Dízel vagy benzines? Részletes összehasonlítás a BMW E60 kategóriájában és a mindennapokban

A dízel vagy benzines autó választása sok vásárlónak nehéz kérdés, mert mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. A kérdésre nincs egyetlen helyes válasz, hiszen a választásnak az egyéni igényektől, a vezetési szokásoktól és a megtett kilométerek számától kell függenie. A lényeg, hogy a motor típusát a használati szokásokhoz igazítsuk, ezzel elkerülve a későbbi meglepetéseket és a felesleges szervizköltségeket.

Érdemes megjegyezni, hogy a nyugati piacokon a közép- és felső középkategóriában, ha úgy tetszik, a 3-as és az 5-ös BMW kategóriájában többségben vannak a dízelek eladásai. Ez annak köszönhető, hogy ezek az autók dízelmotorral alkalmasabbak arra, hogy nagy távolságokat, nagy sebességgel, viszonylag kis fogyasztással tegyünk meg velük.

Működési elv és technológia

A fő különbség a motorok működési elvében keresendő. A benzinmotor gyújtógyertya segítségével indítja be az égést a levegő-üzemanyag keverékben, és magasabb fordulatszámon működik a leghatékonyabban, ami dinamikus vezetést tesz lehetővé.

Technológiailag a dízel bonyolultabb: részecskeszűrő (DPF), turbófeltöltő és kettős tömegű lendkerék jellemzi, ami költségesebb javításokat jelenthet, de a technológia kiforrott és megbízható.

Vezetési élmény és teljesítmény

A dízel vagy benzines autó vezetési élménye különbözik. A dízelmotor nyomaték kontra teljesítmény szempontjából erősebb alacsony fordulatszámon: a masszív nyomaték gyors elindulást és rugalmas gyorsítást biztosít városban vagy előzéskor anélkül, hogy sokat kellene váltani. A benzinmotor a teljesítményt magasabb fordulatszámon adja le, ami kellemes, dinamikus élményt nyújt, különösen sportosabb modelleknél.

Milyen autót vegyek? Benzin vagy dízel?

A dízel hagyományosan zajosabb és jobban ráz, bár a modern dízelek csendesebbek. A váltás és fordulatszám kezelése is különbözik: a dízelt alacsonyabb fordulaton érdemes tartani a hatékonyság érdekében, míg a benzint magasabb tartományban.

A dízel vagy benzines autó gyorsulása a nyomaték és teljesítmény harcán múlik. A dízelmotor „lórúgásszerűen” indul alacsony fordulatszámon, köszönhetően a masszív nyomatéknak, ami gyors elindulást és rugalmas gyorsítást biztosít, különösen 80-120 km/h között. A benzinmotor a magasabb lóerővel (teljesítménnyel) ér el jobb 0-100 km/h gyorsulást, különösen turbós modelleknél. A valóságban a modern turbófeltöltős benzinmotorok rendkívül gyorsak, de a dízelek ereje a rugalmasságban rejlik, kevesebb váltással. Összességében azonos kategóriában a benzin gyorsabb, de a dízel „húz” jobban a hétköznapokban. Nem megy jobban a benzines, mert a dízel nyomatékosabb, ergo jobban húz, rugalmasabb. A benzines csak jobban gyorsul.

Példaként tekintsünk meg néhány gyorsulási adatot a BMW 3-as szériájából, amely jól illusztrálja a különbségeket:

Kiemelendő a dízel motorok nyomatékossága, hiszen nyomatékleadási képessége jellemzően magasabb. Például míg egy 2.0 literes TFSI motor 180-190 lóerővel 320 Nm nyomaték leadására képes, egy 2.0 literes BMW B47-es dízelmotor 190 lóerővel 400 Nm nyomatékot ad le.

A BMW motorok hangzása is gyakran vita tárgyát képezi. Sokan úgy vélik, hogy a BMW benzinmotoros soros hathengeresének gyönyörű, egyedi hangja van, amit senki más nem tudott reprodukálni, és ez már a konyhából is felismerhetővé teszi az autót, ha éppen a tévében hajtják.

Grandland vs. Astra motorok

Fogyasztás és üzemanyagköltség

A dízelmotor fogyasztása kisebb. Például, 1000 kilométeren a dízel eszik 59 litert, a benzines 100 litert. Azaz 1000 km dízellel (1000*5.9/100*330) forint, míg benzinnel (1000*10/100*340) forint. Tehát 1000 kilométerenként 10 ezer Forint a differencia. Ha egy évben csak 50 ezer kilométert autózunk, az éves szinten 500 ezer Forint különbség.

Egy korábbi példa szerint egy 2 literes benzines E46-os BMW 150 km/h tempomattal Németországban, 140 km/h tempomattal Ausztriában és Magyarországon, dugókkal együtt is 7,1 l/100 km átlagfogyasztással futott. Városi közlekedésben 8,5 l/100 km volt a maximum, azonban fontos megjegyezni, hogy a magyar benzinnel sajnos majdnem 1 literrel többet eszik az autó, ami a hazai üzemanyag minőségének tudható be.

A Spritmonitor.de adatai szerint egy 150 lóerős 320d átlagfogyasztása 6,67 l/100 kilométer, míg egy 100 lóerős 1.6-os Ford Focusé 7,73 liter. Ez mindössze 1,06 liter eltérés százon. 100 000 kilométeres használattal a BMW tulajdonosának zsebében 337 000 Ft marad. A fogyasztási előnyt figyelembe véve egy dízelmotoros autó hatótávja is jóval magasabb, gyakran nagyobb tankkal rendelkeznek.

Fontos megjegyezni, hogy a magas fogyasztás a modern, kisebb hengerűrtartalmú benzinmotoroknál már nem annyira releváns, ugyanis egy Ford 1.0 EcoBoost motor gyártó által megadott vegyes fogyasztása 6.0-7.0 l/100 km, egy Kia 1.5 T-GDI motoré pedig 6.5-7.5 l/100 km.

Szervizköltségek és megbízhatóság

Fontos figyelembe venni, hogy jóval drágább a szervizköltsége egy modern dízelautónak, és sajnos romlékonyabbak is. A benzinmotor szervizelése általában olcsóbb, és ha hozzá kell nyúlni a motorhoz, az is sokkal drágább dízel esetén.

Döntés előtt: Benzin vagy dízel autót vegyek?

Dízelmotorok speciális alkatrészei és hibalehetőségei

• Porlasztók: A befecskendező porlasztók élettartama véges. A gyártók által megadott várható élettartam az "egymilliárd befecskendezés" nagyságrendbe esik, de a meglehetősen drága porlasztók cseréje 250-300 000 km körül, nem ritkán már előtte is esedékessé válhat. Az üzemeltetési körülmények, például a gyakori városi araszolás döntő szerepet játszik az élettartamukban. Egy 6 hengeres motornál a befecskendező porlasztók és a nagynyomású szivattyú cseréje meghaladhatja az 1,5 millió Forintot.
• Részecskeszűrő (DPF): Az Euro5-ös (és ezt követő) szabvány kritériumainak eleget tevő dízelmotorok nem nélkülözhetik a részecskeszűrőt, melynek élettartama jó esetben 250 000 km. Cseréje szigorú összeg. Gyakori városi használatnál könnyen eltömődhet, ami költséges javítást von maga után.
• Kettős tömegű lendkerék: Manuális váltó esetén a dízelmotorok túlnyomó részét kettős tömegű lendkerékkel párosítják. Ennek a gyakran rövid élettartamú alkatrésznek a cseréje olyan szigorú kiadásokba hajszolja a kocsi tulajdonosát, amire a legrosszabb álmában sem gondolt.
• Turbófeltöltő: Ezek az alkatrészek is cserére vagy felújításra szorulhatnak bizonyos futásteljesítmény után.
• Nagynyomású szivattyú: A nagynyomású szivattyú várható élettartama sem végtelen, jó eséllyel legalább egy alkalommal cserélni kell, amihez megint csak rendesen ki kell nyitni a pénztárcát.
• Izzógyertyák és egyéb alkatrészek: Az izzógyertyák vagy porlasztók cseréje nem kockázatmentes vállalkozás, nemegyszer a hengerfej leszerelése sem kerülhető ki.

A használt BMW E46 320d kapcsán számos specifikus hibalehetőséget említenek. A közkedvelt dízelek legsúlyosabb hibája az örvénylapát, ami 200-250 ezer kilométer után szinte biztosan eltörik. A maradványai a hengerbe esve komoly motorkárosodást okozhatnak. Megelőzésképp az örvénylapátok eltávolíthatók és helyük ledugózható, ami bár ronthatja a motor emisszióját, egy 50 000 Forintos megoldást jelent. Ismert gond még az ékszíjtárcsa, amelynek középső gumirésze enged el, így a tárcsa leszakadhat, a motor töltés és hűtés nélkül marad. Ennek cseréje mintegy 70 000 Forint. Az EGR-szelep hibája esetén a motor füstöl és nem megy jól. A termosztát meghibásodása is jellemző, amiből csak gyári alkatrészt érdemes venni 16 000 Forint körüli áron. A turbófeltöltőre ennyi kilométer után minimum felújítás vár. Egyéb hibák közé tartozik a hűtőfolyadék kiegyenlítő tartály repedése, az első futómű lengőkarjainak hátsó szilentje, valamint a hátsó futómű elváló segédkerete, különösen a 2001 előtti autókban.

Benzinmotorok karbantartása és hibái

A benzinmotor szervizelése olcsóbb, mivel nincs DPF vagy kettős tömegű lendkerék, a karbantartás egyszerűbb és olcsóbb. Egy benzines autó legnagyobb előnye viszont a gyors bemelegedés, ami miatt ideális a városi közlekedésre és rövid távok megtételére. Egy másik nagy előny az egyszerűbb szerkezet és ebből adódó kisebb hibásodási lehetőség, bár a modern turbófeltöltős benzinmotoroknál a technológia egyre bonyolultabbá válik.

Példaként, egy Ford Focus kiforrott 1.6-os motorjánál elsősorban gyújtáshibák adódhatnak, mint gyakorlatilag bármely használt benzines és gázüzemű autóval. A gyújtótrafó mellett a gyújtáskábelek cseréje sem ritka. Az összes hengert kiszolgáló gyújtótrafó körülbelül 29 000 forintba kerül márkaszervizben, egy gyári gyújtókábel ára 9000 Ft. Költségesebb és sokkal gyakoribb malőr a kormányszervo-szivattyú meghibásodása, amire mindenképp érdemes számítani. A szervoszivattyú alkatrészárára 200 ezer forintot kell belekalkulálni, felújítása sokkal jutányosabb megoldás, 40-70 ezer forintból is megoldható. Számíthatunk a légkondi javítására is.

Az új fejlesztésű Otto motorok egyre nagyobb hányada is feltöltős, ami a kis lökettérfogatú, magas fajlagos teljesítményű, alacsony fajlagos fogyasztású és károsanyag-kibocsájtású motorok beépítésének tendenciáját követi. A turbó cseréje azonban eddig sem volt elhanyagolható költség, és a fejlődés nem áll meg, ma már meglehetősen gyakori a két turbó alkalmazása. Sőt, a BMW N57S típusú soros hathengeres motorja például három feltöltőt is használ, melyek jelentős teljesítményt és kedvező fogyasztást ígérnek, ám az érem másik oldalán a költségek állnak: a turbófeltöltő modul valószínűleg egyben cserélhető, ami drága lehet. A közvetlen befecskendezésű motorok nagy valószínűséggel megbízható erőforrássá válnak majd, ha kinövik gyermekbetegségeiket és a szervizelési tapasztalat hiánya megszűnik.

Mikor melyik éri meg?

A dízel autó vásárlása akkor éri meg, ha magas éves futásteljesítményt tervezünk: évi 20 000 km felett a dízel alacsonyabb fogyasztása gyorsan megtérül. Hosszú távú utazásokra ideális, hiszen autópályán alacsony fordulatszámon üzemel, csökkentve a fogyasztást és kopást. Fontos azonban elkerülni a rövid távokat, mivel a motornak be kell melegednie, és a DPF-nek regenerálódnia kell, különben eltömődés és költséges javítás következhet. A sokat futó céges autók, flották is csaknem teljes egészében dízelmotorral szereltek. Amennyiben ezek a szempontok illenek az életmódunkhoz, a dízel jó választás lehet.

A benzinmotor előnyei alacsony éves futásteljesítménynél érvényesülnek: évi 15 000 km alatt, főként városban, a benzin jobb választás, hiszen gyorsabban eléri az üzemi hőmérsékletet, és tolerálja a gyakori leállásokat. A benzinmotor csendesebb, finomabb járású, ami városi közlekedésben komfortosabb. Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és az emberek többsége inkább alkalmanként utazik hosszabb távra. A benzines autók általában alacsonyabb áron szerezhetők be az alternatív hajtásláncokhoz képest, ami egy árérzékeny piacon, mint a magyar, vonzóvá teszi őket.

Alternatív hajtásláncok

A dízelbotrány óta sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a dízelmotorok magasabb károsanyag-kibocsátással rendelkeznek, ami új alternatívák felé tereli a figyelmet.

Hibrid Járművek

Talán a hibrid motorok nyújthatnak valódi alternatívát a dízelmotorok előnyös fogyasztására. Kétfajta hibridet különböztetünk meg: plug-in hibridet és mild hibridet (vagy lágy hibridet). A hibrid hajtás konyhanyelven azt jelenti, hogy kvázi két motort kapunk az autóban: egy benzin (vagy akár dízel) motort és egy rásegítő elektromos motort. Mind a plug-in hibrid (PHEV), mind a mild hibrid (HEV) motorral szerelt autóknak az előnye azonos: alacsony fogyasztás városban, csendes működés elektromos módban. Nem véletlenül látunk annyi Toyota Priust taxiként.

A 2023-as Toyota Prius plug-in hybrid fogyasztása rendszeres töltéssel 0,8 l/100 km tisztán elektromos hajtással. Ritkább töltéssel ez fel tud kúszni 4 literes fogyasztás köré is, viszont ez még mindig hasonló a dízelmotor képességeihez.

A hibridek hátrányai is zömmel azonosak: a magasabb vételár, és mivel két hajtást szolgáló és/vagy hajtást támogató eszköz is van az autóban, a szervizelési költség is magasabb. Ez a technológia jellemzően komplexebb, ugyanis a belsőégésű motor és az elektromos motor tandemben dolgozik egymással.

A plug-in hibridek egyik előnye maga a hátránya is: a nagyobb elektromos hatótáv. Egy plug-in hibrid autó jellemzően 80-100 kilométert meg tud tenni csupán elektromos hajtással. Ezzel szemben egy mild hibridnek nincsen önálló elektromos hatótávja. A plug-in hibrid hátránya emiatt, hogy egy nagyobb akkumulátor van az autóban, ami sokkal nehezebbé teszi, mint egy hagyományos, vagy akár mild hibrid hajtásláncú autó. Az autó nehézsége befolyásolja a vezethetőséget és a manőverezhetőséget magasabb sebességnél. Ráadásul az elektromos motort tölteni kell, ugyanúgy, ahogy egy villanyautót, miközben a hagyományos motort tankolhatjuk is.

Egy piaci körkép során, amely egy Volvo S80 AWD D5 cseréjét célozta, a vásárló szembesült a hibrid illúziójával. Egy VW Passat GTE próbakör és kedvező vélemények alapján indult az autócsere. Bár tetszett az emissziómentes városi közlekedés lehetősége, és a 35-45 km-es elektromos hatótáv, a benzinmotor megléte is fontos volt a heti 350 km-es autópályás úthoz. Azonban az alku és a piaci körbenézés során kiderült, hogy ezen az árszinten (12-15 millió Ft) a hibridek üzemanyag-fogyasztása gyakran magasabb volt a vártnál, egyes modelleknél elérte a 10 l/100 km-t is, míg a dízelek kedvezőbb fogyasztással üzemeltek. A vásárló végül egy Volvo S90 D4-est vásárolt, amely 7 l/100 km körüli átlagfogyasztással üzemel, és autópályán akár 5,8 litert is tud. A tapasztalatok alapján a legtöbb szóba jöhető hibrid üzemanyag-fogyasztása magasabbnak bizonyult, mint a választott dízelé, így a hibrid illúzióval le kellett számolni.

Elektromos Járművek

Az elektromos autók alapjaiban forgatták fel a hagyományos autópiac világát. Sokan esküsznek rá, sokan távol tartják magukat tőlük, de vitathatatlanok az előnyeik. Az elektromos autók, amennyiben magát a gyártási folyamatot nem nézzük, nagyon is környezettudatosak, kereken nulla a károsanyag-kibocsátásuk. Mivel egy elektromos autóban nincs motor, így a hagyományos alkatrészcserék sem vonatkoznak rá: nincsen kettős tömegű lendkerék, gyújtógyertya, szilentek, motorolaj. A fenntartási költségük emiatt jóval alacsonyabb.

Vegyünk alapul egy Tesla Model 3-at, ami ma a legnépszerűbb elektromos autó Magyarországon. A gyári WLTP szerinti fogyasztás a Model 3 esetében (időjárástól és vezetési stílustól függően) 13-17 kWh/100 km között mozog. Napelemmel az autó töltése nulla forintra is kihozható. De 37 Ft/kWh átlag tarifával számolva 100 kilométeres hatótáv akár 500-600 forintból megoldható otthoni töltés esetében, még napelem nélkül is. Nyilván ezt árnyalja az utcai töltők fragmentáltsága és egyéni díjszabása, ami már nem ennyire gazdaságos. A csendes működés sokak számára előny lehet, hogy nincsen motorhang.

Sajnos a hátrányok is egyre inkább szembetűnőek, ugyanis ezek magát a használhatóságot befolyásolják. A töltés kérdését árnyalja az is, hogy jelentősen tovább tart egy EV feltöltése, mint egy belsőégésű motorral szerelt autó tankolása. Egy elektromos autó hatótávolsága különböző tényezők alapján drasztikusan csökken. Ilyen például az időjárás. Míg egy belsőégésű autó időjárástól függetlenül képes kiszámítható hatótávolságot megtenni, erre egy elektromos autó nem képes. Hideg időben sokkal kisebb a hatótávolság, ugyanis az akkumulátor hidegben kevésbé hatékony és a beltér fűtése sok energiát használ fel. A különbség akár 20-40% is lehet. Egy elektromos autó akkumulátora szinte ugyanazon elv alapján működik, mint az okostelefonunk. Egy idő után az akkumulátor már nem lesz képes ugyanazt a teljesítményt produkálni, mint az elején, és ez a hatékonyság és működési idő rovására megy.

Hátrány még az értékmegtartás és emiatt csökkenő új autó vásárlási szándék. Egy elektromos autó újonnan sokkal drágább, mint egy hasonló típusú benzines vagy dízel autóé. Alapul véve az elektromos és belsőégésű változatban is kapható BMW 4 induló árait: az i4 indulóára 21 millió forint, míg a belsőégésű 4-es indulóára 17 millió forint. A használt elektromos autók átlagára is drasztikusan csökken évről-évre, a Tesla Model 3 átlagára például idén 10 millió forint alá esett.

Milyen motort válasszunk?

Sajnos erre nincs egyszerű, általános válasz, hiszen ahány ember, annyi felhasználási mód, élethelyzet és igény. Nincs jó és rossz megoldás, ez a legfontosabb. Ha muszáj válaszolni, a magyar emberek többségének egy kis hengerűrtartalmú (1 liter felett, 2 liter alatt), szívó benzinmotoros autó lesz a legjobb megoldás, ami gazdaságos, könnyen fenntartható és kevésbé káros a környezetre.

Fontold meg az igényeidet, csinálj egy pro-kontra listát és az alapján válassz. Amennyiben van rá lehetőséged, mindenképpen javaslom egy használtautó-garancia kötését, ami az esetek többségében a motor-váltó-turbó triumvirátusra terjed ki. Egy BMW 320d használtan is rendesen megkéri az árát a kormány mögött töltött élvezetes óráknak. Az E46 320d-ről senkit nem szeretnénk lebeszélni, csak tisztában kell lenni azzal, hogy kell majd rá áldozni. Várhatóan jóval többet, mint egy szívó benzines motorú, sokkal egyszerűbb technikájú autóra.

tags: #e60 #benzin #vagy #dizel #összehasonlítás

• Honda Civic Tourer: minden, amit tudni érdemes
• Miért világít a piros kormánykerék a Fiat Puntoban?
• Vito 108 CDI elektromos rendszerek áttekintése
• részletes Honda F600 specifikációk
• Miért fontos az ETZ 250 hengerfej megfelelő meghúzása?