Garázdaság a Büntető Törvénykönyvben: Jogszabályi háttér és értelmezés

Egy elmérgesedett veszekedés az utcán, majd a rendőrség garázdasággal vádolja? Garázdaság-e például egy átbulizott éjszaka utáni duhajkodás? Lehet-e kukák felgyújtása bűncselekmény? Mi határolja el a jó heccnek tűnő akciókat a garázdaságtól? Ha garázdaság vádjával találja szemben magát, ne csak legyintsen! Akár három év börtön is lehet a büntetés.

Ez a bűncselekmény rendkívül változatos módokon elkövethető. De hogy pontosan hogyan, milyen büntetés jár érte és hogyan különböztethető meg más bűncselekményektől, megtudhatja ebből a bejegyzésből.

A garázdaság bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) köznyugalom elleni bűncselekményei közé tartozik (Btk. XXXII. Fejezet 339. §). A büntetendővé nyilvánításának célja nem más, mint a köznyugalom védelme. Lényegében a lakosság részéről az az igény, amely a törvényes rend és a közbiztonság zavarmentes fennmaradásában testesül meg.

A Garázdaság Fogalma és Jogi Tárgya

A hatályos büntetőjog szerint garázdaság elkövetője az, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A garázdaság védett jogi tárgya a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek.

A köznyugalom, mint a garázdaság bűncselekményének jogi tárgya nem tértől és időtől elvonatkoztatott. Ennek az adott helyen és adott időben történt megbontása vagy a magatartás arra való alkalmassága lehet tényállásszerű magatartás.

Megoldások a beragadt Golf fékkolbenyomókra

A garázdaság lényege, hogy az elkövető a társadalmi és együttélési normákkal nyíltan szembehelyezkedik, cselekményével ezeket a normákat megszegi. Megállapításához szükséges, hogy az elkövető cselekménye, az elkövetési magatartás kihívóan közösségellenes, erőszakos legyen. Ezen felül szükséges az is, hogy a cselekménynek objektíven alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Az nem szükséges azonban, hogy az elkövető cselekményét valaki észlelje is.

Ahhoz, hogy ebben a bűncselekményben valaki elítélhető legyen, három dolognak kell megvalósulnia. A viselkedésének kihívóan közösségellenesnek, erőszakosnak és megbotránkoztatás, riadalom keltésére alkalmasnak kell lennie. Ha bármelyik is hiányzik a képből, az már nem garázdaság. A garázdasághoz az említett három tényezőből mindegyiknek fenn kell állnia.

A Garázdaság Három Alapvető Eleme

Kihívóan Közösségellenes Magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása. Akkor mondjuk egy magatartásra, hogy közösségellenes, ha kb. mindenki számára egyértelmű, hogy nincs rendben, ha valaki így viselkedik (sérti a társadalmi együttélési szabályokat). Kihívóan közösségellenesség akkor állapítható meg, ha azt fejezi ki, hogy a tettes társadalmi együttélés szabályaival leplezetlenül, nyíltan, gátlástalanul szembehelyezkedik, a közösségi együttélés szabályait semmibé veszi.

A garázda magatartást tanúsító személy felismeri, hogy cselekménye a közösség nyugalmának megzavarására alkalmas, ám tettét a közösségi érdek semmibevételével hajtja végre.

A „közösség” ebben a vonatkozásban tágan értelmezendő, ide tartoznak többek között a közterületen tartózkodó, a közlekedési eszközön utazó, kulturális és sportrendezvényen résztvevő, a különböző létesítményekben, épületekben, nagyobb létszámban tartózkodó emberek. Ez határozza meg, hogy az ott jelenlévő személyek magatartásával szemben milyen általános elvárások fogalmazódnak meg.

Opel Astra alapjárat problémák megoldása

A közösségellenesség abban fejeződik ki, hogy a tanúsított magatartás ellentétben van-e közösség elvárásaival. Például, ha valaki egy színházi előadás során ordítva káromkodik, akkor a magatartását közönségellenesnek tekintjük, míg ugyanez a magatartás egy focimeccsen teljesen természetes, senki nem fog megbotránkozik rajta. Kihívónak tekinthető a magatartás, ha az nyíltan, gátlástalanul szembehelyezkedik a társadalmi együttélés szabályaival azt semmibe veszi.

A Kúria átláthatóan tisztázza ezeket a határokat. Egy határozatában kifejti, hogy az a magatartás nevezhető kihívóan közösségellenesnek, amikor az elkövető „közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát”. Még azt is hozzáteszi, hogy az illető a „tettét e közösségi érdek leplezetlen semmibevételével hajtja végre”. Tehát aki nyíltan, kötekedő, provokatív módon, agresszíven viselkedik.

Kihívóan közösségellenes magatartás - amely garantáltan megbotránkozást vált ki - például, ha valaki egy strandon a medence széléről a vizeletét a fürdőzők közé a vízbe üríti. De mivel ebben az esetben nem erőszakos magatartásról beszélünk, ezért a garázdaság bűncselekményét nem valósítja meg az elkövető.

Erőszakos Magatartás

A garázdaság elkövetési magatartásának másik jellemzője annak erőszakos jellege. Az erőszakos magatartásról a garázdaság esetében akkor beszélünk, amikor más személy testének támadó megérintése valósul meg, függetlenül az általa kiváltott hatástól vagy annak eredményétől.

Az új Btk. értelmező rendelkezései között szereplő - de már korábban is hatályos - szabály alapján erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Az erőszak pedig mind személy, mind dolog ellen irányulhat. A személy ellen irányuló erőszak személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatást jelent akkor is, ha semmiféle sérülést nem okoz. Ehhez elég már egy lökés is, sőt az is, ha egy tojással dobnak meg valakit.

Lada Vesta biztonsági és vezetőtámogató rendszerei

Dolog elleni erőszakhoz pedig már elég a kocsma berendezését szétdobálni, vagy egy autó motorháztetejére ráütni. Az erőszakos magatartás megállapítható, az egyszerű pofon, vagy fellökés esetében is, nem kell, hogy az ténylegesen sérülést okozzon.

Megbotránkozásra vagy Riadalomkeltésre Való Alkalmasság

A garázdaság elkövetési magatartásának harmadik feltétele, hogy annak alkalmasnak kell lennie megbotránkozás vagy riadalom keltésére. A megbotránkozás a viselkedés hatására a cselekménnyel kapcsolatos elítélő negatív vélemény, a riadalom pedig akkor áll fenn, ha ehhez az eredményhez félelemérzet is társul.

Fontos, hogy a megbotránkozásnak vagy riadalomnak másokban kell keletkeznie, így ez minimum két személy jelenlétét teszi szükségessé. Nincs tehát relevanciája annak, ha csak néhány személy éli át a cselekményt közvetlenül, de a nagyobb számú érintett észlelésének objektív lehetősége fennáll. A magatartás megbotránkoztatásra vagy riadalomkeltésre alkalmasságának pedig az elkövetés időpontjában nyomban észlelhetőnek kell lennie.

Így nem minősül garázdaság bűncselekményének, ha az szűk családi körben, a szülők előtt történik. Ha azonban ennek helyszíne nem egy zárt helyiség, hanem a ház olyan udvara, amely a szomszédok által is belátható és hallható, a cselekmény máris alkalmas lehet megbotránkozás keltésére. Ahhoz, hogy valaki garázdaságért feleljen, nem kell feltétlenül megbotránkoztatnia vagy rémületet okoznia másoknak. Éppen elegendő hozzá az, ha a cselekmény alkalmas mindezekre.

A bűncselekmény az elkövetési magatartással befejezetté válik, nem feltétele tehát a megbotránkozás vagy a riadalom tényleges bekövetkezte. A megbotránkozásnak vagy riadalomnak ténylegesen nem kell kialakulnia. Elegendő, ha ezeknek az objektív lehetősége áll fenn. A bűncselekmény megállapításához a bíróság csakis azt fogja vizsgálni, hogy az elkövetők felfogták-e magatartásuk riadalomkeltésre alkalmasságát.

Az Elemei Együttese

A két jellemzőnek (kihívóan közösségellenes, erőszakos) együttesen kell fennállnia. Bármelyik hiányában nincs bűncselekmény.

Összegezve a garázdaság bűncselekményének a megállapításához a cselekménynek olyan módon kell kihívóan közösségellenesnek és erőszakosnak kell lennie, hogy az alkalmas legyen arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ha a közönségellenes magatartás nem erőszakos, vagy erőszakos ugyan, de nem alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen a garázdaság bűncselekménye nem állapítható meg.

Az Elkövető Bűnössége: Szándékosság

A cselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie magatartása közösségellenes, erőszakos voltával. A garázdaság bűncselekménye kizárólag szándékosan - egyenes, vagy eshetőleges szándékkal - követhető el. Az elkövetőnek tudatában kell lennie azzal, hogy magatartása kihívóan közösségellenes, erőszakos, és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, társtettesség, felbujtás, bűnsegély pedig az általános szabályok szerint lehetséges.

A Garázdaság Minősített Esetei

A törvény megkülönbözteti a garázdaság alapesetét és annak minősített esetét. Súlyosabban minősül az elkövető cselekménye, ha a garázdaságot csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen valósítja meg.

Csoportos Elkövetés

Csoportosan történő elkövetés - amikor legalább 3 személy valósítja meg a cselekményt. A Btk. szerint csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A csoporthoz szükséges három vagy több személy attól függetlenül is megállapítható, hogy egymás mellett vagy egymás ellen lépnek fel. Ilyen esetben a csoportos elkövetés fokozza az elkövetők agresszivitását, bátorítja őket az a tudat, hogy nem egyedül valósítják meg a cselekményt.

Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény akkor is, ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként, illetve - a tettes mellett - részesként, azaz bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében.

A Köznyugalom Súlyos Megzavarása

A köznyugalom súlyos megzavarása esetén általában olyan eredményre kell gondolnunk, amikor a megbotránkozás vagy a riadalom bekövetkezik és ennek helyreállítása hosszabb időt vagy nagyobb személyi ráfordítást igényel. Így ha a focimeccsen részt vevő elkövető ilyen irányú magatartása oly mértékben felborzolja a kedélyeket, amelyek tömeges hisztériához vezetnek és csak a rendfenntartó erők beavatkozásával sikerül a helyzetet normalizálni.

A garázdaság súlyosabb változata akkor valósul meg, ha a megbotránkozás, riadalomkeltés a lakosság nagyobb tömegét érinti. Legyen szó akár egy lakóközösség, vagy városrész, kerület lakóiról.

Fegyveresen vagy Felfegyverkezve Elkövetés

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy aki a felsorolt tárgyak utánzatával fenyegetve követi el. A törvény szövege szerint, elégséges a fegyveres elkövetéshez az, ha valaki az elkövetéskor egy igazi pisztolyt egyszerűen magánál tart, míg ha az a pisztolynak csupán utánzata (műanyag pisztoly, gáz-riasztó fegyver), akkor azt fenyegetésre is fel kell használnia az elkövetőnek.

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt (mint például a szekerce, konyhakés, húsvágó bárd, vasvilla, stb.) tart magánál.

A félreértés elkerülése érdekében, a magánál tartás a cselekmény elkövetése szempontjából nem azt jelenti, hogy valahol az elkövető táskájában, nem látható helyen van egy kés. Amennyiben a cselekményt megfigyelő személy erről nem értesül, a minősítő körülmény nem állapítható meg. Tehát ha az elkövető szekercét jól látható módon, azért tartja a kezében, hogy azzal az ellenállást leküzdje vagy megakadályozza, a minősítő körülmény megállapítható, de ha más/mások számára rejtve marad az eszköz, akkor nem.

Nyilvános Rendezvényen vagy Gyűlésen Elkövetés

A nyilvános rendezvény fogalma alatt az új Btk. értelmező rendelkezése alapján a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényt, továbbá az olyan rendezvény kell érteni, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll. Gyűlés pedig legalább két személy részvételével közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel, amely azért tekintendő nyilvánosnak, mert ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.

Büntetések és Szankciók

A garázdaság alapesetének büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés. Minősített esetben, azaz csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen történő elkövetés esetében a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés. Ezekben az esetekben 3 évig terjedhet a szabadságvesztés.

Az, hogy a garázdaság akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, nem feltétlenül jelenti azt, hogy börtönbüntetésre ítélik az elkövetőt. Az, hogy a bíróság ítéletében milyen büntetést szab ki, nagyon sok körülmény befolyásolja. Nincs két ugyanolyan elkövető és nincs két ugyanolyan ügy sem.

Garázdaság esetén az elkövető az adott helyszínről ki is tiltható. A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Elhatárolás Más Bűncselekményektől és Szabálysértésektől

Attól függően, hogy az erőszakos magatartás személy vagy dolog ellen irányul-e, az elkövető testi sértést vagy rongálást is megvalósíthat. E bűncselekmények mellett azonban a garázdaságért csak akkor kell felelnie, ha a testi sértés vagy rongálás törvényi büntetési tétele kisebb vagy azonos a garázdaságéval.

A garázdaságnak szabálysértési alakzata is van. Abban az esetben, ha az elkövető cselekményéből hiányzik az erőszakos jelleg, úgy az elkövető szabálysértéséért felel. A szabálysértésért pedig akár hatvan napig tartó elzárást is kiszabhat a szabálysértési ügyekben eljáró bíróság.

A garázdaság szabálysértését a bűncselekménytől a magatartás erőszakos volta határolja el. Ha a cselekmény akár dolog, akár személy elleni erőszakkal párosul, akkor nem szabálysértés, hanem bűncselekmény megállapításának van helye. Ha tehát az elkövető cselekménye kihívóan közösségellenes, de nem erőszakos, akkor az a garázdaság szabálysértés törvényi tényállását valósítja meg.

Miért fontos ez? Mert például ha valaki felrobbant egy petárdát, és az nem károsít semmilyen dolgot, valamint személyi sérülés sem történik, akkor nem mondhatjuk erőszakos magatartásnak. Viszont nyilvánvalóan riadalmat kelt és közösségellenes, ezért büntetendő.

A közúti veszélyeztetéstől való elhatárolás vonatkozásában a legfontosabb szempont a közvetlen veszélyhelyzet kapcsán fennálló bűnösségi viszony. Ha az elkövetőt a veszélyhelyzet tekintetében szándékosság jellemzi, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye, illetve - a súlyos testi sértésben megnyilvánuló eredmény miatt - annak minősített esete valósul meg.

Gyakorlati Példák és Kúria Döntések

Alfonz és Aurél egy átmulatott éjszakát követően, enyhén ittas állapotban, hajnali 4 óra körül állnak a villamosmegállóban. Egyik pillanatban melléjük perdül az igencsak erősre, és agresszívra ittasodott, átlagos termetű, küzdősportoló Bendegúz, akinek a bátorság növelés érdekében, egy nyolc centiméter pengehosszúságú kés is lapul a zsebében. Bendegúz, mint aki dinnyét hord a két hónalja alatt megáll Alfonzzal szemben, és kötekedni kezd. Alfonz nem hagyja magát, és szókaratéba kezdenek Bendegúzzal, amibe természetesen Aurél is becsatlakozik. Szó szót követ, mire Alfonz és Aurél - erőfölényükben bízva - verekedésre hívja ki Bendegúzt, aki a kihívást meglepetésükre elfogadja, és megkezdődik a bunyó az arra járók szeme láttára. Bendegúz tapasztalt verekedő, míg Alfonz és Aurél életük első néhány pofonját igyekeznek kiosztani. A küzdelem kiegyenlítetten folyik, a felek egymásnak csak kisebb zúzódásokat okoznak, amíg a villamos meg nem érkezik, amire Alfonz és Aurél felszáll, majd a helyszínről távoznak. Bendegúz gyalogosan folytatja tovább az útját. A verekedésben résztvevők közül egyik férfi sem tesz a rendőrségen feljelentést, de ennek ellenére eljárás indul velük szemben, majd később a bíróság csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt ítéli őket el.

Például ha valaki az éj leple alatt összetöri a kihelyezett kukákat és kiborítja a szemetet a lakóház elé. Abban a pillanatban, amikor véghezviszi a cselekményt, senki sincs jelen. A garázdaság akkor is megvalósulhat, ha az elkövetést éppen senki sem látja. Viszont utólag nyilvánvalóvá válik.

A garázdaság fogalmából az erőszakos magatartás révén joggal feltételezhetnénk a testi sértés megvalósítását is. A törvény azonban élesen elhatárolja a két fogalmat, a már leírt hármas tényállási fordulat segítségével. Például egy esetben az elkövető többször megtámadja a sértettet egy lépcsőházban, majd fojtogatni kezdi és zúzódásos sérüléseket okoz neki. Mivel a bántalmazás egy zárt lépcsőházban történt, a közösségi érdek sérelme nem jelenik meg. Csakis a sértett felé irányuló bántalmazás. És habár a cselekmény alapos okkal nevezhető riadalomkeltőnek, a kihívóan közösségellenes elem mégis hiányzik. Kihívó közösségellenesség hiányában a garázdaság vétsége nem valósult meg.

A Kúria a védő felülvizsgálati indítványát elbírálva bűncselekmény hiányában felmentette a garázdaság vétsége miatt ellene emelt vád alól azt az operatőrt, aki 2015-ben egy eseményen részt vett. A megvádolt operatőr cselekménye - kihívó közösségellenesség hiányában - nem valósította meg a garázdaság vétségét, ám olyan jogtalan, erkölcsileg is helyteleníthető és törvény által szankcionált magatartás volt, amely a rendzavarás szabálysértési tényállását merítette ki. Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy kihívó közösségellenesség hiányában az erőszakos és megbotránkozásra vagy riadalomkeltésre alkalmas magatartás sem valósítja meg a garázdaság bűncselekményi alakzatát.

A Kúria a Bfv.II.711/2022/8. számú ügyben az alábbi megállapításokat tette: nem kihívóan közösségellenes az az erőszakos magatartás, amelyben nem a közösségi együttélés szabályainak nyíltszíni semmibevétele tükröződik. Egy esetben, ahol a terhelt és felesége házasságának felbontásakor a bíróság a kiskorú gyermekeket az anyánál helyezte el, a terhelt a jégpályán hangos szóváltásba került volt feleségével, illetve annak házastársával. A jogerős ítéleti tényállás azt a magatartást minősítette garázdaságnak, amikor a terhelt a pulóverénél fogva megragadta a másik férfit és erőteljes mozdulattal elrántotta a kocsi ajtajától. A Kúria e két tényállási elem megállapítását követően a harmadik elemet, a kihívó közösségellenesség fennállását elemezte. A Kúria megállapította, hogy a terheltnek a passzív alany magatartására adott reakcióként tanúsított erőszakos magatartása egymozzanatú, célirányos és a törvényes jogainak gyakorlását korlátozó magatartással arányos volt, amely az elhárítás szükséges mértékét nem lépte túl, így sérülést nem okozott és a tényállásban rögzített tények alapulvételével sérülés előidézésre eleve alkalmatlan volt. Ezért nem minősült kihívóan közösségellenesnek.

A Kúria a Bfv.II.820/2022/6. számú ügyben egy másik példát is hozott. Egy terhelt, akinek megromlott a házassága, egy vita során ököllel ütötte a sértettet. A védő szerint a terhelt ítéleti tényállásban részletezett erőszakos magatartása nem volt sem kihívóan közösségellenes, sem pedig másokban megbotránkozás, riadalom keltésére alkalmas. Kétségtelen, hogy a terhelt a cselekmény elkövetésekor közterületen tartózkodott, hétköznapon, délelőtti órákban, amikor a forgalom is csekély volt. Erre tekintettel a védő kizártnak tartotta, hogy a cselekményt az arra közlekedő kívülálló személy észlelje, egyrészt annak rögtönös és rövid ideig tartó volta miatt, másrészt azért, mert a gépjármű utastere szükségképp sötétebb, mint a környezete, így a belátási lehetőség is korlátozott. Ilyen körülmények között nem tartotta lehetségesnek a mások általi észlelésről, másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmasságról beszélni.

Könnyen garázdaságért felelhet az, aki túlzásba viszi a kakaskodást, úgyszintén az is, aki egy közlekedési konfliktusban kiszáll az autójából és dühében ráver a másik érintett autójára.

Elévülés

A garázdaság bűncselekmény elévülésének kezdő napja az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósult, a büntethetősége pedig öt év elteltével évül el. A büntethetőség a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével évül el.

Jogi Segítség

Ha garázdaság bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják meg, és tapasztalt védőügyvéddel szeretné képviseltetni magát, ne késlekedjen felvenni a kapcsolatot a büntetőjogra specializálódott szakértővel. Ha teheti, ne tegyen vallomást anélkül, hogy nem konzultált szakértővel. Ha pedig már vallomást tett, mindenképpen kérje ki a büntetőjogban jártas ügyvéd tanácsát.

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét. Fontos, hogy időben jogi segítséget kérjen. Ha Önt, hozzátartozóját vagy ismerősét őrizetbe vették, vagy gyanúsítottként kívánják kihallgatni, akkor haladéktalanul fel kell keresnie egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédet, hogy még idejében meggátoljuk a letartóztatást!

tags: #garazdasag #vissza #visszapillanto #tukor #információ

• Járműdiagnosztika fontossága
• Sokoldalú Ford Transit
• Mi okozza a dízelmotor kopogását?
• Magyarországi Opel motoros balesetek
• Vezérműtengely jeladó problémák a Matizban?