KRESZ Információk: Részletes Áttekintés a Közúti Közlekedés Szabályairól és Jogszabályi Hátteréről

A közúti közlekedésben való biztonságos és rendezett részvétel alapja a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása, közismertebb nevén a KRESZ ismerete és betartása. Cikkünkben a KRESZ alapjait, jogszabályi hátterét, legfontosabb fogalmait, járművekre vonatkozó speciális szabályait, valamint a vezetői képzés és vizsgáztatás tudnivalóit tekintjük át.

A KRESZ Jogi Háttere és Hatálya

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) taglalja az elvárt magatartási szabályokat: hogyan kell viselkednie a közlekedésben résztvevő személynek. Ez a kiadvány tartalmazza a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet hatályos szövegét.

Nem csak önmagában az 1/1975-ös (II.5.) KPM-BM együttes rendelet ismertetése és értelmezése zajlik az órákon, hanem a rendőri munkához kapcsolódó egyéb közlekedési jogszabályok egységbe fonódó, komplex bemutatása is. A jogszabályok hierarchikusan egymásra épülnek: Alaptörvény, Törvény, Kormányrendelet, Miniszteri rendelet, Önkormányzati rendelet. Már az Alaptörvény foglalkozik a mozgásszabadsággal, a helyváltoztatás szabadságával, mint alapvető emberi joggal.

A Közúti közlekedési törvény (1988. évi I. tv., Kkt.) alapján mindenki részt vehet a közúti közlekedésben, de bizonyos esetekben feltétel(ek)hez kötötten. A KRESZ megalkotására a KKt. a Kormánynak ad felhatalmazást, így majd az új szabályozás kormányrendeletként lát már napvilágot. A most hatályos KPM-BM együttes rendelet pedig kormányrendeletként funkcionáló miniszteri rendelet.

A részletszabályokat különböző kormányrendeletek, továbbá miniszteri rendeletek határozzák meg, hiszen a Kkt. felhatalmazza az alsóbb szintű jogalkotót a szabályozás elkészítésére. Jellemzően külön a járműre és a környezetre, valamint az emberre vonatkozó szabályokat írnak elő.

Közúti Jármű Fajta

A járművek műszaki követelményeit az „5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról” és a „6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről” tartalmazzák. A közlekedési környezetet számos jogszabály írja le, többek között:

a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről,
a 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról,
a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről,
a 16/2017. (V. 25.) NFM rendelet az útügyi műszaki előírások kidolgozására, kiadására és közzétételére vonatkozó szabályokról, továbbá az érvényben lévő útügyi előírások.

A KRESZ Területi és Személyi Hatálya

Egy szabályozásnak először a hatályát kell megadni, ami a területi, időbeli és személyi vonatkozásokat adja meg, amire/akire alkalmazni kell. A KRESZ-ünk minden közlekedőre vonatkozik (személyi hatály). Az 1.§ kifejezetten a területi hatállyal foglalkozik: Magyarország közútjain és a közforgalom elől el nem zárt magánútjain alkalmazandók ezek a szabályok.

Honnan tudjuk viszont, hogy egy adott terület közterület (állami, önkormányzati) vagy magánterület? A Földhivatal ingatlan-nyilvántartásából, ami egy közhiteles nyilvántartás. A nagy bevásárlóközpontok parkolói jellemzően az áruházláncok magánterületei, azonban a közforgalom számára megnyitottak, azaz a közforgalom elől el nem zárt magánutak. Ezeken a területeken a KRESZ szabályai szerint kell közlekedni.

A magánterülete(ke)t fizikai akadállyal el lehet zárni: sorompó, kapu, kerítés, korlát. Az elzárt területre saját közlekedési szabály (meg) alkotására is van lehetőség. Amennyiben a közforgalom elől elzárt területről van szó, attól, hogy kinyitják a kaput, (felnyitják a sorompót,) attól még a jogi helyzete nem változik meg, a KRESZ nem hatályos. Az a terület, ahol esemény/baleset történik, út-e egyáltalán? Ha nem út, akkor nem hatályos a KRESZ.

Tehát ahhoz, hogy egy adott területen mindig megfelelő szabályok szerint viselkedjünk, illetve járjunk el, ahhoz nagyon pontosan kell tudnunk, hogy jogilag éppen hol tartózkodunk, mivel haladunk/közlekedünk, továbbá milyen minőségünkben, milyen műveletet tervezünk. Azonban súlyos sérülést okozó balesetnél a BTK rendelkezései azonnal irányadóak, mely szerint a közútra vonatkozó rendelkezések szerint kell ilyenkor eljárni. És végül pedig még a közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén is a KRESZ szerint járunk el.

Visszatekintés az 1967-es Kozuti KRESZ Versenyre

Alapvető Közlekedési Fogalmak és Útburkolati Jelzések

A KRESZ 2.§-a a fogalmak meghatározását a szabályozás végére, az 1. számú függelékbe helyezte. Három jelentős csoportra bontva: I. Az úttal kapcsolatos fogalmak; II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak és III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak. Lássunk ezekhez kötődően pár lényeges dolgot!

Úttal kapcsolatos fogalmak

Út: A gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút). A definíció alapján közlekedésre szolgáló terület; kifejezetten abból a célból alakították ki, hogy rajta el lehessen jutni egyik helyről a másikra.
Járda: Az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda. A meghatározásba 1988-ban került bele, hogy „más látható módon” elhatárolt terület is lehet járda.
Leállósáv: Az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része. Elsősorban autópályán találkozunk vele, ahol a gyorsforgalmi úthoz kötődés miatt speciális szabályok érvényesülnek.
Kerékpársáv: Az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv. A burkolati jel színe sárga, mely az útszakaszon folytonos, az útkereszteződésnél szaggatott vonalként kerül felfestésre.
Nyitott kerékpársáv: Az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármű egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv. A burkolati jel színe fehér, amit szaggatott vonalként festenek fel, amely átléphető.
Járdasziget: Az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló - része. A kiemelt szegély és az úttest, illetve a forgalmi sáv(ok) „beszűkülése” a járművezetőt optikailag befolyásolja, ösztönösen is sebességcsökkentésre készteti.

Járművek és Specifikus Közlekedési Szabályok

A járművek kategóriáinak és az ezekhez kapcsolódó szabályok pontos ismerete elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez.

A Jármű Fogalma és Besorolása

Jármű: Közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

A Kúria kimondta, hogy az elektromos roller jármű, tehát az ezzel közlekedő nem minősíthető gyalogosnak. Jelenleg az általános járműközlekedési szabályok vonatkoznak rá, mert nincs még definiálva, hogy milyen járműkategória, nincs besorolva. Az úttesten kell haladnia. Gépi meghajtású, ezért a zéró tolerancia vonatkozik rá, azaz az ittas vezetés bűncselekményét el lehet vele követni. 2024. július közepétől azonban egyes elektromos rollerekre KGFB-t kell kötni.

Vannak olyan közlekedési eszközök, melyekről ránézésre (a laikusnak) nem dönthető el, hogy pontosan milyen járművek. Pl. elektromos kerékpár vagy segédmotoros kerékpár; vagy a quadok esetén: segédmotoros kerékpár vagy motorkerékpár. Ezek egyértelműsítése talán a jövőben megoldódik.

Ügyfélszolgálat Veszprém

Motorkerékpárok és Segédmotoros Kerékpárok

A módosítás az általános európai gyakorlathoz kapcsolódóan pontosítja és kiegészíti a motorkerékpár és a segédmotoros kerékpár meghatározását, bevezeti a mopedautó és a quad fogalmát. A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni.

Az új rendelet minden forgalmi sáv használatát lehetővé teszi a motorkerékpárok számára a három- vagy többsávos utakon. Eddig ezekre a sávokra a balra bekanyarodás esetét kivéve csak személygépkocsik hajthattak rá. A kétkerekű motorkerékpárok és kétkerekű segédmotoros kerékpárok számára megengedi az autóbuszsáv használatát. Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá. A három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármű vezetője a 17. életévét betöltötte.

A kerékpáros haladáshoz járművezetésre képes állapot szükséges, kismértékű alkoholos befolyásoltság engedélyezett. Az egyéb járművek vezetéséhez valamiféle vezetési jogosultság, engedély szükséges.

Különleges Járművek és Szállítás

Iskolabusz: Kizárólag gyermekek, tanulók, felnőtt kísérő melletti szállítására rendszeresített és a 48. § (12) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő autóbusz, amely a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik. Csak erre a munkára használják; s azonos időben, azaz menetrend szerint közlekedik.
Gyermekeket szállító autóbusz: Az y) pontba nem tartozó (iskolabusz: szerk.), kizárólag gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük szállítására igénybe vett - nem menetrend szerint közlekedő - autóbusz, amelyet a 20. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a „Gyermekszállítás” táblával, továbbá „Gyermekszállítás” felirattal megjelöltek. Alkalomszerűen használják, veszik igénybe. Más esetekben, más körülmények közt más utasokat (is) szállít.

A „Gyermekszállítás” tábla, a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett - legalább 40×40 cm méretű, fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő - tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet.

Fontos Közlekedési Szabályok és Jelzések

A KRESZ részletesen szabályozza a közlekedés legkülönfélébb aspektusait, biztosítva a zavartalan és biztonságos áthaladást.

Elsőbbség és Gyalogosok

Elsőbbség: Továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti. Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni.

Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.

Vasúti Átjáró és Jelzőtáblák

A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró tábla, táblák szabályait Magyarországon az “1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet” határozza meg.

A „Sebességkorlátozás” jeltábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre vagy esőzésre utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes.
A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtáblán megjelölt távolságon belül - ha a közúti jelzésekből más nem következik - legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
A templomra és a vallásgyakorlásra rendelt helyre utaló tábla alapszíne barna.
A behajtani tilos tábla kör alakú piros szegélyű tábla, de lehet piros alapszínű jelzőtábla is.

Vezetői Képzés, Jogosítvány és Szakemberek

A jogosítvány megszerzése, illetve a közlekedésben dolgozó szakemberek képzése szigorú szabályokhoz kötött Magyarországon.

A Jogosítvány Megszerzése

A jogosítvány megszerzésének, azaz a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait az egykori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiadott 24/2005. (IV. 24.) GKM rendelet szabályozza. A jogszabályok szerint aki jogosítványt akar szerezni, annak először teljesítenie kell az autóvezetői tanfolyamokat, s a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásról a megfelelő vizsgákon kell számot adnia.

Az elméleti vizsga összesen 28 tanórát foglal magában, ezeket pedig hét alkalomra osztják. A tanfolyam nagy részében, húsz órában a hatályos KRESZ szabályokat ismertetik meg a tanulókkal, és további négy-négy órát szánnak a vezetéselméletre és az alapvető szerkezeti ismeretekre. A gyakorlati tanfolyam ugyancsak azzal kezdődik, hogy a jármű kezelését elsajátítsuk - a kötelezően teljesítendő harminc órából ez kilencnek a tananyaga. Még húsz óra maga a forgalomban vezetés, s egy óra a vizsga - oda kell azonban arra is figyelni, hogy a jogosítvány jogszabály szerint csak akkor szerezhető meg, ha a tanuló legalább 580 kilométert vezetett.

Már ahhoz is szükséges bizonyos előfeltételek teljesítése, hogy a tanfolyamot egyáltalán megkezdhessük. A tanuló például nem lehet 16,5 évnél fiatalabb - a gyakorlati vizsgánál ugyanakkor már 17 évesnek is el kell múlnia. Az autóvezetői engedély megszerzéséhez, illetve a tanfolyam megkezdéséhez szükséges továbbá az alapfokú képzettség, azaz a nyolc általános elvégzése, valamint az orvosi alkalmasság, ez utóbbi kettőről azonban elegendő nyilatkozni a képzést végző iskola felé. Természetesen az elsősegély-nyújtási vizsga letétele is kötelező, hiszen baleset esetén minden autóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy bajba jutott, sérült embertársain segítsen, legalább annyira, hogy minden tőle telhetőt megtegyen életben tartásukért addig, amíg meg nem érkezik a segítség.

Ilyen az online KRESZ tanfolyam

Különböző Jogosítvány Kategóriák és Képzések

Köztudott, hogy Magyarországon már 17 évesen vezethetsz b kategóriás jogosítvánnyal. Az AM kategóriás jogosítvánnyal kapcsolatos kérdések is gyakran felmerülnek: mire jó az AM jogosítvány, és mit lehet vele vezetni? A jogszabály szerint motort vezetni csak érvényes motoros jogsi birtokában lehet. Fontos tudni, hogy ha egyszer levizsgáztunk és megszereztük a vezetői engedélyt, az nem marad örökké a miénk; a vezetői engedély hosszabbítása rendszeres időközönként szükséges.

A közúti járművezetők képzése állami alap- és középfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az egyéb szakemberek képzésének szabályai is meghatározottak.

Parkolási Szabályok és Díjfizetés

A parkolás rendjét és díjfizetési kötelezettségét is jogszabályok rendezik, mind a köz-, mind a magánutakon.

Díjfizetéses Parkolás

Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három-vagy négykerekű motorkerékpár, valamint három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár várakozása esetén - a tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig érvényes tarifák szerint kerül megállapításra.

Várakozási díj a „Parkolj és utazz” (P+R) közúti jelzőtáblával megjelölt várakozási területen nem állapítható meg. A díjfizetéses sorompóval is találkozhatunk, ahol akár magán-, akár köztulajdonos (pl. önkormányzat) dönti el, hogy fizetéshez köti-e a behajtást. Egyre jellemzőbb, hogy nem csak nagy településeken, hanem kis falvakban is a behajtás, illetve a várakozás fizetési kötelezettséget von maga után.

Pótdíjak és Ellenőrzés

A várakozási díj és a pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanazon a várakozási területen egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki. A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el.

Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg, a szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A várakozási díjakból és pótdíjakból eredő bevételeket és azok felhasználását a helyi önkormányzatnak nyilván kell tartania. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért az önkormányzat polgármestere felel.

Parkolási Pótdíjak Összege

Befizetési határidő	Pótdíj összege (egy órai várakozási díj alapján)
15 napon belül	Az adott napon belüli díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj
15 napon túl	Az egy órai várakozási díj negyvenszerese

Közlekedésbiztonság, Fejlesztés és Ellenőrzés

A közlekedésbiztonság javítása és az úthálózat fejlesztése komplex feladat, amely számos szakember összehangolt munkáját igényli.

A Közlekedésbiztonság Jelentősége

A közlekedésbiztonságot úgy van módunk javítani, ha a közlekedés területén dolgozó sokféle szakember egységes szemlélettel végzi a munkáját. Legyen az az utak építésével, fenntartásával, vagy a járművek kialakításával, karbantartásával, de akár az oktatással, képzéssel foglalkozó személy, illetve a vizsgáztatásokat folytató, vagy éppen az ellenőrzéseket végző hatóságok szakembere.

A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok közé tartozik a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése, a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása, valamint a közúthálózat fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése. Állami feladat a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása, a járművek műszaki vizsgálata, a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása.

A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevői kellő időben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni.

Úthálózat Fejlesztése és Karbantartása

A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A Terv tartalmazza az országos közúthálózat legalább 15, legfeljebb 30 éves időtávban tervezett célállapotát, így a 11/B. §-ban foglaltak szerint. Az országos közutak szerkezetének, térbeli rendjének tervezését, és a fejlesztésre vonatkozó program készítését a miniszter irányítja.

A Fejlesztési Program beruházásaival és ütemezésével, valamint a Terv hálózati változataival kapcsolatban - azok jóváhagyása előtt - társadalmi egyeztetést kell biztosítani, továbbá írásban és közvetlen egyeztetésen ki kell kérni az érintett megyei önkormányzatok véleményét.

Ellenőrzés és Szankciók

A közúti közlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon az adott ellátási területen működő áram-, illetve telefonszolgáltató engedélyével helyezhető el. A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi.

Amennyiben az üzemben tartó a jármű eltávolításáról előzetesen nem értesíthető, a közút kezelője a járművet elszállíthatja vagy elszállíttathatja. Az üzemben tartó a közútkezelő utólagos értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás igazolt költségeinek megtérítését követően elszállítani. Amennyiben az üzemben tartó ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 180 napon belül sem tesz eleget, vagy az üzemben tartó 180 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani.

tags: #kozuti #kozlekedesi #torvenykonyv #kresz #információk