Közúti Jármű Fajta Tananyag

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek.

A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján szabályozzák.

A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat, illetve feltételeit a Belügyminisztérium (BM) szabja meg.

Ezek a meglévő szabályozások információkat adnak arra vonatkozóan, hogy milyen okmányokra van szükség a közlekedés folyamán, illetve ezeknek milyen formai előírásai vannak.

Visszatekintés az 1967-es Kozuti KRESZ Versenyre

A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- és vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeit biztonságos működésének védelmét biztosítsa.

Ezek meglétének közbiztonsági feladatnak minősül.

A fő feladatkörük a katasztrófák hatósági megelőzése, veszélyhelyzetekben a mentések végrehajtása, védekezésnek a megszervezése és annak irányítása, felszámolása a káros következményeknek és a folyamatos helyreállítás illetve újjáépítés.

A rendelet hatálya Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki.

A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

Ügyfélszolgálat Veszprém

A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

Fogalommeghatározások

A rendelet alkalmazásában:

"jármű összeépítés": a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a vonatkozó jogszabályban meghatározott darabszámot.
"egyedi vagy kis sorozatú gyártás": a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) foglalt feltételeknek megfelelő, azonos minőségű járművek gyártását.

A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.

Nem minősül átalakításnak

olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi,
a motor azonos típusú motorra történő cseréje,
a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;
a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek,
a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít,
a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer ("részecskeszűrő") utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja,
a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén.
a kerékpárszállító eszköz felszerelése.

A rendelet alkalmazásában fejlesztési célú jármű: a feltételeknek megfelelő olyan jármű, amelyen ideiglenesen, kísérleti jelleggel, a forgalomban való részvétellel járó vizsgálatot, műszaki változtatást hajtanak végre.

A rendelet alkalmazásában:

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

fejlesztési célú nem autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amelyben járművezető tartózkodik, aki működés közben mindenkor kézi irányítást gyakorol a jármű felett;
fejlesztési célú autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amely részben vagy teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgál, és amelyben a jármű vezetőjének minősülő tesztvezető tartózkodik, aki az automatizáltság szintjétől függően vagy bármely, a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetben, a működés közben szükséges mértékben kézi irányítást gyakorol, illetve a kézi irányítást bármikor átveheti a jármű felett;
cserefelépítményt szállító jármű: a típusjóváhagyási, a sorozat átalakítási engedélyezési, és az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyezési eljárásában az olyan jármű, amelyen a felépítmény - több felépítmény esetén valamennyi felépítmény - az alvázkeretről külső emelőszerkezet igénybevétele nélkül leemelhető, cserélhető.

A rendelet alkalmazásában:

"forgalomba helyezés": a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg.
"gyártási év": a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek.
"első használatba vétel": a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja.
"új jármű": az a jármű, amelynek a használatba vétele még nem történt meg.
"közösségi jármű": az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű.
"gyártó": az A. Függelék 3. cikk 27. pontjában meghatározott személy vagy szerv.
"jármű-honosítási eljárás": a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot.
"forgalomba helyezés előtti vizsgálat": a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.
"időszakos vizsgálat": a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.
járműfejlesztő: olyan - jármű vagy járműegység fejlesztését végző - vállalkozás, intézmény, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősül, vagy alkalmazott kutatást vagy ezzel összefüggésben kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását végzi a járművön vagy egyes járműegységeken.
tesztvezető: olyan járművezető, aki úgy felügyeli valamely fejlesztési célú autonóm jármű tesztelését, hogy a tesztelt autonóm járműben tartózkodik, és képes arra, hogy bármikor haladéktalanul átvegye az irányítást a fejlesztési célú autonóm jármű felett.
fejlesztési célú autonóm jármű tesztje: a fejlesztési célú autonóm jármű közforgalom elől elzárt úton, zárt tesztpályán vagy a közúti közlekedésben való részvétele, a járműfejlesztő által meghatározott vizsgálatok elvégzésére, a benne járművezetőként helyet foglaló tesztvezető irányításával és felügyeletével.
e-segélyhívó rendszer: a járműbe épített érzékelők révén automatikusan vagy manuálisan bekapcsolódó vészhelyzeti rendszer, amely fedélzeti berendezésből, valamint az e-segélyhíváshoz szükséges adattovábbítás indítására, kezelésére és lebonyolítására szolgáló eszközökből áll, és amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatok segítségével minimálisan előírt adatokat továbbít, és a 112-es segélyhívó számon alapuló hangátviteli csatornát hoz létre a jármű utasai és egy e-segélyhívási közbiztonsági válaszpont (KBVP) között.
"hiányosság": műszaki hiba és a meg nem felelés egyéb esetei, amelyet az időszakos vizsgálat vagy közúti műszaki ellenőrzés során tártak fel.

A rendelet alkalmazásában:

pótalkatrész: az az alkatrész, amely a jármű gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész pótlására szolgál.
tartozék: a járműre vagy járműbe felszerelhető vagy rögzíthető olyan alkatrész, amely nem a jármű gyártása (gyári szerelése) során beépített valamely alkatrész pótlására szolgál.
járműegység: az a részegység, amely elengedhetetlenül szükséges a jármű közúti forgalomban való biztonságos és környezetkímélő részvételéhez.

A rendelet alkalmazásában "gázüzemű jármű": az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.

A rendelet alkalmazásában "járműtípus": az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el.

E rendelet alkalmazásában "típuscsalád": olyan járműtípusok összessége, amelyek gyártmánya megegyezik, és a közlekedési hatóság eljárása során vizsgálandó műszaki jellemzőik tekintetében nem térnek el egymástól.

A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó.

A rendelet alkalmazásában:

"traktor": a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom.
"munkagép": a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.
"mezőgazdasági erőgép": a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy az eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat.
"mezőgazdasági vontatmány": olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak.
"üres tömeg": a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az "üres tömeg"-be.
"saját tömeg": a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.).
"műszakilag megengedett össztömeg": a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg.
"műszakilag megengedett legnagyobb terhelés": az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete.
"menetkész tömeg": a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege.
"muzeális jellegű jármű": a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.
"versenyjármű": a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti versenyrendszernek megfelelően versenyzési célra használt gépkocsi.
"csuklós lassújármű": csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak műhelyben, erre használt eszközökkel lehetséges; a több merev tagból álló személyszállító lassújármű abban az esetben is csuklós járműnek tekinthető, ha az utasterek nem átjárhatók és a járműegységek pótkocsi kapcsoló berendezéssel vannak összekapcsolva.

A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:

"M1 járműkategória": személygépkocsik
"M2 járműkategória": legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok
"M3 járműkategória": több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok és trolibuszok
"N1 járműkategória": legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók
"N2 járműkategória": több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók
"N3 járműkategória": több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók
"O1 járműkategória": legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik
"O2 járműkategória": 0,75 t-nál nagyobb, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik
"O3 járműkategória": 3,5 t-nál nagyobb, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik
"O4 járműkategória": több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik

A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni.

Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása.

A gépjárműnek és az árunak a tulajdonjogával a vállalkozás rendelkezik.

Különböző karosszériatípusok | Minden autóforma magyarázata

A fuvarozás végzéséhez „Engedély, díj ellenében végzett közúti árutovábbításra” igazolás szükséges.

Ha a felrakó vagy a lerakó Magyarországon kívül található, ún. Loco fuvar: A jármű a honos országból végez fuvarfeladatot egy másik országba, vagy a másik országból a honos országba.

A járati engedély egy oda-vissza útra szól.

Alkalomszerűen kell kitölteni őket, a fel-, illetve a lerakodási helyet, időt, a határátlépések helyét/idejét rá kell vezetni a megfelelő helyen.

A megállapodás lényege, hogy az egyezményhez csatlakozott országok fuvarozói adott időtartamra szóló engedély alapján, de ezen belül korlátlanul fuvarozhatnak egymás országába.

Az engedélyt az NKH adja ki éves díj ellenében.

A CEMT-engedélynek a teljes fuvarfeladat során a járművön kell lennie.

A „járati engedély”-lyel és a CEMT-engedéllyel végzett árufuvarozás során előfordulhat, hogy a gépkocsi közlekedése korlátozásra kerül a kibocsátott károsanyag-mennyiség szerinti környezetvédelmi besorolása miatt.

Ez azt jelenti, hogy a fuvarozást végző gépkocsinak teljesítenie kell legalább az engedélyen feltüntetett Euro-normát.

Ha például az engedélyen az „Euro 3” jelölés látható, azt legalább Euro 3-as besorolású járművel lehet használni.

A kabotázs egy belföldi fuvarozás végzése egy másik országban.