Külföldi rendszámú autók átírása és forgalomba helyezése Magyarországon: Részletes útmutató

Az Unióba történő belépésünk után nagyon leegyszerűsödött a használt gépjárművek behozatala az országba. Mielőtt részletesen áttekintenénk a külföldről behozott autók honosításának folyamatát, jó hír, hogy 2026-tól több jelentős és kedvező változás lépett életbe Magyarországon. Az említett változások miatt különösen fontos naprakésznek lenni. Jó hír, hogy nem kell vámot fizetni, az egységes belső piacnak köszönhetően. Jellemzően az ÁFA a gépjármű megvásárlásánál felszámításra került, az adott ország szabályai szerint, ezért itthon már nem kell ÁFA-t fizetni. Természetesen, azért nem ilyen szép a kép, ugyanis a regisztrációs adó, és egyéb költségek miatt hamar elolvad az, az árelőny, amely a vásárlásnál még megvolt. A védekezés érthető az állam részéről, hiszen különben a magyar használtautó piac összeomlana, illetve az sem mellékes, hogy az államnak komoly bevétele származik a behozott autók után.

A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésének jogi háttere

A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szabályozza, melynek releváns rendelkezései 2012-től vannak hatályban. A határon tehát egyszerűen átengedik a külföldi rendszámmal rendelkező gépkocsit.

A belföldi üzembentartó fogalma és a 60 napos szabály

Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a Kkt. 25/B. §-a szerint lehet használni.

Mentesülési lehetőségek és igazolásuk

A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat. A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének korábban hatályba lépett módosítása alapján az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni. Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni. A közigazgatási hatósági eljárás során az iratról hiteles fordítást szereznek be.

A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A korábban hatályos szabályozástól eltérően a jogszabály már nem követeli meg a külföldi munkavégzés tényének igazolását, azaz a jármű belföldi használata is jogszerű lehet. A jogszabály megfogalmazásából nem következik, hogy a jármű vezetője az üzembentartó munkavállalója, ezért a munkaviszonyra irányuló igazolást nem lehet megkövetelni a jármű vezetőjétől. A járművezetőnek mindössze olyan okiratra van szüksége, amelyben a külföldi üzembentartó kijelenti, hogy a járművezető a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra. A jogszabály megfogalmazása alapján ilyen okiratot csak a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett külföldi üzembentartó állíthat ki, azt a jármű belföldi használója. A fenti tartalmi elemek hiányában átadott irat nem alkalmas a mentesülési körülmény igazolására, különösen, ha a kiküldetés, illetve a jogviszony időtartama nem állapítható meg egyértelműen. Amennyiben a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

Külföldi Citaro buszok áttekintése

Az intézkedés alá vont személy azon kijelentése, hogy legalább egy mentesülési körülmény nála fennáll, de azt csak az ellenőrzés után tudná igazolni, nem akadálya az intézkedések foganatosításának. Az ellenőrzés időpontjában is fennálló jogszerű használat nyolc napon belüli utólagos igazolása esetén a bírság összege a Bírságrendelet 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott összegre csökken. A jogsértést a jármű vezetője és a jármű üzembentartója akár külön-külön is elkövetheti. Pl. a német hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalmi engedélyében szereplő üzembentartó bejegyzett telephelye magyarországi, ugyanakkor a járművezető szokásos tartózkodási helye Németországban van.

Honosítás és egyedi forgalomba helyezés: a különbségek

Bár a honosítást sokan szinonimaként használják a külföldi járművek forgalomba helyezésére, a két eljárás között van némi különbség. A külföldi járművek behozatalát sokan honosításnak nevezik, azonban lényeges különbség van a honosítás és az egyedi forgalomba helyezés között - nemcsak teendőkben, költségekben is.

A honosítási eljárás

A honosítási eljárás kizárólag akkor alkalmazható, ha a járműnek minden szükséges papírja megvan, és érvényes műszaki vizsgával rendelkezik. A honosítás menete annyiban tér el az egyedi forgalomba helyezéstől, hogy nincs szükség a meglehetősen borsos árú NKH vizsgára, azonban a közlekedési hatóság területileg illetékes kirendeltségén így is meg kell jelenned a honosítási eljárás miatt. Ezt követően kell kezdeményezned a regisztrációs adóval kapcsolatos eljárást a NAV-nál, amelyet az eredetiségvizsgálat követ. Az egyszerűsített honosítási folyamat kétségkívül nagy segítség azoknak, akik külföldi járművet hoznának be, vagy Magyarországon vásárolnának még forgalomba nem helyezett, külföldről származó járművet.

Az egyedi forgalomba helyezés

Megesik azonban, hogy egy olyan autóba szeretsz bele, aminek nincsenek papírjai, vagy épp megvannak, de lejártak. Ha az előző tulajdonos nyilatkozott arról, hogy az okmányok miért nem állnak rendelkezésre, elméletileg lehetőség van származásellenőrzés lebonyolítására, ennek kimenetele azonban kétséges, ráadásul hosszú hetekig tarthat. Emiatt csak olyan járművet érdemes megvásárolni, aminek az okmányai hiánytalanok - a lejárt okmány azonban nem jelent problémát. Ilyen esetben honosítás helyett egyedi forgalomba helyezésre kerül sor, amely magasabb költségekkel jár, mint a honosítás, azonban jellemzően bármilyen nagyobb gond nélkül lezárul.

A külföldi autók magyarországi forgalomba helyezésének részletes lépései

Lássuk tehát a magyarországi forgalomba helyezés részletes fázisait 5 lépésben.

Forgalomba helyezés lépései

1. Előzetes jogosultság és okmányok ellenőrzése

Első lépésben meg kell állapítani, hogy jogosult vagy-e arra, hogy Magyarországon úgynevezett gépjármű üzembentartó lehess. Még az autó behozatala előtt a folyamatot mindig úgy érdemes elkezdened, hogy először meggyőződsz arról, hogy minden szükséges okmányod rendelkezésre áll-e ahhoz, hogy a magyar forgalmi engedélybe üzemben tartóként be lehessen téged majd jegyezni. Vámhatósági eljárásban való részvételhez ügyfélként, úgynevezett VPID számra lesz szükséged. Hasonlóan az adószámhoz a VPID szám is egy életre szól, ha legalább egyszer már hoztál be Magyarországra autót saját nevedre, akkor egészen rendelkezel VPID számmal. Autó forgalomba helyezés fontos eleme a COC okmány. Hogy mi az a COC? Nem mindegy továbbá, hogy az adott modell kifejezetten az EU piacra készült vagy csupán az EU-ban került értékesítésre. Sajnos az autó forgalomba helyezése Magyarországon akkor sem lesz egyszerűbb, ha a lámpákat vagy egyéb alkatrészeket átalakították.

2. Műszaki vizsgálat és adatlap kiállítása

Itthon az első lépés, hogy el kell menni a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH), ahol kiállításra kerül a műszaki adatlap, amely maximum 6 hónapig, illetve a forgalomba helyezési engedély kiadásáig érvényes. A műszaki adatlap feltétlenül szükséges a regisztrációs adó összegének megállapításához, ugyanis ahhoz szükség van a gépjármű műszaki adataira. Ha az adott használt autó az Európai Unióból érkezik - például német import autó - és rendelkezik érvényes műszakival, valamint az eredeti német vizsgalappal, akkor most egyszerűbb forgalomba helyezni Magyarországon mint valaha. Ennek eredményeként, bár nincsen hivatalos adatunk, Budapesten már legalább 10 ilyen vizsgaállomás működik, és országosan, megyénként is legalább 50 hasonló hely található. A magyarországi forgalomba helyezés azoknál az autóknál, amelyek nem rendelkeznek érvényes külföldi műszaki vizsgával, illetve az azt igazoló eredeti vizsgalappal, továbbra is a Nemzeti Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartoznak. Sokan azt hiszik, hogy érvényes román műszaki vizsgával román járműve itthon automatikusan honosítható. Román autód akkor írható be Magyarországon, ha a KPM vizsgán megfelelt minősítést szerez és erről Műszaki Vizsgálati Bizonyítvány, valamint Műszaki Adatlap kerül kiadásra. Sajnálatos módon a vonatkozó rendelet nem tesz különbséget az alapján, hogy mi az autó háttere. Ha sikeres volt a látogatás a NKH-nál, akkor kap egy „jármű műszaki adatlap”-ot. Ha nem szeretné, hogy sikertelen legyen az autó forgalomba helyezése, akkor lehetőség szerint már előtte nézesd át szakszervizben.

3. Regisztrációs adó eljárás a NAV-nál

Ha valakinek elfelejtett köztartozása van, akkor a regisztrációs adó kiszabásánál ez ki fog derülni. A NAV-nak 30 napja áll rendelkezésre a regisztrációs adó kiszabására. Ezért, ha nem kapod meg másnapra a határozatot, nem érdemes bosszankodni, de általában mindig hamarabb megvan, mint a 30 nap. Nem fizethetsz készpénzzel vagy kártyával a NAV-nál. Céges autó magyarországi forgalomba helyezése kapcsán csak utalással, magánszemélyként csak bizonyos pénzintézeteknél. Ha megtörtént a befizetés, csak akkor mehet vissza a határozatért, tehát ez lesz a második NAV-os kör.

4. Kötelező felelősségbiztosítás és eredetiségvizsgálat

Az okmányirodába való jelentkezés előtt feltétlenül kössük meg a kötelező felelősségbiztosítást, amely elengedhetetlen feltétele a gépjármű közúti forgalomba helyezésének. A magyarországi beíratás a feltétele hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB). Már magyar autók esetén rendszámra kell a KGFB-t megkötni, román autód esetén azonban ekkor még nincs magyar rendszámod, így az autót az alvázszám segítségével lehet azonosítani. A vizsgálat során megállapítják, hogy az autó alvázszáma manipulálva volt-e, és hogy megegyezik-e a forgalmi engedélyben szereplő azonosítókkal.