Céges Autó KRESZ: Ügyvezetői Felelősség és Tudnivalók
A céges autó használata számos kérdést felvet a KRESZ szabályainak betartásával és a felelősség kérdésével kapcsolatban. Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen szabályok vonatkoznak a céges autókra, és milyen felelőssége van az ügyvezetőnek, illetve a gépjárművet használó munkavállalónak.
KRESZ Szabályok és Büntetések
A KRESZ szabályai szerint minden esetben a szabálytalanságot elkövetőt terheli az ezért járó büntetés, függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van a gépjármű.
Kártérítési Felelősség
Az autóban keletkezett kárt viszont alapesetben az autó tulajdonosa, tehát a cég fizeti - kivéve, ha a kár a munkavállaló szándékos vagy gondatlan károkozásából fakad.
Nem vezető állású munkavállaló esetében gondatlan károkozás esetén a kártérítés maximális mértéke négyhavi távolléti díjának az összege.
Nem vezető állású munkavállaló esetében csak a szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén, vezető állású munkavállaló esetében ugyanakkor - a szándékos és súlyosan gondatlan károkozáson túlmenően - a gondatlan károkozás esetén is a teljes kárt kell megtéríteni.
Milyen autót vegyek? Benzin vagy dízel?
Szerződéses Tisztázás
A viszonylag puha szabály miatt nem árt szerződésben tisztázni, hogy mely károk esetén kell az anyagi felelősséget az autó vezetőjének viselnie és mikor vállalja át azt a tulajdonos.
Üzemi Baleset
A céges autóval történt munkabaleset minősülhet üzemi balesetnek, amennyiben a használat a munkavégzéshez kapcsolódóan történt.
Nem üzemi baleset viszont az engedély nélkül "kölcsönvett" vállalati autóval, a "feketefuvar" alkalmával, de a kiküldetés esetén nem a munkáltató által engedélyezett jármű igénybevétele során bekövetkezett baleset sem.
Teendők Káresemény Után
A cégtulajdonosnak, vagy az autó használójának - a káresemény bekövetkezése után - először azt a biztosítót kell tárcsáznia, ahol a casco-t kötötte a cég.
A helyszíni ügyintézéskor a helyi rendőrséget be kell vonni. Ők dokumentálják a történteket, amit az illetékes biztosítótársasághoz fognak majd eljuttatni.
Szükséges Dokumentumok
Az adminisztrációhoz mindenképpen szükséges a a nemzetközi zöldkártya.
A gépkocsivezetők az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást meglétét a nemzetközi zöldkártyával tudják igazolni baleset és rendőrségi intézkedés esetén, illetve a műszaki vizsgán a vizsgáztatónak.
A zöldkártyán felül szükség van a gépjármű forgalmi engedélyére, a biztosítást igazoló dokumentumokra, érvényes vezetői engedélyre, a kölcsönadási szerződésre vagy, ha külföldön vagyunk, az ország elhagyásának jóváhagyó nyilatkozatára, illetve az európai baleseti bejelentő, ismertebb nevén a kék-sárga formanyomtatványra, amely az interneten több nyelven is elérhető.
Ez utóbbi dokumentum a baleset jegyzőkönyveként funkcionál a későbbiekben. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését baleset okozása esetén.
Casco Biztosítás és Assistance Szolgáltatások
A casco biztosítások egy része tartalmaz olyan szolgáltatást, amellyel a biztosítottak egy bizonyos időszakra elszámolhatják a csereautó bérlésének költségeit.
A flottakezelők az assistance szolgáltatással rendelkező ügyfeleiknek egy koccanásnál, karambolnál a helyszínen igyekeznek segíteni a továbbjutásban. Ha az autó mozgásképtelen, gondoskodnak az elszállításáról és csereautóról is.
Céges autó - avagy cégautó adó- és költségelszámolás kisokos
Rendszám Sérülése vagy Eltűnése
Amennyiben a baleset során rongálódott a rendszám, azt le kell adni az új rendszám elkészülése előtt. E nélkül a hatóság nem adja ki az új rendszámtáblát. Minden esetben jelezni kell, hogy első és/vagy hátsó rendszámról van-e szó.
Ha a rendszám vagy rendszámok valamilyen okból eltűntek, a gépjárművet át kell rendszámozni. Ilyenkor minden esetben vetessen fel rendőrségi jegyzőkönyvet, amint észlelte a rendszámok eltűnését.
Rendszámhoz kötött üzemanyag felhasználást, ill. egyéb visszaéléseket csak ennek birtokában lehet bizonyítani!
Amennyiben a rongálódás a hátsó rendszámot (is) érinti, annak elkészülte után a műszaki érvényesítő címkét, illetve környezetvédelmi matricát pótoltatni kell. Ehhez a gépjármű Nemzeti Közlekedési Hatóság általi szemléztetése szükséges.
Adásvételi Szerződés
Az adásvételi szerződés a felek, az eladó és a vevő között a gépkocsi tulajdonjogának az általuk kikötött vételárért történő átruházására irányuló egyező akaratnyilvánításával jön létre.
A feleknek a szerződésben a törvény szerint lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben mindenképp meg kell állapodniuk.
Az eladó köteles tájékoztatni a vevőt a jármű lényeges tulajdonságairól és a járművel kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről. Köteles továbbá átadni a vevőnek az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat.
Az eladó a tulajdonjogot a szerződés megkötésekor, írásban a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja.
A tulajdonjog fenntartása nem érinti az adásvételi szerződés érvényességét, hanem a tulajdonjog átszállását köti feltételhez.
Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell:
- a szerződő felek, az eladó és a vevő megnevezése (név, lakcím, székhely megjelölése),
- a szerződés tárgya, vagyis a gépkocsi meghatározása típus, szín, alvázszám, motorszám, rendszám megjelölésével, továbbá a gépkocsi tartozékainak felsorolása (ezek az adatok az átadás-átvételi jegyzőkönyvben is megnevezhetők, amely dokumentum a szerződés részét képezi),
- a gépkocsi átadás-átvételének ideje, helye.
Részletvétel
Részletvételről akkor beszélünk, ha a felek az adásvételi szerződésben úgy állapodhatnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a dolgot, a gépkocsit a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki mégis átadják.
Ilyenkor az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg.
Részletvétel esetén a kárveszély viselése is a vevőt terheli.
Az elállás jogkövetkezménye, hogy a szerződés a megkötésére visszaható hatállyal megszűnik, és az eredeti állapotot kell helyreállítani.
Lízingszerződés
A lízingszerződést mint nevesített szerződésfajtát a Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza, de a gyakorlatban elterjedt, gyakran alkalmazott forma. Gazdasági jelentősége abban van, hogy lényegét tekintve finanszírozási forma. Jogi jellemzője, hogy a gépkocsi tulajdonjoga elválik a használattól.
A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződésben megállapított lízingdíj ellenében időleges birtoklást és használatot biztosít a maga számára, ugyanakkor ő viseli a tulajdonnal kapcsolatos kárveszélyt (a senkinek fel nem róható kárt), és a speciális eseteket kivéve főszabályként őt terhelik a lízing tárgya fenntartásával felmerülő költségek is.
A lízingszerződés szakaszai:
- a lízingbe adó (lízingtársaság) és a lízingbe vevő megegyezése a lízingszerződés későbbi megkötésében,
- ezek után jön létre a szűkebb értelemben vett lízingszerződés, melyhez kapcsolódik az opciós szerződéskikötés, melynek az a lényege, hogy a lízingbe vevő maradványértéken megveheti a lízing tárgyát.
A lízing futamideje az az időtartam, ami alatt a lízingbe vevő a lízing tárgyát díjfizetés ellenében használhatja.
A vételi opció a lízingszerződés gyakran alkalmazott eleme, a vételi opció kikötése. Ennek alapján a lízingbe vevő a szerződés lejáratakor egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát.
A lízingbe adók a szerződésben érdekeik védelmére különböző biztosítékokat kötnek ki. A finanszírozás fedezete maga a gépkocsi, így a forgalmi engedély tulajdonosi rovatába a lízingtársaság kerül bejegyzésre, a lízingbe vevő pedig az üzemben tartói rovatba kerül. A legtöbb esetben azt is kikötik, hogy a lízingbe vevő saját költségén a lízing időtartamára kössön casco biztosítást.
Regisztrációs Adó
A 2003. évi CX. törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót kell fizetni a belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó, valamint motorkerékpár (gépjármű) után.
Az adó alanya:
- a gépjárműnek az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítése esetén, a gépjárművet értékesítő személynek,
- új gépjármű Közösségen belüli beszerzése esetén az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett személynek, használt gépjárműnél az áfa fizetésére kötelezettnek, ha a kötelezettség belföldön keletkezik, egyéb esetben a gépjármű első belföldi tulajdonosának,
- a gépjármű olyan átalakítása esetén, amelynek következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik, a gépjármű-tulajdonosnak,
- a gépkocsi egyéb okból történő forgalomba helyezése esetén annak, akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.
A regisztrációs adó nem százalékos mértékű, hanem tételes. Az adótétel a személygépkocsi műszaki, illetve környezetvédelmi tulajdonságai alapján változik.
Kötelező Felelősségbiztosítás
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e tevékenységre jogosult biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, meghatározott öszszeghatárokig felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.
Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. Ez a kötelezettség a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli.
Az összeghatár egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió forint, amely összeghatárig a biztosító köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától.
A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja.
A hatóság negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát.
Ha a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás, a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására.
Casco Biztosítás
A casco biztosítás egyfajta vagyonbiztosítás, amely a biztosított járművel kapcsolatban bekövetkezett egyes káresemények esetén nyújt fedezetet, attól függően, hogy a konkrét biztosító milyen konstrukció szerint vállal kockázatot.
Totálkárnak minősül a jármű megsemmisülésén kívül az is, ha javíttatása már gazdaságosan nem megoldható, valamint ha ellopják.
A biztosító által megtérített összeg ilyenkor - túlnyomrészt - a kár bekövetkezésekor irányadó forgalmi érték, csökkentve az előírt önrésszel, a maradványértékkel, illetve az éves díj fennmaradó összegével.
Lopás esetén a biztosító mentesülhet, ha a jármű nem felelt meg az általa előírt biztonságtechnikai követelményeknek, kezdve a le nem zártságtól esetleg a riasztó, GPS stb.
Biztonsági Öv Használata
Személygépkocsik esetén az olyan üléseknél, ahol kötelező a biztonsági öv felszerelése, illetve a biztonsági öv fel van szerelve, az ülésen utazónak kötelező a biztonsági öv becsatolása.
Kivételek:
tags: #céges #autó #KRESZ #ügyvezető #felelőssége