlása esetében a származási hely forgalmi adója nem kerül felszámításra. Még akkor sem, ha teljesen új járművet vásárol a magánszemély. Ha mindkét érték magasabb az említettnél, vagyis nem új a jármű, úgy belföldön áfa fizetési kötelezettség nem merülhet fel. Ismét fel kell hívnom a figyelmet, hogy nem lehet kizárni, hogy a származási országban forgalmi adó kerül felszámításra.
Vállalkozások esetében az egyik legfontosabb kérdés, hogy a beszerzés során felszámított áfa levonható-e. Vagyis a költségekkel nettó vagy bruttó értéken kell-e számolni, illetve alkalmazható-e részleges levonás, például nyíltvégű pénzügyi lízing esetén.
Alapvetően a személygépkocsi vásárlásakor a számlán szereplő áfa nem vonható le. Ez a főszabály, és attól függetlenül érvényes, hogy a jármű teljes mértékben adóköteles tevékenységhez kapcsolódik. Ha bérbeadás céljából szerezzük be, és a futott kilométerek legalább 90%-a bérbeadáshoz kapcsolódik. Ha a jármű taxiként üzemel, és a futásteljesítmény legalább 90%-a ehhez a tevékenységhez köthető. E három esetet kivéve - például ügyvezetői autó, munkába járás vagy családi használat esetén - az áfa nem vonható le.
Ha például egy cég személyautót vásárol értékesítőinek, az áfa levonásáról le kell mondania. Ha viszont ugyanez a vállalkozás autókölcsönzőként működik, a 90%-os bérbeadási arány teljesülése mellett jogosult az áfa levonására.
Belföldi vásárlás Új autó kereskedőtől történő beszerzésekor a számlán mindig szerepel áfa, amelyet a vevő fizet meg. Ha viszont a kereskedő bemutató- vagy tesztautót értékesít, a számla áfa nélkül készül, mivel az ilyen értékesítés adómentes. Ettől azonban az ár nem lesz kedvezőbb, hiszen a kereskedő korábban nem vonhatta le a beszerzéskor fizetett áfát, vagyis azt beépíti az értékesítési árba.
Amennyiben magánszemélytől vásárolunk használt autót, számlát nem kapunk, és áfa sem terheli az ügyletet, mivel az eladó nem adóalany.Ha vállalkozástól vásároljuk meg a járművet, amelyet a cég saját használatra tartott nyilván, az értékesítés szintén áfa-mentes. Kivételt képez, ha a járművet bérbeadáshoz vagy taxis tevékenységhez használták, mert ekkor a korábban levont áfa miatt az eladás áfaköteles.
Használtautó-kereskedőtől történő vásárláskor gyakran úgynevezett „árrés-adós” számlát kapunk. Ez azt jelenti, hogy az áfa csak a kereskedő hasznán van, de annak összegét nem tüntetik fel a számlán. A kereskedő akkor nem alkalmazhatja az árrés-adózást, ha a járművet harmadik országból vásárolta, vagy olyan adóalanytól, aki azt korábban bérbeadáshoz vagy taxizásra használta. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a járművet másik uniós tagállamból olyan eladótól szerezte be, aki nem alkalmazta az árrés-adózást. Ezekben az esetekben az ügylet teljes egészében áfaköteles.
Külföldről történő beszerzés Ha személygépkocsit harmadik országból - például Svájcból - vásárolunk, vámot és áfát is kell fizetni. Ez a legköltségesebb beszerzési forma, mivel a közterhek mind cégek, mind magánszemélyek esetében jelentősek. Például egy 5 millió forintos autó Svájcból való behozatala a forgalomba helyezésig könnyen meghaladhatja a 7 millió forintot.
Magánszemélyként, ha az Európai Unió területéről vásárolunk használt autót, belföldön nem kell áfát fizetni, mert nem minősülünk adóalanynak. Ugyanakkor új vagy újszerű jármű (6000 km-nél kevesebbet futott, illetve 6 hónapnál fiatalabb) esetén a szabályok mások: ekkor a magánszemélynek is áfát kell fizetnie Magyarországon. Az adót a forgalomba helyezés előtt a NAV veti ki.
Vállalkozások esetében a közösségen belüli beszerzések során két fő esetben merül fel áfafizetési kötelezettség: ha a jármű új vagy újszerű, illetve ha a számlán nem szerepel, hogy az eladó a használttermék-árrés adózást alkalmazta. A cégek ilyen esetben önadózással állapítják meg az áfát bevallásukban. Ezért már a beszerzés előtt tisztázni kell, kapunk-e számlát, és azon milyen adózási megjegyzés szerepel. Ha az eladó nem adóalany, vagy ha a számlán feltüntetik az árrés-adózás alkalmazását, akkor nem kell belföldön áfát fizetni.
Minden más esetben viszont a beszerzést 27%-os áfa terheli, amelyet főszabály szerint nem lehet levonni (kivéve bérbeadás vagy taxiszolgáltatás esetén). Fontos tanács: a jármű vételárát csak a számla kézhezvételét követően érdemes kifizetni, hiszen a fizetendő áfa akár 27%-kal is megdrágíthatja a beszerzést.
A tartós bérlet és a nyíltvégű pénzügyi lízing nem minősül termékértékesítésnek, így ezekre nem vonatkozik a személygépkocsi-beszerzésekre előírt levonási tilalom. E konstrukciók lényege éppen az, hogy lehetőséget adjanak az áfa részleges levonására, ezért a lízingcégek ezeket magánszemélyek számára nem is kínálják. Tartós bérlet vagy nyíltvégű lízing esetén az áfa olyan arányban vonható le, amilyen mértékben a járművet adóköteles tevékenységhez használjuk. Ezt a használati arányt útnyilvántartással kell igazolni. Amennyiben nem vezetünk útnyilvántartást, a törvény 50%-os levonási hányadot enged meg, feltéve, hogy a járművet legalább havi egy alkalommal igazolhatóan üzleti célra használjuk. Az arány hónapról hónapra változtatható: ha egy adott hónapban szinte csak üzleti célra használjuk a járművet, levonható akár a teljes áfatartalom 95%-a is, míg más hónapban választható az 50%-os általány. Az első lízingdíj általában a vételár 20-40%-át teszi ki, és áfa szempontból ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a későbbi díjak. Célszerű azonban következetesnek maradni, vagyis az első számlánál alkalmazott levonási arányt a továbbiakban is legalább ugyanilyen mértékben érvényesíteni. Az adóhatóság gyakorlata e téren időről időre változhat, így érdemes az óvatosság.
Egy európai bírósági ítélet alapján a hatóság akár zártvégű lízingnek is minősítheti az olyan nyíltvégű szerződéseket, ahol a maradványérték annyira alacsony, hogy a vételi opció gyakorlása az egyetlen ésszerű választás a futamidő végén. Ilyen esetben az áfa levonás nem engedélyezett - még részben sem. Bár a magyar gyakorlat eddig nem alkalmazta szigorúan ezt az elvet, óvatosság ajánlott.
A személygépkocsik fenntartásával kapcsolatos költségek áfatartalma főszabály szerint nem vonható le, különösen az üzemanyag esetében, függetlenül annak típusától. Néhány kivétel azonban van: Az autóbérbeadással foglalkozó vállalkozások az alkatrész- és szolgáltatásbeszerzések áfáját teljes mértékben levonhatják. Minden más adóalany esetében a jármű fenntartásához kapcsolódó szolgáltatások áfájának 50%-a vonható le, az anyaghányadtól függetlenül. Ha a jármű a vállalkozásnál készletként szerepel, vagyis nem használják, hanem értékesítésre vár, az ilyen járművekhez kapcsolódó javítási költségek áfája teljes egészében levonható. Az elektromos autók esetében ugyanezek a szabályok érvényesek. A telephelyi töltőállomás kiépítésének költségei az általános levonási szabályok szerint bírálhatók el, ahogy például egy garázsépítés költségei is. Ha ugyanazon töltőről különböző típusú járműveket töltenek - például teherautót, céges személyautót és dolgozói magánautót -, akkor az áramfogyasztás mennyiség szerinti elkülönítése szükséges ahhoz, hogy az adólevonás jogszerű legyen. Ez csak műszaki megoldással biztosítható, adminisztratív úton nem váltható ki.
A használtautó-kereskedők esetében két gyakori kérdés merül fel: mikor alkalmazható az árrés-adózás, és levonható-e a készleten lévő járművek javítási költségeinek áfája. Az árrés-adózás csak meghatározott beszerzések esetén engedélyezett. A kereskedő akkor értékesíthet árrés-adósan, ha a járművet:
- belföldi vagy más uniós tagállambeli magánszemélytől vásárolta,
- belföldi vállalkozástól szerezte be, amely adómentesen adta el,
- másik kereskedőtől vette, aki az árrés-adózást alkalmazta és ezt a számlán feltüntette.
Közösségi beszerzés esetén csak akkor lehet árrés-adósan továbbértékesíteni a járművet, ha az eladó az adott tagállamban valóban alkalmazta az árrés-adózást, és ezt egyértelműen jelezte a számlán. Sok külföldi eladó azonban pontatlan megjegyzéseket ír, így célszerű utánajárni, milyen szabályok vonatkoznak az adott országban az árrés-adózásra. Harmadik országból történő beszerzés esetén az árrés-adózás kizárt.
A másik gyakori vita az alkatrész- és javítási költségek áfájának levonhatósága. Az adóhatóság gyakorlata szerint ezek az összegek sok esetben nem vonhatók le, mert úgy értelmezik, hogy az autó fenntartásához kapcsolódnak. Ugyanakkor a jármű, amely a kereskedőnél áruként szerepel, nem tekinthető üzemeltetett vagy fenntartott járműnek, így az ilyen beszerzések áfájának levonása jogszerű. A gyakorlatban azonban az állásfoglalások sokszor ellentmondásosak, ami jól mutatja, milyen körültekintően kell minden egyes esetet vizsgálni.
Az autóvásárlás áfa vonatkozásai korántsem egyszerűek, és az, hogy mikor vonható le az adó, nagymértékben függ attól, kitől, milyen célra és milyen formában szerezzük be a járművet. Egyetlen rossz döntés is jelentős pluszköltséget eredményezhet, ezért mindig célszerű előzetesen ellenőrizni a számla adatait, az eladó adózási státuszát és a jármű használati célját. Egy apró részlet is akár 27%-os különbséget okozhat a végső árban.
Gyakorlati tanácsok autóvásárlás előtt
- Ne fizessünk, amíg nem látjuk a számlát: Az áfa-fizetési kötelezettség csak a számla alapján ítélhető meg pontosan - különösen külföldi beszerzéseknél.
- Mindig tisztázzuk az eladó adózási státuszát: Az, hogy magánszemélyről, vállalkozásról vagy kereskedőről van szó, alapvetően meghatározza az áfa-kezelést.
- Vállalkozások esetében vezessünk útnyilvántartást: Az áfa-levonási arány jogszerű alkalmazásához nélkülözhetetlen az üzleti használat dokumentálása.
- Vásárlás előtt egyeztessünk a könyvelőnkkel, de érdemes adótanácsadó véleményét is kikérni: Könyvelő segít felmérni, hogy az autó beszerzésének költségvonzatai mikor és milyen mértékben fog látszódni a vállalkozás könyveiben. Adótanácsadó viszont biztosan választ tud adni arra, hogy az autóval kapcsolatos ÁFA-t hogyan kell kezelni, illetve később az autónak a vállalkozásból való kikerülésekor kell-e korábban levont adót visszafizetni.
Talán nincs másik olyan kultikus tárgy az adózásban, mint a személygépkocsi. A kormányzat ezer adózási bőrt szándékozik lehúzni a személygépkocsik tulajdonosairól, a tulajdonosok pedig ezer fantáziadús trükköt próbálnak bevetni, annak érdekében, hogy minél kisebb adóteherrel tudják működtetni a járművet. Írásunk a legnagyobb adótétellel - az általános forgalmi adókötelezettséggel fogalakozik. Bevezetésként csak megemlítjük, hogy a személygépkocsi beszerzését, működtetését - az általános forgalmi adón kívűl egyéb adók is terhelik.
Üzemeltetés során: baleseti adó, teljesítmény után fizetendő gépjármű adó, a cégeket terhelő a jármű birtokolásának okán fizetendő adó (cégautóadó), az üzemanyag áfa és jövedéki adója, az alkatrészek árának áfa tartalma, és bizonyos alkatrészek környezetvédelmi termékdíj tartalma.
Személygépkocsinak az Áfa törvény szerint a VTSZ 8703-ban körülírt gépjármű minősül, amely járműnek elsődleges ismérve, hogy személy illetve személyek szállításra szolgáló berendezés, és a szállítható személyek száma vezetővel együtt nem haladja meg a 9 főt. Személygépkocsinak minősül továbbá a versenyautó, golfautó és lakóautó is. Amennyiben a gépjármű vásárlásánál a forgalmi engedély J pontja alatt az M1 illetve az M1G bejegyzést találjuk, akkor személygépjárművet vásároltunk.
Éveken keresztül vizsgálta az adóhatóság, hogy egy bizonyos jármű személygépkocsinak minősül-e vagy sem, természetesen leginkább akkor, ha a megvásárolt tehergépjármű kísértetiesen hasonlított egy személygépjárműre. Mára elfogadottá vált az ellenőrzési gyakorlatban, a forgalmi engedélyben szereplő bejegyzés alapján történő minősítés, végül is azt egy hosszú típusengedélyeztetési eljárás után jegyzik be a forgalmi engedélybe egy adott jármű esetében, vitatni oktalanság, mint több esetben kiderült. Az Áfa törvény alkalmazása során irreleváns az Szja tv.
Amennyiben az adóalany olyan személytől szerez be személygépkocsit, aki nem minősül az áfa törvény alanyának, úgy a számára történő értékesítés során áfa nem kerül felszámításra. Kivételt képez, ha EU más tagállamában illetőséggel bíró nem adóalany személytől vásárol olyan személygépjárművet, ami 6 hónapnál nem régebbi, illetve 6000 km-nél kevesebbet futott. A belföldi adóalanytól történő beszerzés első forgalomba helyezéskor minden esetben áfa köteles. Kivétel, ha külföldi adóalany vagy nem adóalany vásárolja meg a járművet és kiszállítja az országból (a keréken történő kigurulás is kiszállításnak minősül).
tags: #külföldi #személygépkocsi #értékesítés #áfa #szabályai