A Kettőstömegű Lendkerék Várható Élettartama és Amit Tudni Érdemes

A kettőstömegű lendkerék (angolul: Dual Mass Flywheel - DMF, németül: Zwei Massen Schwungrad - ZMS) egy megosztó alkatrész az autósok körében. Sokan dicsérik, amiért simábbá teszi az autó indulását, míg mások szerint az autógyárak és alkatrészgyártók átverése a magas ára miatt. A félelem nem alaptalan, hiszen nem éppen a legolcsóbb alkatrésze az autónak. Esetenként akár 400-500 ezer forintba is kerülhet. Ebben a cikkben feltárjuk, miért lehet mindkét tábornak igaza, és mit érdemes tudni ezen alkatrészről.

Mi az a Lendkerék és Miért Van Rá Szükség?

Mielőtt belemerülnénk a kettőstömegű lendkerék részleteibe, fontos megérteni az alapfunkcióját. A lendkerék a motor és a sebességváltó között helyezkedik el, és a kuplung fontos része. Fixen rögzítve van a motor főtengelyéhez. A belsőégésű motorokban a hengerekben nem egyenletesen keletkezik az energia, amit aztán forgó mozgássá alakítva a kerekek irányába szeretnénk eljuttatni. A lendkerék szerepe hasonló a gyerekkori játékautókban lévő lendkerékhez: amikor a motor működésének bizonyos pontján nincs munkavégzés, a lendkerék erőtárolóként visszaadja a motornak a fordulatot, segítve a továbbfordulást. Az energia-impulzusok egyenetlenségét ”simítja ki” az eredetileg egy tömbből álló lendkerék, amely egy nagy tömegű forgó tárgyként a főtengely végén tompítja az erőváltozások hatásait. Két fő típusa létezik: az egytömegű és a kettőstömegű.

Az Egytömegű Lendkerék

Az egytömegű lendkerék egy kiegyensúlyozott, nagyméretű vasdarab, melyre a kuplungot és az indításhoz szükséges fogaskoszorút helyezik fel. Amikor még legtöbb dízel autóban elégnek érezte mindenki 50-70 lóerőt, nem is volt semmi baj, hisz a normál acél lendkerék és a hagyományos rugós középaggyal rendelkező kuplung tárcsa vígan ellátta feladatát. Nyilván a vezetési stílus és a kuplung használata sokat befolyásol, de azt beláthatjuk, hogy a régi egy tömegű lendkerék egyszerű és egyben nagyszerű volt.

A Kettőstömegű Lendkerék Működése és Felépítése

A kettőstömegű lendkerék egy zseniális szerkezet. Ahogy a neve is mutatja, kettő lendkerékből áll: egy elsődlegesből és egy másodlagosból. Az elsődleges lendkerék a főtengelyre van rögzítve, míg a másodlagos lendkerékre megy rá a kuplung szerkezet, abba a kuplung tárcsa, és a szerkezetet mozgató kinyomó csapágy. A két fél lendkerék között különböző ellenállású rugórendszer található, amely mindig az adott motorhoz van hangolva, így egymáshoz képest képesek elfordulni. Ezáltal a régi rugós aggyal rendelkező kuplung tárcsákra már nincs szükség. A másodlagos lendkerék tekercsrugókkal kapcsolódik az elsődlegeshez. Tartalmaz még tekercsrugókat, súrlódóbetéteket és még néhány apró alkatrészt. A két tömegnek illetve a rugóknak köszönhetően az elsődleges lendkerék amplitúdójának (harmonikus rezgőmozgás) csak a töredéke jelentkezik a másodlagos lendkeréken, ahonnan a forgatónyomaték továbbítódik a sebességváltóra, onnan pedig a féltengelyekre. Akár 90 fokos elfordulás is lehet a 2 lendkerék között, amit a kuplunggyártók állítanak be a gyárral kooperálva.

Miért is van egyáltalán kettős tömegű lendkerék az autóban?

A kettőstömegű lendkerék megszületésének oka a dízelmotorok fejlődése és az autóvezetők komfortigénye volt, hogy az autó induláskor ne rángasson. A modern motorok egyre nyomatékosabbak lettek, és a motorok működési elvéből adódó ciklikus rezgésekkel is meg kellett küzdeni. Egy négyhengeres motor esetében fél fordulatonként van egy munkaütem, ami nyomatékpulzálást hoz létre a főtengelyen. A rendszer lényege egyébként, hogy a motor főtengelyére nem csak egy óriási vaskerék kerül, hanem egy összetett szerkezet, amely a mai elvárásoknak megfelelő rezgéscsillapítást ad. Korábban ugyanis azt a kuplung önmaga látta el 10-15 fokos elmozdulásra képes rugós rezgéscsillapításával, az viszont ma már nem elegendő. A kettős tömegű lendkerék nagyobb, középállásától 60-60 fokos, azaz összesen 120 fokos elfordulásra képes. A kettőstömegű lendkerék a következő előnyöket nyújtja:

Kettős tömegű lendkerék hibajelenségei E46

• Csillapítja a motor rezgéseit
• Csökkenti a zajt
• Védi a kuplung szett alkatrészeit
• Védi a váltó alkatrészeit
• Komfortosabb indulást tesz lehetővé
• Lehetővé teszi az alacsony fordulatszámon való vezetést, amivel üzemanyagot spórolhatunk

Ez az alkatrész feltalálásának köszönhetjük azt a rengeteg nyomaték és lóerő többletet, hiszen mechanikai sérülés nélkül át tudja adni az energiát az erőátviteli alkatrészeknek. Vagyis akkor kijelenthetjük, hogy a kettőstömegű lendkerék nem más, mint egy energiaelnyelő alkatrész.

A Kettőstömegű Lendkerék Várható Élettartama

A kettőstömegű lendkerék futásteljesítményét pontosan nem lehet megmondani, de a tapasztalatok alapján 100-300 ezer kilométer között van. Sajnos, azt viszont el kell fogadni, hogy legtöbb kettőstömegű lendkerekes autóban előbb, vagy utóbb bekövetkezik a lendkerék hibája kb. 150-300 ezer km között. Ezeket a lendkerekeket nagyjából 150-200 ezer km-t általában cserélni kell. A várható élettartama egy ilyen lendkeréknek 100-300 ezer km-ig terjedhet. Ez lehet kevesebb illetve több, de nyilván összhangban van a gépjármű felhasználási jellegétől valamint a motor teljesítményétől (chiptuning). Az autópályán használt kocsik jóval tovább bírják, mint a városban gyötört autók.

Meghibásodás Jelei

A kettőstömegű lendkerék meghibásodásának jele, ha leállításkor erős koppanás hallatszik. Vannak félreérthetetlen jelek és vannak, amikből sejteni lehet, hogy csere lesz, mert arról még nem beszéltünk, hogy a lendkereket javítani nem lehet. Íme a leggyakoribb jelek:

Ha ezen jelek bármelyikét észleljük, akkor autónkat el kell vinni szerelőhöz. Fontos, hogy a lendkerék hiba jeleit sem szabad félvállról vennünk, mert további károkat is okozhat mind a motorban, mind a váltóban.

Mi okozza a Kettőstömegű Lendkerék Meghibásodását?

A kettőstömegű lendkerekek meghibásodását nem kívánt rezgések okozzák. Mivel ez egy rezgéscsillapító alkatrész, logikusan a túlzott, illetve nem tervezett rezonancia teszi (idő előtt) tönkre. Ha idő előtti hiba jelentkezik, akkor azt jellemzően három fajtára lehet bontani: gyártási hibából, egyéb rendellenesen dolgozó alkatrészből vagy a vezetési stílusból eredőre.

Minden a kettős tömegű lendkerék cseréről E46-ban

Vezetési Stílus

A lendkerék élettartama főként a nyomaték irányváltoztatásokkal van összefüggésben. A kettőstömegű lendkerekek sokkal hamarabb tönkremennek, ha például vezetéskor a gyors kigyorsításokat részesítjük előnyben, de ugyancsak nem használ, ha az autók fordulatszáma sokszor inkább az alapjárat közeli tartományban van. Ezért nyírja a dugó, városi használat, vagy az, ha valaki nagyon alacsony fordulaton használja az autót, pl. 1000-1300rpm, és az autó elkezd berángatni. Ekkor minden egyes rángatás ’odavág’ egyet a rugóknak (másodpercenként többször). Amivel közvetlenül az életére törhetünk, az például a berántás, vagy a tartósan alacsony, alapjárati fordulat közeli használat. A például a légkondicionálás érdekében tartósan alapjáraton ketyegtetett motorhoz csatolt kettős tömegű lendkerék is idő előtt fog meghibásodni, de igazán az alacsony fordulaton terheléssel, pláne az ott indított padlógázas gyorsítással törhetünk az alkatrész életére. A legtovább azon autósok lendkereke bírja, akik sokszor a 110-130 km/órás tartományban használják autójukat, ami egy dízel autó esetében 2000-3000 1/perc fordulatot jelent.

Egyéb Alkatrészek Hibája

A leggyakoribb halálokként az egyéb hibás alkatrészekből eredő rezgések említhetők. A legnagyobb terhelés egyébként nem menet közben, hanem indítózáskor éri, főként akkor, ha az önindító esetleg nem is a gyárilag előírt, a motor életre keltésére képes fordulatszámon forgatja a főtengelyt és vele a lendkereket. Ilyenkor ugyanis kenés nélkül forognak annak fogaskerekei. Igen, akár egy rossz önindító is tönkre tudja tenni a drága kettős tömegű lendkereket, ha kitartóan indítózunk. De akár egy olyan apró hiba, mint az elkoszolódott vagy elkopott porlasztócsúcs, illetve PD befecskendező-elem, ami miatt a motor - akár alig észrevehetően - egyenetlenül jár. Ezért is van az, hogy a statisztikák azt mutatják, hogy legtöbb lendkerék probléma a PD TDI motorokkal van, hisz legtöbbször itt jelentkezik a hengerek egyenetlen járásából adódó plusz rezonancia. Ha a befecskendezés pontosságát befolyásoló jeladó, érzékelő vagy akár porlasztócsúcs tönkre megy, akkor is gond lehet. Ha például egy henger kevesebb vagy több naftát rossz időben kap meg, akkor kialakul egy plusz rezonancia, amit a lendkerék lekezel, a saját élete árán is.

Chiptuning és Kettőstömegű Lendkerék

Nagy általánosságban elmondható, hogy azon autókban, melyben teljesítményt növelnek, a kettőstömegű lendkerekek sokkal hamarabb tönkremennek. A lendkerékkel kapcsolatos felvetés jogos, ha a chiptuning felmerül mint optimalizálás vagy teljesítmény növelés. A chiptuning befolyásolhatja a kettőstömegű lendkerék élettartamát. Ha a motor teljesítményét felhúzzuk, előfordulhat, hogy túllőjük a lendkerékre méretezett nyomatékot, ami a rugó túlfeszüléséhez és töréséhez vezethet. Ezért fontos, hogy a chiptuning során figyelembe vegyék a kettőstömegű lendkerék terhelhetőségét. Az egyedi beállításaink készítésekor ezt a jelenséget figyelembe vesszük, nem is tehetünk mást, mivel a chiptuningra, optimalizálásra érkező autóink kb. 60 százaléka kettőstömegűvel szerelt.

Hogyan Növelhető a Kettőstömegű Lendkerék Élettartama?

A kettőstömegű lendkerék élettartamát befolyásolja a vezetési stílus és a karbantartás. Az alábbi tippek segíthetnek meghosszabbítani az élettartamát:

• Mérsékeljük az indítások számát: Próbáljuk mérsékelni az indítások számát, a taxi üzemmódot. A legrosszabbra a taxisok számíthatnak, hisz ők indítják be legtöbbször autójukat, és az önindító vagyis maga az indítás folyamata igen csak megviseli a kettőstömegű lendkeréküket.
• Kerüljük a szélsőséges fordulatszámokat: Kerüljük a túl nagy és a túl alacsony sebességet, pontosabban inkább úgy fogalmaznék az alacsony és magas fordulatszámot. 1000-1200 körüli fordulatszámon használva a korszerű dízelmotorunkat bejönnek azok a fránya vibrációk. Fontos tudni, hogy sem a kettős tömegű lendkeréknek, sem a befecskendező-rendszernek nem jó a kifejezetten magas fordulati használat sem, ideálisnak a dízelmotornál 2000-3000 1/perc közötti, tempóban pedig jellemzően a 120-130 km/órás tartomány tekinthető.
• Rendszeres karbantartás: Tartsuk karban az autónkat, különösen a befecskendező rendszert. A rossz állapotú befecskendező rendszer, ha a befecskendezés pontosságát befolyásoló jeladó, érzékelő vagy akár porlasztócsúcs tönkre megy, az plusz rezonanciát okozhat.

Kettőstömegű Lendkerék Csere

A lendkereket javítani nem lehet, ezért csere szükséges meghibásodás esetén. Ilyen esetben költségessége ellenére érdemes mihamarabb kicserélni a terméket, mert további károkat is okozhat mind a motorban, mind a váltóban is. A kettős tömegű lendkerék cseréje nagyjából olyan 80.000 Ft - 150.000 Ft + ÁFA költségbe kerül, de modelltől függően 100-300 ezer forintra, de jellemzően inkább az utóbbihoz közeli alkatrészárra lehet számítani.

A kettős tömegű lendkerék szerepe benzines autóknál

A Csere Folyamata és Mit Cseréljünk Mellé?

A kettőstömegű lendkerék cseréjéhez komoly felszerelés és tudás szükséges. Mindenféleképp olyan szervizt válasszon, ahol ezen komoly munkálatokhoz megvannak a szükséges szerszámok és persze a szaktudás. A szerelést az akkumulátor eltávolításával kezdjük. Mivel a lendkerék a kuplunggal egy helyen van, mindent le kell bontani, mint a kuplungozási műveletnél. Általában le kell bontani az első futóművet, rúdfej, talpas ki, majd ki a komplett gólyaláb. Minden elektromos vezetéket, ami a váltó körül van, eltávolítjuk. A motort felülről motortartó állvánnyal felfüggesztjük. Kiszedjük a váltó összes felfogató csavarját, elkötjük a tartó bakokat, és a váltó tartó segítségével leeresztjük a váltót. Leszereljük a kettős tömegűt és a lendkerék két oldalát megvizsgáljuk. A szerelést itt is a megszokott alap mozdulattal az akku eltávolításával kezdjük.

A lendkerék cseréjekor ajánlott a kuplung készletet is kicserélni, hisz ezen alkatrészek együtt kopnak. Nem beszélve arról, hogy szinte mindig teljes kuplung szettel együtt kell cserélni. Egy autószerelőnek az a jó, ha minél több munkája van. Ha te nem kéred a kuplung cseréjét, ő visszateszi a régi alkatrészt, neki nem akadály. Ha bele gondolunk, a kéttömegű cseréje nagyjából olyan 80.000 - 150.000 Ft + ÁFA költségbe kerül. A javítás miatt a kuplung lekerül, neki mindegy mit tesz vissza. Bővebben esetleg elkerülhetjük a kuplung szett cseréjét, de ne felejtsük el, hogy együtt dolgoznak, együtt kopnak ezek az alkatrészek. A cipőnkből sem csak az egyiket cseréljük! Ajánlott továbbá vele a teljes kuplungszettet (szerkezetet, tárcsát, kinyomócsapágyat) is cserélni, még akkor is, ha a teljes szervizelés az autó értékének jelentős hányadát teszi ki. És természetesen az is mérhetetlenül fontos, hogy az alkatrészeket az előírásoknak megfelelően, a szükséges szerszámokkal szereljék fel. Természetesen azok sem olcsók, adott esetben drágábbak, mint maguk a beépítendő elemek. Ha tehát eljön a kettős tömegű lendkerék cseréje, spórolni rajta sem szabad.

Kettőstömegű Lendkerék vs. Fix Lendkerék

Sokan felvetik a kérdést, hogy érdemes-e lecserélni a kettőstömegű lendkereket egy fix lendkerékre. A válasz egyértelmű: egy erős dízelmotornak szüksége van a kettőstömegű lendkerékre, különben szétveri a hajtásláncot. Ezeket az autókat így tervezték, és a tapasztalatok szerint a fix lendkerekes autók futásteljesítménye igen csekély. Léteznek úgymond kiváltó szettek a kettőstömegű lendkerék helyett, ami ugyan lényegesen olcsóbb, ámbár annak ellenére óvatosan kell kezelnünk a kérdést. Az egytömegű, hagyományos lendkerék nagyban megváltoztathatja a motor járását ezzel csökkentve a mechanikai zajok elnyelését. Nem beszélve arról, hogy a sebességváltó is nehezebben tudja elviselni a hirtelen fellépő nagyobb mechanikai terhelést. Ugyanis könnyen előfordulhat akár egy nyelestengely törés, harmadrészt általában a kiváltó szetthez nem gyártanak külön csak kuplung szettet (szerkezet, tárcsa, kinyomó csapágy). Ha kivesszük a rendszerből a kettős tömegű lendkerék csillapító hatását, gyorsan tönkremegy a kuplung, sőt: a váltó és a motortartó bakok elhasználódása is hamar bekövetkezik, de a motor is károsodhat. Hosszú távon nem biztos, hogy megéri eltérni a gyárinak megfelelő alkatrésztől.

Kettőstömegű Lendkerékkel Szerelt Modellek

Ma már szinte nem létezik dízel autó kettőstömegű lendkerék nélkül, sőt néhány benzines autónál is alkalmazzák már, főleg a nagyobb teljesítményű feltöltőseknél. Például a Volkswagen Golf V és az előző Škoda Octavia korában a kettős tömegű lendkerék az összes 1,9 és 2,0 literes turbódízel mellé járt. Ma a kétezres dízelekhez van, az 1,6-os TDI modellekből többnyire hiányzik, csak az Audi építi be kényelmi többletként. A Renault és a Dacia modellek esetében csak a 65-85 lóerős 1,5 dCi motorokhoz nincs kettős tömegű lendkerék. A 110 lóerős változatok a Dustertől a Scénicig megkapták, ahogy az 1,9, 2,0 literes motorok is. Azonos motorok esetében is eltérhet az autógyártók gyakorlata. A benzinmotoroknál még ma is kevésbé elterjedt ez a technika, de azért ezeknél is érdemes utánanézni az interneten vagy utánakérdezni egy márkaszerviznél. Vannak kivételek is, mint a Kia és a Hyundai 1,6 literes dízelmotorja, vagy a PSA-csoport számos autóba beszerelt 1.6 HDI-jének néhány változata, vagy a Renault-féle 1.5 dCi korábbi kisebb teljesítményű példányai.

Vásárlási Tanácsok Használtautó Esetén

Aki nem szeretne még csak gondolni se erre az alkatrészre, vegyen olyan kocsit, amelyben nincs ilyen. Több mint ötvenéves találmányról van szó, de csak 2002-től terjedt el igazán és még ma sem teljesen általános a használata. Hagyományos automata váltós kocsikban eleve nincs ilyen, ott a hidrodinamikus nyomatékváltó kezeli le a motor rezgéseit-erőcsúcsait. (A duplakuplungos robotváltóknál, mint a VW-csoport DSG-i viszont jó eséllyel van kéttömegű lendkerék!) A kettős tömegű lendkerék állapotának felmérése vásárláskor csak arra szorítkozhat, hogy motorleállításkor odafigyelünk, hallható-e csattanás a kuplung felől, illetve hogy alapjáraton remeg-zörög-e a lábunk alatt a kuplung. Viszont van egy rossz hírünk: lehet, hogy azért nincs se zörgés, se csattanás, mert korábban a tulaj a tönkrement és drága alkatrészt egy fix lendkerékre cserélte. A hazai használtpiac legnépszerűbb modelljei közül kiemelkedően kényesek a PD-TDI motoros Volkswagen-csoportos kocsik, ezeknél a kemény járású motor a tapasztalatok szerint sokkal hamarabb megöli a kettős tömegű lendkereket, mint a későbbi közös nyomócsöves TDI-k.

Alapjában véve a kettőstömegű lendkerék rendszer jó, sőt, nagyon jó. Részben ennek köszönhető, hogy sokszor az avatatlan fül nem vagy csak nagyon nehezen tudja megmondani, hogy milyen erőforrás dübörög a motorháztető alatt. Viszont a vásárlás előtt mindenképp érdemes egy szakszervizben átvizsgáltatni az autót, nem csak ez ügyből kifolyólag, hanem már csak azért is, hogy egy pontosabb állapot táruljon elénk. Autóválasztás előtti tanácsként pedig e cikkből is kiolvasható: modern dízelt leginkább annak érdemes választania, aki sokszor és sokat megy hosszú távon, úgy kilométerben kitolhatja a drága javításokat, s addig azok árát talán kitermelheti a szerényebb fogyasztással megspórolt üzemanyaggal. Persze ez lutri, ellenben mindenkinek sok szerencsét kívánunk hozzá!

tags: #kettostomegu #lendkerek #varhato #elettartama

• Suzuki Vitara nyári gumi teszt és ajánlott méretek
• Részletes teszt a Dacia Logan MCV-ről
• Insignia A kombi áttekintés
• Üzemanyagköltség elszámolása cégeknek
• Autós telefontartó teszt