Gépjármű totálkár elszámolása és biztosítása: minden, amit tudnia kell

Amikor autóbalesetet szenvedünk, az első gondolatunk alighanem az, hogy mindenki épségben megúszta-e a helyzetet. Az ijedtségből felocsúdva azonban szembe kell néznünk a szituáció gazdasági oldalával is, hiszen az egyik legértékesebb vagyontárgyunkban keletkezett kár. Ha mindez olyan mértéket ölt, hogy az autó javítása pénzügyileg már nem éri meg, bizony gazdasági totálkárral nézünk szembe. A totálkárról akkor beszélünk, amikor a töréskár olyan mértékű, hogy a járművet nem lehet vagy nem érdemes megjavítani. Egy súlyosabb baleset utáni kárügyintézés tehát nem mindig egyszerű, de szerencsére nem kell egyedül végigjárnia ezt az útvesztőt. Igyekszünk tisztázni a totálkár fogalmát és a vele járó biztosítási ügyintézést.

Mi minősül totálkárnak?

A totálkárból alapvetően két típus létezik. A fogalomnak két fajtáját különböztetik meg, a műszaki és a gazdasági totálkárt. Míg a műszaki totálkár azt jelenti, hogy a jármű javítása nem lehetséges, gazdasági totálkár esetén a javítás nem gazdaságos. A vonatkozó jogszabályok, elsősorban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a biztosítási jogszabályok, valamint a biztosítási szerződés az, ami a leginkább irányadó az egyes esetekben.

A műszaki totálkár

A műszaki totálkár az az eset, amikor az autó annyira súlyosan megsérül, hogy műszakilag javíthatatlan, vagy a javítás olyan mértékű beavatkozást igényelne, ami a jármű eredeti biztonsági vagy szerkezeti tulajdonságait már nem tudná helyreállítani. Műszaki totálkár esetén a jármű olyan súlyosan rongálódott, hogy a helyreállítás nem lehetséges, például mert teljesen összetört vagy megégett. Ha a jármű olyan mértékben károsodott, hogy annak helyreállítása nem lehetséges, esetleg olyan, alapvető alkatrész sérült, amelynek biztonságos üzemeltetése javítás után sem garantált, műszaki totálkárról van szó. Egy műszaki totálkáros autó helyreállítása tehát lehetetlen, gyakorlatilag tényleg már csak egy roncsról beszélünk.

A gazdasági totálkár

Ezzel szemben a gazdasági totálkár arról szól, hogy a javítás gazdaságilag nem racionális. A gazdasági totálkár lényegében azt jelenti, hogy egy baleset következtében a jármű javítása már nem gazdaságos. Kevésbé egyértelmű eset a gazdasági totálkár: olyankor minősíti így a gépjárművet a biztosító, ha a helyreállítása nem lenne gazdaságos, azaz többe kerülne a javítása, mint a balesetkori értékének és a roncs értékének különbsége. A vonatkozó törvény szerint, amennyiben a káresemény következtében sérült jármű javíttatási költségei (ide sorolva a kár elhárításával kapcsolatos költségeket is) meghaladják a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét, gazdaságilag nem indokolható a javíttatás. A gazdasági totálkár éppen emiatt alapvetően az alacsonyabb értékű autókra jelent komolyabb veszélyt, ahol már kevésbé súlyos baleseteknél is előfordulhatnak ilyen szituációk.

A gazdasági totálkár megállapítása során két alapvető tényezőt vesznek figyelembe:

Milyen autót vegyek? Benzin vagy dízel?

1. Költség-érték arány: A gazdasági totálkár általában akkor állapítható meg, ha a javítási költség eléri a kárkori forgalmi érték 70-80%-át. Ha a javítási költségek közelítik vagy meghaladják a jármű piaci értékének 70-80%-át, akkor a jármű gazdasági totálkárnak minősül. Például, ha az autó értéke 1.500.000 forint, és a javítás költsége 1.200.000 forint, akkor a jármű gazdasági totálkárnak minősülhet.
2. Biztosítói értékelés: A biztosító szakértői felmérik a kárt, meghatározzák a javítási költségeket, és összehasonlítják e költségeket a jármű piaci értékével. Ez a lépés fontos, mivel a biztosítóknak mindig a legjobb érdekeiket kell szem előtt tartaniuk, ugyanakkor a járműtulajdonosok érdekeit is figyelembe kell venniük.

Íme egy táblázat a kétféle totálkár közötti főbb különbségekről:

A totálkár megállapítása és a kártérítés

A biztosító a kárbejelentést követően kárszakértőt küld ki, aki felméri a sérüléseket. A balesetet követően a biztosító szemlét tart, amely során a kárszakértő megállapíthatja a gazdasági totálkár tényét. A kárfelmérés során a biztosítók szakértői közreműködnek, akik pontosan felmérik a jármű állapotát és a javításhoz szükséges költségeket. Fontos szempont, hogy a szakemberek figyelembe vegyék a jármű piaci értékét is, hiszen ez alapján lehet megállapítani, hogy érdemes-e a járművet megjavítani vagy inkább új jármű vásárlásában gondolkodni.

A javítási költség és a jármű káridőpontkori forgalmi értéke képezi az alapját annak a megállapításának, hogy gazdaságos-e a javítás. Amennyiben a javítás meghaladná a gépjármű balesetkori piaci értékének a roncsértékkel csökkentett összegét, akkor gazdaságtalannak minősíthető a javítás. A biztosító a kár időpontjában fennálló forgalmi értéket kell alapul vennie, amelyet csökkentenie kell az úgynevezett maradványértékkel, más néven roncsértékkel. Mindkét érték meghatározása szakértő feladata.

A forgalmi érték meghatározása

A piaci érték a jármű aktuális, baleset előtti piaci értékét jelenti, amit a biztosítók a jármű állapota, típusa, éve és a hasonló termékek piaci ára alapján határoznak meg. Az autó kárkori forgalmi értékét befolyásolja az autó típusa, életkora, futott kilométer, állapota, felszereltsége és a piaci árak. A káridőpontkori forgalmi érték meghatározására az Eurotax számítási rendszert használják a biztosítók és a javítást végző szervizek is. A forgalmi érték meghatározását szintén külső szakértő végzi, és figyelembe veszi többek között a jármű modelljét, korát, állapotát, felszereltségét és futásteljesítményét. A biztosítók szakértői felmérik, és az elérhető információk alapján kalkulálják, hogy a jármű mit érne, ha azt piacon értékesítenék. Fontos, hogy tudd, a biztosító minden lépés során figyelembe veszi a piaci értéket és a javítás költségeit is. Ami a forgalmi érték, azaz nem az számít, hogy mennyiért vettük, hanem az, hogy a baleset pillanatában mennyiért lehetett volna eladni. A megállapított összeget megtagadhatod, azonban a magasabb érték bizonyításának költségét magadra kell vállalnod.

A roncsérték (maradványérték)

Egy pillanatra érdemes még kitérni a maradványérték (roncsérték) fogalmára is. Akármennyire is összetört ugyanis az autónk, roncsként mégis képvisel valamekkora értéket. A maradványérték az autó roncsállapotban lévő, még értékesíthető részeinek értéke. A roncsértéket a biztosító többnyire roncskereskedő partnereken keresztül határozza meg, és mindig a legmagasabb ajánlatot veszi figyelembe. A roncsérték meghatározása általában úgy történik, hogy roncskereskedők úgynevezett roncsportálokon keresztül licitálnak a sérült járműre és a legmagasabb vételárat kínáló roncskereskedő vételi ajánlata lesz a roncsérték számítás alapja. Ahhoz, hogy bizonyítani tudjuk az igazunkat, a legtöbb esetben például legalább három különböző használtautó kereskedő cégtől származó árajánlatot kell bemutatnunk, ami alapot jelenthet egy roncs értékének módosítására.

Lízing és biztosítás átírása

A kártérítés összege

Totálkárosnak minősített gépjármű esetében a biztosító a jármű balesetkori értékének (amit több szempont figyelembe vételével határoz meg) és a roncs roncsbörzén elért értékének különbözetét fogja megtéríteni. Tehát nem a javíttatás költségét fizeti ki, és nem is az alapján számolja ki a kártérítés összegét, hogy mennyibe kerülne pótolni az autót. A "gazdasági totálkár" kifejezés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) és casco biztosítás világában fordul elő. A gazdasági totálkár fogalma segít a biztosítóknak abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban rendezhetik a károkat. Ha a jármű gazdasági totálkárra minősül, a biztosító a baleset előtti piaci értéket fogja megtéríteni, ami segíti a járműtulajdonosokat, hogy könnyebben hozzáférjenek új járműhöz, anélkül, hogy felesleges költségeken kellene aggódniuk. Mind gazdasági, mind műszaki totálkár esetén a biztosító jellemzően az autó maradványértékkel csökkentett forgalmi értéket veszi alapul.

Kárrendezés KGFB és Casco biztosításra

A rendezés menete természetesen függ attól, hogy melyik fél okozta a balesetet. A károkozó a totálkárát a saját casco biztosítójára rendezheti, míg a károsult a károkozó kötelező biztosítójára. A károsultnak azonban van másik lehetősége is: kérheti a javíttatást a saját casco biztosítása terhére is - ha például arra jobb feltételekkel rendezhető a kár, vagy a tulajdonos szeretné minél előbb elindítani a folyamatot. Ezt a casco biztosító ráterheli majd a vétkes fél kötelező biztosítójára, így a casco önrész is visszajár. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, hogy ha mi vagyunk a vétlen, károsult fél, akkor a jobb feltételek és a gyorsabb ügyintézés érdekében a saját CASCO biztosításunkat vesszük igénybe a másik kötelezője helyett - ebben az esetben a biztosítónk utólag fogja majd a másik kgfb-jére terhelni a kártérítés összegét.

Casco biztosítás előnyei gazdasági totálkár esetén

A casco biztosítás kiegészítő védelmet nyújt a kötelező biztosításon kívül, és fedezi a gazdasági totálkár során felmerülő többletköltségeket is. A casco biztosítás további védelmet nyújt a kötelező biztosításon felül, és fedezi a gazdasági totálkár során felmerülő költségeket. Ez lehetővé teszi, hogy a járműtulajdonos így elkerülje a néha meglehetősen magas javítási költségeket, és lehetősége nyílik arra, hogy biztosított értékének nagyobb részét visszakapja az esetleges károkból. Az ilyen típusú biztosítás különösen hasznos lehet a fiatalabb járműtulajdonosok számára. Amennyiben az autód olyan közúti baleset következtében tört totálkárosra, amelyet te okoztál, a bonus-malus fokozat romlása mellett sajnos az autód javíttatással járó költségeket is neked kell viselned, kivéve, ha rendelkezel teljes körű vagy töréskárra vonatkozó CASCO-val.

Hatása a biztosítási díjra

Egy totálkáros baleset, különösen, ha mi voltunk a hibás felek, nagymértékben befolyásolhatja a biztosítási díját. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) esetében a bónusz-málusz rendszer a balesetek számát figyelembe véve emeli vagy csökkenti a díjat. Ha kárigényt nyújtunk be, és mi voltunk a károkozók, akkor általában visszacsúszunk a bónusz besorolásban, ami magasabb díjat eredményez a következő biztosítási évben. Ha a balesetben mi voltunk a hibásak, és a biztosító kifizeti a kártérítést a károsultnak (KGFB esetén), vagy nekünk (Casco esetén), akkor a következő biztosítási évben valószínűleg visszakerülünk egy alacsonyabb bónusz osztályba, ami drágább biztosítási díjat jelent.

Finanszírozott járművek totálkára

Ha az autó hitellel vagy lízinggel terhelt, a helyzet bonyolultabbá válik. A gazdasági totálkár szó alapból izzasztóan hangzik, hát még akkor, ha az autót hitelre vásároltuk vagy lízingeltük. Ilyenkor ugyanis az a helyzet áll elő, hogy a hitel vagy lízingszerződésünk megszűnik, hiszen maga az autó már nem szolgál fedezetül. A biztosító által kifizetett kártérítési összeget közvetlenül a banknak vagy lízingcégnek fogja utalni, mivel ők a tulajdonosok vagy a zálogjogosultak. Ideális esetben persze a biztosítótól kapott összeg elegendő ahhoz, hogy visszafizessük a banknak a fennmaradó kölcsönt. Ha marad pénz, az bennünket illet meg, ha kevesebb, akkor a különbözetet nekünk kell kifizetnünk a banknak/lízingcégnek.

Fontos tudnivalók céges autóval kapcsolatban

Mit tehet a jármű tulajdonosa totálkár esetén?

A totálkár rendezésének alapvetően két útja van: vagy megjavíttatja az autót (motort, stb.) a tulajdonos, vagy eladja a roncsot. Műszaki totálkár esetén a választás egyértelmű, hiszen a javításra itt nincs lehetőség, de gazdasági totálkárral is sokan döntenek úgy, hogy inkább új autót vesznek. Egy gazdasági totálkáros gépjárművel kapcsolatban kétféle választási lehetőségünk van: az egyik, hogy megjavíttatjuk az autónkat. A másik lehetőség, hogy eladjuk a sérült járművet.

A javítás lehetősége gazdasági totálkár esetén

Természetesen, amennyiben nem műszaki totálkárról beszélünk (hiszen ebben az esetben hivatalosan is megszűntetik a gépjármű üzemeletetését), hanem gazdaságiról, lehetőség van rá, hogy a tulajdonos megjavíttassa az autót - ennek költségeit persze neki kell viselnie. Az üzembentartónak egyedileg kell mérlegelnie, hogy megéri-e elfogadni, ha a biztosító gazdasági totálkárosra veszi a járművet. Ha mégis úgy dönt, hogy megpróbálja megjavíttatni a gazdasági totálkáros autóját, például mert még így is kevesebből jönne ki a helyreállítás, mintha újat venne, akkor a biztosító egy javítási határt fog adni. Ez lesz a kártérítés összegének felső határa, tehát az ezen felüli szervizköltséget saját zsebből kell majd fizetnie. Előfordulhat ugyanis, hogy a roncsérték levonásából kijövő maradványértékből az üzembentartó egyébként meg tudja javíttatni a járművet. Fontos, hogy a gazdasági totálkár elfogadása esetén a maradványérték kifizetését követően nem kell elszámolnia az üzembentartónak azzal, hogy mire költötte azt az értéket - lehet akár a javításra is fordítani, és ha kevesebből kijön a javítás, még akár nyerhet is az ügyön az üzembentartó. Nem kötelező elfogadni, ha a biztosító gazdasági totálkárosra veszi a járművet, de ebben az esetben maximalizálni fogja a biztosító azt az összeghatárt, amit még hajlandó a javításra kifizetni számla ellenében. Ne felejtsük: egy gazdasági totálkáros autót általában nem érdemes megjavíttatni. Ezen felül a javítás után az autó értéke is alacsonyabb lesz, mint egy balesetmentes autóé, és az esetleges rejtett hibák is felmerülhetnek később. A totálkáros autót csak rendkívül körültekintően és szigorú feltételek mellett lehet újra forgalomba helyezni.

A roncs értékesítése és a jármű kivonása a forgalomból

A biztosító nem tarthatja meg az autót gazdasági totálkár esetén. Mi vagyunk tulajdonosai még a roncsnak is, és nekünk kell gondoskodnunk annak elszállításáról és értékesítéséről. A roncsot a biztosító meghirdeti a roncsbörzén, így a tulajdonos a biztosító segítségével is túladhat a sérült járművön - de nem köteles elfogadnia az ajánlatot, szabadon eladhatja máshol is. Ha mi valamilyen okból nem tudjuk, vagy nem szeretnénk megtenni, a legtöbb biztosító vállalja a roncs értékesítését. Sok esetben már a biztosító, vagy az általunk választott autóbontó is kínál szolgáltatást az autó elszállítására, így ezt a kérdést is gyorsan letudhatjuk. A roncs bontóba történő eladása utáni további feladat a jármű végleges kivonása a forgalomból, és természetesen a kötelező biztosítás felmondásáról se feledkezzen meg, bárhogyan is adott túl rajta. Ez érdekmúlásra való hivatkozással tehető meg. Ha az autó gazdasági totálkárosnak minősül, és a biztosító kifizeti a kártérítést, a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet általában le kell adni a hatóságoknak (okmányiroda). Ez azért szükséges, mert az autó kikerül a forgalomból, és nem lehet vele közlekedni. Miután lezárult a kárrendezési folyamat, első lépésként vegyük fel a kapcsolatot egy megbízható autóbontóval, akik szükség esetén gondoskodnak a szállításról is, majd az általuk kiállított hiteles igazolással felkereshetünk egy kormányablakot, ahol a rendszám leadásával kivonják a roncsot a forgalomból.

További költségek és kártérítések

A totálkáros járművel kapcsolatos ügyintézés közben egyéb kényelmetlenségek és ehhez kapcsolódó költségek is felmerülnek, amiket legtöbbször fedez a kötelező biztosító, hiszen ezek is a baleset miatt terhelik a károsultat. Ilyen például a roncs tárolásának és elszállításának költsége, az ügyintézések miatt kieső kereset térítése, valamint bérautó biztosítása - általában legfeljebb 30 napra, a guruló költség levonásával -, vagy utazási hozzájárulás, amíg a jármű javítása zajlik. A biztosító ezen felül természetesen téríti a személyi sérüléssel járó költségeket (pl. sérelemdíj), valamint a ronccsal kapcsolatos ügyintézés költségeit (pl. tréler, bérautó költsége, új autó vásárlásával kapcsolatos adminisztrációs költségek, illetékek).

Elszállítás és tárolás

Már korábban is volt szó róla, hogy a baleset után a mi dolgunk gondoskodni arról, hogy a roncsot a helyszínről elszállítsuk és tároljuk. Mindkettő komoly összegbe kerülhet: egy autómentő igénybevétele akár több százezer forintra is rúghat. A tárolás kapcsán pedig lényeges információ, hogy közterületen a roncsot mindössze tíz napig hagyhatjuk. Ne feledjük, hogy az autóroncsot csak 10 napig tárolhatjuk közterületen, ezt követően a közterület-felügyelet elszállíttathatja azt, a szállítás és őrzés költségeit pedig behajthatja rajtunk.

Bérautó és átírási költségek

Az autó sokunk számára elengedhetetlen eszköz a munkába járáshoz, sőt, akár a munkaeszközünk is lehet. A totálkáros autónk helyett villámgyorsan újat kell szereznünk, például egy bérautó formájában. Szerencsére van rá mód, hogy ennek költségét is a másik fél biztosítója állja. A bérautó csak ideig-óráig jelent megoldást (ha egyáltalán), idővel biztosan pótolni szeretnénk a totálkáros autónkat. A megállapított gépjármű kártérítési összegen felül kérhetjük az átírási költségeink térítését is. Ha pedig a tulajdonos a roncs eladása és az autó pótlása mellett dönt, abban az esetben a kötelező biztosítás az új autó átírási költségeit is fedezi az előző gépjármű kategóriájáig.

Személyi sérülés és egyéb károk

Szerencsés esetben csak az autót éri kár, de sajnos egy ilyen súlyos balesetben személyi sérülés is előfordul. Ilyenkor a biztosító azzal tud segíteni, hogy megtéríti számunkra a gyógyszerek, a kórházi kezelés, a gyógyászati segédeszközök vagy akár az ápolás költségeit. Ezen felül olyan további tételeket is téríthet a biztosító, amire talán nem is gondolna, mint a sérelmi díj, vagy halálos baleset esetén a temetési költségek fedezése. Fontos tudni, hogy ezeket a plusz kiadásokat általában csak a kötelező biztosítás téríti, casco biztosításra nem kérhetőek.

Fontos tippek és tanácsok baleset után

A totálkárossá vált autóval járó bosszúságot és bonyodalmat senki sem szeretné átélni, mégis érdemes felkészültnek lenni erre az esetre is. Mindenképp tájékozódjon a cégek ajánlatai kapcsán erről is, hogy ne érjék meglepetések váratlan helyzetekben!

• Dokumentálja a kárt: Fontos, hogy a baleset során készült fényképeket és a mentéshez szükséges összes dokumentumot megőrizze, mivel ezek később segíthetnek a kártérítési folyamatban. Első lépésként dokumentáld a balesetet, készíts fényképeket a károkról, és gyűjtsd össze az összes szükséges dokumentumot. Fontos megőrizni a balesetről készült fényképeket, a rendőrségi jegyzőkönyvet, valamint minden olyan dokumentumot, amely a jármű állapotával és a javítási költségekkel kapcsolatos. Ezek segíthetnek a kártérítési folyamat során, és biztosítják, hogy a biztosító a valóságnak megfelelő kártérítést nyújtson. Ha ilyen helyzetbe kerülnénk, ügyeljünk arra, hogy mindenről kérjünk számlát - a roncs elszállításáról pedig mindenképp állítson ki az autómentő fuvarlevelet is.
• Tájékoztassa a biztosítóját: A járműtulajdonosoknak minél előbb értesíteniük kell a biztosítót a káreseményről, mivel így gyorsabban elindulhat a kárrendezés folyamata. Minél előbb értesítened kell a biztosítódat a balesetről, lehetőleg azonnal a baleset után. Az értesítéskor a baleset körülményeit, a károkat és az esetlegesen érintett feleket is fontos közölni a biztosítóval. A biztosítók általában felmérik a jármű állapotát, és segítséget nyújtanak a következő lépésekben.
• Szerezzen be több árajánlatot a javításra: Ha úgy döntenek, hogy a járművet megjavítják, mindenképpen szerezzenek be árajánlatokat több megbízható autószerelőtől, hogy a legmegfelelőbb ajánlatot választhassák. Több árajánlat beszerzése segít abban, hogy megtaláld a legjobb áron a legmegfelelőbb javítási megoldást. Számos autószerelő különböző árakat és szolgáltatásokat kínálhat, így érdemes összehasonlítanod őket. Ez nemcsak pénzügyi szempontból lehet előnyös, hanem segíthet abban is, hogy minőségi szolgáltatást kapj.
• CASCO biztosítás megfontolása: A CASCO biztosítás nyújt kiegészítő védelmet a kötelező biztosításon kívül, és fedezi a gazdasági totálkár során felmerülő többletköltségeket is.

tags: #ceges #gepjarmu #totalkar #elszamolasa #es #biztositas

• járműkarbantartás és környezetvédelem Székesfehérváron
• Vélemények a Honda Barátok Klubjáról
• Skoda 120 első index típusok
• Munkarend változások a Mercedes-gyárban
• Miért ül le a Swift hátulja?