Külföldi Autó Forgalomba Helyezése Magyarországon: Változások és Tudnivalók

Külföldi autót Magyarországon forgalomba helyezni nem mindig egyszerű feladat. Az ügyintézés bonyolult, olykor nehézkes és lassú, szükség van ilyen papírra, olyan nyomtatványra meg amolyan tanúsítványra, valamint átláthatatlan, mikor miért és mennyit kell fizetni (pl. honosítás, regisztrációs adó, stb.). Az illetékes vizsgaállomások telítettsége miatt hosszú várólisták alakultak ki, amik jelentősen lelassítják az egyébként sem gyors folyamatot. A Telex birtokába jutott információk szerint azonban hamarosan gyökeres változás következhet ezt illetően.

Bár magyarországi autót bármelyik hazai vizsgaállomáson levizsgáztathat a tulaj, külföldi autók magyar forgalomba helyezése jóval komplikáltabb a folyamat. Mielőtt az autó rendszámot kaphatna, egy hatósági átvizsgáláson is részt kell vennie, aminek elvégzésére kizárólag a vármegyei kormányhivatalokhoz tartozó hatósági vizsgaállomások jogosultak.

Lázár János építési és közlekedési miniszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter azonban egy új minisztériumi előterjesztéssel változtatná meg a jelenlegi rendszert, ezzel jelentősen megkönnyítve a külföldi autók magyarországi forgalomba helyezését. Az elképzelés szerint a jövőben a 26 hatósági vizsgaállomás mellett az országban bármelyik magánállomás is elvégezhetné a honosításhoz szükséges átvizsgálást - legalábbis az Európai Unió területéről származó autók esetében.

Ilyen magánállomásból körülbelül 1400 létezik az országban, így a hosszú várólisták vélhetően gyorsan teljesen megszűnnének, a honosítás folyamata pedig jelentősen felgyorsulna. Az előterjesztés részét képezi az is, hogy a magánállomások külön engedély vagy auditálás nélkül felvehetnék tevékenységeik közé a honosítást. Így ha a tervezetet elfogadják, várhatóan pillanatok alatt többszörösére nőne a honosításra is jogosult vizsgaállomások száma.

Azonban a Telex szakmabeli forrásai szerint ez komoly aggályokat vet fel a vizsgafolyamat minőségével és megbízhatóságával kapcsolatban. Könnyen előfordulhat, hogy mire egy külföldről behozott személyautó magyar papírokat kap, a tulajdonosa idegösszeroppanást kap, és álmatlan éjszakákon azon morfondírozik, miért nem vett inkább hazai autót.

Külföldi Citaro buszok áttekintése

Alapjaiban változtatnák meg a külföldről behozott használt autók és egyéb gépjárművek magyarországi forgalomba helyezése előtt kötelező műszaki vizsgáztatás szabályait egy Telex birtokába jutott minisztériumi előterjesztés szerint. A Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett dokumentumban szereplő jogszabály-módosítás egyszerre szüntetné meg a mostani sorban állást és vetne fel néhány újabb problémát.

A jövőben nemcsak a vármegyei kormányhivatalokhoz tartozó hatósági vizsgaállomásokon elvégzett átvizsgálás után kaphatnának magyar rendszámot az Európai Unió országaiból származó használt járművek, hanem a most kizárólag a magyar rendszámot viselő járművek időszakos műszaki vizsgáztatásával foglalkozó magánkézben lévő állomások szemléje után is. Összesen 26 hatósági vizsgaállomás üzemel országszerte, magánállomásból viszont körülbelül 1400, és évente 110-120 ezer használt személyautót regisztrálnak Magyarországon, de a járvány előtt ez a szám stabilan 140-150 ezer volt.

A jelenlegi rendszerben az erre a célra létrehozott Központi Időpontfoglaló Alkalmazás segítségével kell bejelentkeznie az egyik állami vizsgahelyre a kinti autó első magyarországi tulajdonosának, adott esetben a kereskedőnek, hogy elkezdhesse a magyar rendszám kiváltását megelőző hosszadalmas adminisztrációt. A hatósági vizsgaállomások ellenőrzik a járművek külföldi okmányait, tehát az eredeti forgalmi engedélyt és törzskönyvet, valamint az adásvételi szerződést vagy számlát, majd elvégzik a kétféle lehetséges hatósági eljárás egyikét.

Honosítás vagy egyedi forgalomba helyezési eljárás?

Amennyiben az Európai Unió más országából hozott jármű kinti műszaki vizsgája legalább egy hónapig érvényes, az első itteni tulajdonos az egyszerűbb, mindössze 11,1 ezer forintos honosítási eljáráson vehet részt. Ez egy rövid átvizsgálásból, illetve a jármű egyedi azonosítószámainak kísérődokumentumokban szereplő azonosítószámok összevetéséből áll.

Személyautók honosításával a Magyar Autóklub vizsgaállomásain is foglalkoznak egy néhány évvel ezelőtti jogszabály-módosításnak köszönhetően, de más járművekével ezeken a helyeken sem. Azoknak a járműveknek, amelyek kinti műszakija kevesebb mint egy hónapig érvényes, a körülbelül 57 ezer forintos egyedi forgalomba helyezési eljárást kell lefolytatniuk. Ez a most még kizárólag hatósági állomásokon végzett eljárás alapos műszaki ellenőrzésből és a dokumentumok, illetve azonosítószámok egyeztetéséből áll. Mindkét lehetőségre igaz, hogy ha mindent rendben találtak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál megállapítják a regisztrációs adó összegét.

Lejárt külföldi okmányok: forgalomba helyezés

Ezt be kell fizetni, illetve meg kell kötni a kötelező biztosítást, továbbá szükség van eredetiségvizsgálatra is, magyar rendszámot és forgalmi engedélyt, illetve később törzskönyvet pedig csak mindezek után kaphat az importált jármű egy kormányablakban.

Az előterjesztés szerint a járműhonosításra vonatkozó rendeletek módosítása után nem lenne kötelező a hatósági vizsgaállomásokhoz fordulni az EU-ból származó használt autók és egyéb járművek magyarországi regisztrációjához, mert azt ezentúl bármely járműkategóriában piaci szolgáltató is elvégezhetné. A változás egyúttal azt is jelentené, hogy egyedi forgalomba helyezési eljárásra a továbbiakban csak az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból, jellemzően az Egyesült Államokból származó járművek esetében lenne szükség. Ezeket változatlanul a hatósági vizsgaállomások egyikére kellene elvinni.

Az érintettek számára jó hír lehet az is, hogy a javaslat kidolgozói törölnék a kinti vizsga érvényességére vonatkozó feltételt a honosítási eljárás feltételei közül. Ez persze azt is jelentené, hogy a lejárt kinti műszakival honosított autókat azonnal le is kéne vizsgáztatni, hogy használni lehessen őket a forgalomban, vagyis ennek 27 ezer forint körüli többletköltségével is számolniuk kellene azoknak, akik a szóban forgó új lehetőséget választják. Az is gyorsíthatja az átállást, hogy a magánállomások külön engedély és auditálás nélkül vehetnék fel tevékenységeik közé a honosítást.

Információink szerint felvetődött az is, hogy egyszerűsítenék a vizsgabiztosi engedélyek kiváltásának feltételeit, így ők akár B kategóriás jogosítvány birtokában is vizsgáztathatnának bármilyen másfajta járművet, nemcsak akkor, ha azokra is rendelkeznek érvényes vezetői engedéllyel.

HONOSITÁS LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE | BMW & SMART | #scccustoms

Fontos tudnivalók külföldi járművekkel kapcsolatban

Mindez azért lenne jelentős fejlemény, mert az utóbbi években a hatósági állomásokon kirobbant korrupciós botrányok, valamint az ezek következtében több helyen kialakult szakemberhiány miatt sokszor nehézkessé vált az időpontfoglalás, sokat kellett várni a honosításra és az egyedi forgalomba helyezési eljárásra. A két budapesti hatósági állomáson, a Mozaik utcában, és a Vas Gereben utcában korábban évente 50 ezer járművet fogadtak a kétféle hatósági eljárásra.

2020 nyarán azonban az ügyészség rajtaütött a telepen, vizsgabiztosokat és vizsganeppereket is őrizetbe vettek, majd összesen hatvan személyt bíróság elé állítottak. A mintegy 500 millió forint összértékre elkövetett bűncselekményeknek 58 vádlottja van, akik közül harmincan tettek beismerő vallomást.

Az eltelt lassan öt évben felére-harmadára esett vissza az évente itt honosított-forgalomba helyezett külföldi autók száma. A fővárosi kormányhivatal közlése szerint a Mozaikban és a Vas Gereben utcában a szükségesnél héttel kevesebb vizsgabiztos dolgozik jelenleg, ez részben magyarázza, hogy miért csökkent a kapacitás a korrupciós botrány után.

Mint az erről szóló cikkünkből kiderült, az állami időpontfoglaló rendszer megoldotta az időpontok kiadásával kapcsolatos korábbi problémát, de csak elvileg szűntek meg a visszaélések az időpontfoglalással. A két budapesti hatósági vizsgahelyre most is nagyon nehéz időpontot foglalni a neten, mert a meghirdetett helyek villámgyorsan elfogynak, és nem lehet tudni, hogy mikor nyitják meg ismét a jelentkezési lehetőséget. Ez újfajta anomáliát eredményezett: akik képesek hivatali időben folyamatosan frissítgetni a webes naptárat és lecsapnak a szabad időpontokra, azok ezt a jelentkezési szolgáltatást autónként akár 20-30 ezer forintért akár el is tudják adni azoknak, akik nem tudnak folyamatosan a számítógép előtt ülni és várni, hogy legyen szabad időpont.

Ha a most még csupán előterjesztésként létező ötlet nyomán valóban megnyitják a kinti autók műszaki vizsgáztatásának piacát, az több szakmabeli forrásunk szerint komoly kérdéseket vetne fel a vizsgafolyamat minőségével és megbízhatóságával kapcsolatban. A honosításliberalizációban érintett importált használt autók kísérődokumentumai ugyan megfelelnek az Európai Unió követelményeinek, valójában viszont nagyon sokfélék lehetnek, ami nehezíti a hamisítványok kiszűrését. További gond, hogy bizonyos esetekben a kinti tulajdonosváltáskor nem vezetik át az ottani hatóságok az egyedi átalakításokra vonatkozó bejegyzéseket a régi forgalmi engedélyből az újba. Ez Magyarországon eddig is komoly fejtörést okozott a hatóság embereinek.

Forrásaink szerint az új helyzetben csak úgy lehetne biztosítani, hogy rossz műszaki állapotú, az itteni előírásoknak nem megfelelő import használt autók ne kapjanak magyar rendszámot, ha a hatóság rendszeresen ellenőrizné a magánkézben lévő vizsgaállomásokat. Ezen kívül azokat azokat a fotókat és dokumentumokat is szerencsés volna gyakran ellenőrizni, amelyeket az egyes vizsgahelyek feltöltenek a közös állami adatbázisba, mert az elavult vizsgáztatási folyamat most könnyen kijátszható.

Erre példa a rétsági műszaki vizsgaállomás visszaélési ügye is. A Nógrád Vármegyei Főügyészség közleménye szerint az állomás egyik vezetője és egy adminisztrátora 2023. december 4. és 2024. október 28. között kenőpénzt fogadott el az ügyfelektől azért, hogy a rossz műszaki állapotú járművek átmenjenek a vizsgán. A közleményben azt is írták, hogy a gyanú szerint a vizsgabiztosok képszerkesztő program segítségével, újonnan vásárolt alkatrészek felszerelését követő fényképezéssel, vagy másik, ugyanolyan gépjármű lefényképezésével csapták be a rendszert.

A budapesti időpont foglalási problémákról kérdéseket tettünk fel Budapest Főváros Kormányhivatalának, amely válaszában gyakorlatilag megerősítette, hogy továbbra is gond van a vizsgajelentkezéssel a fővárosban. Mint írták, nem lehet utólag módosítani a bejelentett autók adatait és másik autót sem lehet regisztrálni a helyükre az adott időpontra. Ezzel szemben törölni akár az autó gazdájának kérésére is van lehetőség, a hibás adatokkal bejelentett járművek időpontjait pedig szintén törlik.

A budapesti kormányhivatali vizsgabiztosok két műszakban dolgoznak, és ehhez igazodik az időpontok kijelölése és meghirdetése is, áll a válasz folytatásában. Mint kiderült, munkaszervezési okból hirdetik meg kiszámíthatatlanul a szabad vizsgaidőpontokat, ami jelentős eltérés más vármegyékhez képest. A furcsa megoldást azzal indokolták, hogy így küzdenek a fővárosi hatósági vizsgaállomások ügyfélkörének jelentős részét kitevő, járművizsgáztatásra szakosodott csoportok visszaélései ellen.

A felkészülteket azonban nem érheti meglepetés, ezért 12 lépésben összeszedtem neked minden tudnivalót a honosítás teljes folyamatáról.

Amint megvan a kiszemelt autó, a vásárlás előtt minden esetben érdemes igazolni a futásteljesítményét és felderíteni a kártörténetét. Különösen, ha az autóért sok száz vagy több ezer kilométert utazik az ember. Egy külföldi gépjármű honosítása során más eszközökhöz kell nyúlni. Szerencsére sok szolgáltató foglalkozik járműelemzéssel idehaza. Az egyik legjobb és leginkább ajánlott a tesztgyőztes Carnotie kártörténeti elemzése, amely a legrészletesebb információkkal szolgál mind közül.
Az, hogy egy autót érdemes-e megvásárolni vagy sem, végső soron a helyszíni szemlén derül ki.
Érthető módon nem minden ügyintéző beszél németül vagy angolul Magyarországon, ezért szükséges magyarul is kitölteni az adásvételit. Ha idegennyelvű dokumentummal térnél haza, akkor azt kizárólag az államilag elfogadott helyeken tudod lefordíttatni, mondanom sem kell, nem kevés pénzért.
Néhány országban a gépkocsi rendszáma a tulajdonoshoz tartozik, és nem magához az autóhoz. Ilyen például Németország, Belgium vagy Svájc is. Ha saját lábán és nem tréleren hoznád haza a kocsit ezekből az országokból, akkor szükséged lesz egy kötött időtartamra érvényes ún. ideiglenes rendszámra, és a vele automatikusan járó biztosítási fedezetre. Azokban az országokban, ahol a forgalmi rendszám az autóhoz kapcsolódik és nem a tulajdonosához (ilyen Magyarország is), az eredeti külföldi rendszámmal haza lehet jönni. A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. Amennyiben tréleren hoznád vagy hozatnád haza a gépjárművet, nem lesz szükséged érvényes biztosításra, se pedig hatósági jelzésre (pl.
A vámeljárás keretén belül a külföldről származó használt autókra vámot és áfát kell fizetni abban az esetben, ha azok nem az EU valamely tagországából származnak. Így például Svájcból vagy az Egyesült Királyságból származó gépjárműveket a határon vámkezeltetni szükséges. A vám és az ÁFA mértéke jelenleg 10 és 27%. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar vámhatóság nem köteles a számlán vagy az adásvételi szerződésen szereplő összeget figyelembe venni ezen terhek megállapításához, felmerülő kétely esetén a határon végezhetnek egy EUROTAX-értékbecslést, amely alapján kiszámolják a fizetendő vámot és áfát.
Három különböző eljárásra lehet számítani attól függően, hogy a külföldről származó gépjármű honnan származik, milyen dokumentumai vannak, illetve műszaki és környezetvédelmi szempontból megfelel-e a hazai előírásoknak. Az autóval minden esetben meg kell jelenni az NKH-nál. Ha van érvényes műszaki vizsgája, biztosítása, külföldi forgalmija és rendszáma, akkor ez nem jelent problémát. Ekkor a magyar hatóságok átveszik az adatokat és ennek érvényessége kerül bele majd a magyar papírokba is. Természetesen, ha a szemrevételezés során felmerül, hogy a jármű műszakilag kifogásolható állapotban van vagy a környezetet az előírtnál jobban szennyezi, megtagadhatják az eljárás lefolytatását. Ha az autó megbukik, akkor nem kaphat magyar papírokat és rendszámot. Erre az ügyfél kérése alapján akkor lehet szükség, ha az a) pontban felvázolt eljárás lefolytatható, de az autó műszaki vizsgája hamarosan lejár. Ha az autó nem rendelkezik műszaki érvényességgel vagy a műszaki- és környezetvédelmi megfelelősége nem igazolható (nem rendelkezik típusbizonyítvánnyal), akkor egyedi forgalomba helyezési eljárásról beszélünk. Magyarországi forgalomba helyezéshez szükséges szemlét és műszaki vizsgáztatást kizárólag az NKH vizsgaállomásai végzik.
A származásellenőrzést minden Európai Unión kívüli országból származó gépjárművön el kell végezni. Azon unióból származó gépkocsik is bevonhatók az ellenőrzésbe, amelyek külföldi forgalmi engedélye nem áll rendelkezésre. Egy 2018. január 1-jén életbe lépett jogszabálymódosítás értelmében eredetiségvizsgálatot minden külföldről származó (EU-s országok is) gépjármű esetében meg kell csináltatni. Díja: kb.
A megfelelőségi nyilatkozat, vagy más néven a COC-igazolás (Certificate of Conformity) egy olyan dokumentum, amellyel a gyártó igazolja, hogy az autó maradéktalanul megfelel az egységes európai műszaki normáknak és környezetvédelmi követelményeknek. Egy friss rendelet értelmében azonban valamennyi 1999. december 31. Hiányukban mindenképpen újravizsgáztatják majd az autót akkor is, ha még rendelkezik külföldi műszaki érvényességgel.
Valamennyi vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyintézés előfeltétele, hogy az eljáró személy rendelkezzen ún. VPID-számmal (Vámazonosító szám), vagy más néven EORI számmal (Economic Operator Registration and Identification, azaz Gazdasági szereplők nyilvántartási és azonosító száma). Ez egy 12 számjegyből álló egyedi azonosító, amelyre szükséged lesz a gépjármű honosításánál.
Magyarországon regisztrációs adót kell fizetni a a külföldről származó gépjárművek hazai forgalomba helyezése esetén. Az adó alanya (akinek be kell fizetnie) az a személy, jogi személy vagy szervezet, aki a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban (adásvételi szerződés) tulajdonosként szerepel. A regisztrációs adóeljárás az adózó kezdeményezésére indul, akinek fizetési kötelezettsége keletkezik, annak be kell ezt jelentenie a „Regisztrációs Adó Adatlap” nevű nyomtatványon. Az adó mértékét az illetékes vámhatóságnál állapítják meg (NAV), és náluk is kell megfizetni. Személygépkocsik esetében az összeg nagyságát a hengerűrtartalom, a jármű első forgalomba helyezése óta eltelt hónapok száma, a hajtóanyag fajtája és a környezetvédelmi besorolása határozza meg. Mindezek megállapításához a vámhatóság a külföldi forgalmi engedélyt és a Közlekedési Felügyelőség által kiadott műszaki adatlap adatait veszi figyelembe. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a regisztrációs adó megfizetésének kérelmezése rendszerint temérdek időt és energiát emészt fel. A dokumentumok beszerzése, a felesleges sorbanállások és az ezzel járó stressz elkerülhető egy Regisztrációs Adó Ügyintézést végző cégen keresztül, ahol kényelmesen, akár az otthonod kényelméből is lebonyolíthatod a teljes regisztrációs adó ügyintézést.
A végső okmányirodai ügyintézést megelőzően kötnöd kell kötelező gépjármű felelősségbiztosítást az autóra. Fontos körülmény, hogy a biztosítást ekkor még nem rendszámra (hiszen még nincs magyar rendszámod), hanem kizárólag az alvázszámra tudod megkötni.
A gépjárművek forgalomba helyezését a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányirodák végzik.

A külföldről származó gépjárművek honosítása, amennyiben azokat eredetileg nem az európai piacra szánták, jelentősen bonyolódhat az elkövetkező időkben. Láthatod, hogy egy külföldről behozott autó honosítása nagyon komoly procedúra, nem is beszélve a költségekről. A mostani cikkben összefoglaltam a fontosabb lépéseket és lehetséges kiadásokat. Ha prémium külföldi autó behozatala lesz aktuális, és neked csak az autóra van szükséged, de nem akarod végigjárni a körvonalazott ügymenetet, akkor érdemes megbízni egy külföldi autók importjával foglalkozó profi céget.

Összefoglalva

A változás egyúttal azt is jelentené, hogy egyedi forgalomba helyezési eljárásra a továbbiakban csak az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból, jellemzően az Egyesült Államokból származó járművek esetében lenne szükség.

Eljárás	Érvényes kinti műszaki vizsga	Költség (HUF)	Hol végezhető
Honosítás	Legalább 1 hónapig	11,100	Hatósági vizsgaállomások, Magyar Autóklub
Egyedi forgalomba helyezés	Kevesebb mint 1 hónapig	57,000	Hatósági vizsgaállomások

Ezen kívül eltörölnék azt a szabályt is, amely szerint ha a külföldről behozott jármű nem rendelkezik legalább egy hónapig érvényes műszaki vizsgával, csak a drágább és szigorúbb egyedi forgalomba helyezési eljárás keretében lehet honosítani.

Fontos kiemelni, hogy a fenti elképzelések kizárólag az Európai Unió területéről származó autókra vonatkoznak. Ez EU-n kívüli járművek esetében továbbra is minden esetben egyedi forgalomba helyezési eljárásra lenne szükség, amit a jövőben is csak a 26 hatósági vizsgaállomás egyikén lehetne elvégezni.