Lejárt Külföldi Okmányos Autó Forgalomba Helyezése Magyarországon
Könnyen előfordulhat, hogy mire egy külföldről behozott személyautó magyar papírokat kap, a tulajdonosa idegösszeroppanást kap, és álmatlan éjszakákon azon morfondírozik, miért nem vett inkább hazai autót. Az ügyintézés bonyolult, olykor nehézkes és lassú, szükség van ilyen papírra, olyan nyomtatványra meg amolyan tanúsítványra, valamint átláthatatlan, mikor miért és mennyit kell fizetni (pl. honosítás, regisztrációs adó, stb.). A felkészülteket azonban nem érheti meglepetés, ezért 12 lépésben összeszedtem neked minden tudnivalót a honosítás teljes folyamatáról.
Az esetek többségében Ügyfeleink a környező országokból behozott autók forgalomba helyezésével kapcsolatban érdeklődnek. Ezen az oldalon külön-külön részletesen leírjuk, hogy pontosan mire van szükség az eredményes forgalomba helyezéshez.
Egyszerűbb lehet a külföldi autók honosítása / Forgalomba helyezése 🚙🇭🇺
A Honosítás Lépései
Lássuk tehát a magyarországi forgalomba helyezés részletes fázisait 5 lépésben:
- Előkészületek és Ellenőrzések
- Helyszíni Szemle és Dokumentáció
- Ideiglenes Rendszám és Biztosítás
- Vámeljárás
- NKH Vizsgálat és Műszaki Vizsga
- Származásellenőrzés és Eredetiségvizsgálat
- Megfelelőségi Nyilatkozat (COC)
- VPID/EORI Szám
- Regisztrációs Adó
- Kötelező Gépjármű Felelősségbiztosítás (KGFB)
- Okmányirodai Ügyintézés
Amint megvan a kiszemelt autó, a vásárlás előtt minden esetben érdemes igazolni a futásteljesítményét és felderíteni a kártörténetét. Különösen, ha az autóért sok száz vagy több ezer kilométert utazik az ember. Egy külföldi gépjármű honosítása során más eszközökhöz kell nyúlni. Szerencsére sok szolgáltató foglalkozik járműelemzéssel idehaza. Az egyik legjobb és leginkább ajánlott a tesztgyőztes Carnotie kártörténeti elemzése, amely a legrészletesebb információkkal szolgál mind közül.
Forrás: carVertical blog
Az, hogy egy autót érdemes-e megvásárolni vagy sem, végső soron a helyszíni szemlén derül ki. Érthető módon nem minden ügyintéző beszél németül vagy angolul Magyarországon, ezért szükséges magyarul is kitölteni az adásvételit. Ha idegennyelvű dokumentummal térnél haza, akkor azt kizárólag az államilag elfogadott helyeken tudod lefordíttatni, mondanom sem kell, nem kevés pénzért.
Néhány országban a gépkocsi rendszáma a tulajdonoshoz tartozik, és nem magához az autóhoz. Ilyen például Németország, Belgium vagy Svájc is. Ha saját lábán és nem tréleren hoznád haza a kocsit ezekből az országokból, akkor szükséged lesz egy kötött időtartamra érvényes ún. ideiglenes rendszámra, és a vele automatikusan járó biztosítási fedezetre. Azokban az országokban, ahol a forgalmi rendszám az autóhoz kapcsolódik és nem a tulajdonosához (ilyen Magyarország is), az eredeti külföldi rendszámmal haza lehet jönni.
A vámeljárás keretén belül a külföldről származó használt autókra vámot és áfát kell fizetni abban az esetben, ha azok nem az EU valamely tagországából származnak. Így például Svájcból vagy az Egyesült Királyságból származó gépjárműveket a határon vámkezeltetni szükséges. A vám és az ÁFA mértéke jelenleg 10 és 27%. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar vámhatóság nem köteles a számlán vagy az adásvételi szerződésen szereplő összeget figyelembe venni ezen terhek megállapításához, felmerülő kétely esetén a határon végezhetnek egy EUROTAX-értékbecslést, amely alapján kiszámolják a fizetendő vámot és áfát.
Forrás: euroutvonal.hu
Három különböző eljárásra lehet számítani attól függően, hogy a külföldről származó gépjármű honnan származik, milyen dokumentumai vannak, illetve műszaki és környezetvédelmi szempontból megfelel-e a hazai előírásoknak. Az autóval minden esetben meg kell jelenni az NKH-nál. Ha van érvényes műszaki vizsgája, biztosítása, külföldi forgalmija és rendszáma, akkor ez nem jelent problémát. Természetesen, ha a szemrevételezés során felmerül, hogy a jármű műszakilag kifogásolható állapotban van vagy a környezetet az előírtnál jobban szennyezi, megtagadhatják az eljárás lefolytatását. Ha az autó megbukik, akkor nem kaphat magyar papírokat és rendszámot.
Jogosítvány érvényességének ellenőrzése
A származásellenőrzést minden Európai Unión kívüli országból származó gépjárművön el kell végezni. Azon unióból származó gépkocsik is bevonhatók az ellenőrzésbe, amelyek külföldi forgalmi engedélye nem áll rendelkezésre. Egy 2018. január 1-jén életbe lépett jogszabálymódosítás értelmében eredetiségvizsgálatot minden külföldről származó (EU-s országok is) gépjármű esetében meg kell csináltatni.
A megfelelőségi nyilatkozat, vagy más néven a COC-igazolás (Certificate of Conformity) egy olyan dokumentum, amellyel a gyártó igazolja, hogy az autó maradéktalanul megfelel az egységes európai műszaki normáknak és környezetvédelmi követelményeknek. Egy friss rendelet értelmében azonban valamennyi 1999. december 31. Hiányukban mindenképpen újravizsgáztatják majd az autót akkor is, ha még rendelkezik külföldi műszaki érvényességgel.
Valamennyi vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyintézés előfeltétele, hogy az eljáró személy rendelkezzen ún. VPID-számmal (Vámazonosító szám), vagy más néven EORI számmal (Economic Operator Registration and Identification, azaz Gazdasági szereplők nyilvántartási és azonosító száma). Ez egy 12 számjegyből álló egyedi azonosító, amelyre szükséged lesz a gépjármű honosításánál.
Magyarországon regisztrációs adót kell fizetni a a külföldről származó gépjárművek hazai forgalomba helyezése esetén. Az adó alanya (akinek be kell fizetnie) az a személy, jogi személy vagy szervezet, aki a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban (adásvételi szerződés) tulajdonosként szerepel. A regisztrációs adóeljárás az adózó kezdeményezésére indul, akinek fizetési kötelezettsége keletkezik, annak be kell ezt jelentenie a „Regisztrációs Adó Adatlap” nevű nyomtatványon.
Az adó mértékét az illetékes vámhatóságnál állapítják meg (NAV), és náluk is kell megfizetni. Személygépkocsik esetében az összeg nagyságát a hengerűrtartalom, a jármű első forgalomba helyezése óta eltelt hónapok száma, a hajtóanyag fajtája és a környezetvédelmi besorolása határozza meg. Mindezek megállapításához a vámhatóság a külföldi forgalmi engedélyt és a Közlekedési Felügyelőség által kiadott műszaki adatlap adatait veszi figyelembe.
Mit tegyünk lejárt biztosítással külföldön okozott kár esetén?
A végső okmányirodai ügyintézést megelőzően kötnöd kell kötelező gépjármű felelősségbiztosítást az autóra. Fontos körülmény, hogy a biztosítást ekkor még nem rendszámra (hiszen még nincs magyar rendszámod), hanem kizárólag az alvázszámra tudod megkötni.
A gépjárművek forgalomba helyezését a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányirodák végzik.
A Honosítás és Egyedi Forgalomba Helyezés Közötti Különbség
Bár a honosítást sokan szinonimaként használják a külföldi járművek forgalomba helyezésére, a két eljárás között van némi különbség. Mit jelent pontosan a honosítás, mikor van rá lehetőség, milyen költségekkel kell számolni, és miért nem mindegy, hogy honosításról vagy forgalomba helyezésről beszélünk?
A külföldi járművek behozatalát sokan honosításnak nevezik, azonban lényeges különbség van a honosítás és az egyedi forgalomba helyezés között - nemcsak teendőkben, költségekben is. A honosítási eljárás kizárólag akkor alkalmazható, ha a járműnek minden szükséges papírja megvan, és érvényes műszaki vizsgával rendelkezik.
A honosítás menete annyiban tér el az egyedi forgalomba helyezéstől, hogy nincs szükség a meglehetősen borsos árú NKH vizsgára, azonban a közlekedési hatóság területileg illetékes kirendeltségén így is meg kell jelenned a honosítási eljárás miatt. Ezt követően kell kezdeményezned a regisztrációs adóval kapcsolatos eljárást a NAV-nál, amelyet az eredetiségvizsgálat követ.
Költségek
Az átírást bármelyik kormányablakban kezdeményezheted, amihez érdemes időpontot kérni Ügyfélkapun vagy a DÁP applikációján keresztül. A honosítási eljárás ára összességében számos tényezőtől függ: a külföldi műszaki honosításának díja 2025 februárjától 11 100 Ft, ez mindenképpen fix költség, amivel tudsz számolni.
Az eredetiségvizsgálat díja függ a jármű típusától és paramétereitől, és ugyanígy változó a regisztrációs adó összege, a kötelező biztosítás díja, valamint az átírással kapcsolatos költségek is. Ezekhez számos online segítséget nyújtunk: regisztrációs adó kalkulátorunkkal könnyedén kiszámolhatod a regadó várható összegét, kötelező biztosítás kalkulátorunkban összehasonlíthatod a piac összes KGFB ajánlatát, gépjármű átírás kalkulátorunkkal pedig gyorsan és egyszerűen számolhatod ki az átírással járó költségeket.
Ezeken kívül az eljárás során még számos költség felmerülhet: az egyszerű ügyintézés érdekében érdemes egy külsős szakértőt megbízni a jármű behozatalával, ebben az esetben az ő munkadíjával is számolnod kell.
Fontos Tudnivalók
- A külföldről származó gépjárművek honosítása, amennyiben azokat eredetileg nem az európai piacra szánták, jelentősen bonyolódhat az elkövetkező időkben.
- Ha nem szeretnéd, hogy sikertelen legyen az autó forgalomba helyezése, akkor lehetőség szerint már előtte nézesd át szakszervizben.
- Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy nem megfelelő az elektronikusan beküldött dokumentum, az időpontot indoklás és figyelmeztetés nélkül törölni fogják.
- A Közlekedési Hatóság alapdíjait törvényben meghatározott fix díjak, erre a műszaki vizsgálóállomások plusz költséget számolhatnak fel (mint pl.: műszerhasználati díj, előzetes állapotfelmérés díja, üzemeltetési díj, stb.). Ennek az összegnek nagy részét a közlekedési felügyelet kapja meg.
Összefoglalás
Láthatod, hogy egy külföldről behozott autó honosítása nagyon komoly procedúra, nem is beszélve a költségekről. A mostani cikkben összefoglaltam a fontosabb lépéseket és lehetséges kiadásokat. Ha prémium külföldi autó behozatala lesz aktuális, és neked csak az autóra van szükséged, de nem akarod végigjárni a körvonalazott ügymenetet, akkor érdemes megbízni egy külföldi autók importjával foglalkozó profi céget.