Céges Lízing Kötelező Biztosítás Átruházása Magánszemélyre
Egy autó megvásárlása nagy esemény az ember életében. Nem feltétlenül az ára miatt, bár hozzá kell tenni, hogy jellemzően komoly kiadást jelent a vásárló részére. Éppen az előzőek miatt is fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk az autó vásárlására. Előtte érdemes minden fontosabb információt beszerezni, kezdve attól, hogy mire figyeljünk a vásárlásnál, egészen addig, hogy miként kerül át az a tulajdonunkba, illetve mikor mehetünk ki vele a forgalomba.
Céges autó vásárlása előtt számos kérdést át kell gondolnunk: vajon cégként vagy magánszemélyként vegyük? Mi a különbség vásárlás, lízingelés és tartós bérlet között? Kell-e biztosítás céges autóra? Hogyan zajlik a használtautó-vásárlás cégre, és mi szükséges az átíráshoz?
Céges autó vásárlás: magánszemélynek vagy cégnek?
Ha céges jármű megvásárlását tervezzük, első lépésben azt kell átgondolnunk, hogy cégként vagy magánszemélyként szeretnénk megvásárolni azt. Mindkét megoldásnak lehetnek előnyei és hátrányai is, a szabályzás pedig rendkívül bonyolult, így a megalapozott döntéshez feltétlenül érdemes adószakértő véleményét is kikérni.
Az illetékfizetési kötelezettség, valamint a baleseti adó mértéke céges és magánszemélyként történő vásárlás esetén megegyezik, céges vásárlás esetén azonban a cégautóadóból levonható a gépjárműadó összege, amennyiben a tulajdonos és az üzembentartó megegyezik. Szintén a céges tulajdon mellett szól, hogy a céges autóval kapcsolatos adók és költségek egy része elszámolható - természetesen erre akkor is van lehetőség, ha magánszemélyként vásároltuk a járművet, azonban ezzel egyúttal cégautóadó-fizetési kötelezettségünk is keletkezik.
Hogyan legyen céges autóm? Hitellel, lízinggel, tartós bérlettel?
Mi a különbség a vásárlás, a lízing és a tartós bérlet között?
Céges autó vásárlásakor számos vételi és bérleti opció között választhatunk: a vásárlást valószínűleg senki számára nem kell részleteznünk, ebben az esetben a jármű tulajdonjoga tisztázott, az teljes mértékben a cég vagy a magánszemély tulajdonába kerül.
Milyen autót vegyek? Benzin vagy dízel?
A lízing esetében a jármű tulajdonosa a finanszírozó lesz, mi pedig havonta úgynevezett lízingdíjat fizetünk - zárt végű lízing esetén a futamidő letelte után a jármű tulajdonjoga automatikusan átszáll a lízingbe vevőre, míg nyílt végű lízing esetén ez nem történik meg, azonban úgynevezett maradványértéken megvásárolhatjuk a járművet.
A tartós bérlet, más néven operatív lízing annyiban különbözik a hagyományos lízingtől, hogy ebben az esetben a jármű tulajdonosa nem a finanszírozó, hanem a flottakezelő lesz, a futamidőt követően pedig a nyílt végű lízinghez hasonlóan megvásárolhatjuk a járművet. A tartós bérlet előnye, hogy a bérleti díjat költségként elszámolhatjuk, a vonatkozó adók és biztosítási költségek rendezése pedig a bérbeadó feladata.
Hogyan zajlik a használt autó vásárlása cégre?
Előfordulhat, hogy nem új autót választanánk céges használatra - ebben az esetben az adásvétel folyamata gyakorlatilag megegyezik azzal, mintha magánszemélyként vásárolnánk használt autót. Érdemes azonban a szokásosnál is körültekintőbben ügyelni arra , hogy valóban jó állapotú, megbízható járművet válasszunk, ugyanis a rendszeres szervizigény igen kellemetlen lehet egy céges autó esetén, nem beszélve arról, hogy ilyenkor a jármű kiesik a cég napi működéséből.
Amennyiben megtaláltuk az ideális járművet, sor kerül a jármű átírására, amelyhez szükséges az eredetiségvizsgálat, a vagyonszerzési illeték befizetése, valamint a kötelező biztosítás megkötése.
Milyen biztosítás kell a céges autóra?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése természetesen a céges autókra is vonatkozik, amelyet saját tulajdon és lízing esetén nekünk, mint üzembentartónak, tartós bérlet esetén pedig a bérbe adónak kell fizetnie. Fontos részlet, hogy amennyiben a jármű finanszírozott - ide tartozik a hitel és a lízing is -, a kötelező biztosítás mellett a CASCO biztosítás megkötése is kötelező, amelynek díját mindig az üzembentartónak kell rendeznie.
Fontos tudnivalók céges autóval kapcsolatban
Ha autót vásárolnál és nem áll rendelkezésre a teljes vételár, akkor finanszírozási lehetőség után kell nézned. Ez lehet hitel vagy lízing is. A lízing rendkívül népszerű az autóvásárlók körében, ám főleg az új autóknál találkozhatunk vele, míg a használt járműveknél az ingatlanfedezet nélkül felvehető autóhiteleket és szabad célú személyi kölcsönöket választják sokan.
Nem véletlenül, ugyanis a lízing sajátossága, hogy az autó az adásvételt követően a lízingbeadó tulajdonában marad, a lízingbevevő, vagyis az ügyfél a futamidő végéig csak üzembentartóként szerepel a forgalmi engedélyben és a törzskönyvben. Ezzel szemben egy személyi kölcsönnél nincs szükség önerőre, a bank kizárólag az igazolt nettó jövedelem alapján hitelez.
Más kérdés, hogy a személyi kölcsön összege legfeljebb 15 millió forint lehet, ám eddig is csak a CIB Bank megy el, az Erste és az UniCredit Banknál 12 millió forint a felső határ, míg a többi pénzintézet általában 10 millió forintig hitelez. Viszont a felvett hitelösszeg bármire költhető, így akár teljes egészében autóvásárlásra fordítható, ezáltal nem lesz szükség önerőre. Ezért, ha önerő nélkül szeretnél autót vásárolni, akkor a személyi kölcsön lehet a jó megoldás.
Szinte minden forgalmazó kínál valamilyen finanszírozást, általában lízinget a járműveihez. (Az úgynevezett nyíltvégű pénzügyi lízing esetében a lízingbevevő a futamidő végén eldöntheti, hogy maradványértéken megvásárolja-e vagy sem a járművet.
A kamat függ természetesen a finanszírozó banktól, de számos egyéb tényező befolyásolhatja még a költséget. A lízing esetében azonban tudnod kell, hogy a lízingcégek elvárják, hogy CASCO-t köss az autóra, hiszen tulajdonosként óvniuk kell a finanszírozás mögött álló fedezetet. Ennek díja azonban nagyon sok mindentől függ, ezért a megadott THM értékek ezt a költséget szinte sohasem tartalmazzák.
Amennyiben például 5 százalékos THM-mel (teljes hiteldíj-mutató) vásárolnál meg egy 15 millió forintos autót, a vételárnak pedig a 60 százalékát (8,9 millió Ft) finanszíroztatnád meg, akkor 36 hónapos futamidőnél havi 96 ezer forint lesz a törlesztő, az utolsó részlet, vagyis a maradványérték pedig 6,7 millió forint lesz. Mód van arra is, hogy ne kelljen a futamidő végén nagyobb összeget kifizetned a maradványértékre, hanem egyenlő részetekben fizethesd vissza az autó vételárát.
Eladod az autót, és ha minden jól megy, abból kifizeted a maradványértéket. Amikor a forgalmazó vagy a kereskedő által ajánlott lízingkonstrukcióval találkozol, akkor gyakori, hogy a kedvező ajánlat meghatározott típusra és felszereltségre vonatkozik csak.
Nyílt végű autólízing: az igazi áfakirály!
A nyílt végű pénzügyi lízinget kizárólag egyéni vállalkozók és társas vállalkozások vehetik igénybe, míg a magánszemélyek a zártvégű konstrukciót választhatják. A nyíltvégű pénzügyi lízing sajátossága, hogy a futamidő végén az autó nem kerül a vállalkozás tulajdonába, hanem akkor eldöntheti, hogy megvásárolja maradványértéken azt, vagy lemond róla, és nem szerez tulajdonjogot.
Ráadásul a nyílt végű és az operatív lízing szolgáltatásnak minősül, ezért a céges személyautó lízing- és bérleti díj áfájának minimum 50 százaléka visszaigényelhető (lízing áfa átalány elszámolás). Ezzel szemben útnyilvántartás vezetése mellett a céges utak arányában akár a lízingdíj áfájának 90-100 százaléka is leírható. A vállalkozások választhatnak a kétféle elszámolás közül.
Nem csak a lízinggel, hanem a hitelfinanszírozással megvásárolt autók esetében is rémálomszerű forgatókönyv, ha ellopják a kocsit, esetleg totálkárosra törik a jármű. A lízingnél rosszabb a helyzet, ugyanis mindkét esetben azonnal, egyösszegben rendezni kell a tartozást, hiszen a fedezet eltűnt a finanszírozás mögül.
Ha a másik fél volt a hibás, akkor segíthet a kötelező felelősségbiztosítás, ám nagy valószínűséggel ez nem lesz elég arra, hogy nullán legyél. Ha pedig te voltál a hibás vagy ellopták az autót, akkor a kötelező biztosítás nem térít, hacsak nincs CASCO-d. Amennyiben kisebb törés, sérülés történik, akkor a biztosító alapvetően a tulajdonosnak fizet, ezért a lízingbe vevőnek meghatalmazást kell adnia, hogy az üzembentartó hozzájusson a pénzhez.
A lízingcégek általában meghatároznak egy értékhatárt, ameddig nincs szükség eseti meghatalmazásra, ám efölött a dolgot minden esetben jelenteni kell a lízingcégnek, ők pedig döntenek a meghatalmazásról.
Céges autó átruházása magánszemélyre
Több okból is előfordulhat, hogy a céges autó üzembentartója, vagy akár tulajdonosa is egy magánszemély lesz: ha egy cég frissíti a flottáját és megválik néhány járműtől, ha az alkalmazott megvásárolja a céges autóját, de akár akkor is, ha a munkáltató kicsit spórolna a cégautóadón.
Elsőként tisztázzuk, hogy pontosan milyen ügyletről beszélünk, hiszen több esetet is megkülönböztetünk. Egy cégnek lehetősége van átruházni az üzembentartói jogokat egy magánszemélyre - például alkalmazottra -, ekkor üzembentartó váltásról beszélünk. Ha ugyanez az alkalmazott megvásárolja a céges autóját, már adásvétel történik, és ugyanez a helyzet akkor, ha a cég valamilyen okból eladásra hirdeti a járművet, például a járműflotta frissítése miatt.
Akár üzembentartó váltásról, akár eladásról van szó, az eljárás menete meglehetősen hasonló.
Eladás vagy ajándékozás esetén a papírok aláírását követően 15 napon belül - de ha lehet, minél hamarabb - be kell jelentened a tulajdonosváltozást, amelyet online is megtehetsz az e-Papír alkalmazás segítségével. Az adásvételi vagy ajándékozási szerződés mellett érdemes egy aláírási címpéldányt is csatolni a bejelentéshez.
Ha üzembentartó váltás történt, ne feledd, hogy tulajdonosként továbbra is téged terhel a cégautóadó, és az új üzembentartónak is számos költsége keletkezik: visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, valamint őt terheli majd a kötelező biztosítás, valamint az új forgalmi kiállításának a díja, amely 2023-ban 6000 Ft.
Ha a céges autónak magánszemély a tulajdonosa, a költségek elszámolására két lehetőség is van: az útnyilvántartás és a kiküldetési rendelvény. Az útnyilvántartás alapú elszámolás történhet a ténylegesen megtett kilométerek és általány alapján is, azonban jó, ha tudod, hogy az így kapott költségtérítés adóköteles bevételnek számít.
A kiküldetési rendelvény tartalmát szintén a NAV szabályozza, azonban fontos különbség, hogy nem kizárólag munkaviszonyban lehet így elszámolni a költségeket, hanem például megbízási és vezető tisztviselőségi jogviszony esetén, sőt, még közérdekű munkavégzés esetén is. Ha a térítés mértéke nem haladja meg a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket, az nem számít adóköteles bevételnek.
Az autólízingnek számos fajtája létezik, amelynek lejártát követően a céged tulajdonába kerülhet az adott jármű akár automatikusan (zárt végű lízing), akár a vételi jog érvényesítésével (nyílt végű lízing). Előbbi esetben a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre száll, tehát ha az autót utána tovább akarod értékesíteni, az egy külön ügyletnek számít.
Nyílt végű lízing esetén, amennyiben élsz a vételi jogoddal, dönthetsz úgy, hogy a jármű tulajdonjoga egy másik, általad kijelölt személyre szálljon. Ahhoz, hogy a jármű a tulajdonodba kerüljön, mindkét esetben meg kell fizetned az úgynevezett maradványértéket, amely lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci értéknél.
Gépjármű tulajdonosváltozás bejelentése - Mi a teendő?
A gépjármű átírás 15 napon belül meg kell történjen az adásvételtől számítva. Minden érintettnek érdemes ezt a határidőt betartani, mivel igaz ugyan, hogy a hatóságnál a tulajdonjog bejegyzése azonnal megtörténik, e mellett a forgalmi engedély is kiadásra kerül, azonban a rendszer automatikusan észleli és jelzi a késedelmet.
A gépjármű átírás mindig a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötésével kell kezdődjön. Ez azért nélkülözhetetlen, mivel a vadonatúj gépkocsival sem lehet a közúti közlekedést megkezdeni, ha nincs biztosítva. De szükség van a kötelezőre akkor is, ha használt autót veszünk mert ezzel elkerülhető, hogy egy káreset során vitás kérdések merüljenek fel, hisz amint az adásvételi szerződést megkötjük, minden okozott kárért mi magunk felelünk.
Sokan úgy gondolják, hogy a kötelező biztosítás megkötésére is van 15 nap úgy ahogy a gépjármű átírásra is, de ez tévedés! Amint elkészült az eredetiségvizsgálat és megkötöttük a kötelező biztosítást, az okmányirodában illetve a járási hivatalban már intézhető is az átírás. Ezen kívül természetesen nálunk kell legyenek személyes irataink, a gépkocsi törzskönyve, valamint az adásvételi szerződés.
Családon belüli gépjármű átírás
A családon belül történő gépjármű átírás is természetesen mindenkor az előírásoknak megfelelően kell végbemenjen, hiszen ebben az esetben is megtörténhet, hogy elkövetünk valami hibát, majd e miatt mi magunk kell, hogy megfizessük az új üzembentartó családtag helyett egy káresemény következtében fellépő kárösszeget.
A családon belül történő gépjármű átírás és a normál átírás között elsőként a fizetendő összegben van különbség, de természetesen más eltérések is vannak, ezeket mindig pontosan be kell tartani és tőlünk minden lényeges információt be tud szerezni, mielőtt véghez viszik a gépjármű átitatását.
Persze a legfontosabb kérdés, hogy a gépjármű átírása családon belül mely ok miatt történik, mert különbség van akkor, hogyha a jármű igazából a családtag tulajdonába kerül, vagy, ha ajándékozás az átírás tárgya, netán a gépjármű olcsóbb fenntartása miatt pusztán adminisztratív oka van.
A családon belüli, azaz az egyenes ágú rokonság esetén végbe menő átírás esetén a legfontosabb információ talán az, hogy a folyamat illetékmentes. Az egyenes ágú rokonságot minden esetben anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Egyenes ági rokonnak számít a szülő, gyermek, férj/feleség. Ebben az esetben csak a forgalmi engedély és a törzskönyv árát, valamint a kötelező biztosítást kell kifizetni, a gépjármű átírási illetéket viszont nem!
Az egyenes ági rokonságot anyakönyvi kivonattal kell igazolni a Járási Hivatalban.
Határidők és Költségek
Rettentően fontos egy gépjármű átírás során a határidő betartása, melyet a vonatkozó rendelkezések szintén szabályoznak. E szerint az adásvételi szerződés megkötésének dátumától számított 15 napon belül az átírásnak meg kell történnie, mert amennyiben kicsúsznak ebből a határidőből, az automatikusan működő rendszer már küldi is az értesítést az illetékhivatal felé és ilyen esetben szintén automatikusan kiszabásra kerül a késedelmi kamat és a büntetés, ami nem kis összegre rúghat, szerencsétlen esetben több százezer forint nagyságrendet is elérhet.
Még mielőtt neki látunk az átírás folyamatának, három kihagyhatatlan lépést kell megtennünk. Ha az árról már megalkudtunk az eladóval, akkor a pénz átadásával egy időben ki kell tölteni az adásvételi szerződést. Ez egy olyan okirat, amely igazolja a gépjármű tulajdonosváltását. Ha nem akarunk felesleges köröket futni, akkor négy példányban készítsük el a gépjárműátírásról szóló szerződést, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mind a négy példányon az eredeti (tehát nem fénymásolt, beszkennelt és kinyomtatott autóátírási papírok) aláírások szerepelnek.
A kötelező biztosítást az új tulajdonosnak az adásvétel napján kell megkötnie, ellenkező esetben fedezetlenségi díjra számíthat. Ez egy bizonyos összegű napidíj, melyet a MABISZ-nak kell megfizetnünk a kötelező biztosítás hiányában.
Végül, de nem utolsósorban hátra van még az eredetiségvizsgálat. Ez az erre a célra kijelölt műszaki vizsgaállomásokon történik, érdemes a lakóhelyünkhöz közeli helyszínt választani.
Az átírás menete
Az eredetvizsga befejeztével kapunk egy igazolást, amit a többi okmánnyal együtt el kell vinni a Kormányablakba. Az átírást a Kormányablakban el is végzik, illetve ott kell befizetni az átírási költség további tételeit. Ezek között megtalálhatóak a vagyonátruházási illeték (ez alól pl. mentesülnek a környezetkímélő gépkocsit vásárlók), az új forgalmi engedély és az új törzskönyv díja. Ezt megtehetjük postai csekkel, amit ott a helyszínen adnak, vagy lehetőség van bankártyásfizetésre is.
Az új forgalmi engedélyt azonnal megkapjuk, az új törzskönyvet pedig postán küldik ki, ami általában 2 hetet vesz igénybe. A gépjármű átírás folyamatát bármelyik Kormányablakban el lehet intézni. Lényeg, hogy a fenti dokumentumok és fizetnivalók időben rendelkezésre álljanak.
Belsőégésű motorral működő gépjárművek esetén a vagyonátruházási illeték díja a gépjármű kora és teljesítménye alapján kerül kiszámításra, míg az eredetvizsga díja a lökettérfogat nagyságától függ, vagyis ezek a költségek gépjárművenként változnak.
Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az eredetvizsga nem minden esetben kötelező. A legtöbb tulajdonjogszerzés valóban úgy néz ki, hogy egy magánszemély egy idegentől vásárol egy már forgalomban lévő gépjárművet, ebben az esetben természetesen szükség van eredetvizsgára.
Amennyiben olyan járművet veszünk, melynek le van járva a műszakija, akkor is szükséges a saját nevére egy új kötelezőt kötni, mert az ügyintézéskor kelleni fog, sőt a műszaki vizsgára sem lehet elvinni, amíg nincs érvényes biztosítás. Ha valaki csúsztatja a befizetés határidejét, igencsak jó eséllyel fog ráfizetni a pótdíjakkal, késedelmi kamatokkal együtt, még abban az esetben is, ha „csak” a műszaki vizsgára indult el az autóval.
A 15 napon túli késedelmes intézésekor csak abban az esetben tekintenek el a büntetéstől, ha a tulajdonos teljes mértékben igazolni tudja, hogy önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. A jármű tulajdonjogának átírása hiányában az új járműokmányok nem kerülnek kiállításra valamint, a Kormányablak az új tulajdonos bejelentésének elmulasztása esetén intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról.
A gépjármű eladás bejelentése a gépjármű átírásnál egyszerűbb folyamat és szerencsére pénzbe sem kerül. 8 napon belül az adásvételi szerződéssel el kell menni a Kormányablakba. Természetesen legyenek nálunk azok az iratok, melyek alapján a szerződés ki lett töltve.
Totálkár esetén - amennyiben nem mi voltunk a vétkesek - a biztosító kifizeti számunkra a kár teljes összegét, ebből pedig megvásárolhatjuk új gépjárművünket.
tags: #céges #lízing #kötelező #biztosítás #átruházás #magánszemélyre