Benzin vagy dízel? Hogyan válasszunk autót?

Amennyiben belső égésű motorral szerelt autót szeretnél vásárolni, rendszerint felmerül a kérdés, hogy benzines vagy dízel motoros autót érdemes-e választani. Különböző szempontok alapján sok embernek megvan erről a témáról a sziklaszilárd véleménye, viszont a legtöbbjük indoka igen egyszerű: „Mindenki tudja (vagy ha ő nem, akkor a szomszédja), hogy ha nem akarsz sok gondot, akkor benzines autót vásárolsz…”A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát.

A dízel vagy benzines autó választása sok vásárlónak nehéz kérdés, mert mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Ebben a cikkünkben épp ezért a jelenleg is sokakat foglalkoztató “benzin vagy dízel?” kérdést járjuk körül.

Szolgálati közlemény: A cikk a hazánkban főként keresett, idősebb (8-10 év vagy idősebb) autókról szól.

1. Fogyasztás és költségek

Pro: Előbb-utóbb minden belső égésű motor tönkremegy városi, rövid utas használat során. A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. Tehát innen megközelítve igaz lehet, hogy városi használatra inkább benzines autót válasszunk. Ezenkívül a dízel motorokban sok drága alkatrész található, ami ha tönkremegy, zsebbenyúlós lehet.

Kontra: A pro érvek mind igazak, de egy ugyanolyan teljesítményű (ne lökettérfogatot nézzünk) dízel autó fogyasztása jelentősen kedvezőbb a szívó benzines társához képest. A különbség nagyjából 2-3 liter/100 km, ami nem tűnik soknak, de 100 000 kilométer alatt a mostani üzemanyag árakkal számolva a fogyasztáskülönbség 1 250 000- 1 900 000 forint. Ezt az összeget jó eséllyel nem fogod a dízeledre költeni.

Renault ablaktörlő relé hibái

A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl. Egy adott típus dízelverziójának fogyasztása ugyanis akár a harmadával is kevesebb lehet, mint a benzinesé.

A dízelek nemcsak újonnan , de sokáig a használtautó-piacon is jóval drágábbak voltak, mint a benzines autók. Az egyterűeknél és a hobbiterepjáróknál például elég jelentősen kinyílt az a bizonyos fogyasztási olló a kétféle motor között.

Vegyük figyelembe az utak típusát: A dízelmotoros autók hosszabb utak esetén kevesebb üzemanyagot fogyasztanak mint benzines társaik, ezért az üzemanyagköltségek alacsonyabbak lesznek. Minél hosszabb útra megyünk a megtakarítás annál jelentősebb.

Dízel vagy benzin? Ha főleg városban vezetünk rövid távokra és elegendő egy kis vagy közepes méretű autó, akkor praktikusabb benzines példányt választani, amennyiben hosszabb utakra használjuk és nagy méretű autó a kiválasztott, érdemesebb dízelt vásárolni.

2. Környezetszennyezés

Pro: A dízel motoroknak jellemzően nagyobb a korom-kibocsátásuk, ezáltal jobban terhelik a környezetünket.

Használt Suzuki Wagon R+ tapasztalatok

Kontra: A modern benzines közvetlen befecskendezésű motornak szintén hasonló mértékű a korom-kibocsátása, ezért vezették be 2018-ban az új benzines autóknál szintén a részecskeszűrőt (GPF).

A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan viszont a magyar autóvásárlók elkezdtek maguktól leszokni a dízelekről.

3. Motor karbantartása és élettartama

Ez nagyjából igaz a régebbi szívó benzines motorokra. A szerkezetük jóval egyszerűbb és olcsóbb alkatrészekből állnak. Bár a szívó benzines motort általában valóban olcsóbb karbantartani, a fogyasztása a fent leírtak szerint jelentősen magasabb. Turbo-benzinmotor esetében már körülbelül ugyanannyi drága, bonyolult alkatrész van, mint a dízel társaiban( kettős tömegű lendkerék, turbó, drága befecskendezőrendszer, sok szenzor, stb…). A szívórendszer és az EGR kokszosodása is ugyanannyi eséllyel fordulhat elő. 2018 előtti példányokban még nincs részecskeszűrő, a fiatalabbakban már ez az alkatrész is megtalálható.

A benzinmotor szervizelése olcsóbb: nincs DPF vagy kettős tömegű lendkerék, a karbantartás egyszerűbb és olcsóbb. A benzinmotor csendesebb, finomabb járású, ami városi közlekedésben komfortosabb.

Ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltal egyszerűen többet fordult át a főtengely. Ráadásul jóval „később kezd húzni”, tehát a megfelelő nyomaték magasabb fordulatszámon ébred (3500-4000 ford./perc), viszont az autóvezetők előszeretettel váltanak el jóval korábban, ahol az olajnyomás még alacsony. A motor tehát erőlködik, nem képes leadni a megfelelő nyomatékot, viszont a nagy terheléshez nem társul megfelelő olajnyomás. Munkánk során gyakran szembesülünk a problémával, miszerint nagyobb méretű autókban a szívó benzinmotor már 150-200 000 kilométernél jelentős olajfogyasztással küszködik.

Hőmérséklet beállítások a Mazda 3-ban

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről.

A dízel vezetésekor kerülje a rövid távokat: a motor be kell melegedjen, és a DPF regenerálódjon, különben eltömődés és költséges javítás következhet. Használja a lábfékes motorféket lejtőn a hatékonyságért.

Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt. A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható.

4. Vezetési élmény és gyorsulás

A dízel vagy benzines autó vezetési élménye különbözik. A dízelmotor nyomaték kontra teljesítmény szempontjából erősebb alacsony fordulatszámon: a masszív nyomaték gyors elindulást és rugalmas gyorsítást biztosít városban vagy előzéskor anélkül, hogy sokat kellene váltani. A benzinmotor a teljesítményt magasabb fordulatszámon adja le, ami kellemes, dinamikus élményt nyújt, különösen sportosabb modelleknél. A dízel hagyományosan zajosabb és jobban ráz, bár a modern dízelek csendesebbek. A váltás és fordulatszám kezelése is különbözik: a dízelt alacsonyabb fordulaton érdemes tartani a hatékonyság érdekében, míg a benzint magasabb tartományban.

A dízel vagy benzines autó gyorsulása a nyomaték és teljesítmény harcán múlik. A dízelmotor „lórúgásszerűen” indul alacsony fordulatszámon, köszönhetően a masszív nyomatéknak, ami gyors elindulást és rugalmas gyorsítást biztosít, különösen 80-120 km/h között. A benzinmotor a magasabb lóerővel (teljesítménnyel) ér el jobb 0-100 km/h gyorsulást, különösen turbós modelleknél. A valóságban a modern turbófeltöltős benzinmotorok rendkívül gyorsak, de a dízelek ereje a rugalmasságban rejlik, kevesebb váltással. Összességében azonos kategóriában a benzin gyorsabb, de a dízel „húz” jobban a hétköznapokban.

5. Mikor melyik éri meg?

A dízel autó vásárlása akkor éri meg, ha magas éves futásteljesítményt tervez: évi 20 000 km felett a dízel alacsonyabb fogyasztása gyorsan megtérül. Hosszú távú utazásokra ideális, hiszen autópályán alacsony fordulatszámon üzemel, csökkentve a fogyasztást és kopást.

A benzinmotor előnyei alacsony éves futásteljesítménynél érvényesülnek: évi 15 000 km alatt, főként városban, a benzin jobb választás, hiszen gyorsabban eléri az üzemi hőmérsékletet, és tolerálja a gyakori leállásokat.

Ha ezek illenek az életmódjához, a dízel jó választás. Ha ez illik az igényeihez, a benzin előnyösebb.

6. További szempontok

A fentiekből jól látható, hogy a „benzines vagy dízelt vegyek kérdés” korántsem egyszerű és abszolút csak nézőpont kérdése. Tovább árnyalja a képet az a lényeges szempont is, hogy mekkora autót szeretnél vásárolni.

Az autó tömegét mozgatni kell, amihez pedig nyomatékra van szükség. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbo-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le.

A másik probléma a légellenállás. Bár a levegő láthatatlan és az autósok hajlamosak úgy kezelni a légellenállás jelenségét, mint Colombo feleségét. Hallottak már róla, de még senki sem látták, tehát nem kell foglalkozni vele. A realitás az, hogy az autó több tonna levegőt mozgat meg 100 km alatt, amihez szintén energia szükséges. Egy nagy felületű családi autó általában olyan áramvonalas, mint egy felborított telefonfülke, ami szintén növeli a nyomatékigényt és a fogyasztást.

A dízelmotorok nagyobb nyomatékkal rendelkeznek, mint benzines társaik. Emiatt dombos illetve hegyvidéki területeken könnyebb velük a közlekedés.

Amennyiben idősebb autót választunk, főleg nagyobb méretű kocsi esetében meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a kínálatban alig van benzines modell. Ennek az az oka, hogy 1,5-2 tonnás autók esetében tizenévvel ezelőtt (tehát még a dízelbotrány kirobbanása előtt) épeszű ember nem választott a szalonból nagy-mafla benzines motoros autót.

Ha hallgatunk a szóbeszédre a legtöbb ismerősünktől azt hallhatjuk, hogy semmi esetre ne vásároljunk használt dízel autót, mert mindenképpen póruljárunk és a Valhallába vezető út csak egy benzines autó volánja mögött elképzelhető. Amint a fentiekből látható, a benzin - dízel kérdés koránt sem egyszerű és sok nézőpont alapján lehet megközelíteni.

Ahogyan fentebb is írtuk, dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton. Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.

A választásnak az egyéni igényektől, a vezetési szokásoktól és a megtett kilométerek számától kell függenie. A lényeg, hogy a motor típusát a használati szokásokhoz igazítsuk, ezzel elkerülve a későbbi meglepetéseket és a felesleges szervizköltségeket.

Ne feledjük a prémium üzemanyagokat! A prémium üzemanyagok és a sima formulák között az a különbség, hogy előbbi válogatott keverőkomponensekkel és különböző plusz adalékokkal rendelkezik. Erre azért van szükség, mert a motort ellátó üzemanyag rendszerekben, óhatatlanul jelentkeznek lerakódások, ami rontja a teljesítményt és nagyobb fogyasztást eredményez. Ezek a jobb minőségű és optimálisabb összetétellel rendelkező üzemanyagok jó hatással vannak az autók teljesítményére, a motor élettartamára és a jármű környezetterhelésére.

Ügyeljünk a megfelelő üzemanyagra! Gyakran előfordul és rettenetesen költséges hiba, amibe akár Te is bele eshetsz, ha nem a megfelelő üzemanyagot töltöd autód tankjába. Ami azonban számodra is segítség lehet, hogy az egységes színes jelölések mellett a gázolaj töltőpisztolyának csöve vastagabb, mint a benziné. Ezáltal talán elkerülhető a hiba. Ha mégis megesik a baj, akkor a legjobb az, ha félretankolás esetén egyáltalán nem indítod el az autót és még a gyújtást sem adod rá, sőt modernebb autók esetén még a vezető oldali ajtót se szabad kinyitni, hiszen már ekkor üzemanyagot szív fel a rendszer a tartályból.

A borzalmas összegek repkedése hallatán persze nem kell leírni a dízeleket, nézzük inkább, hogy mivel érhető el a hosszú élettartam. Kulcskérdés a törődés, a gyári 25-30 ezer kilométeres szervizperiódusokat jobb elfelejteni és érdemes inkább 10-15 ezer kilométeres ciklusokat tartani. A motorokra biggyesztett piciny olajszűrők ugyanis ennyi idő után könnyedén telítődhetnek és ekkortól már nem tudják teljes mértékben megkötni a szennyeződéseket. Nem csak olajszűrőt, hanem üzemanyagszűrőt is érdemes a gyári előírásnál gyakrabban cserélni, a mai dízelek legkényesebb pontja ugyanis az üzemanyag befecskendező-rendszer, ide pedig csakis gázolaj jut. A néhány ezer forintos filter sűrű cseréjével százezres javítások előzhetők meg.

Megfelelő törődéssel, hosszú távra jó befektetés lehet egy dízel, de 100 000 kilométeres futás alatt a legtöbb modellnél nem éri meg. Hosszú szervizperiódusuk ellenére a mai autók is igénylik a gyakoribb törődést. Az olajszintet akár ezer kilométerenként illik ellenőrizni.

Példaképp a mai, imádott, turbós, közvetlen befecskendezésű blokkok legalább annyira rizikósak, mint a közös nyomócsöves turbódízelek, de a hagyományos, szívócső befecskendezéses, feltöltő nélküli motorokkal felépítésükből adódóan jóval kevesebb hiba adódhat, mint a modern gázolajosokkal.

Természetesen modellenként más-más számok adódhatnak, a lényeg, hogy minden autóvásárláskor ki kell kalkulálni, hogy melyik autó, milyen árért, milyen rizikókat rejt magában.

Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.

Dízel vagy benzin? Régi dilemma az autósok körében, ami ma is aktuális.

Te például mi alapján döntöd el, hogy benzines vagy dízel, hibrid, vagy épp elektromos autót veszel? A fogyasztás számít, netán a hatótáv, esetleg a dízelautók kitiltását sürgető törekvések?